Német külügyminiszter: Gyakorlatilag háborúban állunk Oroszországgal

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

Jó pihenést kívánunk!

Ukrajna hét régiójában hirdettek légiriadót szerda este – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

Ismét szólnak a szirénák a Dnyipropetrovszki, Kirovogradi, Mikolajivi, Odesszai, Poltavai, Harkivi és Cserkaszi területen. A lap azt írja, a Donyecki Népköztársaság, Kijev, Zaporizzsja és Herszon egyes területein is bejelentették a riasztást. 

Kiemelik: korábban az egész ország területén szóltak a szirénák. 

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hozzájárult ahhoz, hogy orosz és belorusz sportolók Ázsiában versenyezzenek.

A nemzetközi ötkarikás testület közleménye szerint a végrehajtó bizottság a szerdai ülésén többek között az Ázsiai Olimpiai Tanács (OCA) javaslatáról tárgyalt, amely lehetőséget biztosít az orosz és belorusz sportolók visszatérésére a nemzetközi porondra. A NOB keresi annak a lehetőségét, hogy a két ország sportolói, akiket az ukrajnai háború miatt a legtöbb eseményről kitiltottak, semleges státuszban részt vehessenek a 2024-es párizsi olimpián. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mostani álláspontja szerint egyetlen sportolót sem lehet megfosztani a versenyzés lehetőségétől pusztán az útlevele miatt.

A végrehajtó bizottság azután határozott a nyitás mellett, hogy egyeztetett a versenyzők, a nemzetközi szövetségek és a nemzeti olimpiai bizottságok képviselőivel. Az orosz és belorusz sportolók versenyzésének feltétele, hogy nem támogathatják aktívan az ukrajnai háborút, és teljes mértékben megfelelnek a doppingellenes szabályoknak.

A 2024-es ötkarikás játékokra már több sportágban is megkezdődött a kvalifikáció, az azonban még mindig nem tisztázott, hogy a két ország sportolói miként vehetnek részt a kvalifikációs versenyeken. A NOB ugyanakkor továbbra is fenntartja azt az intézkedést, miszerint a két ország nem rendezhet nemzetközi viadalokat.

A jövő évi párizsi olimpiát július 26. és augusztus 11. között rendezik, majd augusztus 28-tól szeptember 8-ig tart a paralimpia – emlékeztet az MTI. 

Behatoltak az orosz egységek a Donyecktől mintegy ötven kilométerre délnyugatra fekvő Vuhledárba – közölték este orosz sajtóforrások.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Donyeck térségében az orosz hadsereg folytatta az offenzívát, az ukrán fél mintegy hatvan embert veszített, valamint megsemmisült két lőszerraktár, egy páncélozott személyszállító, két kisteherautó és egy Mszta–B önjáró löveg.

Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától jórészt elcsatolt Donyecki terület megbízott kormányzója a TASZSZ-nak azt mondta, hogy az orosz erők, különösen a Wagner magánhadsereg fegyveresei haladást értek el a külvárosokban a Bahmut birtoklásáért folytatott harcokban.

Konasenkov szerint Zaporizzsja irányában az orosz hadsereg előnyösebb vonalakat és állásokat foglalt el, végeztek több mint hatvan ukrán katonával, megsemmisítettek három harckocsit, két páncélozott harcjárművet, egy egyéb járművet és egy D–20-as löveget.

Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai terület Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a Komszomolszkaja Pravda rádióadónak azt mondta, hogy az illetékességébe tartozó régióban az orosz erők meghiúsították az Azovi-tengerhez való eljutást célzó ukrán haditervet, átvették a stratégiai kezdeményezést, előrenyomultak Huljajpolje irányába, és megsemmisítették a 128. dandár vezetési pontját – közölte az MTI. 

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) arról posztolt, hogy Oroszország nem rendezheti meg a 2023 UEFA-szuperkupát.

Az UEFA-szuperkupát a Bajnokok ligája győztese és az Európa liga győztese játssza. Eredetileg úgy tervezték, hogy a 2023-as meccset az oroszországi Kazanyban rendezik meg,

Mint írták, a meccset végül Görögország fővárosában játsszák le, az athéni Georgiosz Karaiszkákisz stadionban 2023 augusztus 16-án 21 órakor.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerdán kimondta, hogy részlegesen befogadhatók a Luhanszki és Donyecki területen elkövetett feltételezett jogsértések miatt Oroszország ellen indított ügyek.

