Három irányból támadnak az oroszok, kritikus a helyzet

Ezúton is köszönjük megtisztelő figyelmüket, ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Tartsanak velünk máskor is.

Jó pihenést kívánunk!

185 jogi és egyéb személy ellen vezetett be szankciót Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Nemzetbiztonsági Tanács határozata alapján. Ezek Oroszország vasúton keresztül szállított személyi és katonai felszereléseire vonatkoznak – írja az Ukrajinszka Pravda.

A döntés értelmében az érintettek ukrajnai vagyonát zárolják, a rendelkezésre álló ingatlanokat pedig védekezésre fordítanák az ukránok.

A brit hadsereg vészhelyzeti forgatókönyveket dolgoz ki, hogy megakadályozza a Challenger 2, annak páncélzata, valamint technológiája orosz kézre kerülését, ha a harckocsik megrongálódnak – írja a The Sun.

A lapnak nyilatkozó forrás szerint az oroszok kétségbeesetten próbálnak majd megszerezni egy Challenger 2-t, részben propagandacélokra, de azért is, hogy megszerezhessék a harckocsi technológiáját. 

Elmondása szerint a legfelsőbb vezetés együttműködik az ukrán főparancsnoksággal annak érdekében, hogy a brit harckocsikat biztonságba tudják helyezni az után is, ha megsérülnének.

Ha egy harckocsi megsemmisül, vagy harcképtelenné válik, az első lehetőség mindig az, hogy megpróbáljuk magunk megjavítani. Egy másik harckocsival elvontatjuk, vagy egy speciális páncélozott javító és helyreállító járművet használunk, amely úgy néz ki, mint egy harckocsi daruval

– fogalmazott a lapnak egy védelmi forrás.

A második lehetőség az, hogy kiképzik az ukránokat arra, hogyan szerezzék vissza tűz alatt a sérült harckocsit. Bátorságban biztosan nem szenvednek hiányt – tette hozzá. A lehetséges forgatókönyvek között szerepel, hogy önkéntesek álljanak készenlétben az elesett tankok mentésére.

Oroszország megsérti a gyerekvédelem háborús időkben gyakorolt alapelveit azzal, hogy ukrán gyerekeknek ad orosz útlevelet, és örökbefogadásra bocsátja őket – mondta az ENSZ menekültügyi szervezetének vezetője a Reutersnek, amit az Independent szúrt ki.

Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa egy hatnapos országjárást követően elmondta, hogy az ügynökség nem tudja megbecsülni az útlevelet kapott vagy örökbefogadásra bocsátott gyermekek számát.

Az (orosz) állampolgárság megadása vagy az örökbefogadás ellentétes a háborús időkben gyakorolt gyerekvédelmi alapelvekkel. Ez olyasmi, ami Oroszországban megtörténik, pedig nem történhetne meg

– mondta Grandi.

A lengyel fegyveres erők tavaly 13 742 új hivatásos katonát vettek fel – közölte Mariusz Blaszczak védelmi miniszter. Hozzátette, hogy ez a szám rekordot jelent a sorkötelezettség 2008-as eltörlése óta.

Lengyelország fegyveres erőinek összesen 164 ezer katonája van, köztük 36 ezer önkéntes a honvédségi egység tagja.

Varsó az ukrajnai háború kezdete óta egyre többet költ védelemre: a lengyel hadsereg létszáma 250 ezer hivatásos katonára és 50 ezer honvédségi tagra bővülhet.

A NATO tisztában van vele, hogy Oroszország ambíciói túlmutatnak Ukrajna határain, ezért nem zárja ki a közvetlen katonai összecsapás lehetőségét. Az atomháború kockázata azonban továbbra is alacsony az észak-atlanti szövetség szerint – írja az Unian ukrán hírportál.

Rob Bauer

Fotó: Johanna Geron / Reuters

Rob Bauer admirális, a NATO katonai bizottságának elnöke az RTP portugál csatorna adásában elmondta, hogy még sokáig a szövetség kezében lesz a kezdeményezés, és maga határozhatja meg, mikor hová és hány katonát kell küldeni egy adott probléma megoldásához.

Oroszország azonban megjelent egy másik országban, és ahogy Bauer megjegyezte, most már „meghívás nélkül jöhet”.

Közösségi oldalán gratulált a cseh elnökválasztás győztesének, Petr Pavelnek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – vette észre az Ukrajinszka Pravda.

