Kedden megkezdődött a Nemzetközi Ruszofil Mozgalom első kongresszusa.
Az orosz állami hírügynökség szerint több mint 40 ország képviselője lesz ott a találkozón. Vlagyimir Putyin orosz elnök egy táviratban üdvözölte a ruszofilokat.
Mint írta: a mozgalom az oroszok és más népek közti bizalmas, barátságos viszonyra vezethető vissza. Ezeknek a hagyományoknak hosszú története van, és
annak ellenére is életben maradtak, hogy ma számos állam szándékosan gerjeszti az oroszellenes hisztériát, hogy a honfitársainkat és a velük szimpatizálókat elnyomják, és hogy a nagy orosz klasszikusokat is cenzúrázzák, amelyek a világörökség részét képezik
– mondta Putyin, majd hozzáfűzte azt is, Oroszország nagyra értékeli azokat, akik elutasítják a nemzetközi ruszofób kampányt.
Orosz és ukrán tisztviselők is közölték, hogy 4 hónappal meghosszabbították az Oroszország és Ukrajna közt kötött gabonaalkut.
A tavaly nyáron kötött megállapodás lényege, hogy a két fél (nemzetközi segítséggel) biztosítsa azt, hogy a Fekete-tengeren továbbra is lehessen élelmiszert szállítani más országokba.
A Sky News szerint ukrán részről egy meg nem nevezett, magas rangú tisztviselő, míg orosz részről Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes erősítette meg, hogy meghosszabbították a megállapodást.
Az oroszok már több hete nem értek el jelentős sikereket a fronton a brit hírszerzés szerint.
Az orosz hadseregben az elmúlt hetekben fokozódott a lőszerhiány, ami közvetlenül érintette a megszállók harci potenciálját. Erről a brit hírszerzés számol be egy új jelentésben – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Szinte biztosan ez volt a fő oka annak, hogy az utóbbi időben egyetlen orosz alakulat sem volt képes hadműveleti szempontból jelentős támadó akciókat végrehajtani
– vélik a britek.
Elemzők elismerik, hogy az orosz csapatok már régi, korábban használhatatlannak minősített lőszert is kapnak.
További 10 ellenséges harckocsit semmisítettek meg ukrán földön – közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
Az orosz áldozatok száma Ukrajnában az elmúlt 24 órában, március 13-án több mint 700-zal nőtt, és átlépte az új „vörös vonalat”. Az orosz áldozatok összlétszáma így már több mint 160 ezerre emelkedett.
Az összes harci veszteség a háború kezdete óta:
Az Ates (magyarul: Tűz) nevű ukránpárti tatár partizánmozgalom merényletet kísérelt meg Vitalij Guru, az oroszok által elfoglalt Nova Kakovka polgármester-helyettese ellen.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Guru autóját hétfőn déltájt robbantották fel egy kávézó közelében. Az Ates úgy vélte, hogy a robbanásban valószínűleg meghalt a polgármester-helyettes. Később a Baza nevű orosz Telegram-csatorna viszont arról számolt be, hogy csak megsérült, és kórházba vitték.
A Pravda arra is emlékeztetett, hogy Vitalij Gurut már 2022 augusztusában is megpróbálták meggyilkolni, és akkor egy ideig azt híresztelték, hogy belehalt sérüléseibe. Szeptember 12-én azonban egy orosz tévécsatornában tűnt fel, és elmondta, hogy a halálát csak megrendezték, miután az orosz titkosszolgálat előre értesült az ellene készülő merényletről.
Az „Orosz tavasz katonai tudósítói” című távirati csatorna közzétett egy felvételt egy orosz katonáról, akit valószínűleg az Ukrán Fegyveres Erők katonái lőttek le – írja az orosz MK hírportál.
Megjegyzik, hogy a Telegram-csatorna által közzétett felvételen egy orosz katona látható, akit az Ukrán Fegyveres Erők katonái vesznek körül. Miután az ukránok kiabálva követelik a katonától, hogy álljon fel, a videón automata fegyverekből leadott lövések láthatók.
Maga a felvétel azonban nem mutatja pontosan, hogy az ukrán katonák honnan adják le a lövéseket, és a lövöldözés helyét sem pontosítja. Mindazonáltal a közzétett videó nem az első bizonyíték az Ukrán Fegyveres Erők által elkövetett bűncselekményekre. Tavaly novemberben az orosz védelmi minisztérium konkrétan tíz fogoly lelövésével vádolta meg az ukrán hadsereget.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) sürgősen határozatot kell hoznia egy független bizottság felállításáról az Északi Áramlat csővezetékeken történt robbanások kivizsgálására, tekintettel egy olyan tárgy felfedezésére, amely nem tartozik a vezeték szerkezetéhez, de egy robbanószerkezet eleme lehet – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a minisztérium honlapján hétfő este megjelent állásfoglalásban.
