Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij vezető tanácsadója elutasította Kína „irreális” javaslatát a háború lezárására.
Pekingnek nem kellene „egy olyan agresszorra fogadnia, aki megszegte a nemzetközi jogot, és elveszíti a háborút” – tweetelte Podoljak szombat reggel.
If you claim to be a global player, you don't offer an unrealistic plan. You don't bet on an aggressor who broke intl law and will lose the war. It's not far-sighted. As someone who plans for decades doesn't play "🇷🇺 3-day games."
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) February 25, 2023
China, the "window of opportunity" is not endless
A kínai kormány Ukrajnáról szóló 12 pontos állásfoglalását péntek reggel, az orosz invázió első évfordulóján tették közzé. Ebben Peking béketárgyalásokra szólított fel, miközben minden felet a nukleáris eszkaláció elkerülésére és a civilek elleni támadások beszüntetésére sürgetett.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése. Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:
Az ukrán elnök óvatosan üdvözölte azt, hogy Kína nemrég felvázolt egy béketervet, amellyel véget lehetne vetni a háborúnak.
Korábban az elnök egyik tanácsadója, Mihajlo Podoljak kritizálta a kínaiak béketervét, és azt mondta, hogy a kínaiak javaslata irreális (rajta kívül Joe Biden is azt nyilatkozta korábban: nincs realitása annak, hogy Kína békéltető félként lépjen fel a háborúban).
A The Guardian szerint Zelenszkij ehhez képest egy sajtótájékoztatón óvatosan üdvözölte a kínaiak tervét, de azt is hozzátette:
Ukrajna csak akkor tud elfogadni bármilyen béketervet, ha Vlagyimir Putyin az összes megszállt ukrajnai területről visszavonja az erőit.
Az ukrán elnök azt mondta: „szeretne hinni abban”, hogy Peking valóban egy „igazságos békében” érdekelt, és bízik benne, hogy a kínaiak nem fogják fegyverekkel segíteni Oroszországot.
A bahmuti frontra utazott Olekszandr Szirszkij, az ukrán Keleti hadseregcsoport vezetője.
A látogatásról az ukrán hadsereg Facebook-oldalán számoltak be. Mint írták, Bahmutban és annak külvárosában jelenleg is intenzív harcok folynak, az oroszok állandóan támadják őket.
A napokban egy amerikai önkéntes beszélt arról, hogy átlagosan csak négy óráig maradnak életben azok a katonák, akik Bahmutban kerülnek a frontvonalra.
A The Washington Post számolt be egy részletes cikkben arról, hogy Oroszországban egy titokban működő önkénteshálózat igyekszik segíteni több ezer, Ukrajnából menekült embernek.
Az orosz önkéntesek többféle módon segítik az ukrán menekülteket: egyesek szállást és ételt adnak nekik. A legnagyobb veszélynek azok vannak kitéve, akik abban segítik a menekülteket, hogy Európába jussanak Oroszországból.
Az önkéntestek tartanak attól, hogy az orosz hatóságok emiatt lecsaphatnak rájuk, ezért a leggyakoribb esetekben még egymás közt sem fedik fel a személyazonosságukat. A törvények értelmében a tevékenységük nem számít illegálisnak, mégis félnek attól, hogy az orosz kormányzat fellép ellenük.
A mi országunkban mindenféle önkéntes szervezet vagy bármilyen, önkéntes cselekvésre irányuló kísérlet olyannak minősül, mintha vörös posztót lengetnénk a bika előtt
– mondta erről a The Washington Postnak az egyik középkorú, ukrajnai születésű önkéntes.
Kreminna térségében egy sikertelen támadásban odaveszett egy egész századnyi orosz katona.
Minderről Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület ukrán katonai kormányzója számolt be. Mint mondta, az oroszok egy erőteljes támadást indítottak ellenük, három századdal, de az ukrán védők állták a sarat.
A három [orosz] századból csak kettő tért vissza
– mondta az Ukrajinszka Pravda szerint Hajdaj, aki szerint körülbelül 70 orosz katona meghalt a támadásban, és majdnem ugyanennyien sebesültek meg.
Kárpátaljai gyermekotthonokat keresett fel az orosz–ukrán háború kitörésének évfordulóján Herczegh Anita, Áder János volt köztársasági elnök felesége – adta hírül az MTI.
