Moszkva már készen áll, újabb támadás jöhet a Krímben

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index keddi hírösszefoglalója

Index
2023.04.11. 21:46
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

    Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is. Jó pihenést kívánunk!

  • Volodimir Zelenszkij az Ukrajnának nyújtott segítségről tárgyalt Howard Buffet amerikai üzletemberrel – írta az ukrán elnök a Telegram-csatornáján az Ukrinform beszámolója szerint.

    Beszélt az ukrajnai helyzetről és az orosz fegyveres agresszió visszaveréséről is. Hálás vagyok Howard Buffettnek az ukrán nép támogatásáért

    – mondta Zelenszkij.

    Megjegyezte: több minden is köszönhető az amerikai üzletembernek, többek között az aknamentesítés támogatása, a generátorok beszerzése, a gabonakezdeményezés megvalósítása, de hálás neki azért is, hogy segítséget nyújt az ukrán polgári infrastruktúra helyreállításában.

  • Kedden egy amerikai tisztviselő megjegyezte, hogy a szigorúan titkos amerikai dokumentumok kiszivárgása végzetes következményekkel járhat az Oroszországgal háborúban álló ukránok számára, amennyiben bebizonyosodik, hogy azok hitelesek − írja a Sky News

    Most az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma reagált az állításokra, és kijelentette, hogy a jelentések „komoly pontatlanságot mutatnak”.

    Azt is közölték, hogy az olvasóknak „óvatosnak” kell lenniük, ha komolyan veszik az állításokat, amelyek „alkalmasak a dezinformáció terjesztésére”.

    Az amerikai nemzetbiztonsági ügynökségek és az igazságügyi minisztérium több tucat titkos dokumentum nyilvánosságra kerülését vizsgálják, hogy felmérjék a nemzetbiztonságnak, valamint a szövetségesekkel és más országokkal, köztük Ukrajnával fenntartott kapcsolatoknak okozott károkat.

  • Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau újabb katonai támogatást ígért Ukrajnának, miután találkozott ukrán kollégájával, Denisz Szmihallal − írja a The Guardian

    Kanada 21 ezer támadófegyvert, 38 gépkarabélyt és 2,4 millió lőszert küld Ukrajnának, valamint szankciókat fog bevezetni 14 orosz magánszemély és 34 szervezet, köztük a Wagner-csoporthoz kapcsolódó célpontok ellen − közölte Trudeau.

    A kanadai kormány emellett kilenc, a belorusz pénzügyi szektorhoz kötődő szervezet ellen is szankciókat vezet be, hogy további nyomást gyakoroljon Oroszország „belorusz segítőire” − mondta Trudeau.

  • A Krím Oroszország által kinevezett vezetője kijelentette, hogy Moszkva erői készen állnak egy esetleges ukrán támadásra, néhány nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij elnök megerősítette Kijev szándékát, hogy visszaveszi a fekete-tengeri félszigetet, amelyet Oroszország 2014-ben illegálisan annektált Ukrajnától − írta meg a The Guardian

    Az Associated Press idézi Szergej Akszjonovot, aki szerint a Krímben lévő orosz erők „modern, mélységi védelmet” építettek ki, és „több mint elegendő” emberrel és felszereléssel rendelkeznek egy esetlegesen küszöbön álló ukrán ellentámadás visszaverésére.

  • A Minisztertanács megállapodott a szumi és luhanszki regionális államigazgatás új vezetőinek kinevezéséről – írja az Unian. A következő kinevezésekről állapodtak meg:

    • Artem Volodimir Lysogor a Luhanszki Regionális Államigazgatás elnöke,
    • Volodimir Artiukh a Szumi Regionális Államigazgatás elnöke.

    Ezt a kormány képviselője, Tarasz Melnyicsuk jelentette be.

  • Az ukránok Bahmut térségében mintegy 20, Marjinka térségében pedig több mint 15 orosz támadást vertek vissza − közölte az ukrán Unian hírügynökség. 