Nagyra értékelem az Ukrajnának és az orosz agresszió elleni küzdelmünknek nyújtott támogatását. Örülök a szoros személyes együttműködésnek Ukrajna és Csehország népei, valamint az egyesült Európa érdekében

– írta a Twitteren az ukrán elnök.

Az orosz állami televízióban nemrég arról beszéltek, Oroszországnak melyik, szankcióval sújtott ország gazdasági stratégiáját kellene követnie. Az erről szóló felvétel a Twitterre is felkerült.

A műsorban három példa került elő: Kuba, Észak-Korea és Irán. A kubaiak esetében szóba került az illegális rum- és szivarkereskedelem; az észak-koreaiaknál a hekkerek és a kiberbűnözés, míg Iránnál a szürkeimport és a nyugati áruk becsempészése az országba.

Az egyik szakértő Iránt választotta, azzal indokolva, hogy gazdaságilag a közel-keleti ország áll a legközelebb Oroszországhoz. Ehhez a véleményhez egy másik szakértő is csatlakozott, kiegészítve azzal, hogy őket is „ugyanolyan rossz szomszédok” veszik körül, mint az oroszokat.

A műsorvezető ezután leszögezte, hogy tulajdonképpen nem lényeges a kérdés, mert Oroszországon kívül nincs még egy olyan ország, ami ugyanilyen sikeresen viselné a szankciókat.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 125 510 orosz katona esett el, az elmúlt napon 800 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

Fotó: Stringer / Reuters

A vezérkar beszámolója szerint

• 3189 tankot,
• 6344 páncélozott harcjárművet,
• 2188 tüzérségi rendszert,
• 453 rakétavetőt,
• 221 légvédelmi berendezést,
• 293 repülőgépet,
• 284 helikoptert és
• 5027 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 18 orosz hajót, 1947 hadműveleti és taktikai drónt, 199 egységnyi speciális felszerelést és 796 cirkálórakétát számoltak fel.

Az ukrán fegyveres erők jelenleg nem rendelkeznek ballisztikus rakéták levegőben történő megsemmisítésére alkalmas technikai eszközökkel. Ezért olyan új típusú nyugati fegyverekre van szükségük, amelyek képesek felvenni a ballisztikus rakéták ellen harcot – mondta Jurij Ignat, az ukrán légierő szóvivője az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

A szóvivő elmondása szerint az amerikai Patriot és a francia–olasz SAMP/T rakétarendszerek elméletileg képesek ballisztikus rakéták lelövésére. Ignat azonban úgy véli, hogy a legjobb megoldás az indítóállások megsemmisítése lenne még az előtt, hogy ballisztikus rakétákat lőnének ki.

Jobb, ha messzebb elér a kezünk, és bejutunk az ellenséges állásokba, ahol közvetlenül a helyszínen megsemmisíthetjük a rakétákat kilövő létesítményeket

– tette hozzá Jurij Ignat.

A 20 nap Mariupolban című dokumentumfilm nyerte el pénteken a Sundance Filmfesztivál közönségdíját – írja a wokv.com.

Mariupol 2022. november 29-én

Fotó: Stringer / AFP

Az alkotás az ukrajnai orosz invázió első napjait meséli el egyes szám első személyben. Mariupol a háború kitörése után folyamatos bombázás alatt állt, majd végül orosz kézre került, több száz halálos áldozatot követelve.

Az alábbi videóban a rendező beszélt a filmről, melyből több részlet is látható.

Legalább három ember meghalt, tizennégy pedig megsérült abban a támadásban, ami szombaton történt a donyecki régióban lévő Kosztyantyinivkában – írja az Ukrajinszka Pravda.

Pavlo Kirilenko, a donyecki katonai közigazgatás vezetője a támadások miatt arra szólította fel a város lakóit, hogy vonuljanak fedezékbe.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jövő heti EU–Ukrajna-csúcstalálkozót megelőzően kijelentette, hogy Ukrajna feltétlen támogatást élvez a blokk részéről, valamint az országnak győznie kell az orosz támadásokkal szemben, hogy megvédje az európai értékeket.

Ursula von der Leyen

Fotó: Frederick Florin / AFP

A The Guardian azt írta, von der Leyen szombaton a németországi Düsseldorfban pártja, a kereszténydemokrata CDU rendezvényén tartott beszédében így fogalmazott:

Minden ha és de nélkül Ukrajna mellett állunk. Ukrajna a közös értékeinkért, a nemzetközi jog tiszteletben tartásáért és a demokrácia elveiért harcol, és ezért kell Ukrajnának megnyernie ezt a háborút.

