Videón az orosz tank megsemmisítése

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index pénteki hírösszefoglalója

Index
2023.04.21. 21:44
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

    Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is. Jó pihenést kívánunk!

  • Az ukránok visszaadtak egy elfogott orosz papot Oroszországnak 28 ukrán hadifogolyért cserébe – írja a SkyNews.

    A moszkvai patriarchátus papját korábban kollaborálással vádolták.

  • Petro Porosenko volt ukrán elnök a jelek szerint Bahmutban vagy annak közelében tartózkodott.

    Fotókat tett közzé néhány katonáról, akikkel találkozott.

    Az állások apokaliptikus kinézete mellett állandó zúgás, csoszogás és berregés is van. A kamerán kívül a srácok frontvonali történeteket osztanak meg – mennyi veszteség, sebesült, mennyi adrenalin van bennük, és mit kell tenniük Bahmutban. Megöleltem őket, sikereket és győzelmeket kívántam nekik. Ami sikerül is nekik

    – írta a bejegyzésében a korábbi elnök.

  • Tíz lakóházban és nyolc autóban keletkeztek károk a csütörtök éjjel történt belgorodi robbanás következtében – közölte Vaszilij Golikov, a város polgármester-helyettese.

    A robbanásról videó is készült. A RIA Novosztyi szerint a polgármester-helyettes azt mondta, hogy két detonáció is volt: a felvételen is látható kereszteződés mellett egy másik utcában is robbanás történt. 

    E detonációk következtében összesen tíz lakóházban és nyolc autóban keletkeztek károk. Közölte azt is, hogy az egyik ház lakóit evakuálni kellett egy közeli szállodába, és beletelhet némi időbe, mire azt az épületet ismét lakhatóvá teszik. A lakóépületek közül ötben csak kisebb, a másik ötben viszont alaposabb javításokra lesz szükség. A polgármester-helyettes szerint a munkálatok csak júliusban érhetnek véget. 

  • Az ukrán hadsereg óvodák területére telepített HIMARS-rakétarendszerekkel hajt végre csapásokat Donyeckben – közölte egy orosz tiszt a RIA Novosztyival.

    Vitalij Kiselev, a luhanszki fegyveres erők ezredese azt mondta az orosz állami hírügynökségnek, hogy gyakran óvodákat vesznek célba a rakéták is. Szerinte az ukránok válaszcsapásokat próbálnak kiprovokálni, emberi pajzsként használva a saját óvodáikban lévő kiskorúakat.

  • „Nem a NATO bővítése vezetett az ukrajnai háborúhoz, az összefüggés éppen fordított, az orosz elnök, Vlagyimir Putyin háborúja miatt vált szükségessé a szövetség kiterjesztése” – közölte Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.

    Austin arról is beszélt, hogy Finnország immár NATO-tagként vesz részt a csoport munkájában.

    Arra számítok, hogy hamarosan Svédország is követi

    – fűzte hozzá a védelmi miniszter.

  • Április 27-én meghallgatást tartanak a 21 éves Jack Teixeira perében, akit több száz szigorúan titkos pentagoni dokumentum kiszivárogtatásával gyanúsítanak.

    A masslive.com szerint a bíróság oldalára kerültek fel a meghallgatásról szóló iratok. A Worcesterben tartott tárgyaláson még csak azt döntik el, hogy Teixeira szabadlábon védekezhet-e, vagy rács mögött kell maradnia. 

    Az amerikai légierőnél hírszerzőként dolgozó Teixeirát egy héttel ezelőtt fogták el, amiről videó is készült, és nem sokkal később megtörtént a hivatalos vádemelés is. Ha elítélik, akkor akár 15 év börtönt is kaphat.

  • Több videó is feltűnt a közösségi oldalakon, ahol az ukrán katonák láthatók bevetés közben Bahmutban. 

