Viktória
EUR 414,03 Ft USD 396,59 Ft GBP 499,06 Ft BUX 78 742 OTP 21 470 Ft MOL 2 684 Ft
-1 °C
1 °C
Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók

Képek, videók 5 kép, 0 videó

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Nem árulja el a Kreml, hogy meg akarta-e öletni Putyin Zelenszkijt

Vissza a közvetítéshez
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Balázsi Levente

    Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

    Jó pihenést kívánunk!

  • Balázsi Levente

    Meghosszabbodhatnak a kijevi áramleállások az előrejelzések szerint, mivel a következő hét hideg lesz Ukrajnában – fogalmazott Szergej Kovalenko, a YASNO energiavállalat vezetője.

    Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint Ukrajnában nőtt a termelés, a hőmérséklet csökkenésével ugyanakkor nő az áramfogyasztás is. 

  • Kovács Ferenc

    Az Ukrán Görögkatolikus Egyház közölte, hogy új naptárat vezet be, amely szerint a karácsonyt nem január 7-én, hanem december 25-én ünnepelnék, így is elősegítve az Oroszországhoz fűződő kulturális kapcsolatok megszakítását − írta meg a The Guardian. 

    Az Ukrán Görögkatolikus Egyház (UGCC) lépését Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter üdvözölte a közösségi médiában:

    Ez a döntés megfelel korunk és a közvélemény igényeinek.

  • Kovács Ferenc

    Megérkeztek Nagy-Britanniába azok az ukrán katonák, akiket az ukrán fegyveres erőknek felajánlott, brit gyártmányú AS90-es önjáró lövegek üzemeltetésére képeznek ki a brit hadsereg szakértői − közölte hétfőn a londoni védelmi minisztérium.    

    A tárca a Twitteren közzétett rövid tájékoztatásban nem részletezte a kiképzésre érkezett ukrán katonák számát. Az ismertetéshez mellékelt három fotó közül kettőn az látszik, hogy az ukrán kontingens civil ruhás tagjai a brit királyi légierő (RAF) egyik Airbus A330 Voyager repülőgépéből szállnak ki egy meg nem nevezett brit katonai repülőtéren, a harmadik fotó az AS90-es lövegtípus egyik példányát ábrázolja − adta  hírül az MTI. 

    A brit védelmi minisztérium hétfői tájékoztatása szerint az ukrán egység a hétvégén érkezett Nagy-Britanniába, hogy elsajátítsa az AS90-esek működtetéséhez szükséges ismereteket.

    Ez a második olyan ukrán kontingens, amely brit páncélozott harceszközök működtetésére szóló kiképzés céljából utazott Nagy-Britanniába. Január utolsó napjaiban azok a katonák érkeztek meg, akik az Ukrajnának ugyancsak felajánlott brit Challenger 2 harckocsik üzemeltetését tanulják.

  • Balázsi Levente

    Egy kiszivárgott jelentés szerint a héten egy brüsszeli csúcstalálkozón fogadnák az Európai Unió vezetői Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki a tervek szerint fel is szólalna az Európai Parlament rendkívüli ülésén – értesült a Financial Times.

    Az utazás ugyanakkor még nem tekinthető biztosnak, mivel Volodimir Zelenszkij utazása komoly biztonsági kockázatokkal jár, amit az ukrán elnök is elismer. 

  • Kovács Ferenc

    A közeljövőben Kijevben és más régiókban romolhat az áramellátás helyzete. Ez annak köszönhető, hogy a romló időjárási viszonyok miatt nőni fog a villamosenergia-rendszer terhelése − írja az Unian ukrán hírügynökség. 

    Az elkövetkező napokban visszatérhet a fagy Ukrajnába. Általában az ilyen időjárási körülmények az elektromos hálózat terhelésének növekedéséhez vezethetnek, aminek következtében megnő a balesetek kockázata.

  • Kovács Ferenc

    António Guterres, az ENSZ főtitkára a szervezet 2023-as prioritásait bemutató beszédében arra figyelmeztetett, hogy a világ „egy szélesebb körű háborúba” sétál bele Ukrajna miatt − írja a The Guardian. 

    Az ENSZ közgyűléséhez intézett beszédében, alig néhány héttel az Ukrajna elleni február 24-i orosz invázió első évfordulója előtt Guterres úgy jellemezte a háborút, hogy az „mérhetetlen szenvedést okoz az ukrán népnek, és mélyreható globális következményekkel jár”.

