Német külügyminiszter: Gyakorlatilag háborúban állunk Oroszországgal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán rendeletileg életbe léptette a nemzetbiztonsági és védelmi tanács (SZNBO) keddi, a kánoni ukrán ortodox egyház és az orosz ortodox egyház tíz képviselője ellen hozott határozatát. A dokumentum az államfői hivatal honlapján jelent meg. Tartalmát a RIA Novosztyi orosz hírügynökség ismertette.

A korábban a moszkvai patriarkátus alá tartozó, de az önálló (autokefál) ukrán ortodox egyházhoz nem csatlakozó úgynevezett kánoni ukrán ortodox egyház és az orosz ortodox egyház tíz képviselője ellen elrendelt szankciók értelmében egyebek között

Állami tulajdont nem adhatnak bérbe, tilos számukra hivatalos látogatások, találkozók tartása, szerződések és megállapodások kötése, és megvonják tőlük az ukrán állami kitüntetéseket. Az elnöki rendelet hatálya öt évre szól – adta hírül az MTI.

Az SZNBO korábban már 22 orosz egyházi személyiség ellen vezetett be szankciókat. Vannak köztük metropoliták, továbbá Kirill moszkvai pátriárka unokaöccse, Mihail Gungyajev, aki az orosz ortodox egyházat képviseli az Egyházak Világtanácsában és más nemzetközi szervezetekben Genfben, valamint Vlagyimir Legojda, a moszkvai patriarkátus társadalmi és médiakapcsolatokért felelős szinódusi osztályának elnöke, és mások.

Kaszával támadt rá a toborzóiroda egyik munkatársára egy férfi a nyugat-ukrajnai Rivne megyében, miután az illetékes katonai behívóval állított be egy hadköteles otthonába – írja a Goloskarpat.

Mindez még 2022 őszén történt, de csak most számolt be róla a helyi sajtó, miután a bűnvádi eljárásban ítéletet hoztak. A vádirat szerint a toborzótiszt behívó kézbesítése miatt kereste fel a férfit, aki akkor nem volt otthon. A keresett hadköteles egyik férfi családtagja az egyenruhás láttán felkapott egy kaszát, és azzal ment neki a toborzótisztnek, aki ezt észlelve három figyelmeztető lövést adott le. A támadó azzal védekezett a bíróságon, hogy engedélye nélkül hatoltak be házának udvarára.

A bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy a férfi beismerte és megbánta a tettét. A vádlottat végül három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

A La Sexta tévéállomás tudósítása szerint letartóztattak egy 74 éves férfit Spanyolországban, akit azzal gyanúsítanak, hogy tavaly levélbombákat küldött több spanyol kormányzati intézménynek.

Amerikai tisztviselők azt gyanítják, hogy orosz ügynökök vettek részt a támadások megszervezésében, mivel az állam teszteli, hogy képes-e irányítani proxycsoportokat Európában.

A levélbombákat többek között Pedro Sánchez spanyol miniszterelnöknek szánták, és egy embert meg is sebesítettek.

November 24. és december 2. között levélbomba érkezett Ukrajna madridi nagykövetségére, a helyi kormányhivatalokhoz és az Egyesült Államok madridi nagykövetségére is.

Spanyolországban az El País arról számol be, hogy a kormány készen áll arra, hogy tankokat küldjön Ukrajnába. Mint írják, „a háborút az Egyesült Államoknak kell megvédenie”.

Spanyolország csatlakozik a Leopard harckocsik Kijevbe történő szállításához, miután Németország beleegyezett, hogy nagy teljesítményű, német gyártmányú harckocsit szállítson az ukrán hadseregnek

– írta a lap.

Az Oroszország által indított háború miatt az ukrán infrastruktúrában keletkezett károk összértéke megközelítette a 138 milliárd dollárt. A lakásokban keletkezett károkat 54 milliárd dollárra becsülik, míg a háború tíz hónapja alatt a megszállók – részben vagy teljesen – 149 ezer lakóházat romboltak le – derül ki a Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) szakértői tanulmányából.

Az infrastruktúrában okozott pusztítás is hatalmas: a megrongálódott ipari létesítmények becsült értéke 35,6 milliárd, a vállalkozók vesztesége pedig 13 milliárd dollár. A jelentés szerint az oroszok több mint háromezer oktatási intézményt támadtak, az ezekben keletkezett kár 8,6 milliárd dollárra rúg. Az elpusztított művelődési, egyházi és sportlétesítmények összértéke 2,2 milliárd dollár.

