Zelenszkij kőkeményen odaszólt a világ vezetőinek, miután kiakadt a lefejezéses videó miatt

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• hónapokba telhet a nyomozás a kiszivárogtatott Pentagon-iratok ügyében,
• kiszivárgott: még Oroszország szövetségese is Ukrajnának küld fegyvereket,
• az ukránok követelik Oroszország kizárását,
• az ukránok szerint továbbra is ők tartják Bahmutot,
• Zelenszkij kőkeményen odaszólt a világ vezetőinek, miután kiakadt a lefejezéses videó miatt.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is. Jó pihenést kívánunk!

Az Egyesült Államok világszerte több mint ötven embert és intézményt sújtott büntetőintézkedéssel oroszországi kapcsolatai miatt, többek között a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankot (IIB) és Laszlóczki Imrét, az IIB magyar alelnökét, Magyarország korábbi kazahsztáni és azerbajdzsáni nagykövetét – jelentette be David Pressman budapesti amerikai nagykövet szerdai rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatóján.

A szankcióval sújtott személyek között szerepel az IIB több vezetője is: többek között Nyikolaj Koszov, az IIB elnöke és Georgij Potapov, az IIB kormányzótanácsának elnökhelyettese is.

A nagykövet aggodalmát fejezte ki, amiért „a magyar kormány továbbra is szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal”.

Úgy fogalmazott, hogy a „Kreml által finanszírozott platform” jelenléte Magyarországon veszélyt jelent mind az európai szomszédokra, mind a NATO-szövetségesekre.

Elmondta, hogy azért vetik ki a szankciókat, hogy csökkentsék Oroszország és az orosz emberek hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez, szolgáltatásokhoz.

Válaszul az Ottawa által bevezetett szankciókra Moszkva 333 kanadai állampolgárnak tiltja meg az Oroszországba való beutazást – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.

Tekintettel az oroszellenes szankciókra, amelyeket J. (Justin) Trudeau (kanadai miniszterelnök) rezsimje időről időre bevezet az oroszországi hivatalos személyek, politikusok, szakértők, újságírók, kulturális személyiségek és sportolók, valamint mindenki ellen, aki nem tetszik az ottawai mainstreamnek és az általa támogatott kijevi neonáci hatalomnak, az Oroszországi Föderációba való beutazást 333 kanadai állampolgár számára véglegesen megtiltatik

– közölte a tárca.

Az orosz külügyminisztérium szerint az orosz fél „a büntetés elkerülhetetlenségének elvét betartva”, Ottawa ellenséges fellépésére reagált azzal, hogy beutazási tilalommal sújtotta a kanadai vezetés képviselőit, parlamenti képviselőket és különböző szintű politikusokat, társadalmi aktivistákat és sportolókat, akik részt vesznek „a fanatikus oroszgyűlölet terjesztésében az országban”.

„Ennek az intézkedésnek az is a célja, hogy a feketelistára került személyeket magatartásuk megváltoztatására ösztönözze” – áll a közleményben.

Az orosz tiltólistára felkerült mások mellett Mary Simon kanadai főkormányzó, több tartományi kormányzó, valamint olyan kanadai sportolók, akik aláírták azt a levelet, amely követelte, hogy tiltsák el az orosz sportolókat a 2024-es olimpián való részvételtől. Jelenleg már több mint 1500 kanadai állampolgár szerepel az orosz beutazási tiltólistán.

A Világbank 160 millió font (68 milliárd forint) támogatást hagyott jóvá Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállítására – közölte a Sky News.

A bank közleménye szerint a támogatásból átmeneti transzformátorok, mobil hőkonvektorok és más kritikus berendezések sürgősségi javítását fizetik. Hozzátették, hogy a partnerek további 240 millió fontot (102 milliárd forintot) biztosítanak a projekt bővítésekor.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 180 050 orosz katona esett el, az elmúlt napon 730 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 3646 tankot,
• 7043 páncélozott harcjárművet,
• 2770 tüzérségi rendszert,
• 535 rakétavetőt,
• 282 légvédelmi berendezést,
• 307 repülőgépet,
• 293 helikoptert és
• 5630 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 18 orosz hajót, 2334 hadműveleti és taktikai drónt, 319 egység speciális felszerelést és 911 cirkálórakétát számoltak fel.

„Az ukrajnai háború miatt Romániában menedéket kereső külföldiek segélyezésének módosításáról döntött szerdai ülésén a bukaresti kormány. A menekültek már csak akkor részesülnek lakhatási és étkezési támogatásban, ha munkát vállalnak, és gyermekeiket iskolába íratják” – közölte Dan Carbunaru kormányszóvivő.

A kormányülésen elfogadott sürgősségi rendelet szerint májustól nem a menekülteket befogadó szállásadók költségeit számolja el korlátlan ideig a román állam, hanem a menekülteknek juttat legfeljebb négy hónapig fix összegű támogatást. A segély összegét és kifizetési módját később kormányhatározatban pontosítják.

A román kormány ezzel fenntarthatóvá akarja tenni a támogatási rendszert, és a menekültek társadalmi beilleszkedését is ösztönözni akarja

– mondta a kormányszóvivő.

Kanada 59 millió kanadai dollár (mintegy 15 milliárd forint) értékben újabb katonai segélyt ajánlott fel Ukrajnának – jelentette be Justin Trudeau miniszterelnök torontói sajtótájékoztatóján Denisz Smihal ukrán kormányfő jelenlétében. Közlése szerint a segélycsomag 21 ezer gépkarabélyt és 38 géppuskát, továbbá 2,4 millió lőszert is tartalmaz.

A két fél helyi idő szerint kedden aláírásával szentesítette a megújított szabadkereskedelmi megállapodását, valamint a kanadai Cameco és az ukrán Enerhoatom közötti uránszállítási szerződést. Ezenkívül egy olyan megállapodást is aláírtak, amely megkönnyíti az ukrán, illetve a kanadai fiatalok egymás országába történő utazását és az ottani munkavállalást.

Smihal Trudeau-val folytatott megbeszélését gyümölcsözőnek nevezte, és megjegyezte, hogy Kanada az öt legnagyobb támogatója Ukrajnának katonai vonatkozásban. Eddig már 8 milliárd kanadai dollárt kaptak pénzügyi vagy katonai támogatás és hitel formájában.

Justin Trudeau azt is bejelentette, hogy 14 orosz személy és 34 intézmény ellen új szankciókat vezetnek be, továbbá 9 fehéroroszországi – a pénzügyi szektorhoz köthető – intézményt is felvettek a szankciós listára.

Folytatódik a keresztfrontos drónháború a Dnyeper folyónál. Egy, a közösségi médiában terjedő felvétel szerint egy ukrán FPV drón átkel a Dnyeperen a herszoni Dnyipriany városában, majd célba vesz egy orosz KamAZ–5350 típusú szállítójárművet, és megsemmisíti.

Az oroszok tervet dolgoznak ki a Roszatom dolgozóinak evakuálására az enerhodari zaporizzsjai atomerőműből a Nemzeti Ellenállási Központ sajtószolgálatának értesülései szerint.

A Roszatom munkatársait és alkalmazottait figyelmeztették, hogy hamarosan megkezdődhet a kényszerített evakuálás, ezért listát kell készíteniük hozzátartozóikról, és fel kell készülniük a távozásra – írja a Pravda.

Az ukrán fegyveres erők gépesített dandárja megsemmisített egy orosz páncélozott harcjárművet a Donyecki területen. A támadást egy Javelin páncéltörő rakétával hajtották végre, az esetről felvétel is készült.

A Javelin egy vállról indítható, irányított páncéltörő rakéta, amelynek legnagyobb előnye, hogy önirányítású. A rakéta egyértelmű vonzereje könnyű használatában rejlik, ahogy a gyártó is kiemeli: „A tüzeléshez a lövész a kurzort a kiválasztott célpont fölé helyezi, a Javelin parancsnoki indítóegység ezután egy célzási-indítás előtti jelet küld a rakétának.” 

A gyártó szerint a Javelin az orosz harckocsik gyenge pontját – a vízszintes felületüket – is jól célozza, mivel a kilövés utáni röppályája felfelé ível, majd felülről esik a célpontra. A háború kezdeti szakaszában a Javelinek hatása olyan nagy volt, hogy Joe Biden amerikai elnök meglátogatta azt az alabamai üzemet, ahol a Javelineket gyártották, hogy megdicsérje a dolgozókat az Ukrajna védelmében nyújtott segítségükért.

A Wagner-rohamegységek három városrészt foglaltak el Donyeck irányában, Artemivszk közelében Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjének beszámolója szerint.

A légideszant-csapatok egységei visszaszorították az ellenséget a rohamcsoportok oldalain

– mondta Konasenkov.

Az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint a Jug-csoport operatív és taktikai légiereje, rakétacsapatai és tüzérsége csapást mért az ukrán tartalékos egységekre, amelyek Csaszov Jar és Bohdanivka településről próbáltak áttörni Artemivszk felé, valamint az ukrán fegyveres erők 28. gépesített dandárjának egységeire a Donyecki Népköztársaságban lévő Konsztantyinovka falu közelében – olvasható a TASZSZ oldalán.

Dél-Korea 500 ezer darab 155 milliméteres tüzérségi lőszer kölcsönadásáról állapodott meg március elején az Egyesült Államokkal, nagyobb mozgásteret biztosítva ezzel Washingtonnak Ukrajna lőszerellátásában – jelentette kormányzati forrásokra hivatkozva a Donga Ilbo című dél-koreai napilap.

A lap meg nem nevezett forrásai elmondták: a dél-koreai kormány azért döntött a lőszerek kölcsönadása mellett az értékesítésük helyett, hogy minimalizálja felhasználásuk lehetőségét az ukrajnai háborúban. A muníció az Egyesült Államok saját készletének feltöltését szolgálhatja csak Szöul kikötése szerint – írja az MTI.

A lap forrása szerint azt a megoldást találták, hogy sokkal több lőszert szállítanak az amerikai igények kielégítésére, de csak kölcsönadják őket. Ezáltal Szöul hű maradhatott ahhoz az elvéhez, hogy nem juttatt Ukrajnának halált okozó eszközt.

Bár a dél-koreai védelmi minisztérium és az amerikai külügyminisztérium egyaránt megerősítette, hogy Szöul és Washington között folytak tárgyalások tüzérségi lőszerek szállításáról, de a megállapodás véglegesítéséről egyelőre nem adtak ki hivatalos jelentést. Pak Dzsin dél-koreai külügyminiszter újságíróknak azt mondta: nem erősíti meg a lap információit, és hangsúlyozta: a kormány „változatlanul ellenzi, hogy halált okozó fegyvert szállítsanak Ukrajnának”.

Joe Biden amerikai elnök és Rishi Sunak brit miniszterelnök az ukrajnai háborúról fog tárgyalni, amikor a mai nap folyamán Észak-Írországban találkoznak – közölte a Fehér Ház egyik tisztviselője.

Biden négynapos látogatást tesz az ír szigeten, amely Belfastban kezdődik, ahol a nagypénteki megállapodás 25. évfordulóját ünnepli. A két vezető ma találkozik kétoldalú megbeszéléseken, és a Fehér Ház részletezte, hogy miről fognak tárgyalni – írja a Sky News.

Amanda Sloat, a Nemzetbiztonsági Tanács Európáért felelős vezető igazgatója elmondta, hogy várakozásai szerint „lehetőségük lesz megvitatni a legfrissebb ukrajnai fejleményeket, beleértve az ukrajnai emberek támogatására tett folyamatos közös erőfeszítéseinket”.

India közölte, hogy Ukrajna több gyógyszert és orvosi felszerelést kért, és indiai vállalatokat kért fel az ország újjáépítésének segítésére.

Ukrajna első külügyminiszter-helyettese, Emine Dzsaparova négynapos látogatást fejezett be Újdelhiben, ahol a kérés elhangzott – áll az indiai külügyminisztérium közleményében – közölte az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Az ukrajnai infrastruktúra újjáépítése lehetőséget jelenthet az indiai vállalatok számára

– idézte a minisztérium Dzhaparovát. 

India a háború kezdete óta küld humanitárius segélyt Ukrajnának.

A Kreml szörnyűnek nevezi a lefejezéses videót, de megkérdőjelezte a hitelességét.

A felvételen látszólag orosz katonák láthatóak, akik egy késsel lefejeznek egy férfit, aki az ukrán katonák által használt sárga karszalagot viseli.

A videó forrása egyelőre tisztázatlan, de az ukrán tisztviselők körében dühös reakciót váltott ki, Volodimir Zelenszkij szerint a videó azt mutatja, „milyen könnyen ölnek ezek a vadállatok” – írja a Sky News.

Franciaország blokkolt egy uniós döntést azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió egymillió lőszert adna át Ukrajnának.

A lengyel PAP hírügynökség értesült arról, hogy a franciák megvétózták a program finanszírozását. A tüzérségi lőszerek vásárlására 2 milliárd eurót szánna az unió az Európai Békekeretből, ezt nem hagyták jóvá a franciák. 

Egyes diplomaták úgy vélték, hogy Franciaország a fegyverlobbi, a fegyvervállalatok nyomására blokkolta a lépést. A vétó miatt szerdán folytatódnak az egyeztetések a lőszerprogramról az uniós tagállamok tisztviselői közt – írta az ukrán Pravda.

Biztos benne, hogy nem Oroszország robbantotta fel az Északi Áramlatot – ezt mondta Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke a Fox Newsnak adott interjúban.

Úgy fogalmazott: nem akarja bajba keverni az Egyesült Államokat, ezért nem válaszol arra, hogy szerinte ki követhette el az akciót, de abban biztos, hogy nem az oroszok voltak.

Emlékezhetnek rá, hogy Oroszországot megvádolták azzal, hogy felrobbantotta a saját gázvezetékét. De nem Oroszország követte el az akciót

– mondta. 

Az oroszok egy 120 kilométer hosszú, három különböző védvonalból álló védelmi rendszert hoztak létre a dél-ukrajnai Zaporizzsjai területen – közölte a brit katonai hírszerzés.

Egy dél-ukrajnai lövészárokrendszerről már műholdas felvételek is készültek nemrég, de akkor még 72 kilométeres hosszúságról írta a külföldi sajtó. 

A britek szerint napról napra zajlik a dél-ukrajnai orosz védelmi rendszer bővítése. A három védvonal közül az első egy  kevésbé védhető előretolt pozíció. A másik két védelmi vonal emögött 10-20 kilométeres távolságban húzódik, és azok vannak igazán jól megerősítve.

Mint a hírszerzés írta, Oroszország valószínűleg arra készül, hogy Ukrajna az ellentámadásával megpróbálja birtokba venni Melitopol városát. Ez a védelmi rendszer segíthet kivédeni egy esetleges offenzívát, de csak akkor, ha megfelelő tüzérség és gyalogság látja el a védelmet.

Az alábbi felvételen egy BM–27 Uragan (magyarul: Hurrikán) típusú rakéta-sorozatvető szalvója látható.

A fegyvert mindkét hadsereg használja, de a háború elején az oroszok vetették be nagy számban. Azt, hogy mi mindent kell tudni erről az eszközről, korábbi cikkünkben foglaltuk össze.