    Mint fogalmazott:

    a béke esélye folyamatosan csökken. A további eszkaláció és vérontás esélye egyre nő. Nem attól tartok, hogy a világ alvajáró módjára belesétál egy nagy háborúba. Attól tartok, hogy nyitott szemmel teszi ezt.

  • Kovács Ferenc

    Jelentések készültek egy állítólagos közös projektről Oroszország és Irán között, amelynek célja, hogy több drónt gyártsanak az ukrajnai háborúba − írta meg a Sky News.  

    Moszkva és Teherán megállapodott egy olyan gyár építéséről Oroszországban, amely legalább 6000 iráni tervezésű drónt tudna gyártani − írja a The Wall Street Journal. 

    A jelentés hozzátette: a két ország azt reméli, hogy az új drónok gyorsabbak lesznek, és új kihívások elé állítják Ukrajna légvédelmét. 

    Később Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Oroszországnak „számos saját programja van pilóta nélküli légi járművek létrehozására különböző célokra”. 

    Ezek a programok folyamatban vannak, és az elnök nemrégiben elfogadott egy utasításlistát a pilóta nélküli légi járművek területének fejlesztésére

    − tette hozzá.

    Az iráni kormány korábban elismerte, hogy korlátozott számú drónt küldött Oroszországba, bár tagadta, hogy az invázió kezdete óta is küldtek eszközöket.

  • Kovács Ferenc

    Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője a héten Moszkvában tárgyal az orosz hadsereg és az állami atomenergetikai vállalat tisztviselőivel a zaporizzsjai atomerőmű körüli biztonsági zóna felállításáról – közölte a Kárpáthír szerint Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.

    Meg tudom erősíteni, hogy a héten Moszkvába érkezik Rafael Grossi, hogy folytassuk a zaporizzsjai atomerőmű és a környező régió védelméhez szükséges intézkedésekről folytatott megbeszéléseket. A program még nincs véglegesítve, de minden arra utal, hogy mint mindig, érdemi, hasznos és őszinte beszélgetést fogunk folytatni

    – nyilatkozta az orosz diplomata egy moszkvai sajtótájékoztatón.

    A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint január 27-én ismét robbanások voltak a zaporizzsjai atomerőmű közelében.

  • Kuli Orsolya

    Nemzetközi bűnszervezetnek minősítette az orosz Wagner-zsoldoscsoportot az ukrán parlament hétfőn – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon.

    A határozatot 333 képviselő szavazta meg a 450 tagú törvényhozásban. Ezenkívül a parlament 336 szavazattal azt a határozatot is elfogadta, amelyben az orosz katonai magáncégeket terrorszervezeteknek nyilvánította.

    Az Ukrajinszka Pravda hírportál közölte, hogy a Wagner-zsoldoscsoportról szóló határozatot január 30-án terjesztette be több frakció hatvan képviselője. A dokumentum szerint Ukrajnának olyan vitathatatlan bizonyítékok vannak a birtokában, amelyek a Wagner tevékenységének bűnöző jellegéről tanúskodnak.

    Az ukrán főügyészség február 3-án jelentette be, hogy a Wagner katonai magáncég vezetőjét, Jevgenyij Prigozsint Ukrajna területi integritásának megsértésével és az ország elleni háborúban való részvétellel vádolták meg. Az ukrán főügyészség szerint Prigozsin közvetlenül felelős több ezer háborús bűnért.

    A főügyészség szerint felhatalmazást kapott arra, hogy legénységet toborozzon, azt kiképezze, majd az Ukrajna területén folyó harci cselekményekbe irányítsa. Mindez a jelenlegi orosz rezsim teljes támogatásával történt. A főügyészség hangsúlyozta, hogy a Wagner-zsoldoscsoport tagjai sem kerülik el a felelősségre vonást, még azok sem, akik külföldre menekültek.

  • Kovács Ferenc

    A Kreml nem hozza nyilvánosságra a legfelső szintű orosz–izraeli tárgyalások részleteit, ily módon sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánja Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök szavait, amelyek szerint ígéretet kapott Vlagyimir Putyin orosz elnöktől arra, hogy nem öleti meg Vlagyimir Zelenszkij ukrán államfőt − jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.    