A háború kezdete óta az orosz erők 64 jelentősebb gyárat, 31 bentlakásos iskolát, 44 szociális központot, közel 3000 üzletet, 593 gyógyszertárat, 330 kórházat, 595 állami és önkormányzati hivatalt romboltak le. 195 ezer személygépkocsit, 14 ezer tömegközlekedési eszközt, 84 ezer mezőgazdasági gépet tettek tönkre vagy foglaltak le.

A részletekről itt olvashatnak:

Kapcsolódó

Kiszámolták, mekkora kárt okozott eddig Oroszország Ukrajnának

Kijev állítása szerint Moszkva rendszeresen támadja őket rakétáival.

Oroszország egy hiperszonikus rakétákat szállító hajó képességeit tesztelte az Atlanti-óceánon – közölte szerdán a védelmi minisztérium.

Tájékoztatásuk szerint a Gorskov Admiral fregatt számítógépes szimulációt futtatott Cirkon lőszeren. A Cirkon rakéták a hangsebesség többszörösét képesek megtenni 560 mérföld (900 km) felett, ami megnehezíti a védekezést. A közleményben nem szerepel, hogy a hajó rakétát indított volna – írja a Sky News.

A Nyugat és Oroszország közötti feszültség az ukrajnai háború miatt az elmúlt évek legkritikusabb pontját érte el, Moszkva amerikai nagykövete „kirívó provokációnak” nevezte az amerikai tankok Ukrajnába való szállítását.

Orosz tisztviselők korábban azt sugallták, hogy Oroszország akár atomfegyvert is bevethet, ha úgy érzi, hogy nagy fenyegetést jelent az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás.

A török Anadolu hírügynökség szerint

Pár napja Michael McCaul, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának vezetője azt kérte az amerikai kormányzattól: küldjenek Abrams harckocsikat Ukrajnának azért, hogy a németeket is rábírják a Leopard harckocsik elküldésére. Szerinte, ha az Egyesült Államok elkezdi leszállítani a harckocsikat, akkor beindul a dominóeffektus, és nemcsak a németek, hanem mások is csatlakoznak az akcióhoz.

Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete erre reagálva kedden kijelentette: ha ez megtörténik, az orosz hadsereg megsemmisíti az amerikai Abrams tankokat, valamint a NATO-országok egyéb katonai felszereléseit.

A belbiztonsági szolgálat korrupcióval gyanúsítja az egyik Lemberg megyei kerületi toborzóközpont vezetőjét, valamint ezen központ katonaorvosi bizottságának megbízott vezetőjét – írja kiszo.net. A gyanúsítottak kiépítettek egy bűnszövetkezetet, melynek során kenőpénzt követeltek a katonai szolgálatra való alkalmatlanságról szóló okmányok kiállításáért.

Egy hadköteles állampolgártól például 3000 amerikai dollárt kaptak Ukrajna elhagyására jogosító okmányok elkészítéséért. Megállapítást nyert, hogy a hivatalnok sofőrjét is bevonták a bűncselekményekbe, aki közvetítői szerepet teljesített.

A két hivatalnok ellen a büntető törvénykönyv 368. cikke alapján emeltek vádat előzetes összeesküvés alapján elkövetett jogellenes haszonszerzés címén. Az ügyben tart a nyomozás. Az érintettek 10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók.

Az orosz hadsereg meghiúsította az Ukrán Fegyveres Erők offenzívájának tervét a zaporizzsjai térségben – mondta Vlagyimir Rogov, az Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom elnöke, a regionális közigazgatás főtanácsának tagja a Ria Novosztyinak.

Elmondása szerint az ukránok széles körű offenzívát akartak végrehajtani a zaporizzsjai régió felszabadított része ellen, hogy elérjék az Azovi-tenger partját, de „erőfeszítéseik kudarcba fulladtak”. Hozzátette: az ukrán csapatok kénytelenek tartalékokat felvenni, többek közt Donyeck irányából is, hogy megtartsák a frontvonalat.

Korábban arról számoltak be, hogy az orosz hadsereg helyi támadó hadműveleteket indított a térségben. A harcok szinte a teljes érintkezési vonalon folynak, a leghevesebb összecsapások Orekov és Hulyaipole városok környékén vannak.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a RIA Novosztyinak azt nyilatkozta, Vlagyimir Putyin orosz elnök az elmúlt években nem beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A két vezető 2019-ben találkozott utoljára egymással a párizsi normandiai négyek csúcstalálkozóján. Ekkor Putyin Zelenszkijjel, Emmanuel Macron francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral tárgyalt.