    A Kijevi elnöki díszzászlóalj (HONOR) munka közben. Szó szerint az összes orosz rohamgyalogos ember megsemmisült Bahmuttól nyugatra. Az ukrán csapatok teljesen felülmúlják az orosz csapatokat

    – olvasható az egyik, Twiterre feltöltött videóban.

    Ezen az látható, ahogyan az ukrán katonák a lövészárokból tüzelnek.

    Egy másik videóban az ukrán csapatok láthatók, miközben egyik helyszínről a másikra futnak.

    A harc Bahmutban még mindig tart. A bekerítésről szóló történetek nem igazak

    – olvasható egy másik videó leírásában. Az ilyen információkat érdemes a helyükön kezelni, ugyanis korábban Kijev azt állította, hogy Oroszország tett némi előrelépést Bahmutban, de a helyzet az ellenőrzésük alatt van.

  • Szankciókat jelentett be pénteken a brit kormány olyan orosz igazságszolgáltatási tisztviselők és nemzetbiztonsági ügynökök ellen, akiknek részük volt Vlagyimir Kara-Murza őrizetbe vételében, illetve az ellenzéki politikus elleni – támogatói által gyanított – mérgezéses merényletkísérletekben.

    A moszkvai városi bíróság az orosz–brit kettős állampolgárságú Kara-Murzát hétfőn 25 év fegyházra ítélte hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése címén.

    A londoni külügyi tárca első reagálásában politikai indíttatásúnak minősítette a bírósági végzést.

    Bekérették a minisztériumba Andrej Kelint, Oroszország londoni nagykövetét is, akinek kifejtették: az Egyesült Királyság véleménye szerint az ítélet ellentétes Oroszország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel, beleértve a tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő jogot.

    James Cleverly brit külügyminiszter pénteken bejelentette: a tárca beutazási tilalommal és vagyoneszköz-befagyasztással járó szankciókkal sújtotta Jelena Lenszkaja bírónőt, aki jóváhagyta Vlagyimir Kara-Murza őrizetbe vételét, valamint Gyenyisz Kolesznyikov és Andrej Zadacsin vizsgálótiszteket, akik részt vettek Kara-Murza őrizetbe vételében – közölte az MTI.

    London szankciókat léptetett érvénybe az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) két ügynöke, Alekszandr Szamofal és Konsztantyin Kudrjavcev ellen is. Az indoklás szerint a két FSZB-ügynök tagja volt annak a műveleti csoportnak, amely többször is követte utazásai során Kara-Murzát, mielőtt – az ellenzéki politikus támogatóinak beszámolói szerint – 2015-ben és 2017-ben is mérgezéses merényletkísérleteket hajtottak végre ellene.

  • Az Ukrajinszka Pravda osztott meg egy videót, amelyen egy orosz T–90-es harckocsi megsemmisítése látható.

    Az akciót az ukrán különleges műveleti erők hajtották végre TM–62-es páncéltörő aknák segítségével – írta a lap.

  • Ukrán rendőrök szerzeteseket és világi híveket zártak be a kijevi barlangkolostor, a Pecserszka Lavra területén lévő Istenszülő Életadó Forrás Ikonjának templomába – jelentette pénteken a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

    Az erről készült videófelvételt a Moszkva által kánoninak elismert Ukrajnai Ortodox Egyház (UPC) tette közzé a Telegramon.

    A felvételen látni lehet, amint a templomon kívül rekedt híveket a szerzetesek a rácson keresztül gyóntatják és áldoztatják.

    Amint Nyikita Csekman ügyvéd, az UPC jogi képviselője közölte, a Kijev-Pecserszka Lavra műemlékegyüttes illetékesei és a rendőrök közösen követelték a templom bezárását, majd miután ez nem történt meg, a liturgia megkezdése után maguk zárták be a templomot az ott tartózkodó szerzetesekkel és hívekkel együtt.