Zaharova szerint az orosz diplomáciai tárca figyelmét felhívták a nemrég napvilágot látott információra, amely szerint Dánia kizárólagos gazdasági övezetében, a szabotázs helyszínétől 30 kilométeres távolságban egy olyan tárgyat találtak, amely nem képezi részét az Északi Áramlat szerkezetének,
de egy robbanószerkezet eleme lehet.
A szóvivő sürgette egy BT-határozat meghozását arról, hogy az ENSZ főtitkára állítson fel egy vizsgálóbizottságot, „tisztázza a szabotázs minden körülményét, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő”.
Közölte, hogy a múlt héten az orosz külügyminisztériumba bekéretett Jakob Henningsen dán nagykövet olyannak mutatkozott, mint akinek nincsen tudomása ezekről az adatokról, és hétfőn sem mondott semmi konkrétumot azon az általánosságon kívül, hogy minden intézkedést megtesznek a helyzet tanulmányozására, figyelembe véve a „biztonsági és gazdasági szempontokat”.
Zaharova rámutatott, hogy New Yorkban folytatódik a munka egy orosz BT-határozattervezeten egy független nemzetközi vizsgálóbizottság felállításáról az Északi Áramlat vezetékeken történt robbantások ügyében. Az orosz küldöttség eddig négy tárgyalási fordulót tartott annak érdekében, hogy megpróbáljon kidolgozni egy olyan szöveget, amely a Biztonsági Tanács valamennyi tagja számára elfogadható.
A nagyon szükséges kompromisszum keresése folytatódni fog, tekintettel annak fontosságára, hogy azonosítsák a támadás felbujtóit és végrehajtóit
– írta az orosz diplomata.
„A határozattervezeten való konstruktív munkának a Nyugat országai által való elutasítása, tekintettel arra, hogy elutasították Oroszország részvételét a vizsgálatban, annak bizonyítéka lesz, hogy szándékosan állítanak akadályokat az igazság megállapításának útjába” – hangzott a külügyi szóvivő által kiadott állásfoglalás.
Vlagyimir Saldo, Herszon régió megbízott kormányzója meghívta Rishi Sunak brit miniszterelnököt a régióba.
Meghívjuk Rishi Sunak brit miniszterelnököt, hogy látogasson el a Herszon régióba. Hadd jöjjön el, mi gondoskodunk a biztonságáról, és lehetőséget biztosítunk neki, hogy beszéljen az emberekkel
– mondta Saldo a TASZSZ-nek adott interjújában.
Hozzátette, hogy a látogatás idejére feloldanak minden szankciót Sunakkal szemben.
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma 24 hiperszonikus rakéta vásárlását tervezi a 2024-es pénzügyi évben. Ilyen adatokat tartalmaznak azok a háttérdokumentumok, amelyeket a Pentagon hétfőn adott ki a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezetéről, amelyben összesen mintegy 842 milliárd dollárt kér a Kongresszustól.
Mint megjegyzik, a 2024-es pénzügyi évben az Egyesült Államok katonai minisztériuma 11 milliárd dollárt kíván elkülöníteni számos nagy pontosságú fegyver beszerzésére a nemzeti hadiipari komplexumtól. A beruházások magukban foglalják a hiperszonikus rakéták és más nagy hatótávolságú csapásmérő rendszerek folyamatos fejlesztését, tesztelését és beszerzését.
A Pentagon pénzügyi igazgatója szerint a költési pálya néhány éven belül az egymilliárd dolláros küszöb fölé emelné az amerikai hadsereg éves költségvetését. Bár ez a szám csillagászati összegnek tűnik, az ország bruttó hazai termékének mindössze 3 százaléka – írja a Sky News.
A harkivi terület kupjanszki körzetében őrizetbe vettek egy orosz katonát, aki elhagyott épületekben rejtőzött – írja az Ukrajinszka Pravda.
Március 13-án a helyi faluban járőrözés közben a luhanszki terület Nemzeti Rendőrség összevont különítményének különleges rendőrzászlóaljának járőre őrizetbe vett egy 42 éves férfit – áll a rendőrség jelentésében.