Az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány, amelynek Herczegh Anita a fővédnöke, 2015-ös megalakulása óta támogatja a jelenleg nyolcvannál is több árván maradt leányt nevelő nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthont, valamint a ráti, családi típusú Szent Mihály Gyermekotthont. Az alapítvány alapítója, Gui Angéla is elkísérte Herczegh Anitát a látogatásra.
A nagydobronyi gyermekotthon lakói ünnepi műsorral, közös kézműves-foglalkozásokkal fogadták Herczegh Anitát, aki az intézmény megtekintése után elmondta, hogy korábban is rendszeresen felkereste a gyermekotthont. Mint fogalmazott,
a háború alatt még inkább fontos, hogy érezzék, fontosak nekünk, nem feledkezünk meg róluk, és segítünk, amikor csak tudunk.
Szavai szerint „egy gyerek még inkább ki van szolgáltatva ennek a zűrzavaros időnek, nehéz neki értelmezni, hogy mi van körülötte”. Ezért is kellenek az ünnepnapok, „az alkalmak, hogy megmutathassák, milyen ügyesek, milyen szépen tudnak énekelni, táncolni”.
Nem valószínű, hogy Kína halálos fegyverek szállításával fogja támogatni az oroszokat – ezt mondta helyi idő szerint péntek este Joe Biden amerikai elnök.
Az utóbbi napokban több amerikai tisztviselő is beszélt arról, hogy Kína akár halált okozó fegyvereket is szállíthat Oroszországnak a közeljövőben. Joe Biden viszont péntek este az ABC Newsnak adott interjúban azt mondta: nem valószínű, hogy így lesz.
Nem számítok rá. Még nem láttunk erre példát, de nem is számítok arra, hogy Kína egy nagyobb kezdeményezés részeként fegyvereket adna Oroszországnak
– fogalmazott Biden az interjúban a Bloomberg szerint. Az amerikai elnök azt is hozzátette: ha ez mégis megtörténne, akkor arra választ fognak adni.
Az orosz állami hírügynökség osztott meg videót arról, hogy két orosz Szu–25-ös vadászgép miként hajtott végre támadást az ukrán állások ellen.
Az orosz gép a donyecki Avdijivkában hajtott végre támadást az ukrán védelmi állások ellen. A RIA Novosztyinak nyilatkozó katonatiszt szerint a felderítők észlelték, hogy helyi idő szerint szombaton délelőtt egy másik ukrán egység leváltja az állásokban szolgálatot teljesítő katonákat, és ekkor hajtották végre a csapást.
A Volodimir Zelenszkij által létrehozott U24 adománygyűjtő platform videójában összesen 30 külföldi híresség szerepel, aki támogatásáról biztosította Ukrajnát. Scott Kelly, a NASA volt űrhajósa és a UNITED24 nagykövete azt mondta, „ez egy olyan év, amilyet szerintem egyikünk sem akart. De megmutatta nekem az ukrán nép inspirációját, erejét” – szúrta ki az RTL.
Julia Roberts színésznő és rendezőnő is imádkozik Ukrajnáért, és Wes Anderson filmrendező is figyelemmel kíséri az ukránok küzdelmét és szenvedését. Támogató üzenetet küldött még Barbra Streisand énekesnő, Mark Hamill, Michael Keaton, Liev Schreiber, Josh Brolin, Ethan Hawke és Michelle Monaghan színészek, valamint Björn Ulvaeus (ABBA), Brad Paisley és a Pet Shop Boys is.
A UNITED24 kilenc hónapos működése alatt több mint 110 országból érkeztek adományok, és eddig több mint 287 millió dollár gyűlt össze az ukránok megsegítésére.
Szombat délután kigyulladt egy barkácsáruház Kijevben.
A lángok majdnem 2000 négyzetméterre terjedtek ki. Vitalij Klicsko polgármester szerint 90 tűzoltó érkezett a helyszínre, összesen 18 járművel.
Arról egyelőre nincs hír, hogy mi okozhatta a tüzet.
Frissítés: Vitalij Klicsko később közölte, hogy sikerült eloltani a tüzet. A videófelvételeken látható, hogy egy tűzoltórobotot is bevetettek az áruháznál. Erről azt írta a polgármester, hogy a fővárosban ezt az eszközt most használták először.
