Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt – derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

A növénytermesztés ágazatban a termelés 15,9 százalékkal, az állattenyésztésben 2,4 százalékkal nőtt.

A mezőgazdasági szervezetek esetében a termelés 12,8 százalékos növekedését regisztrálták 2022-ben, a paraszt- és a farmergazdaságoknál pedig 20,1 százalékosat.

A háztáji gazdaságokban a termelés 1,8 százalékkal csökkent – írta az MTI. 

Három ember meghalt, és egy ember megsérült szerdán Csernyihivben, miután egy lövedék egy lakóház pincéjébe csapódott – közölte az Északi Operatív Parancsnokság.

A közlemény szerint az orosz csapatok továbbra is lövik a határ menti településeket a Szumi, Csernyihivi és Harkivi régiókban. 

14:50 és 15:30 között 17 találatot regisztráltak, feltehetően 120 milliméteres aknavetőből, a Szumi területen található Studenok térségében. Katonai személyzet és felszerelés nem sérült meg. Civil áldozatokról vagy a civil infrastruktúrában keletkezett károkról egyelőre nem tudunk

 – olvasható a közleményben.

Körbevették az orosz erők Bahmutot, a város körüli gyűrűt hamarosan lezárják – közölte Jan Gagin, a Donyecki Népköztársaság megbízott vezetőjének tanácsadója. 

A The Independent cikke szerint a tanácsadó azt is elmondta, hogy a harcok jelenleg a Csasohov Jar-Bahmut autópálya ellenőrzéséért folynak.

Az ukrán katonai vezetés szerint az orosz támadó hadműveletek nem hagytak alább, de arról beszéltek, hogy az orosz erők súlyos veszteségeket szenvedtek a városért folytatott harcban.

Az ukrán erők jelenleg nem látnak csapatösszevonásra utaló jeleket Belaruszban, ami azt jelzi, hogy nem valószínű egy támadás a területről − közölte az Ukrán Állami Határőrszolgálat képviselője.

A Fehéroroszországban lévő orosz egységek gyakorlótereken vannak, ahol gyakorlatokat hajtanak végre, vagy kiképzésen vesznek részt

− közölte Andrij Demcsenko. 

Az ukrán hírszerzés szorosan figyeli a helyzetet, mivel attól tartanak, hogy Oroszország újabb támadást indíthat Belarusz területéről.

Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-nagykövete azonban korábban azt nyilatkozta a Sky Newsnak, hogy az elkövetkező hónapokban nem valószínű egy újabb támadás északról.

Az orosz állami média jelentései szerint őrizetbe vett és pénzbírsággal sújtott egy amerikai állampolgárt egy orosz bíróság, mert a moszkvai Vörös téren sétáltatott egy tehenet, amelyet állítása szerint azért vásárolt, hogy megmentse a vágástól.

A 34 éves Alicia Dayt 20 ezer rubel pénzbírsággal sújtották a gyalogosok akadályozása miatt, és 13 napos letartóztatásra ítélték a jogosulatlan tiltakozás miatt.

A borjút azért vettem, hogy ne egyék meg. Úgy döntöttem, elviszem egy ilyen gyönyörű helyre, és megmutatom neki az országot

– mondta a tárgyalásán a nő a The Guardian szerint. 

Az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listára helyezett szerdán egy 22 magán- és jogi személyből álló globális hálózatot, amelyet azzal vádol, hogy kijátszotta az Oroszország elleni büntetőintézkedéseket.

Oroszország elkeseredett kísérlete, hogy közvetítőkön keresztül játssza ki az amerikai szankciókat, azt bizonyítja, hogy a büntetőintézkedések jóval nehezebbé tették az orosz hadiiparnak, hogy utánpótlást biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnök hadigépezetének

– írta közleményében Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes. A tájékoztatás szerint a hálózatot Oroszország, illetve a ciprusi székhelyű Igor Zimenkov fegyverkereskedő vezeti, aki fiával együtt szintén szankciós névsorra került.

A csoport egyebek között az orosz védelmi iparhoz köthető projektekben, így például csúcstechnológiai eszközök beszerzésében vett részt Oroszország ukrajnai hadműveletét követően. Mindemellett a hálózat egyes tagjai támogatták a szankciókkal sújtott orosz állami vállalatokat.

Zimenkovot azzal is vádolják, hogy egy szankciós listára került fehérorosz védelmi ipari vállalatot is segített eladásokkal Latin-Amerikában.