A döntés nem érinti az ügyek érdemi részét, egyelőre a bíróság csak azt mondta ki, hogy Oroszország felelősségre vonható a szakadár régiókban elkövetett jogsértésekért. A bíróság szerint a szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területek 2014. május 11-től legalább 2022. január 26-ig, az ügyben tartott meghallgatás dátumáig az Oroszországi Föderáció ellenőrzése alá tartoztak.

Oroszország „jelentős befolyással bírt a szakadárok katonai stratégiájára, jelentős mennyiségben szállított fegyvereket és katonai felszerelést a szeparatistáknak a Donyecki és a Luhanszki »népköztársaság« létrejöttének egészen korai szakaszától a rákövetkező hónapokban és években, tüzérségi csapásokat hajtott végre a szakadárok kérésére, valamint politikai és gazdasági támogatást nyújtott nekik” – állapította meg a strasbourgi bíróság.

Az EJEB döntése megnyitja az utat az ukrán állam által Oroszország ellen indított ügyek, valamint több ezer egyéni ügy előtt, amelyeket korábban felfüggesztettek, a joghatóságról szóló döntésig.

Ez egyértelmű jelzés Oroszországnak

– üzente Twitteren Wopke Hoekstra holland külügyminiszter, aki szerint a bíróság döntése fontos mérföldkő.

Hollandia a Malaysian Airlines MH17-es járatának Kelet-Ukrajna fölötti lelövése miatt indított eljárást a bíróságon Oroszország ellen, az ukrán állam pedig a szakadár hatóságok és az orosz katonaság által szerinte elkövetett visszaélések miatt fordult a strasbourgi bírósághoz. Az ügyek a mostani döntés után érdemi szakaszba léphetnek, de a végleges ítéletek meghozatala még legalább egy-két évbe telhet.

A részleges befogadhatóság annyit tesz, hogy egyes egyéni esetekben, gyerekek csoportjainak Oroszországba hurcolásával kapcsolatos ügyekben a bíróság úgy látja, hogy az ukrán állam nem merítette ki oroszországi jogorvoslati lehetőségeit, ezért ezeket nem áll módjában befogadni.

Az EJEB bármilyen ítélete legfeljebb politikai jelentőségű lehet, mivel az orosz törvényhozás júniusban megszavazta a bíróság joghatóságának megszüntetését az országban. A bíróság szerint joghatósága továbbra is fennáll azokban az ügyekben, amelyek az orosz parlament döntése előtt indultak, jóllehet az ítéletek kikényszerítésére Oroszországban nincs semmilyen eszköze – írta az MTI. 

Olaf Scholz német kancellár nemrég a Bundestagban beszélt arról, hogy átadják a Leopard harckocsikat Ukrajnának.

Az MTI szerint a politikust később a parlamenti képviselők azonnali kérdésekkel faggatták. Egy független képviselő megkérdezte: előfordulhat-e, hogy Németország vadászgépekkel vagy csapatokkal segíti az ukrán erőket, 

Mint kifejtette: a kormány már akkor rögzítette, hogy katonai repülőgépekkel nem támogatja Ukrajnát, amikor a háború elején az Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet esetleges kijelöléséről folytattak nemzetközi egyeztetést. Az pedig a NATO és Oroszország közvetlen összeütközésének elkerülését célzó törekvésekből következik, hogy NATO-katonák (így német katonák) sem vesznek részt a háborúban.

Így fogadták a harckocsik küldését a német pártok 

A kormányoldalhoz – az SPD, a Zöldek és a liberálisok (FDP) frakciójához – tartozó felszólalók mind üdvözölték, hogy a kormány partnereivel egyeztetve az egykori Szovjetunióban gyártott harckocsik után modern nyugati harckocsikkal is segíti Ukrajnát. A legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség részéről is üdvözölték a döntést, de bírálták az előkészítés heteiben folytatott vitákat, amelyek álláspontjuk szerint kárt okoztak Németországnak.