Az ukrán elnök egy dokumentumfilmben azt mondta: biztos benne, hogy Vlagyimir Putyint előbb-utóbb a saját közeli szövetségei fogják meggyilkoltatni.
Volodimir Zelenszkij ezt abban a dokumentumfilmben mondta, amelyet Dmitro Komarov ukrán rendező készít a háborúról. Az Ukrajinszka Pravda szerint az államfő úgy fogalmazott:
El fog jönni az a pillanat, amikor Putyin rezsimjének törékenységét Oroszországban is megérzik. Akkor pedig az egyik ragadozót [Vlagyimir Putyint] felfalja a többi ragadozó.
Zelenszkij azt is hozzátette, hogy szerinte az orosz vezetőknek is eszükbe jutnak majd a filmben elhangzó szavai, amikor eljön ez a pillanat. „Így lesz? Így bizony. Hogy mikor? Azt én sem tudom” – mondta végül az ukrán elnök.
Február 24-én, a háború egyéves évfordulójának estéjén hosszú telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök.
Minderről Lukasenka számolt be szombaton egy sífutóversenyen tartott sajtótájékoztatón. Az államfő azt mondta a riportereknek:
Elárulok egy titkot: tegnap este hosszan beszélgettünk vele [Vlagyimir Putyinnal] számos kérdésről.
Lukasenka sajtószolgálata szerint a belorusz politikus azt is hozzátette, hogy nagyon jó a viszonya az orosz elnökkel. „Adja isten, hogy így is maradjon” – fogalmazott, majd kifejezte reményét, hogy ez a jó viszony akkor is megmarad, ha már nem ő lesz Belarusz elnöke.
Ezután arra is kitért, hogy a lengyelek és a litvánok szerinte „irigylik” az ő „diktatúrájukat”, és ők is hasonló berendezkedést akarnak megvalósítani az országukban.
A napokban szivárgott ki egy olyan terv, amely szerint Oroszország 2030-ra hivatalosan is elfoglalhatja, bekebelezheti Belaruszt.
A Világbank bejelentette, hogy 2,5 milliárd dollár értékben újabb kölcsönt adnak Ukrajnának.
Az Ukrinform hírügynökség szerint a Világbank az Ukrajna támogatása érdekében létrehozott „PEACE” (Public Expenditures for Administrative Capacity Endurance) projekt keretében biztosítja az újabb pénzügyi segítséget. A projekt célja, hogy Ukrajnát segítsék abban, hogy az alapvető szolgáltatásokat (egészségügyi ellátás, oktatás, nyugdíjak és szociális támogatások fizetése stb.) fenntarthassa az országban.
„Nagy örömömre szolgál, hogy a Világbank már összesen 20,6 milliárd dollárt tudott mozgósítani Ukrajna támogatása érdekében” – mondta David Malpass, a Világbank idén nyáron leköszönő elnöke. Hozzátette: a jövőben is támogatni fogják az ukrán népet.
Az ukrán hadsereg főparancsnoka, Valerij Zaluzsnyij azt ígérte, hogy 2023-ban visszafoglalják a háború előtt több százezer lakossal rendelkező Mariupol városát.
A település 2022 tavaszán, csak több hónapnyi ostrom után került az oroszok kezére. Egy ukrán rendező, Dmitro Komarov nemrég a háborúról készített egy dokumentumfilmet, és ebben hangzott el, hogy az ukrán főparancsnok ígéretet tett Mariupol visszafoglalására.
A filmben megörökítették, hogy Valerij Zaluzsnyij még a tavalyi év végén vett részt egy ünnepségen, amelyen a Mariupolból elmenekült gyermekeket látogatta meg. A kiskorúak azt kérdezték tőle, hogy visszatérhetnek-e valamikor a városba, mire Zaluzsnyij az Ukrajinszka Pravda szerint azt mondta: igen, még ebben az évben.
A G20-ak tárgyalásán vita alakult ki, ugyanis az országok nem tudtak megegyezni az ukrajnai háborúról szóló közös nyilatkozatuk megfogalmazásáról. Oroszország és Kína kivételével a G20-ak valamennyi tagja egyetértett abban, hogy „határozottan elítélik” Moszkva ukrajnai invázióját – írja a Sky News.