Büntetőintézkedések hatálya alá került a szingapúri székhelyű Asia Trading & Construction vállalat és annak igazgatója, aki állítólag a szintén szankciós listára került orosz Rosztyeh konglomerátum nevében helikoptereket adott el egy dél-amerikai kormánynak.

Szankciókkal sújtották a GBD nevű céget is, amely fegyverrendszereket próbált értékesíteni egy afrikai kormánynak. A mostani lajstromra ciprusi, bolgár, valamint izraeli cégek kerültek fel. A büntetőintézkedések keretében befagyasztották az érintettek Egyesült Államokban található vagyonát, az amerikai állampolgárokat pedig eltiltották a velük való ügyletektől – írta az MTI. 

Nagy teljesítményű generátorokkal segíti az áramkimaradásokkal sújtott Kárpátalja egészségügyi és oktatási intézményeit a Katolikus Karitász és a Svéd Lions Clubok Szövetsége a Munkácsi Egyházmegyei Karitász közreműködésével – jelentették be az érintett szervezetek képviselői szerdán Munkácson, átadva az újabb szállítmányokat.

A Katolikus Karitász újabb húsz nagy teljesítményű generátort szállított Kárpátaljára az olykor napi 16 órás áramkimaradások áthidalására, emellett több mint két tonna tartós élelmiszer is érkezett.

A Munkácsi Egyházmegyei Karitász raktárában megtartott rögtönzött sajtótájékoztatón Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója elmondta: a háború kitörése óta a szervezet és partnerei folyamatosan támogatják mind az egészségügyi és szociális intézményeket, mind pedig közvetlenül a rászorulókat Kárpátalján és Ukrajna háború sújtotta övezeteiben. A most átadott generátorokkal együtt eddig több mint ötven áramfejlesztőt kaptak működésük biztosítására a kárpátaljai intézmények.

Rendik András, a Svéd Lions Clubok Szövetségének alkormányzója a segélyszállítmány átadásán arról számolt be, hogy a skandináv országban működő 340 klub 8200 tagja már egy éve bekapcsolódott az ukrajnai rászorulók támogatását célzó gyűjtésbe. Az eddigi adományok összértéke 800 millió forintnak felel meg, célba juttatásukból pedig kivették részüket a magyarországi és ukrajnai Lions Clubok és a Katolikus Karitász is. A most leszállított húsz generátor összértéke mintegy nyolcmillió forint.

A támogatást átvevő Fehér Ferenc, a Munkácsi Egyházmegyei Karitász igazgatója hangsúlyozta: a súlyos áramkimaradások ellehetetlenítik az ingyenkonyhák, idősotthonok, rehabilitációs központok és egyéb szociális intézmények működését. A most átadott generátorok egyebek között a huszti magyar tannyelvű iskolába, a fancsikai óvodába, a rahói iskolába kerülnek, és néhány plébánia is kap a készülékekből – írta az MTI.

Prioritásnak nevezte a határ menti orosz régiók ukrán lövetésének megakadályozását Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai tanácskozáson.

Elsődleges feladat a lövetés lehetőségének kiküszöbölése, ez a katonai tárca feladata

– mondta Putyin.

Az orosz államfő hangsúlyozta: a megrongálódott házakat helyre kell állítani az orosz határ menti régiókban, illetve kártalanítást kell biztosítani az ukrán belövések következtében elpusztult lakóingatlanok és egyéb vagyontárgyak után. Feladatként nevezte meg az energia-, fűtés- és vízellátó berendezések helyreállítását.

Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes a tanácskozáson mondta el, hogy Kurszk, Brjanszk és Belgorod megye egyes területeiről a közvetlen életveszély miatt át kell költöztetni a lakosokat.

Mint arról beszámoltunk, a szerdai orosz sajtójelentések szerint egy ukrán rakétatámadás kedden kisebb károkat okozott a Barátság kőolajvezetékben a Brjanszk megyei Novozibkov közelében. A személyzetet evakuálni kellett. A Transznyeft szerint az Ukrajnát elkerülő csővezeték, amelyen Kazahsztán szerdán megkezdte a kőolaj Németországba szállítását, jelenleg normálisan üzemel – írta az MTI. 