A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) szerint Olaf Scholz Ukrajna támogatásával letér a nagy szociáldemokrata elődök, Willy Brandt és Helmut Schmidt által kijelölt útról, amely az orosz nép iránti közeledés, a kapcsolatok elmélyítése és a megbékélés felé vezetett. A kancellár erre a felvetésre reagálva rámutatott: nem ő, hanem a szomszédos államra rárontó orosz elnök, Vlagyimir Putyin szakított ezzel a hagyománnyal.

Harmincegy M1-es Abrams harckocsit szállít Kijevnek az USA – közölte Jennifer Jacobs, a Bloomberg újságírója a RIA Novosztyi szerint. 

A Biden-kormány 31, M1 Abrams harckocsit küld Ukrajnának 400 millió dollár értékben

– írta Jacobs közösségi oldalán. 

A Fehér Ház korábban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok elnöke szerdán nyilatkozik majd Ukrajna támogatásáról. A sajtóértesülések szerint ennek alkalmával számol be arról is Biden, hogy pontosan hány harckocsival segíti az ukránokat. 

Az orosz Telegram-oldalak számoltak be arról, hogy kedden valakik meghekkelték az orosz állami tévécsatornát, és Zelenszkij beszédét adták le a szokásos műsorok helyett.

A támadás miatt több orosz régióban is változott a műsor, többek közt az Ukrajnával határos belgorodi területen, valamint a Krímben is. A tévében azt a Zelenszkij-beszédet adták le, amelyet az ukrán elnök még három nappal ezelőtt, a január 22-i egység napja alkalmából mondott.

Annalena Baerbock német külügyminiszter egy nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió már most is tulajdonképpen hadat visel Oroszországgal szemben.

Annalena Baerbock 2023. január 16-án

Fotó: Christophe Gateau/picture alliance via Getty Images

A német Die Welt szerint Baerbock még kedden szólalt fel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén (PACE), és azt mondta: 

Mi Oroszország ellen viselünk háborút, és nem egymás ellen.

Hangsúlyozta, hogy nincs itt az ideje annak, hogy az unió tagországai egymást okolják a különféle problémák miatt, mert ezzel most Vlagyimir Putyin kezére játszanak. Szerinte ehelyett növelniük kell az Ukrajnának nyújtott katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást, mert csak ez hozhat békét, valamint szabadságot Ukrajnának. 

Hollandia kész Leopard 2 harckocsikat küldeni Ukrajnának, ha ez segíti Kijevet – jelentette be Mark Rutte holland kormányfő az RTL televíziós csatornának adott  nyilatkozatában. Rutte azután közölte ezt, hogy Németország bejelentette: Leopard 2 harckocsikkal is segíti Ukrajnát az orosz támadás elleni védekezésben.

Múlt héten Wopke Hoekstra külügyminiszter a holland parlamentben azt mondta, a kabinet számára „nincsenek tabuk” Ukrajna rendszeres katonai felszereléssel való ellátását illetően.

Ugyancsak a múlt héten jelentette be a holland kormány, hogy két Patriot légvédelmi rendszert küld Ukrajnának Németországgal és az Egyesült Államokkal együttműködve. Hollandia tavaly 90 modernizált orosz T-72-es harckocsi szállítását finanszírozta Ukrajnába az amerikai és a cseh kormánnyal együttműködve.

A belga védelmi miniszter szerdán közölte, hogy Ukrajna „jelentős katonai segélyre” számíthat kormányától, ugyanakkor azt is bejelentette, Belgium nem küld harckocsikat Ukrajnába, mivel Belgiumnak már nincsenek tankjai.

Belgium körülbelül tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy eladja a tankokat, darabonként 10-15 ezer euróért.

Nincs akadálya, hogy visszavásároljuk őket, de azok a vállalatok, amelyeknek eladtuk, ma már mintegy félmillió eurót kérnének értük darabonként, és ez nem foglalja magában a felújításukat sem

– közölte az MTI szerint.

Dedonder elmondta, hogy Belgium légvédelmi és páncéltörő eszközöket, valamint lőszert küldene Ukrajnának, ami valamennyire kielégíti az orosz invázió ellen harcoló ország kéréseit.

Vlagyimir Oszecskin, az orosz titkosszolgálat (FSZB) egykori tisztje a CNN-nek beszélt arról, hogy több egykori kollégájának is segített már elmenekülni Oroszországból.

