Köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Ez volt mára az Index percről percre közvetítése. Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:

• Orosz kémhajó borzolta a kedélyeket Belgiumban
• Besült az oroszok nagyszabású terve Kelet-Ukrajnában
• Moszkvába látogathat a kínai elnök
• Törnek-zúznak az emberek, hogy ne kelljen részt venniük a háborúban
• Az amerikai NATO-katonák és felszerelés kivonását követeli Moszkva
• Az orosz hadsereg megsemmisített két HIMARS-sorozatvetőt
• Moszkva a diákok tömeges mozgósítására készül
• Ukrajna távoktatásra szólítja fel az iskolákat az orosz offenzívától tartva
• Még idén véget érhet a háború
• Ukrán csapatok gyakorlatoznak a csernobili zónában az oroszok szerint
• Az EU meghosszabbítja az oroszellenes szankciókat
• Joe Biden Ukrajna-politikája a harmadik világháborúhoz vezethet Donald Trump szerint 
• Magyar katona jelentkezett be egy videóban Bahmutból

Oroszország részvételének engedélyezése az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlésének február 23-án kezdődő bécsi ülésén nem a „hazugságok terjesztését” szolgálja, hanem azt, hogy rámutassanak, mennyire elszigeteltté vált Moszkva az általa indított háború miatt – hívta fel a figyelmet kedden közzétett nyílt levelében Margareta Cederfelt, a parlamenti közgyűlés svéd elnöke.

Az 57 országot tömörítő szervezetben több tagállam úgy látja, hogy az orosz küldöttség részvételével platformot biztosítanak Moszkvának „hazugságai terjesztéséhez”. Húsz tagállam azt kérte a mostani tanácskozást rendező osztrák hatóságoktól, hogy akadályozzák meg Oroszország részvételét, vagy halasszák el a találkozót. Ukrajna pedig már közölte, hogy képviselői nem vesznek részt az ülésen, amennyiben Oroszország is jelen lesz.

Margareta Cederfelt szerint viszont az osztrák hatóságok kötelesek fogadni az orosz küldöttséget, mert az EBESZ székhelye Bécsben van. A nyílt levélben emlékeztetett arra, hogy semmilyen mechanizmus nem áll a szervezet rendelkezésére egyes tagállamok felfüggesztésére vonatkozóan, még akkor sem, ha egy tagállam súlyosan megsérti az EBESZ-ben tett kötelezettségvállalásait, vagy nemzetközi jogi normát sértene.

A svéd politikus hozzátette: nem lesz könnyű helyzetben az orosz delegáció, mert

órákon át hallgatniuk kell majd a tetteik miatti feljelentéseket.

„A kendőzetlen igazság az, hogy a parlamenti közgyűlés teljes egészében egységes álláspontot képvisel, mélységesen elítélve Oroszország Ukrajna elleni háborúját” – írta Cederfelt, és hozzátette:

nehéz leülni olyan orosz parlamenti képviselőkkel, akik vakon támogatják a Kreml háborúját, de fontos, hogy meghallják az üzenetünket.

Az elnök a nyílt levélben megerősítette, hogy a közgyűlés kiemelten foglalkozik Oroszország háborús bűneivel, „a kíméletlen és indokolatlan orosz agresszió” okozta menekültválsággal, valamint az EBESZ szerepével a konfliktus lehetséges befejezésében – írta meg az MTI.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök visszautasította Silvio Berlusconi bírálatát, mondván, Olaszország volt miniszterelnökének nem kellett félnie az orosz légitámadások okozta napi bombázások és áramszünetek miatt.

Zelenszkijt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Berlusconi e havi megjegyzéseiről kérdezték. Mint ismert, a Hajrá, Olaszország (FI) olasz kormánypárt elnöke keményen beszólt az ukrán államfőnek.

„Szerintem Berlusconi úrnak nem kellett még hajnali háromkor felkelnie, hogy két nappal előre elkezdjen ruhát mosni és ételt készíteni a gyerekeinek, attól félve, hogy a következő két-három napban nem lesz áram a testvéri orosz nép nagy szeretete miatt” – mondta Zelenszkij.

Úgy vélte, Berlusconinak jót tenne, ha Ukrajnába utazna, hogy a saját szemével láthassa, milyen „véres nyomot hagyott maga után a testvéri Orosz Föderáció”.

Az ENSZ aggodalmát fejezte ki Oroszország azon döntése miatt, hogy Oroszország ideiglenesen felfüggeszti a START nukleáris megállapodást.

„A nukleáris fegyverzet-ellenőrzés nélküli világ sokkal veszélyesebb, instabilabb világ, potenciálisan katasztrofális következményekkel” – nyilatkozta Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője.

„Minden erőfeszítést meg kell tenni ennek a kimenetelnek az elkerülése érdekében, beleértve a párbeszédhez való azonnali visszatérést is” – fűzte hozzá.