Az ellenőrzéskor kiderült, hogy az Orosz Föderáció 27. motorizált lövészdandárjának katonája. Az őrizetbe vett személy elmondta, hogy miután az Ukrán Fegyveres Erők felszabadították Kupjanszkot, a járás elhagyatott épületeiben rejtőzött el.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti beszédében elmondta, hogy jelenleg nagyon kemény és fájdalmas a helyzet Kelet-Ukrajnában, de az ország jövője ott dől el.
Mint mindig, ma (március 13-án – a szerk.) is kapcsolatban voltam parancsnokainkkal és a hírszerzéssel is. Nagyon kemény és fájdalmas a helyzet keleten. Meg kell semmisítenünk az oroszok katonai erejét – és meg is semmisítjük
– jelentette ki az ukrán elnök, aki szerint ebben a régióban dől el az ukránok sorsa és jövője.
Zelenszkij köszönetet mondott az ukrán védőknek, és méltatta a 92. különálló gépesített dandár katonáinak munkáját a Bahmut térségében végzett sikeres akciókért – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Nemzetközi Büntetőbíróság két ügy megnyitását tervezi, amelyek Oroszországnak az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűneivel kapcsolatosak. A The New York Times a bíróság tisztviselőire hivatkozva azt írja, hogy a meghallgatások eredménye az elkövetők letartóztatását teszi szükségessé.
Ezek lesznek az első nemzetközi vádak Oroszország ellen a teljes körű invázió kezdete óta. A munkacsoportok már hónapok óta dolgoznak rajtuk. Az első két ügy fő témája az ukrán gyermekek elrablása és a polgári infrastruktúra elleni szándékos támadás lesz.
A nyomozók azt állítják, hogy Oroszország ukrán gyerekeket és tinédzsereket rabolt el és küldött orosz átnevelőtáborokba, valamint hogy a Kreml szándékosan csapott le civil infrastruktúrára – áll a The New York Times cikkében.
Karim Khan főügyész először egy előzetes döntéshozó testület előtt ismerteti a vádakat. Nekik már most el kell dönteniük, hogy teljesülnek-e a letartóztatási parancs kiadásához szükséges jogi előírások, vagy a nyomozóknak további bizonyítékokra van szükségük.
Egyelőre nem tudni pontosan, ki ellen emelnek vádat, azonban az is elképzelhető, hogy erre a sorsra juthat az orosz elnök, Vlagyimir Putyin is.
Egyes külső diplomaták és szakértők szerint lehetséges, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is vádat emelnek, mert a bíróság nem ismeri el az államfő mentelmi jogát háborús bűnökkel, emberiesség elleni bűncselekményekkel vagy népirtással kapcsolatos ügyekben
– áll a jelentésben.
Nem valószínű, hogy a perre sor kerül. Az ügyeket nem fogják távollétében tárgyalni, és az Orosz Föderáció valószínűleg nem fogja kiadni saját tisztségviselőit. Ráadásul a Kreml tagadja a háborús bűnökkel kapcsolatos vádakat, annak ellenére, hogy a nemzetközi és az ukrán nyomozók szilárd bizonyítékokat gyűjtöttek össze számos atrocitásról az invázió kezdete óta.
Az első tíz ukrán katonai személyzet, amely a Leopard 2 A4-es harckocsikat használja Ukrajnában az orosz csapatok ellen, négyhetes kiképzésen vett részt a spanyolországi Zaragozában található Nemzeti Kiképzőközpontban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Összesen 55 ukrán katonát képeztek ki, hivatásos katonákat és tartalékosokat egyaránt, 21 és 60 év között.
Minden harckocsi legénysége egy parancsnokból, egy vezetőből, egy töltőből és egy lövészből áll, emellett 15 technikust képeztek ki,
akik közül öten szerelők, öten elektronikai és öten fegyverzeti szakemberek.
A kiképzettek már rendelkeztek harckocsik használatában szerzett tapasztalattal, így a képzés a Leopard 2 műszaki jellemzőire, valamint a hatékony és jól összehangolt személyzet kialakítására összpontosított.
A melillai Alcantara 10 gépesített lovasezred harminc katonája vett részt a képzésen, amely szombat kivételével minden nap 12 órán át tartott, és elméleti órákat, szimulátoros képzést és manőverpályán végzett gyakorlatokat tartalmazott.
A Leopard 2 személyzeti kiképzőtanfolyamot azt követően hozták létre Spanyolországban, hogy az ország hivatalosan is elkötelezte magát, hogy harckocsik biztosításával hozzájárul Ukrajna védelméhez. Ukrajna akkor azt kérte, hogy a személyzetet és a technikusokat képezzék ki a biztosított harckocsik gyors bevetésének biztosítása érdekében.
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről.
A hétfői nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak: