Foreign Policy: csúfos kudarcot szenvedett az Egyesült Államok a háborúban

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Mutatjuk, melyek voltak a nap legfontosabb történései:

• Volodimir Zeleneszkij ukrán elnök az ukrán gyermekek deportálásáról beszélt.
• Szakértők szerint az orosz hadsereg cserben hagyta Vlagyimir Putyint.
• Kijev azonnali lépést tett a parancsnokhiány miatt.
• Egyre több orosz katona hal meg, de folytatják a támadást.
• Figyelmeztették Moszkvát, azonnali lépést ígér a Nyugat.
• Durva videó járta körbe a netet az orosz katonák felrobbantásáról.
• Egy orosz politológus szerint Magyarországnak nincs helye a feketelistán.
• Házi őrizetbe került a Zelenszkijt megátkozó orosz pap.
• 3000 lovat küldtek az orosz hadseregnek (és ez nem egy megkésett április 1-i vicc).
• A Foreign Policy véleménycikkben vázolta, hogy az Egyesült Államok már most kudarcot szenvedett a háborúban. 
• Az orosz és az amerikai külügyminiszter telefonon egyeztettek az Oroszországban kémkedéssel vádolt amerikai újságíróról.
• És az is kiderült, hogy mit tervez az orosz elnök a jövő héten. 

Jó pihenést kívánunk, tartsanak velünk hétfőn reggel is!

A NEXTA hírcsatorna osztott meg egy videót arról, hogy miként képzik ki a britek az ukránokat a 155 milliméteres önjáró lövegekre.

Az ukránok nemrég egy másik videót is mutattak arról, hogy miként használják a háborúban a britektől kapott fegyvereket. Pár napja pedig a britek tettek közzé egy másik videót, szintén az ukrán katonák képzéséről.

A Rheinmetall Romániában fogja végezni egyebek között az ukrán harcjárművek és önjáró lövegek karbantartását és javítását – közölte vasárnap a német fegyvergyártó vállalatcsoport szóvivője.

A Rheinmetall gőzerővel dolgozik egy katonai karbantartó és logisztikai központ felépítésén a NATO-partnerország Románia területén

– ismertette az illetékes, aki szerint az ukrán határ közelében található Szatmárnémeti térségében már el is kezdődtek az építkezési munkálatok.

A központ már áprilisban megkezdheti munkáját. A várakozások szerint „központi szerepet fog játszani az Ukrajnában használt nyugati fegyverrendszerek bevethetőségének fenntartásában, biztosítva logisztikai ellátásukat”. Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója hangsúlyozta, a vállalat „egyik központi törekvése, hogy a NATO-haderőnek és Ukrajnának a lehető legjobb támogatást nyújtsa ebben a kritikus helyzetben”.

A létesítmény egyebek között alkalmas lesz önjáró lövegek, német Leopard, brit Challenger páncélosok, Marder, Fuchs gyalogsági harcjárművek és katonai teherautók szervizelésére.

A Rheinmetall 2022 júniusában a KMW partnercéggel közösen a litvániai Jonavában hozott létre egy hasonló karbantartási központot a litván hadsereg, illetve a balti államokban állomásoztatott NATO-erők támogatására.

A Financial Times számolt be arról, hogy hétfőn megkezdődik egy nemzetközi eljárás a koszovói háborúban elkövetett háborús bűnök ügyében. Az esettel kapcsolatban arra a következtetésre jutottak: ha az ukrajnai háborús bűnök felelőseit el akarják számoltatni, akkor arra jobban fel kell készülni, mint ahogy a mostani esetben tették. 

Mint írták, hétfőn Hashim Thaci volt koszovói elnök és három bűntársa áll a vádlottak padjára az 1998–1999-ben elkövetett háborús bűnökért és emberiesség elleni bűnökért.

A Financial Times  szerint nem valószínű, hogy az ítélet a szerbeket vagy a koszovóiakat kielégíti, vagy a megbékélést szolgálja majd a régióban. Az ügyben eljáró rendkívüli ítélőszék függetlenségét ugyanis gyakorlatilag mindkét fél megkérdőjelezi – és nem minden ok nélkül.