    Peszkov elmondta, hogy Putyin és Bennett nagyon intenzív párbeszédet folytatott, amikor az izraeli politikus hazájának miniszterelnöke volt, gyakori volt közöttük a személyes kommunikáció, és gyakoriak voltak a telefonbeszélgetések is 

    − mutatott rá a Kreml szóvivője.   

    „Valóban, a kétoldalú kapcsolatok mellett Ukrajna és a különleges hadművelet témája is napirenden szerepelt. Több órát töltöttek ennek a témának a megvitatásával. De tudják, hogy nem vagyunk hívei annak, hogy az államfők közötti tárgyalások részleteit nyilvánosságra hozzuk. Ezt most sem akarjuk megtenni. Ezért nem fogom sem cáfolni, sem megerősíteni Mr. Bennett kijelentését” − fogalmazott Peszkov. 

    Bennett, aki 2022 elején közvetítőként működött közre Moszkva és Kijev között, a miniszterelnöki posztjáról való távozása óta a hétvégén először adott interjút az izraeli 12. tévécsatornának. A volt kormányfő egyebek között azt állította, hogy Putyin az ukrajnai háború kezdetekor arról biztosította őt, hogy Zelenszkijt nem fenyegeti fizikai megsemmisítés − írta meg az MTI. 

    Naftali Bennett az interjúban azt is elmondta, hogy ezt telefonon közölte az ukrán elnökkel, aki beszélgetésüket követően visszatért a bunkerjából az irodájába, ahol felvett egy videót, amelyen elmondta, hogy nem fél semmitől. Az exminiszterelnök szerint a Putyinnal való beszélgetést erről a témáról maga Zelenszkij kezdeményezte, aki akkoriban nagyon féltette az életét.

    Bennett azt is megosztotta az izraeli tévéműsor nézőivel, hogy az Oroszország és Ukrajna képviselői között 2022 tavaszán folytatott tárgyalások, amelyekben ő volt a közvetítő, végül a nyugati országok kezdeményezésére szakadtak meg.

  • Kovács Ferenc

    Vlagyimir Putyin orosz elnök „vonakodik” olyan változtatásokat eszközölni, amelyek Oroszország számára „megmentik” a háborút – és nem valószínű, hogy háborút folytat a NATO-val. Elemzők szerint nem véletlen, hogy Vlagyimir Putyin háborús döntéshozatala ennyire „tétova” − írta meg a Sky News.  

    Az orosz elnök valószínűleg igyekszik „elkerülni a kockázatos döntéseket, amelyek veszélyeztethetik az uralmát vagy a nemzetközi eszkalációt” − annak ellenére, hogy Ukrajna teljes meghódítására irányuló célja több erőforrást igényel, melyről az Institute for the Study of War (ISW) írt.

    Az amerikai székhelyű thinktank szerint „további kockázatokat kellene vállalnia ahhoz, hogy bármilyen reménye is legyen arra, hogy elérje irreális céljait”.

    Februárban Moszkva azt remélte − és feltételezte −, hogy mindössze néhány napra lesz szükség ahhoz, hogy átvegye az ellenőrzést Kijev felett, és megdöntse az ukrán kormányt. 

    Ez nem következett be, és a háború csaknem egy évvel később is tart még. 

    Putyin azonban továbbra sem hajlandó meghozni azokat a nehéz döntéseket, amelyek valószínűleg szükségesek lennének a háborúja megmentéséhez

    − írja az ISW.

    Putyin „következetesen figyelmen kívül hagyta, késleltette vagy csak részben hajtotta végre” azokat a döntéseket, amelyek szükségesek lettek volna az invázió sikeréhez. 

    Például vonakodott elrendelni a teljes mozgósítást Szeverodonyeck és Liszicsanszk elfoglalása után. 

    Emellett tavaly májusban figyelmen kívül hagyta a tartalékosok mozgósítására, az Ukrajna elleni hadüzenetre, az oroszországi hadiállapot bevezetésére és a katonai behívórendszer korszerűsítésére vonatkozó többszöri felhívásokat − írja az ISW.

    A thinktank szerint az orosz elnök fél attól, hogy feldühíti a közvéleményt, és a konfliktust korlátozott háborúnak akarja beállítani, és ez visszatartja attól, hogy kockázatosabb döntéseket hozzon. 

    Putyin eszkalálhatja a háborút? 

