Az utolsó előadó, aki Oroszországot képviselte az Eurovíziós Dalfesztiválon, mielőtt az országot kizárták a versenyből, ma új dalt adott ki. A Standing Between Two Walls című kislemez az oroszországi művészek és a nők jelenlegi helyzetéről szól.
A 31 éves oroszországi közéleti személyiség tavaly, miután megjelent a háborúellenes álláspontot képviselő Soldier című dala, felkerült a betiltott és a nemkívánatos előadók listájára.
Elmondása szerint a legutóbbi dalán való munka volt a legnehezebb időszak egész karrierje alatt.
Az ukrajnai háborúban már tíz orosz parlamenti képviselő halt meg, akik átlagosan 3-4 hónapig maradhattak a fronton – írja a Mozsem Objasznity Telegram-csatorna nyilvános adatokra hivatkozva, amelyeket újságíróknak sikerült összegyűjteniük.
A halottak között egy regionális képviselő is volt, a többiek önkormányzati képviselők. Voltak, akiket mozgósítás alá vontak, mások önként jelentkeztek.
A halottak többsége az Egységes Oroszország párt tagja volt.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió „rekordsebességgel militarizálódik”, és hogy „nagyon kevés különbség van az EU és a NATO között” – számolt be a Sky News.
Az orosz külügyminiszter a keddi sajtótájékoztatóján egy nemrég aláírt nyilatkozatra utalt, amely szerinte kimondja, hogy a NATO biztosítja az EU 27 országának biztonságát.
Lavrov hozzátette: Oroszországnak többször megígérték, hogy a NATO nem fog terjeszkedni, de úgy véli, „ezek hazugságok voltak”.
Három orosz repülőgépet fogtak el a Balti-tenger feletti nemzetközi légtérben a német és a brit erők – közölte a német légierő a Sky News beszámolója szerint.
A két Szuhoj Szu–27-es vadászgép és a Iljusin Il–20-as repülőgép kikapcsolt transzponderekkel (radar-válaszjeladókkal) repült. A német légierő több képet is közzétett a közösségi médiában az orosz repülőgépekről.
Aufklärungsflieger abgefangen. 🇩🇪 und 🇬🇧 #Eurofighter wurden alarmiert, um 3 Militärmaschinen zu identifizieren. Die zwei SU-27 Flanker und eine IL-20 aus 🇷🇺 flogen erneut ohne Transpondersignal im int. Luftraum über der Ostsee. #SecuringTheSkies #VAPB @NATO @GermanyNATO… pic.twitter.com/sOY4CPkrbe
— Team Luftwaffe (@Team_Luftwaffe) April 26, 2023
Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelete értelmében ideiglenes orosz állami kezelésbe kerül a külföldi államokkal kapcsolatban álló vállalatok vagyona, ha ezekben az országokban orosz vagyontárgyakat zárolnak.
A rendeletet kedd éjjel tették közzé az orosz jogi információk hivatalos internetes portálján.
A dokumentum értelmében az orosz Unipro (a német Uniper tulajdonában lévő) részvényeinek 83,73 százaléka és a (a finn Fortum tulajdonában lévő) Fortum részvényeinek 98 százaléka az orosz Szövetségi Vagyonkezelő Ügynökség ideiglenes igazgatása alá kerül. A barátságtalan országok vagyonának ideiglenes kezelése a rendelet szerint államfői döntéssel megszüntethető.
Az MTI beszámolója szerint az ideiglenes vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonosi jogköröket, továbbá leltározhatja a vagyontárgyakat, és gondoskodhat a megőrzésükről. Az ideiglenes kezeléssel kapcsolatos kiadásokat a használatból származó bevételből finanszírozzák.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megromlott egészségi állapota miatt elvonult a média elől. Erről a Generall SVR Telegram-csatornája számolt be, amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt.
Mint írják, az orosz elnök erős fejfájásra, gyomorfájásra, hányingerre és szédülésre panaszkodott, ráadásul reggel nem tudott mozogni, és csak estefelé kezdte magát jobban érezni. A kezelőorvosoknak eddig nem sikerült stabilizálniuk az elnök állapotát.
FONTOS AZONBAN HOZZÁTENNI, HOGY SEMMI ESETRE SEM SZABAD KÉSZPÉNZNEK VENNI EZEKET AZ INFORMÁCIÓKAT, EGYELŐRE UGYANIS EGYIKET SEM SIKERÜLT TÖBB HITELES FORRÁSBÓL MEGERŐSÍTENI.
A Telegram-csatorna szerint Putyin sajtótitkára, Peszkov „mellébeszéléssel” igyekszik elterelni az elnök állapotáról a figyelmet, visszautasítva azokat a feltételezéseket, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek dublőrje van.
Megjegyzik, hogy „ezután a gonosz bohóc és mocskos alkoholista volt orosz elnök, Dmitrij Medvegyev színpadiasan rángatja az arcát másnaposságtól, és azt mondja, hogy a jelenlegi orosz elnök nem habozna atomfegyverrel elpusztítani a világot”.