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről, köztük Donyeckből ukrán tüzérségi támadást jelentettek a helyi hatóságok. HIMARS-találat ért egy kolostort a Vuhledarhoz közeli Nikolszke községben, egy szerzetes és egy 83 éves apáca életét vesztette.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve elmondta, az orosz fegyveres erők a Donyeck térségében folytatott offenzíva során állásokat foglaltak el, megsemmisítve egyebek között az ukrán 55. tüzérdandár lőszerraktárát Dobrovolje közelében. A tábornok szerint ezen a frontszakaszon az elmúlt nap folyamán több mint száz ukrán katona esett el, egy harckocsi, három páncélozott harcjármű, egy Mszta-B önjáró löveg, egy Uragan sorozatvető és egy francia Caesar önjáró tarack üzemképtelenné vált.

A donyecki régió déli részén és Zaporizzsja irányában, egyebek között Vuhledar környékén a harci cselekményekben több mint 60 ukrán katona vesztette életét, egy harckocsi, egy gyalogsági harcjármű, két páncélozott személyszállító és három egyéb jármű, egy Gvozgyika önjáró tarack két D-30-as és egy D-20-as vontatott tarack és egy AN/TPQ-37-es ellentűzradar megsemmisült.

Jan Gagin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetőjének tanácsadója azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők csapásokat mérnek az Artemivszk és Csasiv Jar közötti úton, az utolsó utánpótlási útvonalon haladó ukrán konvojokra. Gagin szerint Artemivszk ostromát megnehezíti két ottani bányarendszer.

Jevgenyij Prigozsin, a Szoledar bevételében és a Vuhledar ostromában kulcsszerepet játszó Wagner-csoport alapítója szerdai Telegram-bejegyzésében leszögezte, hogy Bahmut operatív bekerítése nem történt meg. Korábban azt hangoztatta, hogy a város „felszabadítása” minden irányban elvágja az ukrán offenzíva lehetőségét.

Konasenkov szerint Kupjanszk irányában az ukrán fegyveres erők vesztesége mintegy harminc katona, két kisteherautó és egy D-20-as tarack, Liman irányában mintegy 95 katona, három páncélozott harcjármű és egy egyéb jármű, Herszon irányában mintegy tíz, a Dnyeszteren átkeléssel próbálkozó deszantos, két motorcsónak, egy Gvozgyika önjáró tarack, valamint három lőszerraktár volt.

Az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők 88 ukrán tüzérségi lőállásra, valamit 131 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy tüzérségi lőszert gyártó üzemet a Szumi megyében lévő Sosztka közelében. Az orosz légierő lelőtt kilenc drónt és három HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 381 repülőgépet, 206 helikoptert, 2996 drónt, 402 légvédelmi rakétarendszert, 7706 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 998 sorozatvetőt, 3978 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8243 speciális katonai járművet veszítettek – írta az MTI. 

Volodimir Klicsko korábbi nehézsúlyú profi világbajnok ökölvívó Thomas Bachnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökének küldött videóüzenetében tiltakozik az oroszok és a fehéroroszok 2024-es olimpiai részvétele ellen.

Az 51 éves ukrán sportember – akinek a bátyja, Vitalij Kijev polgármestere – lebombázott házak mellett készítette a felvételt, amelyet azok után rögzített, hogy a NOB a múlt héten javaslatot tett az orosz és a fehérorosz sportolók visszaengedésére a sporteseményekre. A bizottság azonban azt is kiemelte, hogy kizárólag a sportági szövetségek engedélyével, a doppingellenes szabályok betartása mellett, semleges színekben versenyezhetnének a két ország azon sportolói, akik nem támogatják nyíltan az ukrajnai háborút.

Klicsko üzenetében felhívta Bach figyelmét, hogy az egész világ figyeli őt, és ha a NOB bármilyen körülmények között engedi versenyezni az orosz és a fehérorosz sportolókat a jövő évi párizsi olimpián, azzal ő is a háború cinkosává válik.

Ön a tolerancia és a béke egyetemes értékeinek képviselője

– mondta Klicsko, majd hozzátette: „Az oroszok a civilek ellen elkövetett bűncselekmények olimpiai bajnokai.”

A NOB hétfői közleményében visszautasította a Klicskóéhoz hasonló vádakat, és kijelentette: kötelességének érzi, hogy mind a 206 nemzet sportolóinak biztosítsa a békés körülmények közötti versenyzést. Emellett a bizottság azt is kiemelte, hogy az alapvető emberi jogokat nem korlátozhatja az útlevélben feltüntetett nemzetiség.

A nyári olimpia sportágainak nemzetközi szövetségeit összefogó szervezet (ASOIF) március 3-án vitatja meg a NOB-bal az „oroszkérdést” – írta az MTI.

Oroszország figyelmeztette a Netanjahu-kormányt, hogy a háború eszkalációjához vezethet, ha fegyvereket küldenek Ukrajnának – írja az AFP.