A gyakorlatban az egészet az Európai Unió irányítja. Az ügyészeket és a bírákat az EU diplomatái választották ki, vagyis bizonytalan a mandátumuk, és ki vannak téve a politikai befolyásolásnak

– írta a Financial Times szerzője, aki a cikk végén azt is megjegyezte: bízik benne, hogy ha az ukrajnai háborúban is feláll egy hasonló ítélőszék, akkor azt nem így fogják megszervezni.

Több mint 50 milliárd forintnak megfelelő veszteséggel zárta a 2022-es pénzügyi évet a McDonald’s helyére lépő új gyorsétteremlánc, a Vkuszno i Tocska üzemeltetője.

A McDonald’snak korábban 847 étterme volt Oroszországban, innen származott az amerikai cég teljes bevételének 9 százaléka, mintegy 2 milliárd dollár az Ukrajna ellen indított orosz intervenció előtti évben, 2021-ben. A vállalat az orosz agresszió miatt döntött úgy tavaly tavasszal, hogy kivonul Oroszországból.

Nemrég az MTI számolt be arról, hogy a helyükbe lépő Vkuszno i Tocska üzemeltetője, a Sistema nevű vállalat

A cég bevétele 2,3 százalékkal 73,5 milliárd rubelre csökkent az orosz számviteli szabvány szerint – közölte a cég szerdán.

A Sistema 2021-ben még több mint 2 milliárd rubel adózott eredménnyel zárt. A tavalyi adatokat befolyásolta, hogy a Sistema alá tartozó éttermek tavaly március közepétől júniusig nem működtek, a kibővített hálózat újranyitása fokozatosan történt szeptember végéig.

A Vkuszno i Tocskáról részletesen írtunk ebben a korábbi cikkünkben is.

Az orosz elnök összehívta az orosz Biztonsági Tanács ülését a következő hétre – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. 

Pavel Zarubin orosz újságíró korábban már írt erről a Telegram-csatornáján, ezt az információt erősítette most meg hivatalosan Peszkov.

A RIA Novosztyi szerint az is biztosra vehető, hogy Putyin ezenkívül ellátogat Oroszország egyik régiójába a következő héten, és találkozik Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel is.

Nem jelentene veszélyt a cseh lakosság számára a taktikai atomfegyverek bevetése Ukrajnában – vélte Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a közszolgálati Cseh Televízió vasárnapi vitaműsorában.

Ha ez meg is történne, az Csehország lakossága számára semmiféle veszélyt nem jelentene

– mondta a tárcavezető kérdésre válaszolva.

Moszkva azon bejelentésére reagálva, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít a szomszédos Fehéroroszországba, Cernochová leszögezte:

Csehország semmi esetre sem számol azzal, hogy a területére atomfegyvereket telepíthetnének. Semmi ilyesmi nincs napirenden

– hangsúlyozta a védelmi miniszter.

Jana Cernochová szerint a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozóján várhatóan döntés születik a szervezet keleti szárnyának további megerősítéséről. A miniszter úgy vélte, hogy erre az orosz bejelentés nélkül is sor került volna.

Az Ukrajnában lejátszódó eseményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni 

– mutatott rá Cernochová.

Lubomír Metnar korábbi védelmi miniszter, Cernochová beszélgetőpartnere szintén úgy fogalmazott, hogy „az orosz bejelentésre mindenképpen reagálni kell”.

Jana Cernochová szerint nem valószínű, hogy az orosz–ukrán konfliktus gyorsan befejeződne, másfelől folyamatos erőfeszítéseket kell tenni a problémák diplomáciai megoldása érdekében.

Mindegy, hogy ki fog közvetíteni, akár a Nyugat, akár egy Oroszországhoz közeli ország

– jegyezte meg a miniszter. Hozzátette, Kínát sem lehet kizárni.

A Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával őrizetbe vett amerikai újságíró, Evan Gerskovics fogva tartásáról folytatott telefonos megbeszélést Szergej Lavrov, az orosz és Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője – közölte vasárnap az orosz külügyminisztérium.

A moszkvai tájékoztatás szerint az üggyel kapcsolatban Lavrov felhívta Blinken figyelmét arra, hogy tiszteletben kell tartani az orosz hatóságok lépéseit, amelyeket a jogrenddel és Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban tettek meg. Az orosz tárcavezető megengedhetetlennek nevezte azt, ahogy washingtoni tisztségviselők és a nyugati média felháborodást keltenek „azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy politikai színezetet adjanak az ügynek”.