    A hírügynökség szerint az Ukrán Védelmi Erők kedden több mint 50 orosz támadást vertek vissza. Folytatódtak a heves harcok a Donyecki területen fekvő Bahmut városáért.

    A számos eszköz- és emberveszteség ellenére az ellenség továbbra is arra összpontosítja fő erőfeszítéseit, hogy támadó műveleteket hajtson végre Limanszk, Bahmut, Avdejevka és Marjinka irányában − a nap folyamán több mint 50 ellenséges támadást vertünk vissza

    − áll a fegyveres erők vezérkarának közleményében.

    Az Index az információt nem tudta független forrásból ellenőrizni. 

  • Joe Biden amerikai elnök újságíróknak elmondta, hogy keddi észak-írországi útján beszélni kíván a The Wall Street Journal bebörtönzött riportere, Evan Gershkovich családjával − írta meg a CNN

    Az Egyesült Államok külügyminisztériuma hivatalosan is kijelentette, hogy Gershkovichot Oroszország jogtalanul tartja fogva. Joe Biden elmondta, hogy hétfőn megpróbált már beszélni Gershkovich családjával, és most újra megpróbálja.

    Világossá tesszük, hogy teljesen törvénytelen, ami történik

    − mondta az elnök.

  • A Romániába irányuló ukrán gabonaexport ideiglenes felfüggesztését kezdeményezte kedden közzétett állásfoglalásában a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD), amiről az MTI adott hírt.

    A legnagyobb román koalíciós párt szerint Romániának továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, és biztosítania kell a gabonatranzitot más európai uniós országok, illetve a fekete-tengeri kereskedelmi útvonalak felé, de a lengyel példára hivatkozva azt kérte a bukaresti külügyminisztériumtól: kezdjen tárgyalásokat a kijevi diplomáciával arról, hogy az ukrán gabona ne jusson a román piacra.

    A PSD ugyanakkor azt javasolja: Románia kezdeményezze az Állandó Képviselők Tanácsában – az uniós tagállamok brüsszeli nagyköveteinek testületében –, hogy differenciált módon alkalmazzák az ukrán termékek számára nyújtott vámmentességet az Európai Unió különböző államaiban.

    A román szociáldemokraták szerint azoknak az országoknak, amelyek saját termelésből tudják fedezni szükségleteiket, csak az ukrán gabona tranzitját kellene lehetővé tenniük olyan országok felé, amelyek erre nem képesek.

    A PSD azt követően kezdeményezte az ukrán gabonaexport felfüggesztését, hogy Romániában pénteken országszerte tüntetést rendeztek, és munkagépekkel akadályozták a forgalmat a gazdaszervezetek, az ukrán gabonával és más mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos európai uniós politika módosítását követelve.

    A tüntetést szervező Mezőgazdaságért és Együttműködésért Szövetség szerint az ukrán árura vonatkozó importvámok tavalyi teljes eltörlése a szomszédos országokba exportálta a háború hatásait: a dömpinghatás révén önköltség alatti értékesítésre kényszerítette az ukrán gazdákat, miközben az áruforgalom növelését erőltette, súlyos károkat okozva a romániai termelőknek.

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter telefonon beszélt Melanie Joly kanadai külügyminiszterrel. 

    A felek megvitatták, hogyan lehetne felgyorsítani Kanada Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatását, valamint a közelgő vilniusi NATO-csúcstalálkozóról is beszéltek.

    Hálás vagyok Kanadának, amiért kiáll Ukrajna mellett

    − írta Kuleba a Twitteren. 

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren közölte: kedden telefonon beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, aki biztosította őt arról, hogy Washington továbbra is töretlenül támogatja Kijevet.

    Elmondta azt is, hogy az amerikai külügyminiszter hevesen elutasította azt az állítást, miszerint az Egyesült Államok „kétségbe vonja Ukrajna képességét a háború megnyerésére”.

    Kuleba közleménye a Washington Post jelentése után érkezett, amely szerint kiszivárgott dokumentumokból kiderült, hogy az Egyesült Államok kételkedik abban, hogy Ukrajna tervezett ellentámadása eléri céljait.