Mint arról korábban beszámoltunk, von der Leyen és uniós biztostársai február 3-ra tervezik az EU–Ukrajna-csúcstalálkozót.

Mindezt maga az ukrán elnök közölte Twitter-oldalán. Ahogy arról a SkyNews beszámolt, Volodimir Zelenszkij azt írta, sajnálatos módon egy ukrán nő is meghalt a kelet-jeruzsálemi zsinagóga elleni véres merényletben pénteken. Együttérzéséről biztosította a nő családját. 

A hívők már távozóban voltak a zsinagógából, amikor a merénylő a bejáratnál tüzet nyitott rájuk. Heten meghaltak, sokan megsebesültek. Szombaton délben egy másik mecsetnél is lövöldözés volt, ott két izraeli és a támadó 13 éves palesztin fiú sérült meg.

Tovább folytatódik az általános mozgósítás Ukrajna teljes területén, most törvénybe írták, hogy a munkaadóknak kötelező átadni a sorozásról szóló értesítőt a hadképes férfi alkalmazottaknak – írja a Kárpáti Igaz Szó.

A Jogi Százas ingyenes jogsegélyszervezet beszámolója szerint a munkáltató köteles átadni az idézést mind új munkavállaló alkalmazásakor, mind a már nála dolgozóknak. A munkáltatók emellett annak is kötelesek utánajárni, hogy az adott dolgozójuk idejében felkereste-e a katonai toborzóirodát.

Nagy-Britannia szerint a makijivkai támadás halálos áldozatainak száma jóval magasabb, mint amennyit Oroszország elismert. 

A brit védelmi minisztérium szerint Moszkva eddig 89 áldozatot ismert el, ám állítólag több mint 300 katona vesztette életét.

Ez a magas rangú vezetők által engedélyezett szándékos hazudozás és az alacsonyabb rangú tisztviselők pontatlan jelentéseinek kombinációja révén jön létre, amelyek célja, hogy kisebbítsék kudarcaikat 

– fogalmaztak a The Guardian szerint. 

Mint arról beszámoltunk, január 1-jén csapást mértek az orosz csapatok Donyeck melletti szállására. Az orosz védelmi minisztérium jelentései alapján az esetben 89 katona vesztette életét. 

Az ukrán külügyminisztérium bekérette Magyarország kijevi nagykövetét, miután Orbán Viktor magyar miniszterelnök Afganisztánhoz hasonlította Ukrajnát, és senki földjének nevezte.

Szijjártó Péter

Fotó: Mónus Márton / MTI

„A háború következménye, hogy emberek ezrei halnak meg, és egész országrészek válnak pusztasággá” – mondta a Mandinernek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, reagálva Kijev lépésére, amely bekérette Magyarország kijevi nagykövetét Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése miatt.

„Magyarország ezért akar békét és fegyverszállítások helyett azonnali tűzszünetet. Ez Magyarország világos álláspontja a háború kezdete óta. Magyarország sem szavakban, sem tettekben nem kíván belekeveredni a háborúba” – szögezte le a tárcavezető.

A Duma jóváhagyta az Oroszország zászlajára és himnuszára vonatkozó alkotmányos törvények módosítását – tette közzé a kabinet szombaton a honlapján. 

A kormány határozata: jóváhagyja az Orosz Föderáció államzászlajáról szóló szövetségi alkotmánytörvény 3. cikkének módosításáról szóló szövetségi alkotmánytervezetet, valamint az Orosz Föderáció államhimnuszáról szóló szövetségi alkotmánytörvény 3. és 7. cikkét

– áll a dokumentumban a RIA Novosztyi hírportál szerint. 

A lap szerint többek között azt javasolják, hogy az „Az Orosz Föderáció nemzeti himnuszáról” szóló törvény az „Orosz Föderáció fegyveres erőinek általános katonai szabályzatával” és „a haditengerészet hajószabályzatával” egészüljön ki.

Az ukrajnai civil áldozatok emlékére ad koncertet a Szent Efrém Férfikar a Zeneakadémián az ukrajnai háború kitörésének évfordulóján, február 23-án este – közölték a szervezők az MTI-vel.

A kétrészes hangversenyen többek között elhangzik a Szent Efrém Férfikar egyik tagja, a kárpátaljai születésű Papp Viktor erre az alkalomra írt kompozíciója, a Requiem ukrán és latin nyelven.