Háborúpárti kiáltványnak nevezte Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője az Európai Parlament legújabb, múlt héten elfogadott határozatát.

A kormánypárti politikus keddi, az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában a határozatot úgy értékelte, „valóságos háborúpárti kiáltvány, amely sürgeti, hogy most már vadászgépeket és nagy hatótávolságú rakétarendszereket is szállítsunk Ukrajnába”.

A tankok, vadászgépek és rakéták után már csak a katonák bevetése marad – mondta, az pedig meglátása szerint egyenlő lenne egy világháborúval. Kitért arra is, olyan érzése van, mintha egy kollektív háborúpárti pszichózisba merült volna a nyugati világ, pont úgy, mint 1914-ben az első világháború kitörésekor.

„A szakadék szélén egyensúlyozunk, és a legtöbb brüsszeli politikus vakon menetel előre” – fogalmazott, hangsúlyozva, Magyarországnak minden körülmények között ki kell maradnia ebből a háborúból.

„Ne engedjük, hogy felelőtlen és alkalmatlan brüsszeli politikusok katasztrófába sodorjanak minket” – tette hozzá Hidvéghi Balázs. Azt is mondta, a háborúban már eddig is több százezer ember halt meg, és a pusztítás a polgári lakosságot sem kíméli. Egy ilyen helyzetben minden erőfeszítésnek a tűzszünetre és a békemegállapodásra kéne irányulnia.

„Ehelyett Brüsszel szankciókat erőltetett ránk, amelyek árát az európai emberek fizetik meg, a háború pedig nemhogy nem ért véget, hanem egyre durvább és veszélyesebb méreteket ölt.”

Joe Biden amerikai elnök Lengyelországba utazott, hogy jelenlétével jelezze: az Egyesült Államok teljes mellszélességgel kiáll Ukrajna mellett, és elkötelezett a szövetség keleti szárnyának megerősítése mellett.

„Biztonságra van szükségünk Európában. Egy évvel az orosz invázió kezdete után azt állítom, hogy a NATO erősebb, mint valaha. Amint azt Zelenszkij elnök úrnak is mondtam, amikor tegnap Kijevben beszélgettünk, büszkén mondhatom, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásunk továbbra is rendíthetetlen” – jelentette ki Joe Biden, aki magyar idő szerint 17:30 perctől beszédet tart, amiről az Index részletesen beszámol.

Fotó: Evelyn Hockstein / Reuters

Fehéroroszországban kiterjesztették a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét a hazaárulást elkövető tisztségviselőkre és katonákra is – közölte kedden a BelTA állami hírügynökség.

A tájékoztatás szerint a minszki parlament végső olvasatban elfogadta az erre vonatkozó törvénymódosítást. Fehéroroszország Európa utolsó országa, ahol még végrehajtanak halálos ítéletet.

Az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette ország tavaly széles körű nemzetközi bírálatok ellenére már kiterjesztette a halálbüntetéssel sújtható bűncselekmények körét a terrorcselekmények előkészítésének tényállására. Ez főleg a vasúti szabotázsakciók ellen irányult, amelyekkel fehérorosz aktivisták megpróbálták akadályozni az orosz csapatok Ukrajna elleni támadását.

A minszki törvényhozás ezenkívül egy másik büntetőjogi szigorítást is elfogadott: a köztársaság elleni rágalmazás vétsége a jövőben kiterjed a hadsereggel szemben tett becsmérlő kijelentésekre is, hasonlóan az orosz szabályozáshoz – írja az MTI.

Joe Biden amerikai elnök lengyelországi látogatása során megköszönte Varsónak az Ukrajnának nyújtott támogatást.

„Úgy gondolom, ha megőrizzük a hidegvérünket, és összpontosítunk, jobb helyzetbe kerülhetünk, mint korábban bármikor. Megragadnám az alkalmat, hogy köszönetet mondjak Duda elnök úrnak azért, ahogy Lengyelország támogatja Ukrajnát. Hihetetlen, ahogy önök befogadtak 1,7 millió ukrán állampolgárt” – mondta az amerikai elnök lengyel kollégájának.

„Megerősítettük szigorú elkötelezettségünket a NATO biztonsági ígérete mellett. Az európai erőink parancsnoki központja Lengyelországban lesz, pont. Emellett új stratégiai partnerséget indítunk, amelynek keretében atomerőművek építését tervezzük, és generációkon keresztül biztosítjuk Lengyelország energiabiztonságát” – fűzte hozzá Joe Biden.

Joe Biden amerikai elnök lengyelországi látogatása fontos jele annak, hogy az Egyesült Államok elkötelezett az európai biztonság fenntartása mellett – mondta kedden Andrzej Duda lengyel elnök.