India – amely a G20-as pénzügyminiszterek találkozójának házigazdája – visszautasította a „háború” szó használatát a nyilatkozatban, míg Oroszország és Kína ellenezte a konfliktus általános elítélését, ők „különleges katonai műveletnek” tekintik azt. Úgy tűnik, a találkozó szombaton anélkül ér véget, hogy a pénzügyminiszterek megállapodásra jutnának.
A G20 a világ 19 jelentős gazdaságát és az egész Európai Uniót tömörítő szervezet, amely 1999 óta létezik. Az országok pénzügyminiszterei az indiai Bengaluruban ültek össze, és az egy éve folyó ukrajnai háborúról is tanácskoztak. A tárgyalás fő témája a bajba került országok adósságának átstrukturálása volt.
Kanada újabb szankciókkal sújt orosz jogi és magánszemélyeket, és további négy Leopard 2 típusú harckocsit küld Ukrajnának – jelentette be Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pénteken, az Ukrajna elleni orosz invázió évfordulóján.
Az új büntetőintézkedések százhuszonkilenc magánszemélyt – közöttük miniszterelnök-helyetteseket és más tisztségviselőket –, valamint hatvanhárom jogi személyt sújtanak.
Kanada továbbá páncélozott mentő járművet és több mint 5000 lőszert küld Ukrajnának az Oroszországgal szembeni védekezéshez.
Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyosan elszámította magát, amikor elindította az agressziós háborúját. Alábecsülte az ukránokat, és alábecsülte barátainak a szolidaritását szerte a világon. Ma azonban erősebbek és egységesebbek vagyunk, mint valaha
– jelentette ki Justin Trudeau.
Az MTI beszámolója szerint Ottawa megtiltotta az elektronika területén használt egyes vegyi anyagok exportját Oroszország részére, csakúgy, mint az orosz fegyverek importját. Előzőleg Kanada bejelentette, hogy több mint 32 millió kanadai dollár (8,46 milliárd forint) értékben nyújt támogatást aknamentesítéshez, valamint a vegyi, biológiai, sugár- és nukleáris fenyegetések elleni védelemhez.
Nem érkezik több olaj Oroszországból a Barátság kőolajvezetéken – jelentette be Lengyelország legnagyobb olajvállalatának, a PKN Orlennek a vezérigazgatója.
Daniel Obajtek azt írta, hogy a lépés nem érte őket váratlanul, és a kieső olajszállítmányokat más forrásokból fogják pótolni. Mint írta, ezt annak köszönhetően tudják megtenni, hogy az utóbbi években egy nagy diverzifikációs programot hajtottak végre annak érdekében, hogy csökkentsék az Oroszországtól való függőségüket.
Szerzej o dostawach ropy do Polski poinformujemy podczas wtorkowej konferencji nt projektów rozwojowych. 2/2
— Daniel Obajtek (@DanielObajtek) February 25, 2023
A The Guardian szerint az Oroszországból származó olaj az utóbbi időben már csak a Lengyelországba érkező szállítmányok 10 százalékát tette ki. A Lengyelország mellett Németországot, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát is ellátó Barátság kőolajvezeték eddig mentesült az uniós szankciók alól (ellentétben a tengeren szállított olajjal).
Letartóztatták a Wagner-csoport szökött zsoldosát, aki Oroszországból Norvégiába szökött, mert megtámadott egy rendőrt.
A 26 éves Andrej Medvegyev állítólag részegen verekedett egy oslói bárban, majd megütött egy rendőrt, amikor azok közbeléptek, kevesebb mint hat héttel a szökése után.
A norvég ügyészek vádat emeltek Medvegyev ellen, a bíróság április 25-én tárgyalja az ügyét.
Medvegyev elmondta, hogy júliusban csatlakozott a Wagnerhez, és négy hónapig parancsnokként vett részt a kelet-ukrajnai Bahmutban zajló harcokban.
A Norvégiába való menekülés óta Medvegyev részletesen beszámolt arról, hogy szemtanúja volt annak, ahogy a Wagner parancsnokai megölnek két orosz zsoldost, aki megtagadta a harcot, írja a Telegraph.
Az amerikai hadsereg egyik wisconsini veteránja a múlt héten halt meg Ukrajnában harcolva – jelentette be most a gyászoló család.
A 28 éves Andrew Peters február 16-án halt meg, miközben a Nemzetközi Légió oldalán harcolt Ukrajna védelmében – írja a CNN.