Az orosz külügyminiszteri szóvivő, Marja Zaharova úgy fogalmazott: „Ne küldjenek fegyvereket Ukrajnának, mert ez „a konfliktus eszkalációjához fog vezetni”, illetve figyelmeztetett arra is, hogy minden olyan fegyvert, amelyet Ukrajnába küldenek, „legitim katonai célpontnak” fognak tekinteni.

Izrael miniszterelnöke korábban felajánlotta a segítségét, miszerint közvetítene a felek között, amennyiben a két ország  „megfelelő időben” és „a megfelelő körülmények között” kéri. 

Sztálin mellszobrát leplezték le szerdán a dél-oroszországi Volgográdban, a sztálingrádi csatában aratott szovjet győzelemről való megemlékezés előestéjén − írta meg a The Telegraph. 

A bronz mellszobrot Vlagyimir Putyin elnök csütörtöki látogatása előtt leplezték le a korábban Sztálingrád néven ismert Volgográdban, ahol nagyszabású ünnepségek keretében katonai parádéra kerül sor.

Mióta Vlagyimir Putyin 2000-ben átvette a hatalmat Oroszországban, egyre többen vannak azok, akik pozitívan értékelik a diktátor szerepét a történelemben. Történészek rámutattak arra, hogy Sztálin fokozatosan rehabilitálódik az országban.

A RIA Novosztyi állami hírügynökség által közzétett felvételeken katonaruhát viselő tinédzserek fehér takarót húztak le Sztálin és két szovjet katonai parancsnok mellszobráról, mielőtt vörös virágkosarakat helyeztek el a szobrok mellett.

Több mint 128 ezer orosz katona esett el Oroszország február 24-én indított ukrajnai inváziójában – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara Facebook-oldalán február 1-jén. 

A vezérkari beszámoló szerint összesen 128 420 ezer orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Csak kedden 920 orosz katonát öltek meg.

Az ukrán hadsereg többek között

• 3209 tankot (ebből tegnap nyolcat),
• 6382 harckocsit (ebből az elmúlt 24 órában négyet),
• 284 helikoptert,
• 293 repülőt,
• 200 speciális felszerelést és
• 796 rakétát semmisített meg.

Ukrajna felszólította Ausztriát, hogy biztosítson számára eszközöket az ellenséges drónok elleni harchoz és a területek aknamentesítéséhez, az országnak továbbá tűzoltó- és mentőautókra is szüksége van – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Alexander van der Bellen osztrák elnökkel tartott sajtótájékoztatón Kijevben.

Volodimir Zelenszkij 2022. december 21-én

Fotó: Mandel Ngan / AFP

Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna nagy részén aknamentesítésre van szükség, mivel az ukránok nemcsak a fronton, hanem a felszabadított területeken is meghalnak az aknák miatt. Szerinte az aknamentesítés a béke fontos részét képezi. 

Volodimir Zelenszkij arról is beszélt, hogy Ukrajnának drónelhárító fegyverek is kellenek.

Ez egy fegyver? Nem. Ez egy pajzs, ez védelem. És szükségünk van rá... Ezt a kérdést az elnöknek és az osztrák kormánynak is címzem... Látják, hogy Oroszország drónokkal támad. Embereket veszítünk: sok a sebesült, a kórházaink tele vannak. Tehát drónellenes rendszerek, új kórházak építése... minderre nagy szükségünk van

– fogalmazott az ukrán elnök az Unian ukrán hírügynökség szerint.

Még jobban kellene takarékoskodni a földgázzal a németországi háztartásokban, a 10 százalékos fogyasztáscsökkentés túl kevés – mondta az ország legnagyobb energiaszolgáltatójának vezetője egy szerdai interjúban.

Leonhard Birnbaum, a 14 millió fogyasztót ellátó E.on vezérigazgatója a Der Spiegel című hírmagazinnak elmondta, hogy nem kell számolni földgázellátási gondokkal Németországban a fűtési szezon végéig, de nem lehet biztosra venni, hogy a következő szezonban sem lesznek gondok, mert a fogyasztás elsősorban a viszonylag enyhe téli időjárás miatt alacsony.

Nem lehet arra építeni, hogy megint segít majd rajtunk egy meleg tél

– mondta a szakember, hangsúlyozva, hogy Németországban és egész Európában sokkal nagyobb takarékosságra van szükség.