    A Pecserszka Lavra körüli konfliktus azután éleződött ki, hogy az ukrán kulturális minisztérium egyoldalúan felmondta az épületek bérleti jogát, és felszólította az UPC szerzeteseit, hogy március 29-ig hagyják el a kolostort. A maradás feltételéül azt szabták meg, hogy átlépnek az ukrán kormány által támogatott Ukrajna Ortodox Egyházába (PCU).

  • Az Egyesült Államok a következő hetekben megkezdi az ukrán erők Abrams harckocsik használatára és karbantartására vonatkozó képzését. 

    A tisztviselők szerint május végén 31 harckocsi érkezik a németországi Grafenwoehr gyakorlótérre, és a csapatok néhány héttel később kezdik meg a kiképzést. A tisztviselők szerint a program körülbelül 10 hétig tart. 

    A kiképző harckocsik nem azok lesznek, amelyeket Ukrajna kap az Oroszország elleni háborúban való használatra, helyette 31 M1A1 harckocsit újítanak fel az Egyesült Államokban, és ezek a frontvonalra kerülnek, amikor készen állnak. 

    A cél az, hogy mire a felújított harckocsik elkészülnek, addigra a csapatok kiképzést kapjanak, hogy aztán azonnal harcba vonulhassanak. A tisztviselők szerint körülbelül 250 ukrán katonát fognak kiképezni – közölte a Sky News.

  • Izrael azt tervezi, hogy a jövő hónapban a legfejlettebb rakétajelző rendszerét teszteli Kijevben – jelentette az izraeli média.

    Egy magas rangú ukrán és izraeli hírszerzési tisztviselő szerint a rendszert kifejezetten Ukrajna számára fejlesztették ki, és ideális esetben nyárra már működőképes lenne az ország több városában.

    A rendszer Ukrajna meglévő radarrendszeréhez csatlakozna, és gyorsabb, valamint pontosabb riasztásokat küldene mobiltelefonokra, valamint riasztást aktiválna a valószínűleg támadásnak kitett területeken.

    Február elején Olekszij Reznyikov védelmi miniszter azt mondta, hogy Izrael ígéretet tett arra, hogy rakéta- és drónriasztó rendszert biztosít Ukrajnának – írja a Sky News.

  • A budapesti orosz nagykövetség közleményt adott ki „Ukrajna pénzügyi fizetésképtelenségéről” címmel.

    Az Indexhez is eljuttatott közleményben azt írták, hogy „továbbra is dollármilliárdokat fektetnek Ukrajna fenntartásába a nyugati országok”, és adófizetőik jólétét is készek feláldozni. Hozzátették azt is, hogy szerintük nem véletlenül tiltakozik ez ellen néhány európai politikus.

    Kitértek arra is, hogy az Európai Unió „Kijev egyik fő pénzügyi adományozójaként” kapott szerepet. „Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint 2023 márciusában az EU, tagállamai és az általa ellenőrzött pénzintézetek által nyújtott átfogó támogatás részeként Ukrajnának ígért juttatások összege 37,8 milliárd eurót tett ki”. Mindemellett „Ukrajna adósságterhei exponenciálisan nőnek”, és „az IMF becslései szerint Ukrajnának havi 3-4 milliárd dolláros külső injekcióra van szüksége, amely jelentősen meghaladja az egész EU pénzügyi lehetőségeit. Kétségtelen, hogy az európai gazdaság számára egyre nagyobb problémát jelent az új támogatások, elsősorban a hitelek kiutalása Kijevnek” – írták a közleményben, amelyet azzal zártak:

    A jelenlegi körülmények között az Ukrajna által vállalt kiterjedt kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése, tekintettel az ott mindenütt bekövetkező korrupcióra, lehetetlen. Ez azt jelenti, hogy belátható időn belül Kijev adósságterhelése nem az ukrán hatóságokra, hanem az egyszerű európai polgárokra hárul majd.

  • Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes titkára azzal fenyegetőzött, hogy orosz „felvonulást” tart Berlinben, reagálva Boris Pistorius német védelmi miniszterre, aki az orosz agresszió fényében „teljesen normálisnak” nevezte az ukrán hadműveleteket Oroszországban.

    Minden németnek, aki meg akarja támadni Oroszországot, készen kell állnia egy berlini parádéra

    – idézte a RIA Novosztyi az orosz politikust.

    Medvegyev Nagy-Britanniáról is elmondta a véleményét. Azzal fenyegetőzve, hogy Londont a tengeri szakadékba löki.

    Nagy-Britannia örök ellenségünk volt, most is az, és marad is. Legalábbis addig, amíg szemtelen és undok-nedves szigetük el nem süllyed a tenger mélységébe az Oroszország legújabb fegyverrendszere által keltett hullámtól. Legyen, ahogy a Beatles énekelte…

    – írta a Telegram-csatornáján az egykori orosz elnök Medvegyev.

  • Kijev szerint Oroszország tett némi előrelépést Bahmutban, de a helyzet az ellenőrzésük alatt van.

    Hanna Malyar védelmiminiszter-helyettes röviddel azelőtt nyilatkozott, hogy az orosz védelmi minisztérium közölte: rohamcsapatai már Bahmut nyugati részein harcolnak, a város utolsó, ukrán erők által tartott részén – írja a Sky News

    A helyzet feszült, de ellenőrzés alatt van. A döntéseket a katonai célszerűségnek megfelelően hozzák meg

    – fogalmazott Malyar a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

    Bahmutban zajlanak a leghevesebb harcok a teljes körű invázió kezdete óta. Volodimir Zelenszkij elnök korábban azt mondta, hogy a város elvesztését Moszkva a gyengeség jelének tekintené. 

  • Az orosz fegyveres erők megsemmisítették az ukrán fegyveres erők két, katonai felszerelések számára fenntartott lőszerraktárát Zaporizzsja régióban – számolt be a TASZSZ.

    Az Ukrán Fegyveres Erők két lőszerraktárát semmisítették meg az orosz erők a zaporizzsjai területen lévő Huliaipole közelében

    – közölte pénteken Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

  • Egy moszkvai bíróság távollétében pénteken letartóztatta Kirilo Budanov vezérőrnagyot, az ukrán hírszerzési főigazgatóság vezetőjét terrorizmus vádjával – írja a TASZSZ

    Kirilo Budanov felkerült a nemzetközi körözési listára. A bűnüldöző szervek az orosz lapnak elmondták, Budanovot azzal gyanúsítják, hogy „részt vett a krími híd elleni terrortámadásban”.

    Mint azt megírtuk, még 2022 októberében érte támadás a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő, stratégiai fontosságú Kercsi hidat. A robbanásnak legalább három halálos áldozata volt, és azóta is többször vették célba az ukránok az orosz utánpótlási útvonalakat.

  • Az Egyesült Királyság öt olyan személyt szankcionált, akik kapcsolatba hozhatók Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki újságíró megmérgezésével és letartóztatásával – írja a Sky News.

    A brit–orosz állampolgárt hétfőn Oroszország 25 év börtönbüntetésre ítélte hazaárulás vádjával.

    A valóság az, hogy bátran kimondta az igazságot Putyin illegális ukrajnai inváziójáról

    – áll a külügyminisztérium közleményében.

    Alekszandr Szamofal és Konsztantyin Kudrjavcev, az FSZB ügynökei tagjai voltak annak a csapatnak, amely többször is követte Kara-Murzát, mielőtt 2015-ben és 2017-ben megmérgezték. 

    Jelena Lenszkaja bírónőt – aki jóváhagyta Vlagyimir Kara-Murza letartóztatását –, valamint Denisz Kolesznyikov és Andrej Zadacin nyomozókat szintén szankcókkal sújtották. Mind az öt személynek megtiltották a belépést az Egyesült Királyságba, és az országban lévő vagyonukat befagyasztották.