Mint mondta, ő maga 2015-ben menekült el és kért menedékjogot Franciaországban. Azóta azon dolgozik, hogy egykori kollégáinak segítsen külföldre szökni, és legalább egyszer megpróbálták meggyilkolni (azóta, mint mondta, állandó fegyveres őrizetet kap a francia hatóságoktól).

Oszecskin arról is beszámolt, hogy az ukrajnai háború kezdete óta számos ügynöknek és magas rangú katonatisztnek segített elmenekülni Oroszországból,

Mint mondta, ő segített annak a Wagner-parancsnoknak is, aki néhány napja szökött át Norvégiába.

A CNN-nek nyilatkozott az orosz titkosszolgálat egy másik, elmenekült tisztje is, aki elmondta, hogy legtöbbször a saját életüket féltve menekülnek el az ügynökök, katonák Oroszországból ~ ha adódik rá lehetőségük. 

A moszkvai városi bíróság szerdai végzésével felszámolta az ország legrégebbi jogvédő szervezetét, a Moszkvai Helsinki Csoportot az orosz igazságügyi minisztérium kezdeményezésére.

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a végzésnek csak a rendelkezést tartalmazó részét tették közzé, indoklása egyelőre nem ismert. Mindazonáltal az igazságügyi minisztérium beadványában arra hivatkozott, hogy az eredetileg regionális – moszkvai – szervezetként bejegyzett Moszkvai Helsinki Csoport jogellenesen országos tevékenységet végzett.

A döntés nem jogerős, és a jogvédő szervezet ügyvédje már jelezte is, hogy fellebbez. Genri Reznyik ügyvéd felidézte, hogy a szervezetet a nyolcvanas években egyszer már feloszlatták, de hét év múltán már ismét működött. Mindemellett reményének adott hangot, hogy ezúttal nem fog ennyi idő eltelni.

A Moszkvai Helsinki Csoport az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975-ben a finn fővárosban aláírt záróokmánya nyomán 1976. május 12-én alakult meg. A szervezet az utóbbi években egyre nagyobb hatósági nyomás alá került – számolt be az MTI. 

Csaknem kétmilliárd euró támogatást nyújtott eddig Ukrajnának az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Ez az eddigi legmagasabb éves finanszírozási érték a bank több mint három évtizedes történetében – írja az MTI.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet az Ukrajna elleni orosz invázióra reagálva 2023 végéig 3 milliárd euró (több mint 11 ezer milliárd forint) értékű külön befektetési programra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára. Legfrissebb beszámolójában az EBRD közölte, hogy jó úton halad e cél teljesítése felé: 

A KERETBŐL EDDIG 1,7 MILLIÁRD EURÓT HELYEZETT KI AZ UKRÁN GAZDASÁGBA, ÉS TOVÁBBI 200 MILLIÓ EURÓ FINANSZÍROZÁST MOZGÓSÍTOTT.

Az Európai Unió árukereskedelmi forgalma jelentős mértékben csökkent Oroszországgal 2022 februárja, az ukrajnai háború kezdete óta – számolt be az MTI. 

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése alapján Oroszország részesedése az EU áruimportjából 2022 februárja és 2022 szeptembere között 6,4 százalékról 3,8 százalékra csökkent. Ugyanebben az időszakban az Oroszországba irányuló export részesedése a teljes uniós exportból 2,3 százalékról 1,1 százalékra esett vissza.

Az EU Oroszországgal szembeni kereskedelmi deficitje 2022 márciusában érte el csúcspontját 19,6 milliárd euróval. Ezt követően fokozatosan csökkent, és 2022 szeptemberében 9,7 milliárd eurót tett ki.

Az uniós importban hat kulcsfontosságú árucsoportból ötben jelentősen csökkent az orosz szállítások részesedése a 2022-es harmadik negyedévre az előző évi átlaghoz képest, egyben viszont, a nikkel esetében a több mint negyvenszázalékos orosz részesedés még egy kicsit emelkedett is.

Az összes importáru közül a szén esetében csökkent a legnagyobb mértékben az orosz szállítások részaránya. Az uniós szénimportnak az oroszországi szállítások 2021 egészében még 45 százalékát adták, 2022 harmadik negyedévében azonban már csak 13 százalékát.