Mint a közleményben fogalmaznak, az Ungváron született fiatal zeneszerző Ukrán Requiemjének szövege a keresztény gyászmise eredetijének szó szerinti fordítása, a latin szöveg pedig több helyen belekeveredik az ukrán verssorok közé; a műben a keleti és a nyugati liturgikus hagyományok összefonódnak. A szerző és az előadók azokról a civilekről emlékeznek meg, akik sokszor saját házukban, lakásukban, kocsijukban, az utcán sétálva, biciklizés vagy bármilyen hétköznapi tevékenység közben veszítették el életüket – írják a közleményben.

A koncert második felében csendül fel Liszt Ferenc Requiemje. Az egyházi kórusmű férfiszólókra és férfikarra íródott, orgona- és visszafogott hangszerkísérettel. Liszt misekompozícióinak sorában ez az utolsó mű, 1867–1868-ban írta. A zeneszerzőt a mű megszületése előtt számos megrázkódtatás érte, 1859 végén meghalt Daniel fia tüdőbetegségben, fiatalabb lánya, Blandine 1862-ben hunyt el szülés után, 1866-ban pedig az édesanyját vesztette el – áll a közleményben az MTI szerint.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pénteken, a holokauszt nemzetközi emléknapján azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „táborokat” épít Ukrajna orosz megszállására.

Morawiecki a Facebookon azt írta: „Az Auschwitz-Birkenau náci német haláltábor felszabadításának évfordulóján emlékezzünk arra, hogy keleten Putyin új táborokat épít”.

Thomas Bach elnök szerint nem felel meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) küldetésének az olimpia esetleges bojkottja Ukrajna részéről, amelyet az ország sportminisztere helyezett kilátásba az orosz és fehérorosz sportolók 2024-es párizsi indulása esetén.

Thomas Bach és Volodimir Zelenszkij Bakhmutban 2022 júliusában

Fotó: Handout / AFP

A jövő évi ötkarikás játékokról való távolmaradás lehetőségét Vadim Hutcajt, aki az ukrán nemzeti olimpiai bizottság elnöke is, csütörtöki Facebook-bejegyzésében vetette fel. Reagálása válasz volt a NOB szerdai bejelentésére, amely szerint bizonyos feltételek teljesítése esetén Oroszország és közvetlen szövetségese, Fehéroroszország sportolói visszatérhetnek a nemzetközi porondra, semleges színekben. Az egyik ilyen előfeltétel, hogy a két ország versenyzői nem támogatják aktívan az ukrajnai háborút. Hutcajt leszögezte, hogy Ukrajna a szankciók meghosszabbítása mellett van, és továbbra is élesen ellenzi oroszok és fehéroroszok nemzetközi versenyeken való részvételét – írta az MTI. 

Ismerjük Ukrajna álláspontját, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság küldetése az, hogy összehozza a világ minden tájáról érkező sportolókat, ez az olimpiai játékok különleges szimbóluma

– mondta Bach, akinek az állásfoglalását a Spiegel német magazin ismertette szombaton.

Több mint 125 500 katona esett el Ukrajnában Oroszország február 24-én indított inváziója óta – számolt be szombaton az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara a hadijelentésében. 

A beszámoló szerint csak pénteken 800 orosz katona halt meg. 

Az ukrán hadsereg többek között 3189 tankot (ebből tegnap hetet), 6344 harckocsit (ebből az elmúlt 24 órában négyet), 284 helikoptert (ebből tegnap egyet), 293 repülőt (ebből pénteken egyet), 199 speciális felszerelést és 796 rakétát semmisített meg – írta a Kárpátalja.ma.

Lengyelország kezdeményezi a tankadományozók nemzetközi koalíciójának létrehozását Ukrajna számára, ez derül ki az ország védelmi miniszterének Twitter-bejegyzéséből.

Kezdeményezésemre a Leopard 2A4 harckocsival rendelkező országok között megbeszéléseket folytattunk arról, hogy közösen alakítsunk egy koalíciót, amely modern páncélozott fegyvereket adományoz Ukrajnának

– olvasható a bejegyzésben.

Találat ért egy lakóházat a Donyeck régióban található Kostyantyinyivkában. A támadás következtében három civil vesztette életét, és legalább ketten megsérültek – számolt be Pavlo Kirilenko, a donyecki regionális katonai közigazgatás vezetője. 

A vezető tájékoztatója szerint egy lakónegyedet vettek tűz alá. A támadásban négy többemeletes ház, egy szálloda, garázsok és autók rongálódtak meg. 

A tragédia helyszínén mentők és rendfenntartók dolgoztak 

– tette hozzá Kilenko.