Lavrov kiemelte, hogy Evan Gerskovicsot tetten érték, amikor újságírói státuszának álcája alatt próbált meg államtitoknak minősülő adatokhoz jutni

– állt a közleményben.

Az orosz fél közölte, hogy a törvénybe ütköző tevékenységet folytató amerikai állampolgár őrizetbe vételéről az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét az előírásoknak megfelelően értesítették, Gerskovics sorsáról pedig bíróság fog dönteni. Az orosz külügyminisztérium szerint Lavrov és Blinken néhány kétoldalú kérdést is megvitatott.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap során elszenvedett emberveszteségét körülbelül 400 főben nevezte meg.

Az MTI szerint az orosz tábornok azt mondta: közülük mintegy 210 katona és külföldi „zsoldos” a Donyeck környékén vívott harcokban esett el.

A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai létesítmények között nevezett meg egyebek között három török gyártmányú Kirpi páncélozott személyszállítót, egy hadianyagraktárt, valamint három vezetési pontot.

Legkevesebb hat ember megsebesült, amikor az ukránok HIMARS rakétával, valamint kazettás robbanótöltettel felszerelt Vilha rakétával lőttek Melitopolra – közölték az orosz ellenőrzés alá került, Zaporizzsja régióbeli város biztonsági szolgálatai.

A TASZSZ hírügynökség hivatalos forrásokra hivatkozva azt írta, hogy három rakéta csapódott be (ezzel szemben a kormányzó hét rakétáról írt). A RIA Novosztyi szerint károk keletkeztek egy vasúti depóban, egy többemeletes lakóházban és egy gázvezetékben. 

Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai terület Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja vasárnapi Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a támadásban bevetett hét HIMARS rakétát Orehiv külvárosából indították. A depót a héten második alkalommal érte tüzérségi csapás.

Glen Grant, a brit hadsereg nyugalmazott ezredese – aki jelenleg katonai tanácsadóként dolgozik Ukrajnában – öt pontban foglalta össze az orosz hadsereg legnagyobb hibáit.

A HVG360 szemléje szerint a brit katona az alábbi hibákat sorolta fel az Euromaidan Press portálján megjelent véleménycikkében:

1. Elavult a katonai kultúra, továbbra is a szovjet hagyományok vannak jelen az orosz hadseregben (nem figyelnek oda az emberveszteségekre, merev a hierarchia, stb.),
2. Az illetékességi körök nincsenek egyértelműen definiálva, ami vezetők közti konfliktusokat eredményez, kaotikus állapotokhoz vezet,
3. Nincs szolidaritás, együttműködés a hadseregben,
4. Nem kapnak megfelelő kiképzést a katonák,
5. Túlságosan megköti a parancsnokokat a bürökrácia, és emiatt lassú a döntéshozatal.

Kudarcot vallott a Kremlnek az a terve, hogy az orosz propagandával elferdítsék a valóságot – írta vasárnapi Twitter-posztjában az Európai Bizottság.

Az uniós szerv a tényellenőrök napjának alkalmából posztolt, és azt írták: továbbra is elkötelezettek a dezinformáció elleni küzdelemben.

Egyben megosztottak egy részletes cikket is arról, hogy a bucsai mészárlás eseményeit miként próbálta meghamisítani az orosz propaganda az utóbbi egy évben. 

Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára, Olekszij Danilov javasolta Szevasztopol „átnevezését” – írja a TASZSZ.

Át kell nevezni 6-os számú objektumra. A Verhovna Rada később dönt a város új nevéről. Ahtiar lehet (az egyik falu, amely korábban a Szevasztopoli-öböl északi partján létezett)

– írta vasárnap a Facebookon.

Szerinte ez megtörné a városhoz fűződő történelmi asszociációkat az orosz katonai dicsőségről. Danilov emellett azt mondta, hogy az elsüllyedt hajók emlékművét lebontják, és annak talapzatára egy másik „emléktáblát” helyeznek el.

Egy ukrán bíróság két hónap házi őrizetre ítélte a kijevi Pecserszka Lavra (barlangkolostor) apátját, Pavlo metropolitát szombaton – számolt be az MTI az ukrán média alapján.