A németországi ipari fogyasztók az utóbbi hónapokban nagyjából 20 százalékos megtakarítást értek el, de részben a termelés visszafogásával, ez a módszer pedig „nem sokáig működik, mert hosszabb távon veszélyezteti a munkahelyeket és a jólétet”. A háztartások viszont eddig csak mintegy 10 százalékkal csökkentették fogyasztásukat, ami túl kevés – mondta Leonhard Birnbaum.

Rámutatott, hogy hamarosan elfogy az Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtti időkben eltárolt olcsó gáz, és az utóbbi hetekben kialakult, megawattóránként 70 eurós nagykereskedelmi ár megközelíti ugyan a háború előtti szintet, de így is annyira magas, hogy „néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottuk volna”, és senki sem tudja, hogy miként alakul a következő időszakban – írta az MTI. 

Távollétében nyolcévi börtönre ítélte egy moszkvai bíróság szerdán Alekszandr Nyevzorov ismert orosz újságírót, miután bűnösnek találta az orosz hadsereggel kapcsolatos álhírek terjesztésében.

A nyomozók tavaly indítottak eljárást Nyevzorov ellen, amikor a közösségi médiában kitett posztjaiban arról írt, hogy az orosz erők szándékosan indítottak tüzérségi támadást a dél-ukrajnai mariupoli szülőotthon ellen, ami Moszkva szerint hamis állítás.

A bíróság közleménye szerint az újságíró egy büntetőtáborban fogja letölteni a büntetést, ha visszatér Oroszországba. Ezenkívül négy évre eltiltották a közösségi médiumokon való tartalomközléstől is.

Nyevzorov, akinek kétmillió előfizetővel rendelkező YouTube-csatornája van, nevetségesnek nevezte az ellene folyó nyomozást, és tavaly márciusban feleségével együtt elhagyta az országot. Júniusban ukrán állampolgárságot kapott, miután nyilvánosan elítélte az Ukrajna elleni orosz inváziót, bűncselekménynek nevezve a háborút, és áldozatnak Ukrajnát.

Nyolc nappal Ukrajna tavaly februári lerohanása után Oroszországban törvényt fogadtak el, amelynek értelmében tizenöt évig terjedő elzárással büntethetők azok, akik álhíreket terjesztenek az orosz hadseregről. Moszkva azóta blokkolta a hozzáférést a konfliktussal kapcsolatos hivatalos állásponttal eltérő tartalmakat közlő hírportálokhoz, tucatnyi orosz és külföldi hírportál pedig elhagyta az országot – írta az MTI.

Több millió dolláros csalással vádolták meg a kijevi adóhatóság vezetőjét, miután razziát tartottak négy ingatlanja egyikében – számolt be a The Guardian.

Az eset akkor történt, amikor Ukrajna elnöke csúcstalálkozót tartott Kijevben az Európai Unió vezető tisztviselőivel, hogy megvitassák a 27 tagállamot tömörítő csoporthoz való esetleges csatlakozás lehetőségét.

Az ukrán állami nyomozó hivatal közleményében azt írta, hogy a felügyelőség megbízott vezetője más tagokkal együtt visszaélt a hatalmával és hivatali helyzetével. Állításuk szerint a nő életmódja nem felelt meg a fővárosi adóhivatal vezetőjeként bejelentett jövedelmének. 

Az információk szerint három lakása van összesen egymillió dollár értékben, és egy csaknem 200 ezer dollárt érő háza Kijev melletti. Továbbá két autóval is rendelkezik, amelyek összértéke 150 ezer dollár. Ugyanakkor a sofőrjéről is kiderült, hogy egy 100 ezer dolláros autó van a nevén, miközben egy évi jövedelme 8000 ezer dollár. 

A nyomozók a házkutatás alatt 158 ezer dollárt, 530 ezer hrivnyát és 2200 eurónak megfelelő készpénzt találtak.

Tayyip Erdogan török elnök nem fogja támogatni Svédország NATO-tagságra irányuló pályázatát, és azt mondta a svédeknek, hogy „felesleges azzal fáradoznia”, hogy beadja a kérelmét − írta meg a Sky News. 

Svédország és Finnország tavaly kérte felvételét a katonai szövetségbe, miután Oroszország megszállta Ukrajnát.

A két ország igyekezett megnyerni Törökország támogatását, miután váratlanul ellenvetéseket tett a tagságukkal szemben, de Ankara múlt hónapban felfüggesztette a tárgyalásokat, amikor egy szélsőjobboldali dán politikus Stockholmban elégette a muszlimok szent könyve, a Korán egy példányát.

