Oroszországnak még a nyugati szállítmányokkal együtt is háromszor annyi tankja lesz, mint Ukrajnának – mondta szombat este Vlagyimir Putyin.
Az orosz elnök arról beszélt, hogy a hadiipart olyan tempóban fejlesztik, amire még a szakértők sem számítottak, és ennek köszönhetően több mint háromszor több lőszert tudnak legyártani.
Ezután arra is kitért, hogy hiába kap 400 új harckocsit Ukrajna a Nyugattól,
mert ők ez idő alatt 1600 harckocsit fognak legyártani vagy modernizálni.
A RIA Novosztyi híre szerint Putyin arról már nem ejtett szót, hogy a Nyugatról érkező harckocsik többségének jóval nagyobb a harcértéke az orosz harckocsikénál, és arról sem, hogy a „modernizált” tankok közt már olyan, elavult darabok is vannak, amelyek még az 1956-os forradalmat is megjárták.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országának nagy szüksége lesz Japán támogatására az orosz invázió végeztével.
„Amikor Ukrajna felújításáról beszélünk, különösen most, a gyors helyreállítási tervhez, szükségünk van Japánra” – tette hozzá az államfő, aki reméli, hogy a két ország között létrejön a gazdasági együttműködés.
Volodimir Zelenszkij méltatta Japánt, mint az egyik első országot, amely szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, és elismerését fejezte ki Japán támogatásáért az energia terén, hogy segítsen Ukrajnának átvészelni a hideg telet.
„Sok partnerrel együtt vészeltük át ezt a telet. Köszönjük, Japán” – mondta.
Volodimir Zelenszkij a friss interjúban erős veszélyérzetét fejezte ki az atomerőművek jelenlegi orosz megszállásával kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy szükség van Japánra a nukleáris biztonság terén.
A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott párbeszéd lehetőségét illetően hangsúlyozta, hogy Oroszországnak el kell hagynia Ukrajna területét. A tűzszünet gondolatával kapcsolatban azt mondta: „Nem bízom teljesen Putyinban.”
Zelenszkij szkeptikusan nyilatkozott Kína 12 pontos javaslatáról, amely tűzszünetre és béketárgyalásokra szólít fel Oroszország és Ukrajna között, mondván, hogy „a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartásának” kell az első helyen állnia.
Az elmúlt 24 órában az ukrán légierő 17 csapást hajtott végre, a hadsereg lelőtt egy ellenséges Mi–24-es helikoptert és 6 különböző típusú ellenséges pilóta nélküli légi járművet, közölte az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
„Az ellenség fő erőfeszítései a Liman, Bahmut, Avgyijivka, Marinka és Sahtarszk irányába folytatott támadó műveletek végrehajtására összpontosulnak. Védőink 59 ellenséges támadást vertek vissza ezeken a területeken” – olvasható a vezérkar friss jelentésében.
„Gyorsított eljárással engedélyezzük a drónok beszerzését, használatát és azok frontra szállítását” – jelentette be Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes pénteken, az új kormányrendelet aláírását követően.
A védelmi minisztérium közlése szerint 75 különböző típusú drón gyártását tervezik az ukrán vállalatokkal együttműködve – írja a Kárpátalja.ma.
A minisztérium eddig 16 gyártóval írt alá szerződést, és az idei évben 541 millió dollárt tervez a katonai drónok fejlesztésére és a gyártására költeni – számolt be a német N–Tv hírportálja.
Ausztria köteles végrehajtani a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által kiadott elfogatóparancsot – közölte az osztrák igazságügyi minisztérium az Ukrinform ukrán kiadványnak arra a kérdésére, hogy az ország letartóztatná-e Vlagyimir Putyin orosz diktátort, ha a vezető belépne Ausztria területére.
„Senki sem áll a törvény felett, ami konkrétan azt jelenti, hogy minden bűncselekményt teljes körűen ki kell vizsgálni” – mondták osztrák tisztviselők a kiadványnak.
Magyarország viszont nem tartóztatná le Vlagyimir Putyint, erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a legutóbbi Kormányinfón.