Az Ukrán Ortodox Egyház (UPC) apátját azzal gyanúsítják, hogy vallási megosztottságot szított, és támogatta Oroszország ukrajnai háborúját. Pavlót elektromos lábbilincs hordására kötelezték, és megtiltották, hogy kapcsolatba lépjen a hívekkel.

A 61 éves apát tagadja az ellene felhozott vádakat, és azt állítja: az ellene felhozott vádak politikailag motiváltak. Pavlo a riportereknek azt mondta: az új lakhelye nem alkalmas lakhatásra, nincs, amin aludhatna, nincs fűtés, se villany, sem konyha. 

Kijev azzal vádolja az Ukrán Ortodox Egyházat (UPC) – a második legnépesebb ukrajnai ortodox egyházat –, hogy kapcsolatban áll az Orosz Ortodox Egyházzal (RPC), amely szerinte támogatja Moszkva ukrajnai háborúját. Az UPC azt állítja, hogy 2022 májusában, a háború kezdete után három hónappal függetlenítette magát az Orosz Ortodox Egyháztól.

A Pecserszka Lavra a történelmi Rusz egyik első, Ukrajnának pedig a legrégebbi kolostora, a keleti szláv kereszténység legfontosabb központja. Az 1051-ben alapított kolostor 1990-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára, az állami tulajdonban lévő épületegyüttesben több múzeum és szentély működik.

A Kosztantyinivka elleni orosz ágyúzásban meghalt civilek száma hatra emelkedett reggel óta – írja a Sky News.

További nyolc ember megsebesült a városban, amely 19 kilométerre fekszik Bahmuttól – a nyolc hónapja tartó harcok epicentrumától. A támadásban egy óvoda, nyolc ház és 16 lakóház sérült meg.

Minél több ország vonódik bele az ukrajnai háborúba, annál nagyobb iramban haladunk egy világháború felé – jelentette ki Kocsis Máté a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, kiemelve: ha világháború lesz, akkor az atomháború lesz.

A nagyobbik kormánypárt politikusa szerint Oroszország és Ukrajna háborús konfliktusa kiszélesedett, a nyugati hatalmak pedig egyre jobban belesodródnak a háborúba.

„Lépésekre vagyunk attól, hogy a nyugat-európai vagy a konfliktustól nyugatra lévő országok katonákat is küldjenek Ukrajna területére, a mi álláspontunk szerint éppen ez az, amit el kellene kerülni” – idézte az MTI a Fidesz frakcióvezetőjét.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs felveti annak lehetőségét, hogy az a férfi, akinek országa megszállta Ukrajnát, bíróság elé kerüljön, de megnehezíti a béketárgyalások folytatását.

„A Putyin elleni elfogatóparancs alááshatja az ukrajnai békemegállapodásra irányuló erőfeszítéseket” – nyilatkozta Daniel Krcmaric, a Northwestern Egyetem politológiadocense az Associated Pressnek.

Alexander Baunov, a Carnegie Alapítvány elemzője megjegyezte, hogy a Putyin elleni elfogatóparancs alááshatja az orosz vezető támogatottságát Moszkvában.

Jogvédő csoportok üdvözölték a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, de felhívták a figyelmet arra, hogy máshol is hasonló igazságszolgáltatási kezdeményezésekre kell összpontosítani.

Az Európai Unió fel fog lépni az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) orosz elnöksége alatti esetleges visszaélésekkel szemben – figyelmeztetett Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Twitter-bejegyzésében.

Borrell szerint az, hogy Oroszország szombaton átvette a biztonsági tanácsi elnökséget, „illő tréfa április elsejéhez, a bolondok napjához”.

Rámutatott: „annak ellenére, hogy Oroszország a Biztonsági Tanács állandó tagja, folyamatosan megsérti az ENSZ jogi kereteinek alapjait”.

A Biztonsági Tanács elnöksége havonta váltakozik, az öt állandó tag és a tíz nem állandó tag ábécésorrendben váltja egymást. Oroszország legutóbb 2022 februárjában elnökölt a testületben, akkor, amikor háborút indított Ukrajna ellen.