    Elemzők szerint ez „nagyon valószínűtlen”. Az ISW szerint jelenlegi vonakodása a kockázatok vállalásától azt jelenti, hogy nagyon kicsi az esélye annak, hogy nukleáris eszkalációra vagy háborúra törekedne a NATO-val. 

    Nukleáris fenyegetései nagyrészt „a Nyugat megfélemlítésére” irányulnak, mivel Putyin általában „nagy hangsúlyt fektet a kockázatok kiküszöbölésére”.

  • Kovács Ferenc

    Egy katonai repülőgép pilótafülkéjéből készült videón az látható, amint Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója légi párbajra hívja ki az ukrán elnököt − írja a Sky News. 

    A hírhedt zsoldoscsoport vezetője az állítólag a Wagner által üzemeltetett Szu–24-es bombázó repülőgépben ült, ami a jelek szerint a legújabb kísérlet volt Prigozsin és magánhadserege népszerűsítésére. 

    Volodimir Olekszandrovics, itt vagyunk. Bombáztuk Bakhmutot. Holnap egy MiG–29-essel fogok repülni. Ha úgy kívánja, találkozzunk az égen. Ha ön győz, a tiétek Artyemovszk (Bahmut orosz neve − a szerk.). Ha nem, akkor a Dnyeperig nyomulunk előre

    − mondta. 

  • Balázsi Levente

    Összesen 426 milliárd rubel olaj- és gázbevételre tett szert januárban az orosz költségvetés az előzetes adatok szerint, ami 46 százalékkal kisebb a tavaly januárinál – derül ki az orosz pénzügyminisztérium honlapjára hétfőn felkerült adatokból.

    A minisztérium szerint a bevételzuhanást elsősorban az Urals orosz olajfajta árjegyzéseinek csökkenése és a földgázexport visszaesése okozta.

    Az Urals nyersolaj átlagára januárban 49,48 dollár volt hordónként, ami jóval elmarad a 2022. januári 85,64 dolláros átlagártól. Tavaly decemberben az átlagár 50,47 dollár volt – számolt be az MTI.

    Az orosz költségvetés bevételének jelentős hányada származik a kőolaj és a földgáz eladásából. A büdzsé tavaly GDP-arányosan 2,3 százalékos hiánnyal zárt, ami a második legnagyobb éves deficit volt a modern orosz történelemben.

  • Kovács Ferenc

    Németország arra számít, hogy hamarosan megkapja az állásfoglalásokat az európai uniós országoktól ahhoz, hogy Leopard 2 harckocsikat küldjön Ukrajnának – közölte a német kormány szóvivője.

    Berlin 14 saját Leopard 2A6 harckocsit ígért Ukrajna háborús erőfeszítéseihez, és engedélyt adott a partnerországoknak további harckocsik Kijevbe történő újrakivitelére. Reméli, hogy más uniós országokkal együttműködve két teljes zászlóaljnyi Leopard harckocsit állíthat össze − írta meg a The Guardian. 

    Németország kötelezettségvállalása áll

    − mondta ma Wolfgang Büchner kormányszóvivő. Nem nevezte meg azokat a konkrét országokat, amelyek eddig vállalták a német gyártmányú harckocsik küldését.

  • Kovács Ferenc

    Az orosz erők megpróbálják lekötni az ukrán erőket a keleti Donbászi területen zajló harcokkal, mivel Moszkva további csapatokat gyűjt össze az elkövetkező hetekben várható offenzívához, amely talán a Luhanszki területet veszi célba − közölte Ukrajna.

    Hetek óta heves harcok dúlnak Bahmut városa és a közeli Szoledár és Vuhledár település körül − írta meg a The Guardian. 

    A moszkvai erők a Donyecki területen állomásoznak, amely a szomszédos Luhanszkkal együtt az Oroszországgal határos Donbász régiót alkotja. Pavlo Kirilenko, Donyeck kormányzója elmondta:

    A régióért folyó harcok egyre hevesebbé válnak. Az oroszok új egységeket vetnek be a harcba, és megsemmisítik városainkat és falvainkat.

  • Balázsi Levente

    Már a héten kivetheti az Egyesült Államok a 200 százalékos vámot az orosz gyártású alumíniumra, amivel nyomást gyakorolna Moszkvára az ukrajnai invázió évfordulójának közeledtével – írja a Bloomberg.

    A lap arról ír, hogy a lépést hónapok óta fontolgatják az Egyesült Államokban. Ez az amerikai fél részéről amiatt is indokolt lehetett, mert Moszkva kárt okoz az amerikai vállaltoknak azzal, hogy alumíniumot dob piacra.

  • Balázsi Levente

    Akár több száz millió rubelt is költenek a bombázások miatt létrejött óvóhelyek ellenőrzésére és javítására Oroszországban – vette észre a Sky News.

    A The Moscow Times nevű független orosz lap információi szerint az orosz kormány elrendelte, hogy a menedékhelyeket tegyék lakhatásra alkalmassá. Egy orosz tisztviselő a lapnak elmondta, hogy a kormány tavasszal döntött az óvóhelyek hálózatának megvizsgálásáról.

    Oroszország az elmúlt hónapokban fordított nagy erőfeszítéseket a védelemre, mivel állításuk szerint egy Ukrajna által elkövetett támadástól tartanak.

  • Balázsi Levente

    Több robbanás hallatszódott hétfő kora délután az ukrajnai Bergyanszkban, amiről a település katonai kormányzatának vezetője, Viktoria Galitszina számolt be – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    A tisztviselő szerint a településen összesen három robbanás történt. 

  • Balázsi Levente

    Korábban az Index is beszámolt arról, hogy leváltották Olekszij Reznyikov eddigi ukrán védelmi minisztert, akinek utódja Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerző szolgálat vezetője lesz. Utóbbi eddigi pályafutásáról ebben a cikkben írtunk részletesebben.

    Noha a bejelentés megtörtént, a Reuters mégis arról ír, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik legfőbb szövetségese visszalépett, majd kijelentette: a héten nem lesz személyi változás a védelmi ágazatban.

    Reznyikov nemrég arról is beszélt, hogy ha felkérik a stratégiai termelő ágazatok minisztériumának vezetésére, visszautasítja.

  • Bereznay István

    Több mint 25 ezer ukrán állampolgár tiltakozott egy petícióban egy új törvény ellen, amely szigorítja a dezertőrök, valamint a mulasztásokat elkövetők büntetését az ukrán hadseregben. Jogvédő szervezetek és szakértők szerint a törvény emberi jogokat sérthet – írta a Politico.

    A petícióban azt kérték, hogy Volodimir Zelenszkij elnökként vétózza meg az új törvényt, az államfő azonban megtagadta. Zelenszkij a petícióra válaszolva azt írta: az ukrán hadsereg csapatinak erejét és Ukrajna győzelmét csak az garantálja, ha fenntartják a katonai fegyelmet.

    A Politico szerint a törvényt amiatt hozták, hogy a rohamszerűen felduzzasztott ukrán hadseregben elejét vegyék a morál bomlásának. Mint a lap írta, az ukránok kitartóan védekeztek az utóbbi egy évben, de a frissen besorozott katonák között nagy az engedetlenség. Egyesek megtagadták a parancsok teljesítését, lerészegedtek vagy kihágásokat követtek el, vagy szimplán elmenekültek az állásukból.

    Néha a pozíció elhagyása az egyetlen megoldás arra, hogy a személyzetet megmentsék az értelmetlen haláltól. Ha nem tudnak időben lőszert szállítani és felmenteni őket, amikor ott ülnek az árokban több napig alvás vagy pihenés nélkül, akkor harcértékük a nullára csökken

    – mondta ez utóbbiról a Politicónak az ukrán hadsereg egyik, a keleti fronton szolgáló tisztje.

     Az új törvény lényegében az efféle eseteknél szigorítja a büntetést.

    Azokat a katonákat, akik megtagadják a kapott parancs végrehajtását,  innentől kezdve akár 5-8 év börtönbüntetéssel sújthatják (szemben az eddigi 2-7 évvel).

    A szabályozás szigorítja a büntetést azokkal szemben is, akik alkoholt fogyasztanak, megfenyegetik a parancsnokukat, vagy egyszerűen megkérdőjeleznek egy parancsot.  Ezekért a kihágásokért ugyancsak börtön, vagy a katonák illetményének ideiglenes megvonása járhat. Hovatovább: az új törvény még a fellebbezés jogát is elveszi a katonáktól.

    A törvény támogatói úgy vélik, hogy az új szabályozásra azért van szükség, mert eddig gyakorlatilag esetenként bírálták el ezeket a kihágásokat. Emiatt néhányan érdembeli büntetés nélkül megúsztak súlyosabb vétségeket, miközben mások enyhébb kihágásokért súlyos büntetést kaptak. 