  • Az első ukrán élelmiszereket, többek között kukoricát és tojást szállító teherautók péntek reggel indultak el Lengyelországon keresztül Hollandiába − mondta el egy lengyel vámtisztviselő, miután a szállítmányokat engedélyező szabályok az éjszaka  hatályba léptek.

    A szabályok véget vetettek az április 15-én előzetes értesítés nélkül bevezetett tilalomnak, amely miatt számos vállalat áruja rekedt a határon túl Ukrajnában − írta meg a The Guardian

  • Boris Pistorius német védelmi miniszter „teljesen normálisnak” tartja a fegyveres erők bizonyos műveleteit Oroszország területén, amelyekre az agresszió elleni védelem érdekében lehet szükség. Példaként említette az utánpótlási útvonalak lezárását − írta meg a Korrespondent.

  • Románia nem fogja egyoldalúan betiltani az ukrán gabonaimportot, és megvárja, hogy az Európai Bizottság olyan intézkedéseket léptessen életbe, amelyek segítik a közép- és kelet-európai gazdákat − jelentette ki pénteken Petre Daea mezőgazdasági miniszter.

    Románia és Ukrajna azonban hetente konzultálni fog a várható gabonamennyiségekről, és igyekszik majd korlátozni a behozatalt − írta meg a The Guardian.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a NATO júliusi csúcstalálkozóján Vilniusban – jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken.

    Jens Stoltenberg a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét támogató országok képviselőinek tanácskozása előtt tett nyilatkozatában ismertette, hogy előző napi kijevi látogatásán meghívta Volodomir Zelenszkijt a júliusi NATO-csúcsra, és az ukrán elnök el is fogadta a meghívást.

    Hangsúlyozta, a szövetség valamennyi tagja „beleegyezett, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen”. Azonban egyelőre arra kell törekedni, hogy Ukrajna érvényesíthesse az önvédelemhez fűződő jogát az orosz támadás elleni védekezésben.

    Mint mondta, a vilniusi csúcstalálkozón a szövetség tagjainak meg kell erősíteniük elkötelezettségüket az iránt, hogy „ameddig csak szükséges, jelentős katonai támogatással segítik Ukrajnát” annak érdekében, hogy megmaradjon szuverén, független európai nemzetként.

  • A NATO az orosz invázió kezdete óta 55 milliárd dollár katonai támogatást nyújtott Ukrajnának − mondta Lloyd Austin, a Pentagon vezetője, aki megnyitotta az Ukrajna védelmével foglalkozó kapcsolattartó csoport ülését a németországi Ramstein légi bázison − írja a Korrespondent

  • Az április 21-i ramsteini találkozón a szövetségesek nemcsak az azonnali szükségletekről, hanem a 2023-as év egészére vonatkozó stratégiáról is beszélni fognak − mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

    Emlékeztetett arra is, hogy ezen a napon van a rammsteini formátum megalapításának évfordulója − írja a Korrespondent.

    A napirenden szerepel a már megtett dolgok elemzése, a 2023-as stratégiánk, a fegyveres erők jelenlegi szükségletei és a támogatási programok elosztása Ukrajna összes védelmi erői között

    − mondta a miniszter.

  • A Reuters jelentése szerint a cseh parlament alsóháza pénteken törvényt fogadott el, amely előírja, hogy a jövő évtől kezdve a bruttó hazai termék legalább 2 százalékát védelmi célokra kell fordítania − írta meg a The Guardian.

  • Vlagyimir Vorobjov admirálist nevezték ki az orosz haditengerészet Balti Flottájának parancsnokává – értesült a TASZSZ.

    Vlagyimir Vorobjov admirálist, aki korábban az Orosz Fegyveres Erők vezérkari főnökének helyettesi posztját töltötte be, a Balti Flotta parancsnoki posztjára nevezték ki. Ezen a poszton Viktor Liina admirálist váltotta

    – idézi az orosz hírügynökség forrását, aki a katonai osztályhoz közel álló személy.

    Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes, a távol-keleti szövetségi körzet elnöki megbízottja csütörtökön jelentette be, hogy a 65 éves Szergej Avakjanc tengernagy távozik a Csendes-óceáni Flotta parancsnoki posztjáról, és átveszi a katonai és sportkiképző központokért, valamint a hazafias nevelésért felelős törzs vezetését.

    A bejelentés időzítésének érdekessége, hogy a Csendes-óceáni Flottánál április 14-20. között éppen meglepetésszerű harckészültségi ellenőrzés zajlott több mint 25 ezer katona, 89 repülőgép és helikopter, valamint 167 hajó, köztük 12 tengeralattjáró részvételével. A gyakorlatot Nyikolaj Jevmenov tengernagy, az orosz haditengerészet főparancsnoka irányításával tartották meg.

    Az eredetileg tengeralattjáró-tisztként végzett Liina és a haditengerészeti mérnöki képesítést kapott Vorobjov egyaránt 54 éves. Korábban mindketten vezető tisztségeket töltöttek be a haditengerészetnél, egyebek között az Északi Flottánál, valamint a vezérkarnál.

  • Hónapokon belül kivonják a NATO keleti szárnyának légvédelmét erősítő német Patriot ütegeket Lengyelországból és Szlovákiából – jelentették pénteken német hírportálok a védelmi minisztérium tájékoztatása alapján.

    A tárca szóvivője elmondta, hogy az amerikai gyártmányú rakétarendszerek és kiszolgáló személyzetük – több száz német katona – kivonásáról tájékoztatták a lengyel és a szlovák partnert, és állandó, szoros kapcsolatban vannak, hogy a NATO megfelelően alkalmazkodhasson a változó körülményekhez.

    A Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió jelentése szerint a szövetségi kormányt alkotó koalíció pártjai – a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberálisok (FDP) – körében azzal indokolják a lépést, hogy az aktuális helyzet, vagyis a NATO keleti szárnyának fenyegetettségi szintje megengedi a légvédelmi rendszerek visszavonását.

    Szlovákiába röviddel a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadás megindítása után, 2022 márciusában telepítettek két Patriot üteget a német hadsereg (Bundeswehr) állományából 300 katonával együtt. Visszavonásukat az év végéig tervezik.

  • Az orosz–ukrán háború kezdete óta Ukrajna nyugati partnerei több mint 60 ezer ukrán katonát képeztek ki – jelentette ki Roderich Kiesewetter, a német Bundestag konzervatív CDU-párti képviselője. A most kiképzés alatt álló katonák többsége májusban, júniusban tér majd haza.

    Elmondta, hogy az ukrán katonák „nagyon találékonyak”, különösen a hírszerzést illetően. Ezen a téren tanulhatunk tőlük – hangsúlyozta a képviselő.

    Boris Pistorius német védelmi miniszter ugyanakkor hozzátette: Németország nyújtja a legnagyobb segítséget az ukrán hadsereg, különösen a parancsnoki és altisztek kiképzésében – írja az Unian.

  • Mivel Ukrajna nagy részén puha a talaj, a nagy sár komoly valószínűséggel lassítja a műveleteket a konfliktus mindkét oldalán − közölte napi hírszerzési jelentésében az Egyesült Királyság honvédelmi minisztériuma.

    Az orosz online csatornák azonban valószínűleg eltúlozzák az ukrán erőket akadályozó sár hatását egy olyan információs művelet részeként, amelynek célja az orosz morál növelése és Ukrajna támogatóinak megtévesztése a várható ukrán ellentámadás előtt.

    A talajviszonyok várhatóan javulni fognak az elkövetkező hetekben. Az aknaveszély valószínűleg továbbra is fontosabb tényező, amely korlátozza a harcoló felek terepen történő manőverezését.