A Biztonsági Tanács első ülésére az orosz elnökség alatt hétfő reggel kerül sor, a vezetők zárt ajtók mögötti tárgyalásokon döntenek havi munkaprogramjukról. Az orosz küldöttséget Szergej Lavrov külügyminiszter vezeti, írja az MTI.

Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára bemutatta a Krím félsziget elfoglalásának 12 lépését, amelyet szakemberek és szakértők bevonásával dolgoztak ki.

De arról is határoztak benne, hogy a 2014 óta kinevezett köztisztviselők és bírák mind az orosz hatóságoknak dolgoztak, így az ukrán bíróságok fogják megállapítani, hogy büntetőjogi felelősségre vonhatók-e. Amennyiben nem, megvonják tőlük az állami nyugdíjukat, és megtiltják további foglalkoztatásukat Ukrajna állami és helyi önkormányzati szerveiben.

A tervezet az újságírókra is kiterjed. Azokat a médiában dolgozó személyeket, akik a Krímben az ukrán állammal szemben írtak cikkeket, a terv szerint nemzetközi bűnüldöző szervek fogják kivizsgálni.

Az oroszok rakétavetővel és kazettás bombákkal lőtték a Donyecki területen lévő Kosztantyinivkát – számolt be a helyi média hivatalos források alapján.

A támadásban lakóházak rongálódtak meg, három ember meghalt, hatan pedig megsebesültek.

Mint ismert, Moszkva felvette Magyarországot az úgynevezett barátságtalan országok listájára. A listát a háború kitörése után hozták létre, és a rajta szereplő országokkal szemben számos szankciót vezettek be az oroszok.

Oleg Bondarenko moszkvai politológus szerint Magyarországot le kell venni a listáról, mert „nem érdemel ilyen bánásmódot”. Szerinte mindkét ország gazdasága érdekelt a magyar–orosz kapcsolatok kialakításában, és „ahogy a barátságtalan országok listájára fel lehet, úgy le is lehet kerülni”.

„Magyarország valójában nem ellenséges velünk. Éppen ellenkezőleg, az európai uniós országok közül Oroszországgal szemben a legbarátságosabb tagállam. Ezt pedig értékelni kell” – vélekedett Bondarenko.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön újságírói kérdésekre válaszolva rámutatott: ahogy az Európai Unió mindegyik tagállama, úgy Magyarország is hónapok óta megtalálható az úgynevezett barátságtalan államok orosz jegyzékében, ennek ellenére zavartalanul, korrekt módon zajlik például az energetikai együttműködés a felek között.

Itt semmi újdonság nincs, dacára annak, hogy mi ezen a listán rajta vagyunk, az energetikai együttműködésünk zavartalanul és korrektül zajlik

– jegyezte meg.

Videó készült arról, ahogy az Ukrajnából hazatért orosz katonák szórakozásból megvertek egy nyugdíjas vasúti munkást, miután felöntöttek a garatra.

A támadást a férfi 13 éves fia rögzítette. A nyugdíjas a kórházban kötött ki.

Az orosz parancsnokok megállapítása szerint az alkoholfogyasztás „különösen káros” a harci hatékonyságra nézve.

Oroszország megközelítőleg 200 ezer katonát vesztett el Ukrajna megtámadása óta, elenyésző részük azonban nem harci tevékenység közben esett el – jelentette a brit védelmi hírszerzés.

A minisztérium szerint az alkoholfogyasztás, a rossz fegyverkezelési gyakorlatok, a közúti balesetek és az éghajlati sérülések, például a hipotermia is közrejátszott a halálozási lista bővüléséhez.

„Az orosz parancsnokok valószínűleg az elterjedt alkoholfogyasztást a harci hatékonyságot különösen károsan befolyásoló tényezőként azonosítják” – írta a brit védelmi minisztérium a legutóbbi hírszerzési frissítésében.

A brit gazdák összesen 22 kisteherautót adtak át az ukrán hadseregnek. Ezt Makszim Kozickij, a Lvivi Regionális Államigazgatás vezetője jelentette be a Telegramon – írja az Ukrinform.

Elmondása szerint a britek az autókon kívül generátorokat és humanitárius segélyt is hoztak magukkal.

Korábbi jelentések szerint Lengyelország a közelmúltban autókat, áramfejlesztőket és drónokat adott át a védőknek.