A csúcstalálkozót követően – a Kreml honlapja szerint – Putyin 2020 februárjában és júliusában többször is felhívta az ukrán vezetőt. Ezt követően nem érkezett jelentés semmilyen kapcsolatfelvételről.

2021 októberében a Kreml közölte, hogy a két államfő közötti találkozóra nincs kilátás Kijev fellépése és a Zelenszkijjel való kommunikáció nehézségei miatt. 

Pár napja Michael McCaul, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának vezetője azt kérte az amerikai kormányzattól: küldjenek Abrams harckocsikat Ukrajnának azért, hogy a németeket is rábírják a Leopard harckocsik elküldésére.

Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete erre reagálva kedden kijelentette: ha ez megtörténik, az orosz hadsereg megsemmisíti az amerikai Abrams tankokat, valamint a NATO-országok egyéb katonai felszereléseit – írja a TASZSZ.

Hozzátette, hogy egy esetleges tankszállítmány Ukrajnába újabb kirívó provokáció lenne Oroszország ellen. „Senkinek ne legyenek illúziói, hogy ki az igazi agresszor a háborúban” – mondta a nagykövet.

Németország után az Egyesült Államok is kész arra, hogy jelentős lökést adjon az ukrán hadseregnek. A Biden-kormány várhatóan szerdán jelenti be az M1 Abrams tankok Ukrajnába való szállítását. Németország 14 darab Leopard 2 harckocsival támogatja Ukrajnát.

Ez a lépés jelentős előnyhöz juttathatja Volodimir Zelenszkij erőit. Reményeik szerint a két nagyhatalom támogatása elegendő lehet ahhoz Ukrajna számára, hogy áttörje az orosz védvonalakat, és tompítsa a tavaszi offenzívát, amelyet a tisztviselők szerint Oroszország tervezhet – írja a Bloomberg jelentése.

Reagált a Kreml

A Leopard harckocsik Ukrajnába szállítása nem tesz majd jót az orosz–német kapcsolatoknak – figyelmeztetett Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak nyilatkozva.

Az ilyen szállítások nem sok jót ígérnek a kapcsolatok jövőjét tekintve. Minden bizonnyal nyomot hagynak majd e kapcsolatok jövőjén

– jelentette ki a Kreml szóvivője arra a kérdésre válaszolva, hogyan befolyásolja majd az Oroszország és Németország közötti viszonyt, ha Berlin jóváhagyja a Leopard tankok szállítását Kijevnek. Peszkov szerint a kétoldalú kapcsolatok jelenleg „már meglehetősen mélyponton vannak. (…) Nincs érdemi párbeszéd Németországgal, az Európai Unió többi országával vagy az észak-atlanti szövetséggel” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztetett, hogy Oroszország újabb nagyszabású támadásra készül, és egyre nagyobb nyomást gyakorol Bahmutra, Vuhledarra és más területekre – írja az Ukrajinszka Pravda.

Oroszország a támadások új hullámára készül – az általa mozgósítható erőkkel. A megszállók már most fokozzák a nyomást Bahmut, Vuhledar és más területeken, ez a nyomás pedig egyre inkább fokozódni fog

– fogalmazott az ukrán elnök, aki szerint az oroszok minden eddiginél több fegyvert és katonát vetnek majd be.

Zelenszkij szerint a harmadik világnak fokoznia kell az együttműködést, hogy a lehető legnagyobb mértékben megelőzze az újabb orosz pusztítást.

Az amerikai védelmi minisztérium azt tervezi, hogy 2 éven belül 500 százalékkal növeli a tüzérségi lőszer gyártását, havonta 90 ezer lövedéket gyártva.

Az erőfeszítés, amely magában foglalja az üzemek bővítését és új gyártók bevonását, része az amerikai védelmi ipari bázis legagresszívabb modernizációjának az elmúlt negyven évben – áll a hadsereg jelentésében.

A hadsereg döntése a tüzérségi lőszerek gyártásának bővítéséről a legegyértelműbb bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok támogatni kívánja Ukrajnát, függetlenül attól, hogy meddig tart a háború – közölte a The New York Times.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2023. január 24-én az ukrán–magyar határszakaszon 4395 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4340 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 96 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. 

Az ukrajnai háború elől 2023. január 24-én 27 ember, köztük 18 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!