  • Románia a legújabb generációs amerikai F–35-ös vadászgépeket kíván vásárolni légvédelmének megerősítése érdekében − közölte kedden közleményben az ország legfelsőbb védelmi tanácsa (CSAT).

    Az Európai Unió és a NATO tagállama a bruttó hazai termék 2 százalékáról idén 2,5 százalékra emelte a védelmi kiadásokat, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára − írja a Reuters hírügynökség.

    Az ország, amelynek 650 kilométeres közös határa van Ukrajnával, amerikai ballisztikus rakétavédelmi rendszerrel rendelkezik, és tavaly óta egy állandó szövetségi harccsoport állomásozik a területén.

  • Odaveszett Bahmutban a Bunny becenévre hallgató, híres ukrán T–80BVM harckocsi – derült ki egy Twitteren közzétett videóból. Az oroszoktól zsákmányolt tank nagy szolgálatot tett az ukrán hadseregnek, legalább 24 harcjárművet semmisített meg, mielőtt odaveszett.

    Bunny sorsát végül nem az orosz fegyveresek, hanem saját kezelői okozták, a harckocsi ugyanis a bahmuti harcokban belesüllyedt a sárba. 

    Miután a kimentésére tett kísérletek sikertelennek bizonyultak, a hátrahagyott páncélost a saját kezelőszemélyzete robbantotta fel, hogy ne kerüljön ismét az oroszok kezére – írja a Portfolio.

  • Katonai kiképzőket küldött Litvánia Németországba, hogy ott – német és belga kollégáikkal együtt – részt vegyenek ukrán katonák kiképzésében az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) keretében – közölte kedden a litván hadsereg.

    A német hadsereg által vezetett kiképzőprogram május 15-ig tart. Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter márciusban jelentette be, hogy Litvánia nagyjából negyven kiképzőt tervez Németországba küldeni, hogy segítsenek az ukrán katonák továbbképzésére szánt különböző kurzusok megtartásában.

    A tavaly ősszel létrehozott uniós kiképzőmisszió célja, hogy az ukrán katonák hatékonyabban tudják felvenni a harcot az orosz hadsereggel szemben.

    Az MTI beszámolója szerint Litvánia az EUMAM keretein kívül más kétoldalú és egyéb nemzetközi kezdeményezésekhez is csatlakozott, és idén már kétezer ukrán katona kiképzésében vettek részt litván szakemberek.

  • Az orosz kémelhárítás, az FSZB igazgatója, Alekszander Bortnyikov szerint az ukrán különleges szolgálatok a Nyugat támogatásával orosz fiatalokat toboroznak, hogy „szabotázs- és terrortámadásokat kövessenek el az ország területén” − közölte az ukrán Unian hírügynökség. 

    Oroszország különleges katonai művelete közben az ukrán különleges szolgálatok és nyugati támogatói agresszív ideológiai és toborzási műveletet indítottak állampolgáraink, különösen a fiatalabb generáció körében, hogy bevonják őket szabotázs-terrorista és szélsőséges tevékenységekbe

    − mondta Bortnyikov a Nemzeti Terrorellenes Bizottság (NAK) ülésén.

    Elmondása szerint az ukrajnai orosz invázió 2022. februári kezdete óta az FSZB 118, fiatalok által elkövetett „terrorista” bűncselekményt akadályozott meg.

  • Az Állami Duma, azaz az orosz parlament alsóháza előzetesen jóváhagyta azt a törvénymódosítást, amely az elektronikus katonai behívópapírok bevezetéséről szól – értesült a The Guardian.

    Jelenleg Oroszországban a behívópapírokat személyesen a helyi katonai sorozóhivatalban vagy a munkáltatón keresztül kell leadni. A jogszabály-módosítások értelmében ezentúl online küldenék el.

    Az elektronikus behívó kézhezvételét követően azokat a polgárokat, akik nem jelennek meg a katonai sorozóhivatalban, automatikusan eltiltják a külföldi utazástól.

  • Amint arról beszámoltunk, a kelet-ukrajnai Bahmut városáért még mindig kemény harcok folynak a Wagner-csoport zsoldosai és az ukrán védők között.

    Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője kedden azt állította, hogy a város mintegy 80 százalékát az ő harcosai ellenőrzik. A Sky News beszámolója szerint ezt az információt Ukrajna még nem erősítette meg.

  • Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) őrizetbe vett egy férfit hazaárulás gyanújával – jelentette kedden a TASZSZ orosz állami hírügynökség a CNN beszámolója szerint.

    Azzal vádolják, hogy pénzt utalt át az ukrán fegyveres erőknek.

    A férfit az Oroszország délkeleti részén fekvő Habarovszk városában vették őrizetbe, miután „pénzt utalt át az ukrán fegyveres erőknek fegyverek, lőszerek és egyenruhák vásárlására” – közölte az FSZB.

    A férfi 12-től 20 évig terjedő börtönbüntetésre és további 500 ezer rubelig terjedő pénzbüntetésre számíthat, ha bűnösnek találják hazaárulásban.

  • Az ukrán fegyveres erők főparancsnokának főhadiszállása az utolsó pillanatban dönt a tervezett ellentámadás megindításáról – írja az Ukrajinszka Pravda Olekszij Danilov szavai nyomán.

    A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára szerint „Ukrajna állandó kapcsolatban áll kulcsfontosságú szövetségeseivel, így az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Németországgal és Lengyelországgal, de az egyes műveletek lefolytatására vonatkozó adatok – az érintett egységek száma és iránya – szigorúan titkosak”.

    Danilov reagált a CNN értesüléseire is, amelyek szerint Ukrajna megváltoztatta egyes katonai terveit a Pentagon kiszivárgott dokumentumai miatt:

    Rendkívül kevesen vannak azok, akik tudnak a terveinkről, így nem hiszem, hogy a CNN-nek nyilatkozó forrás bármit tudna erről

    – fogalmazott Danilov.

  • Donyeck Kujbisev körzetében az ukrán csapatok tűz alá vettek egy személyszállító autóbuszt, aminek áldozatai is vannak. Erről a város polgármestere, Olekszij Kulemzin számolt be.

    A TASZSZ információi szerint a 63-as járat egyik autóbusza a Kujbisev járásbeli Lozovszkaja faluban tűz alá került. A támadásban ketten megsérültek, köztük a sofőr.

    A Donyecki Népköztársaság vezetőjének tanácsadója, Jan Gagin szerint a busz elleni támadást drónnal hajtották végre.

  • Ukrajnának több nagy hatótávolságú fegyverre van szüksége, és „kevesebb gondolkodásra a kiszivárogtatásokon” – írta Twitteren Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó, utalva a Pentagon titkos dokumentumainak közelmúltbéli kiszivárogtatására.

    Ha lenne időnk, végignézhetnénk, ahogy Oroszország szétesik és az elitjei felfalják egymást. De nincs időnk, mert a népünk haldoklik

    – fogalmazott bejegyzésében Podoljak.

    A tanácsadó hozzátette: kevesebb elmélkedésre van szükség a kiszivárogtatásokról, és több nagy hatótávolságú fegyverre Ukrajnának, hogy „megfelelően véget vethessen a háborúnak, és Oroszország szembesüljön a valósággal”. 

  • Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta már 8490 civil halt meg, 14 244-en pedig megsebesültek a harcok következtében – írja a The Guardian.

    Hozzátették, hogy a valós adatok ennél valószínűleg jóval magasabbak. A halálesetek többségét az ukrán kormány által ellenőrzött és az orosz erők által támadott területeken jegyezték fel, köztük 3927 embert az intenzív harcok által sújtott donyecki és luhanszki régiókban.

  • Még nyár előtt döntés születhet modern nyugati vadászgépek átadásáról Ukrajnának – mondta el Troels Lund Poulsen dán ügyvivő védelmi miniszter kedden.

    A tárgyalások időbe telnek, mert az országoknak együtt kell cselekedniük, de már rövid távon döntés születhet a kérdésben – magyarázta a tárcavezető ukrajnai látogatása során. Dánia nem egyedül fog erről határozni, hanem több országgal együtt, és az amerikaiakkal is egyeztetni kell az ügyben – hangsúlyozta a miniszter.

    Szlovákia és Lengyelország március végén, illetve április elején kezdett szovjet tervezésű MiG–29-es vadászgépeket küldeni Ukrajnának. A Kijev által kért modern nyugati repülőgépeket azonban még nem szállították le, annak ellenére, hogy több nyugati ország is tett ilyen irányú felajánlást.

    Dánia negyvenhárom F–16-ossal rendelkezik, amelyek közül harminc aktív. Ezeket az amerikai tervezésű repülőgépeket huszonhét, szintén amerikai F–35-ösre cseréli le – számolt be az MTI.

  • Az ukrán fegyveres erők ellentámadásának megindításáról az utolsó pillanatban döntenek – jelentette ki Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.

    A titkár a kiszivárgott titkos dokumentumokkal kapcsolatban azt mondta, „a különleges szolgálatoknak éberebbnek kell lenniük, ha titkos dokumentumokról van szó”. Hozzátette, hogy a kiszivárgás nem befolyásolja az ellentámadással kapcsolatos terveket, és egyúttal kétségét fejezte ki a dokumentumok valódiságával kapcsolatban.

    Ukrajnában rendkívül korlátozott azoknak a száma, akik tudnak a terveinkről. Folyamatos kapcsolatban állunk szövetségeseinkkel, de a hadműveletekre vonatkozó információk, az egységek száma és az, hogy kik és milyen irányban vesznek részt, mind szigorúan titkos adatok

    – fogalmazott Olekszij Danilov az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.

  • Felhívást intézett a pilótákhoz és a szakemberekhez Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, hangoztatva, jelentkezzenek azok, akik „hajlandóak és képesek” az amerikai F–16-os vadászgépek használatára és irányítására, csatlakozzanak Ukrajna védelméhez. Erről a Tanjug hírügynökség írt kedden az UNIAN ukrán hírportálra hivatkozva.

    A politikus akkor közölte felhívását, amikor az ukrajnai Odessza város médiaközpontjában találkozott a dán ügyvezető védelmi miniszterrel, Troels Lund Poulsennel.

    Reznyikov közölte, hogy a felhívás azoknak a pilótáknak szól, akik képesek az F–16-os típusú harci gépek irányítására és hajlandóak részt venni a háborúban.

    Nyitva áll előttük az ajtó

    – mondta a tárcavezető.

    Az Egyesült Államok egyelőre elutasította, hogy F–16-os harci gépeket küldjön Ukrajnának. Joe Biden amerikai elnök kijevi látogatásakor februárban kijelentette, hogy Ukrajnának most még nincs szüksége a repülőgépekre, mert – miként rámutatott – az Egyesült Államok egyelőre más fontos fegyverzetet biztosít.

    Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter korábban kifejezte meggyőződését, mely szerint az ukránoknak jelenleg nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerekre van szükségük, az F–16-os többcélú vadászgépek a konfliktusnak ebben a szakaszában nem tudnak segíteni Ukrajnának.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 179 320 orosz katona esett el, az elmúlt napon 500 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 3644 tankot,
    • 7038 páncélozott harcjárművet,
    • 2765 tüzérségi rendszert,
    • 535 rakétavetőt,
    • 282 légvédelmi berendezést,
    • 307 repülőgépet,
    • 293 helikoptert és
    • 5620 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 18 orosz hajót, 2332 hadműveleti és taktikai drónt, 316 egység speciális felszerelést és 911 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kedden délelőtt megérkezett Kanadába, ahol Justin Trudeau-val találkozik – számolt be a Sky News.

    Az ukrán kormányfő a közösségi oldalán is beszámolt a látogatásáról, és bejegyzésében azt írta, hogy a két ország a győzelemért dolgozik együtt. 

    Az ország, amely az elsők között állt ki Ukrajna mellett. Új megállapodásokat és egyezményeket készítünk elő Ukrajna makroszintű pénzügyi és gazdasági stabilitásának megerősítése érdekében

    – írta a miniszterelnök.

    Denisz Smihal korábban azt mondta, arra kéri majd Kanadát, hogy lőszert és tankokat küldjön Ukrajnának.

  • A japán kormány tovább támogatja az ukrajnai háború érintettjeit Magyarországon – tájékoztatta az ENSZ migrációs szervezetének (IOM) magyarországi képviselete kedden az MTI-t.

    A közlemény szerint a japán kormány elkötelezte magát, hogy 926 583 dollárnyi támogatást nyújt a magyarországi szervezet számára. A támogatás révén „az IOM-nak lehetősége nyílik a válság sújtotta emberek számára az életvédelmi segítségnyújtás megerősítésére Magyarországon” – írták.

    A projekt célja, hogy „humanitárius segítséget nyújtson, beleértve az IOM által biztosított szállásokat és az alapvető szükségleteket az ukrajnai háború miatt Magyarországra menekült, legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő személyek számára, miközben hozzájárul az önellátást elősegítő környezet kialakításához”.

    Ennek része a szállás biztosítása, az élelmiszer és higiéniai cikkek beszerzése és szétosztása, élelmezési program, valamint a gyermekvédelem biztosítása a gyermekgondozási létesítmények fejlesztésén keresztül – olvasható a közleményben.

    Közölték azt is, hogy „eddig több mint 2,4 millió ukrán és harmadik országbeli állampolgár érkezett Magyarországra a magyar–ukrán határon keresztül, és 34 248 ember kért menedékes státuszt Magyarországon.

  • A nemrégiben kiszivárgott titkos dokumentumokból kiderült, hogy Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök 40 ezer rakétát tervezett titokban Oroszországba szállítani – írja a The Washington Post.

    A lap beszámolója szerint az egyiptomi elnök tüzérségi lövedékeket és lőport is tervezett Oroszországba szállítani, valamint arra utasította a tisztviselőit, hogy tartsák titokban a rakéták gyártását és szállítását, ezzel elkerülve a Nyugattal való problémákat.

    A dokumentummal és az abban leírt beszélgetések valóságtartalmával kapcsolatos kérdésekre válaszolva Ahmed Abu Zeid nagykövet, az egyiptomi külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy „Egyiptom álláspontja a kezdetektől fogva az, hogy nem avatkozik bele ebbe a válságba”.

    Egyiptom kötelezettséget vállal arra, hogy mindkét féllel egyenlő távolságot tart, miközben megerősíti, hogy Egyiptom tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot az ENSZ Közgyűlés határozataiban

    – fogalmazott a szóvivő.

    Egy amerikai tisztviselő a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy nincs tudomásuk a terv végrehajtásáról, mivel nem láttak arra utaló jeleket, hogy ez megtörtént volna.

  • A brit védelmi minisztérium hírszerzése szerint Oroszország a háború első kilenc hónapjában elszenvedett súlyos veszteségek miatt teljesen újjászervezheti légierejét.

    A jelentésből az is kiderült, hogy az orosz légierőhöz került egy TOS–1A rakétavető, amely termobárikus töltetek, vagyis vákuumbombák célba juttatására is alkalmas.

    A védelmi minisztérium szerint a nehéz lángszórónak nevezett fegyver átadása azt jelentheti, hogy a légideszant-csapatok a jövőben szerepet kapnak az ukrajnai offenzívában.

    Ez valószínűleg része a légideszant-csapatok újjászervezésére irányuló erőfeszítéseknek, azután, hogy a háború első kilenc hónapjában az orosz légierő súlyos veszteségeket szenvedett – olvasható a jelentésben.