Peters vélhetően a hetedik amerikai, aki az orosz invázió egy évvel ezelőtti kezdete óta az ukrajnai frontvonalakon halt meg.
A Marshfieldben élő Peters még a középiskola elvégzése előtt, 2012-ben vonult be a hadseregbe. Afganisztánban szolgált 2014-ben, mielőtt novemberben Ukrajnában fogott fegyvert.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke, Andrij Jermak február 25-én arról számolt be, hogy három civil került kórházba a Herszon városát ért orosz tüzérségi ágyúzást követően. További részletekkel nem szolgált.
Korábban Natalija Humenyuk, a Déli Hadseregcsoport sajtófőnöke azt mondta, hogy az elmúlt két éjszaka egy onkológiai központot támadtak az oroszok. Halottakról egyelőre nem érkezett jelentés.
Aljakszandr Lukasenko belorusz elnök kijelentette, hogy Ukrajna nem fogja elfoglalni a Dnyeszteren túli területeket. Szerinte azonban hasznos lenne a Nyugat számára, ha az Oroszország által megszállt terület a kezére kerülne.
„A Nyugat egy csapásra szeretné megoldani a problémát Oroszországgal, és bezárni ezt a szürke lyukat a Dnyeszteren innen, ahogy ők mondják, és egyesíteni Moldovát, betuszkolni Romániába vagy Nyugat-pártivá tenni. Ez a céljuk. Az ukránoknak ez nem szükséges. Nem hiszem, hogy az ukránok megőrülnek, és valamiféle második frontot indítanak el” – mondta Lukasenko.
Ezenkívül a belorusz elnök kommentálta azokat a pletykákat, amelyek szerint Oroszország teljesen el akarja foglalni a fehérorosz területeket – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Megint csak szét akarnak szakítani minket. Ezért merült fel ez a téma. Nincs ebben semmi igazság. Ismerik az álláspontomat, az változatlan: mi egy független, szuverén állam vagyunk
– mondta Lukasenko.
„Oroszország ellenfelei tisztában vannak azzal, hogy Oroszország képes megvédeni magát, és nem sietnek nyílt konfrontációba bocsátkozni” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese a Nemzetvédelmi Magazinban szombaton megjelent cikkében – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség.
Az Oroszország által birtokolt nukleáris potenciál a legerősebb visszatartó erő, különösen a NATO vezetői között lévő forrófejűek számára. Elég fegyverünk van, beleértve a fejlett és nagy pontosságú fegyverzetet is. Az ukrán neonácikat uszítóknak még van annyi józan eszük, hogy ezt tudják. És nem sietnek nyíltan katonai konfrontációba bocsátkozni pártfogói segítséggel
– hangsúlyozta a politikus.
Oroszország ellenfelei folytatják a hibrid háborút, és különösen kiberháborút próbálnak folytatni Oroszország ellen, mivel olyan informatikai óriások támogatását biztosították maguknak, amelyek „messze nem önzetlenek” – mutatott rá.
„Nincsenek pártfogóink, Oroszország pedig önellátó. Mi a hazánkat és a honfitársainkat védjük. Értelmetlen nyomást gyakorolni ránk, parancsokat kiadni vagy megfélemlíteni minket” – hangsúlyozta Medvegyev.
A francia elnök „jó dolognak” nevezte Kína elkötelezettségét az ukrajnai békéért.
Macron újságíróknak elmondta, hogy április elején Kínába látogat, részben azért, hogy Peking segítségét kérje a háború befejezéséhez.
Ez nem a legjobb módja annak, hogy a világszervezetet megvédjék. Kínának segítenie kell abban, hogy nyomást gyakoroljunk Oroszországra, hogy az soha ne használjon vegyi vagy nukleáris fegyvereket, és hogy a tárgyalások előfeltételeként hagyjon fel az agresszióval
– mondta Macron.
Moszkva valószínűleg azért hagyta figyelmen kívül az ukrajnai orosz invázió első évfordulóját tegnap, mert nem érte el egyik célját sem – állítja egy amerikai agytröszt.
Az Institute for the Study of War (ISW) szerint Oroszország a saját sikertelensége miatt nem kommentálta a mérföldkövet. Vlagyimir Putyin orosz elnök a hét folyamán tett számos nyilvános szereplése ellenére tegnap hallgatott az évfordulóról – írja a Sky News.