Az uniós földgázimportnak 2021-ben még 36 százalékát fedezte Oroszország, 2022 harmadik negyedévére viszont az arány 18 százalékra csökkent. Az orosz műtrágyaszállítások az idei harmadik negyedévben 17 százalékát tették ki az uniós behozatalnak, míg 2021 egészében 29 százalékát. Az uniós vas- és acélimportban az orosz szállítások részesedése 5 százalékra csökkent 16 százalékról.

Üdvözölte több lengyel politikus, köztük Mateusz Morawiecki miniszterelnök a német szövetségi kormány döntését, amelynek értelmében Berlin Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnának, és más államoknak is engedélyezi ezek átadását.

Morawiecki Twitter-oldalán megköszönte Olaf Scholz kancellárnak a döntést, amely „nagy lépést jelent Oroszország megállításához”. „Együtt erősebbek vagyunk” – tette hozzá a lengyel kormányfő.

Piotr Müller kormányszóvivő szerint a német döntés jó hír Európa biztonsága szempontjából. Az Európai Uniónak és a NATO-nak „bátor lépéseket kell tenniük kontinensünk orosz invázióval szembeni védelme érdekében” – nyilatkozott Müller a PAP hírügynökségnek.

Rafal Bochenek, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt szóvivője felidézte: Lengyelország több európai állammal együtt a háború első napjaitól támogatta Ukrajnát. „Ha megvédjük Ukrajnát, megvédjük Európát” – szögezte le Bochenek a PAP-nak nyilatkozva.

Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal nemzetbiztonsági irodájának főnöke úgy látja: a Leopardok reális reményt jelentenek Ukrajna számára az Oroszország által megszállt területek fokozatos visszafoglalására. Siewiera hangsúlyozta annak a nemzetközi koalícióépítésnek a fontosságát, amely hatással van a háború lefolyására, és „talán távol tartja a lengyel határoktól” – számolt be az MTI.

A Vlagyimir Putyinnal is jó kapcsolatot ápoló televíziós műsorvezető, Vlagyimir Szolovjov azt mondta az orosz köztévé adásában, hogy szerinte a Leopard harckocsik szállításával Németország gyakorlatilag belépett a háborúba.

Mint fogalmazott: úgy véli, hogy ideje üzenetet küldeni a németeknek, hogy hadviselő feleknek tekintik őket, és hogy a harckocsik szállítása miatt bármikor katonai csapást hajthatnak végre ellenük.

Szolovjov ezután kreténnek és nácinak nevezte a német politikai vezetést, de még Angela Merkelbe is belerúgott egyet, akit szerinte felelősség terhel a nyolc éven át zajló donbászi tragédiáért, az orosz ajkú civilek legyilkolásáért.

Németország szerdán jelentette be, hogy engedélyezi Leopard harckocsik szállítását Ukrajnának. A nyugati közvélemény üdvözölte a régóta várt döntést. 

Finnország is csatlakozott azokhoz az államokhoz, amelyek Leopard tankokkal látják el Ukrajnát – jelentette be Mikko Savola finn védelmi miniszter sajtótájékoztatóján. 

A Leopard harckocsik Ukrajnának történő átadására irányuló nemzetközi kezdeményezés halad előre, és Finnország részt vesz benne

– mondta Savola a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint. A miniszter hozzátette, hogy Finnország hozzájárulása „nem lesz nagy és jelentős mértékű”. Azt azonban nem részletezte, hány harckocsit küld az ország Ukrajnába.

Mint arról korábban beszámoltunk, a német kormány 14 Leopard 2A6-os harckocsit küld Ukrajnába. Ezenkívül Berlin lehetővé teszi, hogy más országok is átadhassanak Leopard harckocsikat. 

Az Egyesült Királyság védelmi minisztere, Ben Wallace azt mondta, „örül, hogy Németország Leopard tankokat küld Ukrajna támogatására”.

Itt az ideje, hogy Oroszország felismerje, a nemzetközi közösség egyre elszántabban segíti Ukrajnát abban, hogy ellenálljon barbár és illegális orosz inváziónak

– fogalmazott Twitter-bejegyzésében Ben Wallace.

Olaf Scholz német kancellár szerint Németországnak szabályt kellett szegnie, és változtatnia kellett korábbi gyakorlatán, miszerint a pénzügyi és humanitárius segítségnyújtás mellett fegyverszállítmányokkal is támogatja Ukrajnát.