    Ezzel szemben néhány jogvédő szervezetek, valamint katona és jogász másképp látják a dolgokat. Az új törvény helyett szerintük a felmerült problémák gyökerét kellene kezelni ahelyett, hogy egyszerűen csak a büntetésüket szigorítják. 

    Ez a törvény negatív hatással lesz azon katonák jogainak védelmére, akiket valamlyen bűncselekmény elkövetésével vádolnak meg, és a moráljukat is csökkenteni fogja a szolgálat idején. Ezáltal veszélyt jelent az emberi jogok védelmére, valamitn az állam védelmi képeségire is

    – vélekedett az egyik nemzetközi civil szervezet, a Reanimation Package of Reforms Coalition a Politico szerint.  Az egyik jogász, Anton Didenko pedig azt mondta erről, hogy a szabályozás azt sem veszi figyelembe, hogy milyen okok vezettek az egyes kihágásokhoz. 

    Az ukrán hadsereg egyes parancsnokai úgy látják, hogy a törvényre szükség van. „A hadsereg alapja a fegyelem. És ha a törvénykezésben való hiányosságok miatt nincs biztosítva az engedelmesség, és az engedetlenkedők megúszthatják azzal, hogy a katonai illetményük 10 százalékát megfizetik büntetésül, vagy próbaidőt kapnak, akkor ez nem fair” – mondta nemrég Valerij Zaluzsnyij ukrán főparancsnok egy videóban. 

    Mások viszont úgy vélik, hogy a szigorúbb büntetés nem segít azokban az esetekben, amikor például 1-1 katona a kétségbeesésében, vagy teljesen kimerülve  elmenekül az állásából. Ehelyett szerintük olyan szervezeti változtatásokra lenne szükség, amelyekkel mindezt megelőzhetnék. 

  • Kiss Márton Balázs

    Kína olyan technológiával látja el Oroszországot, amelyet az orosz hadsereg felhasznál az Ukrajna elleni háborúban – írja a The Telegraph.

    A leleplezések azt mutatják, hogy a Kreml hogyan kerüli meg a nyugati szankciókat, hogy megsegítse a harcoktól sújtott fegyveres erőit.

    A The Wall Street Journal szerint a vámnyilvántartások kimutatták, hogy az állami tulajdonban álló kínai védelmi cégek többek között navigációs berendezéseket és vadászgépekhez felhasználható pótalkatrészeket szállítottak az orosz partnereknek.

  • Bereznay István

    Az Oroszországgal hagyományosan jó kapcsolatot ápoló Szerbiába menekült rengeteg orosz disszidens Vlagyimir Putyin elől – erről írt most egy hosszú cikket az Associated Press.

    Az amerikai hírügynökség szerint

    közel 200 ezer orosz menekülhetett Szerbiába a háború kezdete óta.

    Sokuk a mozgósítás elől keresett menedéket külföldön, de vannak olyanok is, akik egyszerűen ellenzik a háborút és a tekintélyelvű orosz kormányzatot. Az emigránsok szerbiai jelenléte abban is megmutatkozott, hogy Belgrádban az oroszok nemrég tartottak egy háborúellenes megmozdulást, és a fővárosban az oroszokat támogató graffitiket egyre gyakrabban festik át az agressziót ellenző ábrázolásokra, mint alább is látható: 

    „Itt, Belgrádban nem tekintenek ránk ellenségként, és ez sokat jelent” – fogalmazott a hírügynökségnek az egyik orosz nő, aki három hónapja érkezett. Mások viszont arról számoltak be: meglepte őket, hogy az orosz elnököt ennyire idealizálják még Szerbiában is, és mindezt az orosz propaganda évek óta tartó hatásának tulajdonítják.

    Szerbia hagyományosan jó kapcsolatot ápol az oroszokkal, de a háború kezdete óta lazult a kapcsolatuk a nagy szláv testvérországgal, és kiálltak Ukrajna területi szuverenitása mellett. Mindezt az magyarázhatja, hogy a szerbek szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsolatot az Európai Unióval, amely viszont Ukrajnát támogatja a konfliktusban – írta az AP. 

  • Ráti Emese

    A magyar kormány megvédi a magyar termelőket Brüsszel tétlenségével szemben, ezért szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendel el az Ukrajnából érkező gabona esetében – közölte az Agrárminisztérium hétfői közleménye szerint Nagy István agrárminiszter.