Az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev ragaszkodik ahhoz, hogy Moszkva győzni fog a háborúban, és kijelentette, hogy Oroszországnak „a lehető legteljesebb mértékben vissza kell szorítania az őt fenyegető határokat, még ha azok Lengyelország határai is”.
Az ISW értékelése szerint a Kreml arra használja Medvegyevet, hogy elterelje a figyelmet Oroszország kudarcairól.
Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója egy Telegram-bejegyzésben közölte, hogy tegnap robbanásokat hallottak a körzet partvidékén.
Andrjuscsenko szerint a robbanások olyan helyen történtek, ahol nagy számban vannak orosz megszállók. Mariupol kikötőváros a háború első napjaiban nagymértékű pusztítást szenvedett, és több ezer ember vesztette életét – írta meg a Sky News.
A város védői több mint két hónapig kitartottak, mielőtt májusban kénytelenek voltak megadni magukat az orosz erőknek.
Egy 29 éves, odesszai születésű férfira éjszakai házi őrizetet alkalmaztak.
Kijevben, a „Minszkaja” metróállomáson a rendőrség egy F–1 gránátot talált egy utasnál, és egy gyújtózsinórt hozzá – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Erről a kijevi nemzeti rendőrség főigazgatóságának honlapján számoltak be. „A Minszkaja metróállomáson a rendfenntartó erők munkatársai felfigyeltek egy állampolgárra, aki állandóan körülnézett, és gyanúsan viselkedett. A rendőrök ellenőrzés céljából megállították a férfit, és a felületes ellenőrzés során a zsebében egy F–1-es gránátot és rajta egy gyutacsot találtak” – közölte a rendőrség.
Az EU jóváhagyta az Oroszország elleni tizedik szankciócsomagot – közölte a Twitteren péntek késő este az Európai Unió Tanácsának svéd soros elnöksége.
A közlés szerint a csomag szigorúbb exportkorlátozások tartalmaz a kettős felhasználású termékek és technológiák tekintetében, továbbá célzott korlátozó intézkedéseket a háborút támogató, propagandát és álhíreket terjesztő vagy az Oroszország által a háborúban használt drónokat szállító személyekkel és szervezetekkel szemben.
A svéd elnökség hozzátette: az EU tagállamai együttesen az eddigi legerősebb és legmesszebbmenő szankciókat vezették be, hogy segítsék Ukrajnát a háború megnyerésében.
Az EU egységesen kiáll Ukrajna és az ukrán nép mellett. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges
– hangsúlyozták.
Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij vezető tanácsadója elutasította Kína „irreális” javaslatát a háború lezárására.
Pekingnek nem kellene „egy olyan agresszorra fogadnia, aki megszegte a nemzetközi jogot, és elveszíti a háborút” – tweetelte Podoljak szombat reggel.
If you claim to be a global player, you don't offer an unrealistic plan. You don't bet on an aggressor who broke intl law and will lose the war. It's not far-sighted. As someone who plans for decades doesn't play "🇷🇺 3-day games."
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) February 25, 2023
China, the "window of opportunity" is not endless
A kínai kormány Ukrajnáról szóló 12 pontos állásfoglalását péntek reggel, az orosz invázió első évfordulóján tették közzé. Ebben Peking béketárgyalásokra szólított fel, miközben minden felet a nukleáris eszkaláció elkerülésére és a civilek elleni támadások beszüntetésére sürgetett.
A Mariupolra mért csapások következtében két gyalogsági harcjármű, egy harckocsi és egy önjáró tüzérségi rendszer semmisült meg – közölte Petro Andrjuscsenko, az oroszok által elfoglalt város ukrán polgármesterének tanácsadója.
Szerinte mintegy 50 ember meghalt vagy súlyosan megsebesült.
Az oroszok elvesztették egy századnyi katonájukat a Kreminna irányába történt roham közben – közölte Szergej Hajdaj, a luhanszki katonai közigazgatás vezetője.
Erőteljes támadási kísérlet történt a Kreminnánál, három orosz század indult támadásba, de a védelmi erők kitartottak. A három századból csak kettő tért vissza a pozíciójába
– tájékoztatott a vezető. Hajdaj szerint a helyzet a térségben „nehéz, de ellenőrzött”.