Németországban meg kellett szegnünk egy szabályt, így most mi szállítjuk a legtöbb fegyvert Nagy-Britanniával együtt. Ha összegezzük, hogy mit döntöttünk eddig a szállításokról, akkor azt mondhatjuk, hogy Németország mindig is úttörő szerepet játszott Ukrajna támogatásában

– fogalmazott a német kancellár a The Guardian szerint.

A kijevi rezsim részvétele a terrortámadások megszervezésében egyértelmű és világos. Nem vetnek meg semmit ennek érdekében, ez megerősíti az Orosz Föderáció által választott út helyességét, amelyet önmaga védelme érdekében jelölt ki – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azon kijelentésére reagált így, amely szerint Kijev fontolgatja a Moszkva, Szentpétervár és Jekatyerinburg elleni támadás lehetőségét.

Már korábban is jeleztük az ukrán rezsim részvételét a különböző terrorcselekmények megszervezésében. Ilyen volt a Darja Platonova Dugina elleni merénylet is. Nyilvánvaló, hogy a kijevi rezsim nem válogat az eszközökben. A mi szándékaink helyesek és megalapozottak, megvédjük magunkat az ilyen veszélyektől

– idézi a TASZSZ hírügynökség Peszkovot.

A szóvivő a héten arról is beszélt, hogy fel kell készülni arra, hogy további merényletek, bűncselekmények is történhetnek orosz potentátok ellen – így kommentálta a sajtóhírt, amely szerint Ukrajna és az Egyesült Államok a Wagner-csoport vezére, Jevgenyij Prigozsin félreállításáról egyeztetett.

A védelmet szolgáló kiadásokra megjelölt cél újabb emeléséről dönthetnek a NATO-tagállamok a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja azt bizonyítja, hogy fontos döntés volt a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott minimális védelmi kiadási cél kijelölése a 2014-es walesi csúcson, de ez a célkitűzés csak egy évtizedre szólt, ezért frissíteni kell – mondta Jens Stoltenberg egy szerdai német lapinterjúban.

Rámutatott, hogy a 2014-es döntést sem békeidőben hozták, hiszen Oroszország Ukrajna elleni háborúja éppen 2014-ben, a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával kezdődött, és a NATO tagjai ennek hatására kötelezték el magukat a védelmi kiadások növelését jelentő 2 százalékos cél mellett.

Jens Stoltenber a Die Welt című lapban közölt interjúban kifejtette: egyelőre nem tudja megmondani, hogy a tagországok miként járnak el, de biztos abban, hogy megállapodásra jutnak a litvániai találkozón, és azt feltételezi, hogy

Az MTI beszámolója szerint a NATO-főtitkár arról is szólt, hogy „aki békét akar holnapra, annak ma támogatnia kell Ukrajnát”.

Furcsán hangzik, de a fegyverszállítások vezetnek el a békéhez

– tette hozzá, kiemelve, hogy a NATO biztonsági érdekei túlmutatnak az Ukrajnával vállalt szolidaritáson, mert a tekintélyelvű vezetők, „az autokraták figyelik, hogy miként reagálunk az invázióra, és levonják a tanulságokat, ha [Vlagyimir)]Putyin [orosz elnök] arat sikert”.

Arra is kitért, hogy az atomfegyverek bevetésének kockázata alacsony, és nem tapasztalnak változást az orosz nukleáris erők tevékenységében.

Ugyanakkor az orosz nukleáris retorika teljességgel felelőtlen és veszélyes

– húzta alá a NATO főtitkára, hozzátéve: nem szabad megengedni, hogy Oroszország „zsaroljon” ezzel a retorikával, mert ha sikerrel jár, akkor „veszélyesebb lesz a világ”, és Moszkva mindig a „nukleáris fenyegetés” eszközét használja majd, ha el akar érni valamit.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök óvatosan reagált a német gyártmányú harckocsik ígéretéről szóló hírekre – írja a német Spiegel. Kedd esti videóbeszédében csak a vége felé említette meg egyáltalán az ügyet.

Amint azt kifejtette, sok erőfeszítés és ígéret árán sikerült ezt elérni, azonban elmondása szerint ennél többre lesz szükség:

Nem öt, tíz vagy tizenöt tankról van szó. Ennél több kell.

Németország némi hezitálás után döntött úgy, hogy Leopard 2 harckocsikat szállít Ukrajnába.