Az ukránok elismerték: bajban vannak, mert fogy a lőszer

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy videóbeszédben elmondta, hogy Kijev aktívan felkészíti az új egységeket, amelyeknek még meg kell jelenniük a frontvonalon a heves bahmuti harcok közepette, írja az Independent.

Oroszország a Bahmut elleni támadásban nagymértékben támaszkodik az orosz Wagner-csoportra, amelynek parancsnoka, Jevgenyij Prigozsin pénteken aggodalmát fejezte ki az előkészülőben lévő ukrán ellentámadás miatt.

„Ma azokat öljük meg, akiket Ukrajnában képeztek ki, de akik Németországból jönnek, azok sokkal képzettek lesznek” – mondta egy Telegramban közzétett hangfelvételen, ami nyilvánvaló utalás volt azokra az ukránokra, akiket Németországban képeznek ki az Egyesült Államok által biztosított Abrams harckocsik használatára.

Portugália öt páncélozott mentő- és egészségügyi járművet küld Ukrajnába – jelentette be Helena Carreiras portugál nemzetvédelmi miniszter.

A páncélozott járművek biztosítása António Costa portugál miniszterelnök februárban tett ígéretét teljesíti, miszerint a portugál kormány kötelezettséget vállal arra, hogy több harckocsit és más, katonai járművet szállít az ukrán fegyveres erőknek.

Portugália március 27-én három darab német gyártmányú, Leopard 2 típusú harckocsit szállított Ukrajnának.

A németországi Ramsteinben tartott katonai találkozón Lettország bejelentette, hogy az összes megmaradt Stinger-rakétavetőjét átadja Ukrajnának.

A Stinger az ukránok egyik legsikeresebb eszköze volt a háború kezdete óta, számos orosz harckocsit lőttek ki ezzel. 

A médiajelentések szerint több oroszországi régió hatóságai digitális behívókat osztanak ki a férfiaknak, kevesebb mint egy héttel azután, hogy Vlagyimir Putyin elnök aláírta az ország katonai behívórendszerének radikális átalakítását. 

Korábban az idézéseket személyesen kellett átvenni, ami viszonylag könnyen kijátszhatóvá tette őket. 

Minden olyan norma érvényben van, amely lehetővé teszi az ilyen digitális idézések kiosztását

– mondta a The Moscow Timesnak Jevgenyij Szmirnov, a Pervij Otdel emberi jogi ügyvédje. 

Ukrajna újabb területeket foglalhat vissza a nagy, tavaszi ellentámadásban – mondta Jens Stoltenberg.

AZ Ukrajinszka Pravda szerint a NATO főtitkára a németországi Ramsteinben beszélt, az Ukrajnát támogató országok katonai találkozóján. Úgy fogalmazott: biztos abban, hogy az ukránok újabb területeket tudnak majd felszabadítani, és hogy a mostani találkozón is arról beszéltek, hogy mivel tudják Ukrajnát segíteni ebben.

Felidézte azt is, hogy Németország és az Egyesült Államok jó néhány Patrior légvédelmi rendszert adott át nekik, amelyek már hadrendbe is álltak. Végül azt mondta: a NATO most arra koncentrál, hogy biztosítsa Ukrajna győzelmét a háborúban, utána pedig az lesz a feladatuk, hogy Ukrajnának elegendő elrettentő erőt biztosítsanak ahhoz, hogy megakadályozzanak egy újabb támadást.

A teljes körű orosz invázió kezdete óta nem volt ilyen hosszú szünet az Ukrajnára mért, masszív, orosz rakétacsapások között – mondta Margo Grosberg ezredes, az észt védelmi minisztérium hírszerzési központjának vezetője egy április 21-i tájékoztatón – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az ezredes megjegyezte, hogy az Orosz Föderáció terve Ukrajna áramtalanítására nem hozott sikert. Jelenleg Moszkva katonai célokra tartalékol rakétakészletet, hogy megzavarja az ukrán fegyveres erők ellentámadását. 

Mivel ezeket a fegyvereket olyan célpontokra tervezték, mint a nagy egységek állomáshelyei, irányítási pontok, tömeges csapásokat arra fognak használni, hogy megpróbálják az Ukrán Fegyveres Erők ellentámadását elfojtani

– mondta Grosberg.

Szerinte az iráni dróntámadások célja a drága ukrán légvédelmi rakéták készleteinek kimerítése.

Oroszország felülvizsgálja az álláspontját azzal kapcsolatban, hogy telepítsenek-e közepes és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat az ország nyugati felére – írta az orosz The International Affairs-ben megjelent cikkben Grigorij Maskov, az orosz külügyminisztérium diplomatája.

Mint írta, Oroszország eddig nem telepített ilyen fegyvereket az ország nyugati határai mentén, de a közelmúltbeli fejlemények miatt megfontolják, hogy változtassanak ezen. Ezzel összefüggésben konkrétan említette a kalinyingrádi enklávét is, ahol „a NATO amerikai [HIMARS] rakétarendszereinek orosz területek kerülnek a lőtávolságába”.

A diplomata hozzáfűzte azt is, hogy az ország keleti határinál is fennáll a konfliktusok veszélye, így ott is szükség lehet közepes hatótávolságú rakétákra.

Egy moszkvai bíróság elrendelte Christo Grozev bolgár oknyomozó újságíró távollétében történő letartóztatását – jelentette a RIA hírügynökség.

Grozev a Bellingcat hírportálnak készített riportjai feldühítették a Kremlt. Ő vizsgálta Alekszej Navalnij Putyin-kritikus és Szergej Szkripal orosz kettős ügynök megmérgezését.

A RIA egy bűnüldözési forrásra hivatkozva azt állította, hogy azzal vádolják, hogy elősegítette Roman Dobrokhotov, egy orosz hírportál szerkesztőjének szökését, aki 2021-ben hagyta el Oroszországot.

A bírósági végzés után Grozev tweetelt: „Ahogy Dobrokhotov mondta: Miért nem mérgeznek meg minket a távollétünkben, csak essünk túl rajta” – vette észre aSky News.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Dmitrij Medvegyev ismét alkotott, ezúttal Photoshophoz nyúlt, és megszületett „Hitlerszkij”,
• az ukránok szerint kudarcot vallott Vlagyimir Putyin terve,
• saját, Ukrajnával határos városukat támadták meg az oroszok,
• Putyin újranyitja Sztálin atombunkereit,
• teli torokból üvöltött Putyin katonai vezetőivel, nagyot hibáztak,
• hamarosan orosz kézen lehet Bahmut,
• újabb részletek derültek ki az oroszországi robbanásról.

Tartsanak velünk ezúttal is!