Az amerikai elnök pénteken azt követelte Oroszországtól, hogy engedjék szabadon a The Wall Street Journal kémkedés gyanújával letartóztatott újságíróját.
Evan Gerskovicsot csütörtökön fogták el Oroszországban. A WSJ hevesen tagadta a vádakat, miközben amerikai és európai tisztviselők istiltakoztak az orosz eljárás miatt.
Joe Biden pénteken szólalt meg az ügyben, miután újságírók megkérdezték egy sajtótájékoztatón, hogy mit üzenne az oroszoknak az esettel összefüggésben.
Engedjék szabadon
– válaszolta a kérdésre az amerikai elnök. Nem sokkal később, egy másik kérdésre válaszolva azt is elmondta: egyelőre nem tervezik orosz diplomaták vagy újságírók kiutasítását az Egyesült Államokból a történtek miatt.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegramon bírálta Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselőt a The Wall Street Journal őrizetbe vett riporteréről, Evan Gerskovicsról mondott szavai miatt, írja a The Guardian.
„Az EU elítéli az újságíró és amerikai állampolgár Gerskovics oroszországi fogva tartását. Az újságíróknak szabadon kell gyakorolniuk a hivatásukat, és védelmet érdemelnek” – jelentette ki Borrell.
Zakharova válaszul azt írta: „Bizonyítsd be, Josep, hogy mennyire fontos neked a szólásszabadság – állj ki Julian Assange és Marat Kasem mellett! A kiegyensúlyozottság kedvéért.”
A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját ki akarják adni Nagy-Britanniából az Egyesült Államoknak, ahol az amerikai kémkedési törvény megsértésével vádolják, mivel 2010-ben az internetes oldalon az afganisztáni és iraki háborúval kapcsolatos amerikai katonai és diplomáciai aktákat tett közzé.
Kasemet, a Kreml által támogatott hírportál, a Szputnyik litvániai kiadásának főszerkesztőjét januárban vették őrizetbe Litvániában.
Mint ismert, az orosz FSZB biztonsági szolgálat csütörtökön közölte, hogy kémkedés gyanújával őrizetbe vették az uráli Jekatyerinburgban a The Wall Street Journal riporterét, Evan Gerskovicsot.
A The Wall Street Journal csütörtökön hevesen tagadta az orosz hírszerző szolgálat által felhozott kémkedési vádakat.
Ankarában ülésezett a török nemzetbiztonsági tanács, ahol az orosz–ukrán háborút lezáró béke is téma volt.
Az Ukrinform szerint értékelték az Orosz Föderáció és Ukrajna között több mint egy éve tartó háború negatív következményeit, beleértve a térség más országainak stabilitására és a Fekete-tenger biztonságára gyakorolt hatását.
„Folytatódnak az erőfeszítések a tartós béke megteremtésére, a regionális stabilitás támogatására és a humanitárius válságok következményeinek felszámolására” – jelentették ki a török tisztviselők.
Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már a jövő hónapban hivatalos látogatást tehet Törökországban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy országa „soha nem fog megbocsátani” Oroszországnak az ukrán fővároshoz közeli Bucsa megszállása miatt, ahol a moszkvai erőket civilek lemészárlásával vádolták.
„365 napja újra szabad ukrán város Bucsa, ami a terror szimbólumává vált az oroszok miatt. Soha nem fogunk megbocsátani. Megbüntetünk minden háborús bűnöst” – fogalmazott az államfő a közösségi médiában közzétett nyilatkozatában.
Amint arról az Index is beszámolt, három hét után ismét a Kossuth rádió műsorában jelentkezett Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondása szerint a háború egyre véresebb és brutálisabb.
Mint mondta, egy ilyen helyzetben az lenne a természetes, hogy a háború brutalitása miatt egyre többen álljanak a béke pártjára, ezt a szándékot azonban az uniós vezetők többségében nem látja.
Hozzátette: egy évvel ezelőtt arról vitatkoztunk, szabad-e emberéletet kioltó eszközöket küldeni, most azonban egyre több és egyre durvább fegyvert küldenek Ukrajnába az uniós vezetők.
Ha ez így megy tovább, megérkezhetünk a harmadik világháborúba
– emelte ki Orbán Viktor, szerinte a nyugati vezetők is egyre többször hangoztatják ezt.
Hungary calls for peace! pic.twitter.com/CK7fr1alA9
— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) March 31, 2023
„Az Ukrán Védelmi Erők folytatják Bahmut védelmét, súlyos veszteségeket okozva az ellenségnek keleten” – közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka.
Elmondása szerint egyes területeken „az ellenség érezhetően ideges, mert az idő ellenük játszik, és kevesebb emberi erőforrás maradt az állásaink megrohamozására”.
Az oroszok minden egyes támadáskor új taktikát alkalmaznak – mondta Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője.
Elmondása szerint előző nap először nappal, majd éjszaka használtak kamikaze drónokat, mert rájöttek, hogy a mobil tűzcsoportok nem tudják őket olyan hatékonyan megsemmisíteni, mint nappal.
De mi nem állunk meg, és a mobil tűzcsoportok modern felszerelést kapnak partnereinktől, önkéntesektől, ami segít a „sakkfigurák” megsemmisítésében éjszaka is
– tette hozzá Ihnat.
Az Enerhoatom közölte, hogy miután az Ukrenerho teljesíti kötelezettségeit, újraindulhat az Ukrajna és Lengyelország közötti, 1991 óta nem üzemelő távvezeték.
A Lengyelországon átvezető vezeték összeköti majd az ukrán és az európai villamosenergia-rendszert. A vezeték a szovjet időkben működött, de a Szovjetunió összeomlása után leszerelték, és 1991 óta nem üzemel.
A szükséges berendezéseket már telepítették, a munkálatokat várhatóan áprilisban fejezik be.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője közölte, félreteszi a zaporizzsjai atomerőmű körüli biztonsági övezetre vonatkozó terveket, hogy konkrét, Moszkva és Kijev számára egyaránt elfogadható védelmi intézkedéseket javasolhasson – írja a Sky News.
Megpróbálok olyan reális, megvalósítható javaslatokat letenni az asztalra, amelyeket mindenki el tud fogadni
– fogalmazott Grossi, aki szerint nem titok, hogy jelentősen megnövelték a katonai egységek létszámát a térségben.
Ezért minden lehetséges intézkedést és óvintézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az üzemet ne érje támadás és meg lehessen védeni
– tette hozzá.
Elmondta, hogy az orosz kézen lévő erőműnél egy demilitarizált övezet létrehozását szorgalmazta, de meglátása szerint a helyzet nem javult. Elmondása szerint meg kell sokszorozniuk erőfeszítéseiket.
Március 30-án késő este az oroszok rakétatámadást indítottak Harkiv Novobavarszkij kerületére, összesen kilenc rakétát lőttek ki – jelentette Oleh Szinyehubov, helyi vezető.
Harkivban egy polgári infrastrukturális létesítmény és magán-lakóépületek rongálódtak meg. A rakétatámadásban három ember könnyebben megsérült.
Szintén csütörtök este az ellenség kamikaze drónokkal támadott kritikus infrastrukturális létesítményeket Izjiumnál. Két ember megsebesült.
A Herszon régióban egy ember meghalt, két másik pedig megsebesült az elmúlt nap folyamán orosz támadások következtében – jelentette az ukrán média.
A donyecki régióban egy ember meghalt (Bahmutban) és hatan megsebesültek – áll a hivatalos jelentésekben.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére március 30-án az ukrán–magyar határszakaszon 4584 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5285 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 38 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől március 30-án 95 ember, köztük 33 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A nyugati fegyverek Kijevbe érkezése egy közelgő ukrán ellentámadásra utal a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint.
Közben Olekszij Reznyikov – távozóban lévő – ukrán védelmi miniszter azt sugallta, hogy a kijevi erők a nemrég Németországtól beszerzett Leopard 2 harckocsikat használhatják egy nagy tavaszi ellentámadáshoz, írja a Newsweek.
A tárcavezető szerint áprilisban és májusban érdemes bevetni tankokat, utalva arra, hogy a nagyszabású ellentámadás már küszöbön áll.
Az amerikai vezérkari főnökök egyesített vezérkarának elnöke, Mark Milley tábornok szerint Bahmut városa „mészárszékké” vált a város elfoglalására törekvő orosz erők számára.
Mark Milley tábornok tájékoztatása szerint az orosz erők az elmúlt három hétben nem tudtak előrenyomulni a romokban heverő donyecki településen.
„Ez egy mészárlásfesztivál az oroszok számára. Az ukránok ugyanakkor nagyon derekasan küzdenek” – idézte a tábornokot a Newsweek.
Március 17-én a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Az oroszok gúnyolódással és zavaros fenyegetésekkel reagáltak a hírre, most azonban még egy szövetséges ország is azt mondja, hogy letartóztatná Putyint – egyúttal figyelmeztették a vezetőt, hogy ne lépjen az ország területére.
Ezt Örményország egyik magas rangú képviselője jelentette ki. Az ország nemcsak a legszorosabb diplomáciai, gazdasági és katonai kapcsolatokat ápolja Oroszországgal, hanem még az Oroszország-ellenes NATO-szövetségnek, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) is tagja.
Gagik Melkonian, az örmény nemzetgyűlés és a kormánypárt tagja figyelmeztette Putyint, hogy ne látogasson hazájába.
A politikus a factor.am örmény portálnak adott interjújában a következőt mondta:
Amennyiben Putyin Örményországba jön, le kellene tartóztatni. Az orosz elnök jobban tenné, ha a saját országában maradna
– mondta a politikus, szúrta ki a Bild.
Melkonian azzal indokolta álláspontját, hogy Örményországot kötik a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatai.
„Ha részesei vagyunk ezeknek a megállapodásoknak, akkor teljesítenünk kell a kötelezettségeinket. Oroszországnak meg kellene oldania az Ukrajnával összefüggő problémáit. Nem akarom, hogy Putyin Örményországba jöjjön” – jelentette ki a kormánypárti képviselő.
Az orosz külügyminisztérium azonnal reagált Melkonian kijelentésére.
„Moszkva teljesen elfogadhatatlannak tartja Jereván terveit, hogy csatlakozzon a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához, tekintettel az orosz vezetés ellen a közelmúltban kiadott törvénytelen és jogilag semmis elfogatóparancsokra” – mondta a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek egy minisztériumi forrás.
Oroszország küldöttséget küld Észak-Koreába, hogy élelmiszert ajánljon fel fegyverekért cserébe – közölte csütörtökön John Kirby, az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.
Kirby szerint bármilyen fegyverüzlet Észak-Korea és Oroszország között sértené az ENSZ Biztonsági Tanácsának előírásait.
Kirby tájékoztatása szerint az Egyesült Államok szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet és az állítólagos üzletet.
Az Egyesült Államok korábban azzal vádolta Észak-Koreát, hogy fegyvereket szállít az orosz hadseregnek és az orosz Wagner-zsoldoscsoportnak.
Phenjan határozottan tagadta az állításokat, írja a BBC.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vizsgálatot indít az ukrajnai gyerekek kényszeráttelepítésével kapcsolatban a megszállt ukrajnai térségekből Oroszországba – közölte csütörtök este az osztrák külügyminisztérium.
A tájékoztatás szerint az EBESZ 45 tagállama aktiválta az úgynevezett moszkvai mechanizmust, aminek célja egy független szakértői testület létrehozása a jogsértésekkel kapcsolatos értesülések kivizsgálására és az érintett tagállamok támogatására.
Ausztria határozottan elítéli a gyermekek törvénybe ütköző elhurcolását
– írta Twitter-oldalán az osztrák diplomáciai tárca. „Oroszország – úgy tűnik – nem ismer határokat neoimperialista hatalmi törekvéseiben: a bucsai barbár háborús bűncselekményektől az áldatlan nukleáris kardcsörtetésen, az energia és éhezés fegyverként való cinikus alkalmazásán át az ukrán társadalom legkiszolgáltatottabb tagjainak, a gyermekek elhurcolásáig” – írta Alexander Schallenberg külügyminiszter.
Az amerikai hadsereg több mint 7000 ukrán katonát képzett ki Oroszország tavalyi inváziójának kezdete óta – közölte csütörtökön Patrick Ryder dandártábornok, a Pentagon szóvivője.
Ryder azt is elmondta, hogy e hónap végére több mint 4000 ukrán katona fejezi be a kombinált fegyveres kiképzést Németországban.
„Jelenleg további kombinált fegyveres kiképzés folyik a németországi Grafenwoehr és Hohenfels gyakorlótereken” – fűzte hozzá a Pentagon szóvivője, írja a CNN.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője elszomorító felvételeket osztott meg a kegyetlen pusztításnak kitett Bahmut városáról.
#ФортецяБахмут 🇺🇦 pic.twitter.com/WZdDZOb7xJ
— Andriy Yermak (@AndriyYermak) March 30, 2023
Az egykor több mint 70 ezer civilnek otthont adó keleti városban ma már kevesebb mint 12 ezer ember él.
Katonai szakértők szerint Bahmutnak nincs stratégiai jelentősége, de az orosz erők továbbra is hevesen támadják a települést, amely mára a keleti szárnyon folyó harc szimbólumává vált.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csütörtöki percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!