Andrzej Duda lengyel államfő (b) katonai tiszteletadás mellett fogadja Joe Biden amerikai elnököt a varsói államfői rezidencián 2023. február 21-én

Fotó: Czarek Sokolowski / AP / MTI

„Az ön látogatása a biztonság fontos jele. Amerika képes fenntartani a világrendet” – mondta Duda az amerikai elnöknek.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédét, amikor Kijevbe érkezett a Volodimir Zelenszkijjel folytatott megbeszélései előtt – írja a Sky News.

A La Stampa napilapnak adott interjúban a kormányfő csekélynek nevezte annak esélyét, hogy repülőgépeket küldjenek Ukrajnába.

Meloni kijevi útjára egy nappal azután került sor, hogy Joe Biden az ukrán fővárosba látogatott.

Putyin beszédére reagálva Meloni azt mondta, hogy az elnök az orosz propagandát mondta fel. Olaszország a végsőkig Ukrajna mellett fog állni – tette hozzá.

Kedden Kijevbe érkezett Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke – írja az Ukrajinszka Pravda.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Irpiny városában, Ukrajnában 2023. február 21-én

Fotó: Vladiszlav Musiienko / Stringer / Reuters

Mint írták, Meloni a lengyelországi Przemyslből vonattal érkezett az ukrán fővárosba, és délután találkozik Zelenszkijjel. Azt követően ellátogat Bucsa és Irpiny településre is, ahol megtekinti az orosz agressziói következményeit.

Kedden, február 21-én az orosz megszállók ismét Herszon városát lövik, amelyet tavaly novemberben sikerült felszabadítani a megszállók alól. A dél-ukrajnai városban történt robbanássorozatról Alekszandr Prokudin, a herszoni OVA vezetője számolt be Telegram-csatornáján.

Herszon tűz alatt. Feltehetően Grad. Körülbelül 20 robbanás

– fogalmazott. 

A helyi lakosokat felszólították, hogy maradjanak az óvóhelyen vagy más biztonságos helyen. A herszoni közlemény azt írja, hogy valóban sok az érkező a város körül, a helyszíneket viszont nem részletezik – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

Állítólag vannak áldozatok, a halottakról szóló információkat pontosítják. Egy videót is közzétettek, amelyen az „érkezők” szörnyű hangja hallható:

Nem elképzelhetetlen, hogy az ukrajnai konfliktus a NATO és Oroszország közötti európai háborúvá szélesedik – fejezte ki aggodalmát Karel Rehka cseh vezérkari főnök kedden Prágában.

Rehka megjegyezte: országa hivatásos hadereje nincs felkészülve, mert „az alapvető dolgok sincsenek rendben”. A vezérkari főnök szerint minden területen pótolni kellene a mulasztásokat, a csapatok tűzerejétől a tüzérség mozgékonyságán és a logisztikán át a parancsnoki struktúráig.

Veszély esetén a mozgósítás elkerülhetetlen lenne – tette hozzá Rehka. Jana Cernochová cseh védelmi miniszter tétlenkedéssel vádolta az elmúlt harminc év kormányait. A tárcavezető a vezérkar előtt elmondott beszédében leszögezte: Csehországnak 21. századi hadseregre van szüksége. Pozitívumként kiemelte a Németországgal való harckocsicserét, amelynek keretében Csehország tizennégy Leopard 2A4 harckocsival és egy páncélozott mentőjárművel gazdagodott.

A tárcavezető hozzátette: hosszú távon azt tervezik, hogy a legmodernebb harckocsikkal – például a Leopard 2A7-es változatával – bővítik a hadsereget. Csehország 1999 óta a NATO tagja. Az országban 2004-ben eltörölték az általános hadkötelezettséget, így a hadsereg jelenleg 27 ezer hivatásos katonából áll.

Prága Ukrajna egyik legelkötelezettebb támogatója. A cseh kormány több mint kétszázmillió euró értékben bocsátott védelmi eszközöket Kijev rendelkezésére, miközben védelmi vállalatok legalább kétmilliárd euró értékben szállítottak eszközöket és felszereléseket Ukrajnába.

Volodimir Zelenszkij órákkal Joe Biden amerikai elnökkel folytatott tárgyalása után fogadta Juli Edelsteint és Zeév Elkint.

„Örülök az izraeli közeledésnek, de konkrét lépéseket is szeretnék látni” – mondta nekik Zelenszkij.

A találkozón szóba került az Ukrajnának nyújtott izraeli segélyek növelésének ukrán igénye, az iráni rakéták és drónok elleni katonai védelmi eszközök kérdése, illetve az Irán elleni izraeli–ukrán együttműködés fontossága.

„Felelősségre kell vonni minden háborús bűnöst – mondták az izraeli politikusok, és nyíltan elítélték Oroszországot. – Izrael jelentős humanitárius segélyt nyújtott és nyújt Ukrajnának, de szerintünk ez nem elég. Növelnie kell az Ukrajnának nyújtott támogatást, sokkal többet tehet és kell is tennie, mint eddig” – mondta Edelstein és Elkin.