Svédországnak nem kellene most próbálkoznia. Nem mondunk igent a kérelmükre, amíg megengedik a Korán elégetését

− mondta Erdogan elnök. 

Jelezte, hogy Törökország beleegyezne abba, hogy Finnország és Svédország külön-külön csatlakozzon a NATO-hoz, de Pekka Haavisto finn külügyminiszter azt mondta, hogy országa ragaszkodik a közös csatlakozási kérelemhez.

A NATO 30 tagországa közül csupán Törökország és Magyarország nem ratifikálta Svédország és Finnország tagságát. Minden, bővítésről szóló döntést egyhangú megállapodással kell meghozni.

Továbbra is heves harcok dúlnak a Donyecki területen fekvő, stratégiai jelentőségű Bahmut városánál, az elmúlt napon 151-szer lőtték az orosz erők a várost védő ukrán katonák állásait – közölte Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője szerdán a Szuszpilne televízió műsorában.

Fotó: Oleksandr Ratushniak / Stringer / Reuters

Hozzátette, hogy a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő, az orosz erők által egy hete elfoglalt Szoledár városánál 56-szor nyitottak tüzet az orosz csapatok az ukrán katonák állásaira, és 13 összecsapás volt a térségben. Szavai szerint az orosz erők napról napra komoly veszteségeket szenvednek. Elmondta, hogy Bahmut térségében egy nap alatt 360 orosz katona vesztette életét, és 290 sebesült meg.

Pavlo Kirilenko, a Donyecki terület kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy az elmúlt napon négy civil vesztette életét, és hat sebesült meg a régióban az orosz támadások következtében.

Ivan Fedorov, a Zaporizzsjai területi Melitopol polgármestere arról számolt be, hogy szerda reggel nagy kiterjedésű tűz ütött ki az orosz megszállás alatt levő városban egy orosz katonai bázis környékén. Az ukrán félnek egyelőre nincs információja arról, hogy mi okozta a tüzet.

Az ukrán vezérkar szerdai hadijelentésében azt írta, hogy előző nap mintegy 920 orosz katona halt meg Ukrajnában, az orosz hadsereg embervesztesége velük együtt elérte a 128 420-at. Az ukrán erők egy nap alatt megsemmisítettek nyolc orosz harckocsit és tíz tüzérségi rendszert.

Boris Johnson volt brit miniszterelnök felszólította a nyugati vezetőket, hogy küldjenek vadászgépeket Ukrajnába − írta meg a Sky News.  

Johnson jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, hogy támogatást szerezzen Ukrajnának az orosz invázióval szemben.

Azután szólalt meg, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kizárta, hogy Typhoon, F−35-ös vagy F–16-os vadászgépeket küldjön a konfliktusba.

A Fox Newsnak nyilatkozva Johnson azt mondta, hogy

minden alkalommal, amikor korábban azt mondtuk, hogy hiba lenne ilyen vagy olyan fegyvert adni, végül mégis megtettük, és végül helyesnek bizonyult a döntés.

Elmondta, hogy ez volt a helyzet a páncéltörő rakéták, a HIMARS és MLRS rakétavetők, valamint a harckocsik esetében is.

Boris Johnson egy Typhoon vadászgép mellett 2020. július 23-án

Fotó: Andrew Milligan / WPA Pool / Getty Images Hungary

Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök fontolóra venné, hogy közvetítő szerepet vállaljon Oroszország és Ukrajna között, ha felkérnék − írta meg a Sky News. 

Netanjáhú azt mondta a CNN-nek, hogy attól tenné függővé, hogy mindkét fél a „megfelelő időben” és a „megfelelő körülmények között” kéri. 

Az Egyesült Államoknak is kérnie kellene a dolgot, mert „nem lehet túl sok szakács a konyhában”.

Netanjáhú elmondta, hogy miután Oroszország tavaly februárban megszállta Ukrajnát, az ellenzék vezetőjeként nem fogadta el a felkérést a közvetítésre. 

Egy orosz hirdetésben a szibériai Bajkál-tó környékén ígérnek földbirtokot annak, aki az ukrajnai háborúban megsemmisít egy Leopard harckocsit.

Nemrég egy orosz cég is ötmillió rubelnyi (vagyis kb. 25 millió forintnyi) pénzjutalmat ígért az első Abrams, valamint Leopard tank kilövéséért. Valójában azonban a Leopardok esetében több hónap, mire Ukrajnába érkezenek, az Abramseket pedig lehet, hogy már csak jövőre vetik be.