    A tárcavezető kifejtette: újra és újra, mindig bebizonyosodik, hogy a magyar gazdák csak a magyar kormányra számíthatnak, Brüsszel nem hallja meg az európai gazdák hangját.

    Nem hagyhatjuk, hogy a magyar gazdákat hátrány érje amiatt, hogy egy szolidaritási folyosó nem megfelelően működik

    – fogalmazott. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy nagyon szigorú minőség-ellenőrzést rendel el az Ukrajnából Magyarországra érkező gabona esetében.

    Nagy István leszögezte: továbbra is minden segítséget és támogatást megadnak ahhoz, hogy a gabona eljusson eredeti céljához, az afrikai és a közel-keleti fogyasztókhoz. Viszont a magyar piacra érkező gabonával „minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetik alá”.

    Felhívta a figyelmet: az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelősségük, az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használhatnak csak fel. E jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálni fogja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. Hozzátette, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, hiszen megállt a magyar és az egész európai gabonaértékesítés.

    A miniszter kitért arra is, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária nem véletlenül fordult az Európai Bizottsághoz, hogy hozzon azonnali intézkedéseket az Ukrajnából beérkező gabonaimport megfékezésére. A sokkal kevésbé szigorú termelési feltételek mellett előállított importtermények ugyanis letörik az árakat, jelentős versenyhátrányt okozva az Ukrajnával szomszédos országok gazdáinak. Brüsszel azonban nem segít, és továbbra sem tesz semmit annak érdekében, hogy megszüntesse a magyar gazdák versenyhátrányát – olvasható a közleményben az MTI szerint. 

  • Kiss Márton Balázs

    Kizártnak nevezte az ideiglenes tűzszünetre vonatkozó bármilyen ajánlat elfogadását Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója.

    „Az engedmények mindig megadást jelentenek, és mi ezt semmilyen körülmények között nem fogadjuk el. Az ideiglenes tűzszünet csak az ukrajnai háború következő szakaszához vezetne”, hangsúlyozta Telegram-üzenetében a politikus – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    A svájci Neue Zürcher Zeitung című lap korábban forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Joe Biden amerikai elnök utasította a CIA vezetőjét, hogy derítse ki, készen áll-e Oroszország és Ukrajna a béketárgyalások következő szakaszára.

    A lap szerint Washington azt javasolta, hogy Ukrajna a békéért cserébe adja át területének húsz százalékát, de állítólag mind Moszkva, mind Kijev elutasította ezt a lehetőséget.

  • Ráti Emese

    Vlagyimir Putyin orosz elnök részvétét fejezte ki Törökország és Szíria vezetőinek, Recep Tayyip Erdogannak és Bassár el-Aszadnak a több száz ember halálát okozó hétfői hajnali földrengés miatt. Az orosz vezető ugyanakkor arról is biztosította őket, hogy Moszkva kész minden szükséges segítséget megadni Ankarának és Damaszkusznak. 

    Kedves elnök úr, kérem, fogadja mély részvétemet a sok halálos áldozat és a nagymértékű pusztítás miatt, amelyet az Önök országában történt hatalmas földrengés okozott

    – áll a Kreml török elnökhöz intézett részvéttáviratában. Putyin arra kérte Erdogant, hogy tolmácsolja őszinte együttérzését és támogatását az áldozatok családjának és barátainak, valamint mielőbbi felépülést kíván mindazoknak, akiket a pusztító katasztrófa érintett.

    Készen állunk arra, hogy megadjuk a szükséges segítséget ebben a tekintetben

    – áll a részvétnyilvánításban. 

    A szíriai elnöknek küldött táviratában Putyin „legőszintébb részvétét fejezte ki az Észak-Szíriát sújtó földrengés tragikus következményeivel kapcsolatban”.

    Osztozunk azok bánatában és fájdalmában, akik elvesztették hozzátartozóikat és szeretteiket, reméljük az összes áldozat mielőbbi felépülését, és készek vagyunk megadni a szükséges segítséget a természeti katasztrófa következményeinek kezeléséhez

    – tette hozzá az orosz államfő a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

    Mint arról korábban beszámoltunk , hatalmas földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát hétfő hajnalban. A legnagyobb rengésnél 7,8-as erősséget mértek, amelynek epicentruma 18 kilométer mélyen volt, Gazianteptől körülbelül 33 kilométerre.