A tárcavezető részletezte: dualista alapon állunk, nemzetközi egyezmény elfogadása önmagában nem válik a belső jog részévé, csak ha kihirdetik, ami azért nem történt meg, mert a magyar alkotmánnyal ellentétes az egyezmény.
A kormány az elfogatóparanccsal kapcsolatban nem formált álláspontot, Gulyás Gergely szubjektív véleménye az, hogy a hasonló döntések az eszkaláció irányába viszik a konfliktust.
Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 5970 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4952 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Az orosz média és a katonai bloggerek „jelentős aggodalommal” reagálnak az orosz hadsereg ukrajnai előrenyomulásának megtorpanására.
Az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev március 24-én azt mondta, hogy Moszkva tud az ukrán védelmi erők ellentámadásának előkészületeiről. Ugyanakkor biztosított arról, hogy az orosz vezérkar megtorló intézkedéseket készít elő.
Szakértők szerint Oroszország úgynevezett „nagy tavaszi offenzívája” a tetőpontjához közeledik, és az orosz információs tér jelentős aggodalommal reagál az orosz hadműveletek lassulására és arra, hogy Ukrajna esetleg magához ragadja a kezdeményezést, írja az Unian ukrán hírügynökség.
„Az orosz katonai vezetésnek jelentős mennyiségű erőt kell a frontra vezényelnie, hogy vagy megakadályozza a tetőzést, vagy új hadműveleteket indítson, és nem valószínű, hogy ilyen erők elegendő számban rendelkezésre állnak mindkettő végrehajtásához” – állapították meg az elemzők.
A donyecki területen található Avgyijivka bekerítésével próbálkozik az agresszor, de az orosz csapatok „kezdenek kimerülni” ott – közölte Olekszij Dmitraskivszkij ukrán katonai szóvivő március 24-én.
Az orosz erők megpróbálják bekeríteni a „második Bahmutnak” tartott Avgyijivka városát, és Marinkát is támadják – mondta Dmitraskivszkij az országos televízióban.
„Egy-két héttel ezelőtt voltak olyan napok, amikor az oroszok 95 alkalommal támadtak egy területen. Ez azt jelenti, hogy az ellenség kezd kimerülni” – jegyezte meg a szóvivő.
Vlagyimir Putyin egykori beszédírója felkerült Oroszországban a körözési listára. Abbasz Gallyamov 2008 és 2012 között írt beszédeket Putyin számára, amikor az orosz vezető miniszterelnök volt – írja a Sky News.
Gallyamov később politikai tanácsadó és elemző lett, akit az orosz és külföldi média egyaránt gyakran idézett. Az elmúlt években külföldön élt. Gallyamov jelenleg megtalálható a belügyminisztérium adatbázisában, eszerint törvényszegéssel vádolják.
A minisztérium szerint Gallyamov többek között „külföldi ügynökök által készített anyagokat terjesztett, és felszólalt az ukrajnai különleges katonai művelet ellen”. Gallyamov az AP hírügynökségnek azt mondta, hogy a médiából értesült arról, hogy a körözési listán szerepel. Egyetlen bűnüldöző szerv sem kereste meg, így nem tudja, mivel vádolják.
A Kreml változtatott a tavaszi offenzíváról szőtt tervein, miután nem sikerült jelentősebb előrehaladást produkálnia az orosz csapatoknak a fronton, így a kijevi erők hamarosan várható ellentámadásának megakadályozására fog összpontosítani.
A terveket ismerő forrásokra hivatkozva a Bloomberg arról ír, hogy a Kreml elhúzódó harcokra készül, és idén akár 400 ezer katonát is szerződtethet, hogy feltöltse sorait.
Az ambiciózus toborzási kampány lehetővé tenné a Kreml számára, hogy elkerülje a tartalékosok újabb kényszermobilizálását, miközben felgyorsítja Vlagyimir Putyin újraválasztására irányuló kampányát.
A harctéri és politikai kihívások ellenére Putyin jelezte, bízik abban, hogy Oroszország képes lesz túlszárnyalni Ukrajna amerikai és európai támogatóit, abban bízva, hogy ha erői képesek lesznek megakadályozni az ukrán csapatok újabb áttörését az elkövetkező hónapokban, Kijev támogatása gyengülni fog.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak: