Olekszandr Vilkul, a Janukovics-korszak ukrán miniszterelnök-helyettese egy interjúban beszélt arról, hogy miként látja az oroszokkal való megegyezés lehetőségét.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a politikusról – aki az oroszokkal való kapcsolat normalizálását szorgalmazó ukrán miniszterelnök, Mikola Azarov helyettese volt 2014 februárjáig – egy évvel ezelőtt nem sokan gondolták volna, hogy ő lesz a békekötés egyik legnagyobb ellenlábasa.
A háború kezdete után azonban Krivij Rih védelmi tanácsának vezetőjévé nevezték ki. Amikor tavaly márciusban volt párttársa, az oroszbarát Oleg Carjov arra szólította fel, hogy adja fel a várost, azt válaszolta neki:
B***ódj meg, te áruló, a főnökeiddel együtt!
A Pravda szerint most még Vilkul irodájának ajtaján is olyan falragasz áll, miszerint „Itt csak ukránul beszélnek”. A politikus az ukrán lapnak adott interjúban azt mondta: számos hibát elkövetett Viktor Janukovics elnöksége idején, és ha most négyszemközt találkozna Vlagyimir Putyinnal, nem tárgyalna vele semmiről, egyszerűen megölné.
Ha lenne lehetőségem rá, megölném. Egy teljes körű agresszió zajlik ellenünk, az átkozott orkok [az oroszok – a szerk.] megsemmisítik az otthonainkat, falvainkat és városainkat. Szerintem a háború végéhez csak akkor jutunk közelebb, ha minél több koporsót küldünk haza Oroszországba
– mondta az egykor oroszbarát ukrán politikus.
Amint arról korábban már beszámoltunk, az amerikai hírszerzés kiszivárgott dokumentumai szerint hiány lehet a légvédelmi eszközök lőszereiből az ukrán hadseregben.
A dokumentumokból kiderült, hogy az ukránoknak rendkívül sok lőszerre van szükségük külföldről ahhoz, hogy kordában tarthassák az orosz légierőt. Az iratokban az amerikai tisztviselők azt is leírták, ha Ukrajna kifogyna ezekből a lőszerekből, az orosz légierő óriási pusztítást végezhetne Ukrajnában, ami fordulópontot jelentene a háborúban.
A februári keltezésű iratokban viszont arra figyelmeztettek, hogy az ukrán légvédelem 89 százalékát adó SZ–300-as rendszer, valamint a Buk légvédelmi rendszerek által használt lőszerből
ÁPRILIS KÖZEPÉRE VAGY MÁJUS ELEJÉRE TELJESEN KIFOGYHAT AZ UKRÁN HADSEREG.
A helyzetről az Infostart Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdezte. A szakértő szerint a hírekben van egy jó adag újságírói túlzás is, ugyanakkor elismerte, hogy a megnövekedett háborús igényeket nem igazán tudja kielégíteni a még mindig békeüzemmódban működő észak-amerikai és európai hadiipar.
Kaiser Ferenc elmondta, hogy bár időbe telik, amíg a lebontott kapacitásokat újraépítik, de azért az mégsem hihető, hogy emiatt Ukrajna teljesen védtelenné váljon. Mindössze arról lehet szó, hogy a korábbinál kevesebb orosz rakétát tudnak esetleg lelőni, de a légvédelem azért nem fog összeomlani.
Ennek dacára azért az ukránoknak takarékoskodniuk kell, ami háborúban borzasztó dolog
– tette hozzá a szakértő, leszögezve, hogy Oroszország is lőszerhiánnyal küszködik.
A brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentésében kiemeli az eltérő álláspontokat azzal kapcsolatban, hogy a második világháborúban a náci Németország felett aratott szovjet győzelem emlékére rendezett május 9-i ünnepségeket meg kell-e tartani.
Több, Ukrajnával határos orosz régió, valamint a megszállt Krím félsziget vezetői biztonsági okok miatt lemondták a felvonulásokat és parádékat, de néhány, Ukrajnától távolabbi orosz város megtartja az eseményt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az 1940-es évek szovjet időszakához hasonlította az úgynevezett „különleges katonai műveletet”. Ez az üzenet azonban nyugtalansággal töltheti el azokat az oroszokat, akik „betekintést nyertek a rosszul irányított és kudarcba fulladt ukrajnai hadműveletbe” – írták.
Az előző generációk elesettjeinek tisztelete könnyen összemosódhat a közelmúltbeli veszteségek mértékének feltárásával, amelyet a Kreml megpróbál eltussolni
– tették hozzá.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 13 April 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 13, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/SVyeIJPUC4
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/YXX1fNpkdM
Ukrajna hazai összterméke (GDP) 29,1 százalékkal csökkent tavaly – közölte az ukrán statisztikai hivatal csütörtökön a részletek ismertetése nélkül.
Egy hónapja a gazdasági minisztérium saját számításai alapján 29,2 százalékos gazdasági visszaesésről jelentett. A minisztérium akkor az Ukrajna elleni orosz invázió miatt a lakossági fogyasztásban, valamint a beruházási aktivitásban bekövetkezett csökkenéssel, továbbá az export és az import visszaesésével magyarázta az adatot.
A kormány januárban nagyobb, 30,4 százalékos GDP-csökkenést becsült 2022-re. A gazdasági minisztérium március elején 1 százalékra fogta vissza az ország idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábban várt 3,2 százalékról.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) napokban közölt legfrissebb előrejelzésében az szerepelt, hogy Ukrajna GDP-je idén 3 százalékkal csökken, a Világbank viszont 0,5 százalékos növekedést vár – írta az MTI.
Minden ukrán városnak és a Krímnek ismét Ukrajna részévé kell válnia és fog is válni, a valódi béke pedig az ország határainak visszaállításával jön el – jelentette ki csütörtökön Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Nincs különbség egyik ukrán város között sem, mindegyiket vissza kell csatolni Ukrajnához és vissza is fogjuk
– mondta egy bukaresti biztonsági konferencián a Reuters jelentése szerint.
Kuleba arra is kitért, hogy Ukrajnában mindenkit lesújtott a videó, amelyen ukrán hadifoglyokat fejeznek le az oroszok.
Chris Philp brit rendészeti miniszter csütörtökön közölte, hogy nem fogja kommentálni az igazságtartalmát a kiszivárgott Pentagon-dokumentumoknak, amelyek szerint a brit különleges erők Ukrajnában tevékenykednek.
Philp ugyanakkor a brit védelmi minisztériumra hivatkozott, amely szerint a kiszivárgott információkban „komoly pontatlanságok” vannak – számolt be a Sky News.
Az interneten közzétett titkos anyagok szerint az Ukrajna és Oroszország közötti háború várhatóan 2024-ig fog tartani, amelyből egyik fél sem kerülhet ki győztesként, azonban egyikük sem lesz hajlandó tárgyalni a konfliktus befejezéséről – írja a The Washington Post.
A lap megjegyzi, hogy még ha Ukrajna jelentősebb területeket is tud visszaszerezni, valamint komoly veszteségeket okoz az orosz csapatoknak (ami az amerikai hírszerzés szerint nem valószínű – a szerk.), az ország térnyerése akkor sem lesz elegendő a béketárgyalások kiharcolásához.
A most közzétett dokumentum amellett, hogy költséges nyílt konfliktust jósol, azt is előrevetíti, hogy az ukrán és az orosz katonai vezetők hogyan fognak reagálni a harctéren jelentkező kihívásokra. Továbbá azt jósolja, hogy az év mindkét fél számára csak „kisebb” területi nyereséggel fog zárulni, mivel „a hatékony műveletekhez nem áll rendelkezésre elegendő csapat és ellátmány”.
A patthelyzet azt is eredményezi, hogy Ukrajna a lakosság „teljes mozgósítását” fogja meghirdetni – jósolja a dokumentum. Ugyanakkor valószínűleg fokozódnak az orosz területre mért csapások is, ami miatt egyes amerikai tisztviselők attól tartanak, hogy az ilyen támadások Vlagyimir Putyin elnököt eszkalációra kényszeríthetik, vagy ürügyet adhatnak Kínának arra, hogy fegyverekkel támogassa Oroszországot.
Ami az orosz felet illeti, a patthelyzet arra kényszeríti majd Moszkvát, hogy „a harci erő csökkenése miatt felhasználja tartalékait” – áll a dokumentumban. A Kreml valószínűleg felgyorsítja az erőfeszítéseket az elfoglalt területek Oroszországba olvasztására is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen hagyta jóvá a The WSJ újságírójának, Evan Gerskovicsnak a letartóztatását, akit Oroszország kémkedéssel vádol – írja a Bloomberg.
A lap megjegyzi, hogy az orosz elnök jóváhagyása az Egyesült Államokkal való konfrontáció elmélyítését szorgalmazó keményvonalas vezetők növekvő befolyását tükrözi a Kremlben.
Gerskovics őrizetbe vétele bírálatokat váltott ki az Egyesült Államok és szövetségesei részéről, és újabb visszaesést jelentett az amerikai–orosz kapcsolatokban, amelyek Putyin ukrajnai inváziója óta megromlottak. Alina Poljakova, a washingtoni Európai Politikai Elemző Központ elnöke elmondta:
Ennek nem csak az Egyesült Államok, hanem az egész Nyugat számára ébresztőleg kell hatnia. Ez annak a jele, hogy Putyinnak nem áll szándékában visszatérni a stabil és megbízható kapcsolatokhoz.
A Bloomberg cikke megjegyzi, hogy a háború elhúzódásával a Kreml egyre inkább igyekszik azt „egzisztenciális harcként” beállítani a NATO ellen, amely „Oroszország elpusztítására törekszik”.
Jelentősen lassult az éves szintű infláció Oroszországban márciusban, 2020 júliusa óta a legalacsonyabb szintre került és egy éven belül először süllyedt a jegybanki 4 százalékos inflációs cél alá, részben a tavalyi magas bázis miatt.
A statisztikai hivatal azt közölte, hogy márciusban az éves infláció 3,5 százalék volt, jócskán elmaradt a februári 11 százaléktól. Elemzők 3,4 százalékos márciusi éves inflációra számítottak. Tavaly márciusban 16,7 százalékos inflációt mértek Oroszországban.
Havi szinten az infláció 0,37 százalékra mérséklődött a februári 0,46 százalékról. Az elemzői várakozások átlagában 0,2 százalék szerepelt. Havi összevetésben az élelmiszerek 0,13 százalékkal, a nem élelmiszertermékek 0,14 százalékkal, a szolgáltatások 0,97 százalékkal drágultak.
Az orosz jegybank egyelőre a célszintnél magasabb, 5-7 százalék év végi inflációval számol.
Az ukrán vezérkar csütörtök reggeli jelentése szerint az orosz hadsereg a háború kezdete óta már összesen 180 590 embert veszített. Ezenfelül az alábbi orosz veszteségekről is tájékoztattak:
2023. május 9-én ünnepli Oroszország a második világháború európai lezárását, a náci Németország fölött aratott győzelmet. Az eseményről minden évben az orosz fővárosban, a Vörös téren emlékeznek meg.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem zárta ki, hogy az idei felvonuláson a „különleges katonai hadművelet” harcosai is részt vesznek, ám részleteket nem közölt.
Egyelőre nem mondhatok semmit
– mondta a TASZSZ-nak a kérdésre válaszolva.
Peszkov nem tett említést arról sem, hogy mely külföldi vezetők vesznek részt a győzelem napi felvonuláson. Mint a Kreml szóvivője rámutatott, az esemény előkészületei még folynak. „Időben tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot. Még túl korai erről beszélni” – magyarázta.
Tavaly Vlagyimir Putyin orosz elnök mondott beszédet a Vörös téren, de nem minden haladt a tervek szerint, mert a légi parádé elmaradt. Az orosz elnök elsőként az Ukrajnában indított „különleges katonai műveletről” beszélt, és arról, hogy ez volt az egyetlen helyes döntés.
A bebörtönzött orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij súlyos gyomorpanaszokkal küzd a börtönben, és csapatának tagjai attól tartanak, hogy ismét megmérgezhették – írja a CNN.
Navalnij az elmúlt 15 napban nyolc kilogrammot fogyott elszigetelt börtöncellájában
– közölte szóvivője, Kira Jarmis kedden Twitter-bejegyzésben. „Az ügyvéd szerint Alekszej Navalnijhoz péntekről szombatra virradó éjjel mentőt hívtak, mert heves gyomorfájdalmai voltak. Senki sem kezeli őt, és még a diagnózist sem közlik vele” – írta Jarmis.
Nem zárjuk ki, hogy egész idő alatt a börtönben megmérgezhették valamivel, hogy lassan, de folyamatosan romoljon az egészsége
– tette hozzá.
Navalnij ügyvédje, Vagyim Kobzev elmondta, hogy csapata toxikológiai és radiológiai vizsgálatokat fog kérni. „Lehet, hogy ez másnak ostobaságnak és paranoiának hangzik, de Navalnijnak a Novicsok után nem” – tweetelte Kobzev kedden.
A Novicsok az az idegméreg, amelyet a német kormány szerint 2020-ban Navalnij megmérgezésére használtak, és amelyért ő és nyugati tisztviselők a Kremlt okolják.
Idegméreg után most valami máshoz nyúlhattak.
„Szuverén űrrendszereket és egy új generációs komponensbázist kell létrehoznunk, meg kell terveznünk az orosz orbitális állomást, amely hazánk előőrsévé válik, és az űr tanulmányozását és felfedezését szolgálja” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, az űrhajózás napja alkalmából a Kremlben megtartott ünnepségen.
Méltatta, hogy a közelmúlt történetében először hajtottak végre száz egymást követő balesetmentes űrindítást, ami szerinte jó mutatója az orosz űripar magabiztos talpra állásának. Egyúttal sürgette, hogy Oroszország kezdje meg futószalagon gyártani a különböző feladatokra szánt saját műholdakat.
Az orosz űrhajózás feladataként nevezte meg a bolygóközi küldetéseket, melyeket a holdprogram újraindításával kell elkezdeni.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 4846 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5753 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 82 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. április 12-én 63 ember, köztük 19 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
Az interneten elérhetővé vált titkos amerikai hírszerzési dokumentumok arra utalnak, hogy az ukrajnai katonai konfliktus hosszú ideig elhúzódhat. A Pentagon szerint a Donbászért folytatott harc 2023 végére valószínűleg patthelyzetbe kerül, és Oroszország nem lesz képes teljes ellenőrzést szerezni a régió felett.
A dokumentumok megjegyzik, hogy Oroszország taktikája az ukrán hadsereg kimerítésére irányul, de ez Oroszország saját lőszerkészleteit és erőit is ugyanilyen mértékben megterheli. Ez meghiúsíthatja Moszkva katonai céljait, ami 2023 után elhúzódó konfliktushoz vezethet – részletezik a dokumentumok a Reuters információi szerint.
Mindkét fél, Oroszország és Ukrajna mérsékelt harci múlttal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy valószínűleg még egy ideig folytatják a harcot.
Andrej Szuszencsov orosz külpolitikai elemző szerint az már világossá vált, hogy az Egyesült Államok érdekeit szolgálja jelenleg a harcok elhúzódása, meglátása szerint ezt azonban előnyére tudja fordítani az orosz hadsereg.
Oroszország történelme azt mutatja, akcióink akkor voltak a leghatékonyabbak, amikor elhúzódó harcokba kényszerítettük bele ellenségünket. Ez igaz volt szinte minden jelentősebb múltbeli orosz katonai-stratégiai elköteleződésre. Ilyen helyzetekben Oroszország soha nem veszített
– vélekedett Szuszencsov az MK szerint.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!