  • Bereznay István

    A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) arról írt legfrissebb elemzésében, hogy az orosz elnök tétovázott meghozni néhány, a háború szempontjából fontos döntést, majd amikor megtörtént, akkor másokra hárította a felelősséget.

    Az ISW értékelése szerint Putyin tavaly februárban nagy kockázatot vállalt a háború indításával (egyes nyugati jelentések szerint valójában egyszerűen rosszul mérte fel a helyzetet és azt, hogy Ukrajna mennyire sikeresen tud ellenállni), de azóta kevésbé hajlandó a rizikós döntések meghozatalára. Ezt példázta többek között a mozgósítás elrendelése, amelyet sokan már tavaly nyáron is követeltek Oroszországban (és az orosz hadsereg szempontjából nézve egy pragmatikus, szükségszerű döntésnek mondható).

    Vlagyimir Putyin egészen szeptemberig várt a döntéssel, és a felelősséget akkor is másokra (elsősorban Szergej Sojgu védelmi miniszterre) terhelte. A mozgósításon kívül ehhez hasonló volt az, hogy nem volt hajlandó hadat üzenni Ukrajnának, bevezetni a hadiállapotot Oroszországban, vagyis megkezdeni a hadsereg behívórendszerének modernizálását. 

    Az orosz elnök emellett más esetekben is áthárította a felelősséget a katonai kudarcok miatt. Az ukrajnai háború kezdete óta számos alkalommal cseréket hajtott végre az orosz hadvezetés legfelsőbb szintjén (januárban például az ukrajnai erők parancsnokhelyettesévé fokozta le az ősszel kinevezett Szergej Szurovikin tábornokot).

    Az ISW szerint abból, hogy Putyin nem hajlandó kockázatot vállalni, arra is lehet következtetni. hogy az orosz elnök nem vállalná a NATO-val való konfrontációt vagy egy nukleáris háború kirobbantásának veszélyét. Ennek fényében az állandó, NATO-val és Ukrajnával szembeni nukleáris fenyegetőzések is csak arra szolgálhatnak, hogy elrettentsék a Nyugatot Ukrajna támogatásától. 

  • Kiss Márton Balázs

    A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) újabb hat orosz sportolónak adott versenyengedélyt, így jelenleg Oroszország 79 atlétája indulhat nemzetközi viadalokon.

    A hétfőn nyilvánosságra hozott döntés szerint az eddigi 73-hoz a magasugró Nyikita Aniscsenkov és Nyikita Kurbanov, a távolugró Artyom Csermosanszkij és Danyiil Csecsela, valamint a hosszútávfutó Marina Kovaljova és a gyalogló Makszim Pianzin csatlakozott, így társaikhoz hasonlóan ők is versenyezhetnek semlegesként.

    Valamennyi érintett orosz atléta engedélye a WA tanácsának következő, márciusi üléséig érvényes, a testület akkor határoz arról, hogy az év további részében is indulhatnak-e – írja az MTI.

  • Kiss Márton Balázs

    Norvégia miniszterelnöke hétfőn azt javasolja, hogy országa öt év alatt összesen mintegy 75 milliárd norvég korona (7,3 milliárd dollár) értékben nyújtson segélyt a háború által sújtott Ukrajnának – jelentette a Verdens Gang című újság.

    A norvég rendőrség pedig közölte, hogy folytatni kívánja a kihallgatást a Wagner-csoport egykori tagjával szemben, aki januárban menekült az országba.

    Egy közlemény szerint azonban Andrej Medvegyev továbbra is tanú marad, és így nem kötelessége beszélni a nyomozókkal – közölte a Sky News.

  • Ráti Emese

    Az ukrán fegyveres erők vegyi fegyvereket használtak Bahmutnál és Vuhledar közelében – mondta Denisz Pusilin, a de facto Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője a RIA Novosztyi hírügynökség szerint. 

    Egységeink, parancsnokaink nyilatkozatai szerint ez nemcsak Bahmut, hanem Vuhledar irányába is igaz, vannak tények a kémiai vegyületek használatáról, amelyek kellemetlenséget okoznak katonáinknak

    – mondta a vezető. 

    Pusilin szerint az orosz erőktől már legalább három hete érkezett panasz a kémiai fegyverek bevetéséről. Elmondása szerint drónokkal szállítják őket.