Edelstein a kormánykoalícióban részes jobboldali Likud párt politikusa és a Kneszet külügyi bizottságának elnöke. Korábban Elkin is a Likudban volt, de kivált belőle, és jelenleg a Beni Ganz vezette Nemzeti Tábor pártszövetség képviselője, azon belül a Gideon Szaár elnökletével működő Új Remény párt politikusa. Mindketten a Szovjetunióban, a mai Ukrajna területén születtek, és vezető szerepet játszanak a Kneszet Izrael–Ukrajna parlamenti baráti társaságában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja minden szempontból stratégiai kudarc – mondta kedden Athénban Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Egy évvel azután, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, egyértelművé vált, hogy háborúja minden szempontból stratégiai kudarc

– szögezte le Blinken, majd az iráni nukleáris programról szólva kifejtette: Washington továbbra is a diplomáciai megoldás híve, és ennek útja mindig nyitott, de jelenleg Teherán nem mutat érdemi elköteleződést az ügyben.

Az amerikai külügyminiszter egyúttal felszólította Ankarát és Athént, hogy igyekezzenek rendezni nézeteltéréseiket, és kerüljék a feszültség növekedéséhez vezető egyoldalú lépéseket. 

Nikosz Dendiasz görög (j) és Antony Blinken amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Athénban 2023. február 21-én

Fotó: Yorgos Karahalis / Bloomberg / Getty Images Hungary

A NATO-szövetséges és egymással is szomszédos Törökország és Görögország több kérdésben vitában áll egymással, az égei-tengeri ásványkincsek kitermelési jogaitól kezdve a légtéren át az etnikailag megosztott Ciprusig. Nemrég újból fokozódtak a feszültségek, de közben Görögország az elsők között küldött segítséget Törökországnak a több tízezer ember halálát okozó, pusztító földrengés után.

Nikosz Dendiasz görög külügyminiszter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Athén semmit sem vár a Törökországnak nyújtott támogatásért cserébe.

Kötelességünk segíteni szenvedő embertársainkon, és ezt továbbra is megtesszük

– húzta alá Dendiasz.

Antony Blinken hétfőn érkezett kétnapos látogatásra Görögországba, és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel is találkozott. Előtte Németországban és Törökországban járt.

Joe Biden elnöki jogkörével élve biztosíthatná Ukrajnának a felhalmozott M1 Abrams harckocsikat.

Ezt a véleményét Stanley Brown politikai-katonai ügyekért felelős helyettes államtitkár fejezte ki az IDEX 2023-as kiállítás margóján az Egyesült Arab Emírségekben – írja a Breaking Defense.

Közel egy hónappal azután, hogy bejelentette döntését, hogy M1 Abrams harckocsikat küld Ukrajnának, az Egyesült Államok még mindig azon vitatkozik, hogy kivonja-e a járműveket a meglévő készletekből, vagy újakat rendeljen

– mondta.

Három ember meghalt, öten pedig megsérültek kedden a Donyecki területen végrehajtott orosz tüzérségi csapásokban – jelentette be Pavlo Kirilenko, a régió ukrán kormányzója. 

Elmondása szerint ketten Bahmutban vesztették életüket, a harmadik áldozat pedig Ivanopilja településen halt meg. A kormányzó azt mondta, hogy ezzel már legalább 1381 civil halt meg egyedül a Donyecki területen, és legalább 3075-en megsérültek.

Ezek a számok azonban még nem foglalják magukba a Mariupolban, valamint Volnovakában meghalt és megsérült embereket, mert azoknál a településeknél még egyáltalán nem tudták megállapítani a veszteségek mértékét – írta a kormányzó.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy beolvasztották az orosz hadseregbe az eredetileg az ukrajnai szakadárok által létrehozott fegyveres milíciákat – írta legutóbbi, hétfő esti jelentésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW).

Mint írták, az orosz védelmi minisztérium cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint tisztviselőket menesztettek volna e milíciák éléről. Az ISW szerint a milíciák integrálása azt a célt szolgálja, hogy professzionalizálják ezeket az egységeket, de szerintük a folyamat belső feszültséget is eredményezhet a hadseregben, mivel a milicisták nem kapták meg ugyanazt a kiképzést. 

A donyecki milicisták szóvivője, Eduard Baszurin (akit a híresztelések szerint menesztettek) vasárnap találkozott Jevgenyij Prigozsinnal, az orosz oldalon harcoló Wagner-csoport vezetőjével, és azt mondta, hogy a milíciák beolvasztása és a tisztek leváltása megrendítheti a morált, ami szerinte ahhoz vezethet, hogy a milicisták akár meg is tagadhatják a harc folytatását.