Andrej Guruljov, az orosz Állami Duma védelmi bizottságának tagja a sztálini módszerekhez való visszatérést javasolta, és közölte, a második világháborúban mindenki megértette, hogy „erre szükség van”. Akkoriban bárki a „nép ellenségének” minősülhetett, és bírósági eljárás nélkül a kivégzőosztag elé vagy munkatáborba kerülhetett.
Az emberek azt kérdezik tőlem, hogy »akarod-e a sztálini elnyomást?« Igen, akarom! Igen, voltak hibák. De volt fegyelem. És ma a fegyelem a fő kérdés
– mondta Guruljov a Nexta szerint.
Deputies in the Russian State Duma proposed to return to "Stalin's repressions"
— NEXTA (@nexta_tv) April 25, 2023
In Russia it is necessary to revive the concept of "enemy of the people" and introduce military field tribunals to be able to judge directly at the front, said Andrey Gurulyov, a member of the… pic.twitter.com/Pd1S7BS9Lb
Amint arról már beszámoltunk, Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese az Izvesztyija című orosz lapnak adott interjút, ahol többek között arról is beszélt, hogy meglátása szerint „Ukrajna NATO-csatlakozása a teljes körű konfliktus kirobbanásának kockázata nélkül csak akkor lehetséges, ha Oroszország jóváhagyja ezt a lépést”.
Miért kommentál Magyarország valamit az országunk szuverenitásáról vagy a mi választásunkról? Milyen engedélyt kellene kapnunk Oroszországtól? Egyetlen engedélyt kell kapnunk Oroszországtól: Oroszország megszűnését
– fakadt ki Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij tanácsadója.
Megjegyezte azt is, hogy Magyarország tehet bármilyen kijelentést, mert miután Oroszország elveszíti a háborút, az olyan országok, mint Magyarország, abszolút lojalitást fognak tanúsítani Kijev iránt – derül ki az Unian beszámolójából.
Dúró Dóra kijelentése felhúzta az ukrán vezetést.
James Heappey brit védelmiminiszter-helyettes bejelentette, hogy London több ezer lövedéket küldött Kijevnek a Challenger 2 harckocsikhoz, köztük olyanokat is, amelyekben szegényített urán van.
Most már végérvényesen világossá vált, hogy ezt az országot a Nyugat nemcsak egy oroszellenes katonai lőtérnek szánja, hanem egy radioaktív »temetkezési helynek« is
– közölte az orosz nagykövetség. Üzentek továbbá a brit hatóságoknak, hogy „ne ringassák magukat abba a csalóka reménybe, hogy tisztázzák magukat azzal, hogy a lőszerekért való felelősséget az ukrán csapatokra hárítják”.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nyomozói hazaárulás miatt őrizetbe vettek egy orosz állampolgárt. A moszkvai bíróság jegyzőkönyve szerint a férfi letartóztatására vonatkozó indítványról még nem született döntés.
A bíróság honlapját idézve a TASZSZ arról ír, A. S. Dovgant az orosz büntető törvénykönyv 275. cikke (hazaárulás) szerinti bűncselekmény elkövetésével vádolják. A cikkely szerinti maximálisan 20 év börtönbüntetést lehet rá kiszabni.
A büntetőügyről több részletet nem közölt az orosz hírügynökség.
Az orosz állami televízió műsorvezetője, Oleszja Loszeva egy történelemleckével próbálta megerősíteni Moszkva álláspontját, miszerint a Krím nem ukrán terület.
Loszeva asszony Lu Shaye, Kína franciaországi nagykövetének megjegyzéseire hivatkozott, aki nemrégiben felháborodást keltett, amikor megkérdőjelezte Ukrajna és más volt szovjet államok szuverén státuszát.
„Akik szerint a Krím félsziget Ukrajnához tartozik, nyissanak ki egy tankönyvet, és emlékeztessék magukat, hogy az a terület 1883 óta Oroszország része” – üzente a nézőknek Loszeva.
Ez viszont tévedés, az Orosz Birodalom ugyanis 1783-ban annektálta a Krímet, nem 1883-ban, írja a Sky News.
An absolute classic from Russian state TV
— Francis Scarr (@francis_scarr) April 25, 2023
Talk show host Olesya Loseva smugly tells those who say Crimea is Ukrainian to open a textbook and remind themselves that it’s been part of Russia since 1883
(The Russian Empire annexed Crimea in 1783, not 1883) pic.twitter.com/Adars3mw2m
Az Európai Bizottság tilalmat rendel el az Ukrajnából származó napraforgóolaj behozatalára, de a termék tranzitja engedélyezett lesz – jelentette ki Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter.
Telus elmondta, hogy Lengyelország addig nem hagy fel az ukrán import egyoldalú blokádjával, amíg feltételeik nem teljesülnek.
Ha nem kapjuk meg a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy a lengyel gazdák biztonságban legyenek a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben, az Ukrajnából Lengyelországba irányuló áruforgalomban – mondta Telus Luxemburgban az Európai Bizottsággal folytatott megbeszélések után.
Korábban az Európai Bizottság beleegyezett abba, hogy behozatali tilalmat rendeljenek el olyan termékekre, mint a búza, a kukorica, a repcemag és a napraforgómag – írja a Pravda.
Mint a lengyel miniszter elmondta, további termékekről is tárgyalásokat folytatnak, mint a liszt, méz, cukor, tojás, hús, és tej.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére április 25-én az ukrán–magyar határszakaszon 5042 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5175 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 72 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Oroszország látja António Guterres ENSZ-főtitkár igyekezetét a fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás meghosszabbítása érdekében, eredményt azonban gyakorlatilag semmit, ami az orosz mezőgazdasági termékek exportját illeti – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) soros orosz elnöksége keretében tett New York-i látogatása alkalmából kedden tartott sajtótájékoztatóján.
„Ami az egyezség ránk eső részét illeti, úgy igen, látjuk a főtitkár és kollégái igyekezetét, de eredmények gyakorlatilag nincsenek. Hacsak nem vesszük eredménynek azt a felpezsdült reményt, hogy a nélkülözhetetlen áruk világpiacokra történő rendes szállítása helyett, kézi vezérléssel minden egyes alkalommal kérlelni kell az amerikai és európai kikötőket, bankokat, biztosítókat és más szervezeteket, hogy szíveskedjenek jóindulatukat kinyilvánítani” – nehezményezte Lavrov.
Kifogásolta azt is, hogy az orosz mezőgazdasági export túlnyomó részét lebonyolító Rosszelhozbank továbbra is ki van zárva a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatból, „és senki sem szándékozik visszacsatlakoztatni oda”.
Beszélt arról is, hogy Guterres hétfőn este ismertetett, gabonaszállítási megállapodással kapcsolatos üzenetét Vlagyimir Putyin orosz elnöknek még át kell adnia.
Az ukrajnai konfliktus kapcsán az orosz diplomácia vezetője arról beszélt, hogy Moszkva egyik célja, hogy megvédje az ottani orosz kultúra képviselőit, ideértve az ortodox hívőket is a hátrányos megkülönböztetéstől, üldöztetéstől, illetve megsemmisüléstől.
Mindemellett skizofrén gondolkodásmódnak nevezte azokat a nyugati nyilatkozatokat, miszerint a tárgyalások Moszkva és Kijev között csak egy ukrán offenzíva nyomán lehetségesek.
„Mi azt akarjuk, hogy Ukrajna területéről ne érjenek biztonsági fenyegetések, amelyek hosszú-hosszú évek során gyűltek ott, különösen a 2014. februári államcsínyt követően” – emelte ki az orosz külügyminiszter.
Az orosz–amerikai fogolycserékre kitérve Lavrov felidézte, hogy Putyin és Joe Biden amerikai elnök 2021 júniusában genfi találkozójuk alkalmával egy külön csatorna létrehozásáról állapodtak meg az ilyen jellegű kérdések megvitatására.
Hozzátette, hogy jelenleg mintegy hatvan orosz állampolgár raboskodik amerikai börtönökben, többségük „kétes vádak alapján”.
Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal kémkedés vádjával március 29-én, Jekatyerinburgban őrizetbe vett újságírója ügyét firtató újságírói kérdésekre Lavrov azzal felelt, hogy nem vesz részt semmilyen, lehetséges fogolycserékről szóló tárgyalásokban, írja az MTI.
A berlini szenátus legalább szeptember végéig meghosszabbította az Ukrajnából érkező menekültek befogadóközpontjának működését a volt Tegel repülőtéren – számolt be a Pravda.
A döntés a háború elől menekült ukránok számára a C terminálon kialakított ideiglenes befogadóközpont használatára is vonatkozik.
A Tegelben lévő tábornak eredetileg június 30-ig kellett volna nyitva lennie, de most kilátásba helyezték, hogy akár az év végéig is meghosszabbítják a működését.
Az új Berlin-Brandenburg repülőtér 2020. november 8-i megnyitása után a tegeli repülőteret bezárták, és minden járatot az új repülőtérre helyeztek át.
Franziska Giffai berlini polgármester szerint a német fővárosban tapasztalható nagy szállás- és lakáshiány miatt a korábbi Tegel repülőtér használatáról egyelőre nem lehet lemondani. Jelenleg mintegy háromezer ember él ott, közülük néhányan hónapok óta ott tartózkodnak.
Az Orosz Föderáció csapatai most három irányban haladnak előre, a leghevesebb harcok Bahmutért és Marjinkáért folynak.
Április 25-én az ukrán hadsereg összesen 36 ellenséges támadást vert vissza, jelentette kedd este az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
„Az ellenség a fő erőfeszítéseit arra összpontosítja, hogy támadó műveleteket folytasson Bahmut, Avdejevszkij és Mariinszkij irányába. A leghevesebb harcok továbbra is Bahmut és Marjinka körül folynak” – jelentette a vezérkar néhány órával ezelőtt, írja az Unian ukrán hírügynökség.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!