Az Európai Bizottság már dolgozik azon a rendelettervezeten, amely megtiltja a búza, kukorica, repce és napraforgómag importját Ukrajna öt szomszédos országába. Az EU tervei szerint az új jogszabály már május 2-án életbe lépne.
Lengyelország, Bulgária, Magyarország és Szlovákia is megerősítette, hogy a lehető leghamarabb feloldja a saját hatáskörben hozott intézkedéseket az egységes jogszabály életbelépése esetén. Az Európai Bizottság most konkrét döntésre juthat a kérdésben.
A cél a párhuzamos tiltások elkerülése. Kijev korábban nemtetszését fejezte ki Lengyelország és az Európai Unió felé az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó korlátozások bevezetése miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A gabonaexport tilalma mellett vizsgálatokat fognak végezni néhány más terméken, köztük az olajon is.
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
Áramszolgáltatás nélkül maradt öt falu szombaton az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod régióban egy ukrán tüzérségi támadás miatt – írta Vjacseszlav Gladkov helyi kormányzó a Telegramon.
Az ukránok Novaja Tavoljankát lőtték, ahol több távvezeték megsérült, ezért négy másik közeli településen – Arhangelszkojében, Muromban, Haminóban és Ziborovkban – sem volt áram.
Úgy tudni, hogy senki sem sebesült meg a támadásban, de több lakóépület megrongálódott. Belgorodban gyakoriak a hasonló támadások.
Eközben Mihail Razvozsajev, az Oroszország által annektált Krím félszigeten található Szevasztopol kormányzója közölte, hogy sikerült megfékezni a tüzet abban az olajraktárban, amelyet dróntámadás ért szombatra virradóan. A tisztségviselő szerint négy olajtartály gyulladt ki. Két drónnak sikerült eltalálnia egy-egy célpontot, a harmadikat még a levegőben lelőtték, egy negyediket pedig rádióelektronikai úton deaktiváltak.
Ezzel szemben Andrij Juszov ukrán hírszerzési szóvivő azt állította, hogy a raktárban több mint tíz, olajszármazékokat tartalmazó tartály semmisült meg, amelyek összkapacitása mintegy negyvenezer tonna volt. Az olajat a fekete-tengeri orosz flottának szánta az orosz hadvezetés – írja az MTI.
Ukrajna egyelőre nem közölte hivatalosan, hogy hadereje követte volna el a támadást. Szevasztopolt többször támadták az ukrajnai háború kezdete óta.
A Nemzetközi Dzsúdószövetség (IJF) végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy az orosz és fehérorosz sportolók semleges sportolóként vehetnek részt az IJF versenyein – közölte az IJF szombaton sajtóközleményben.
Az IJF végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy engedélyezi az orosz és fehérorosz sportolóknak, hogy egyéni semleges sportolóként részt vegyenek az IJF rendezvényein
– áll a sajtóközleményben.
Azt írják, hogy az IJF Végrehajtó Bizottsága megbíz egy független, jó hírű céget, hogy „végezzen háttérellenőrzést a részvételre javasolt összes személyen, beleértve a közösségimédia-tartalmakat is”, feltárva, ha esetleg a különleges katonai művelet mellett érvelnek.
Csak azok a sportolók és a támogató személyzet tagjai, akiket az ellenőrzési folyamat során tisztáztak, lesznek jogosultak a részvételre, és az IJF Végrehajtó Bizottsága figyelembe veszi a rendezvényeken való részvételt
– áll a sajtóközleményben.
A 2024-es párizsi olimpiára való kvalifikáció 2022 júniusában kezdődött – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az Európai Bizottság már dolgozik azon a rendelettervezeten, amely megtiltja a búza, kukorica, repce és napraforgómag importját Ukrajna öt szomszédos országába. Az EU tervei szerint az új jogszabály már május 2-án életbe lépne.
Lengyelország, Bulgária, Magyarország és Szlovákia is megerősítette, hogy a lehető leghamarabb feloldja a saját hatáskörben hozott intézkedéseket az egységes jogszabály életbelépése esetén. Az Európai Bizottság most konkrét döntésre juthat a kérdésben.
A cél a párhuzamos tiltások elkerülése. Kijev korábban nemtetszését fejezte ki Lengyelország és az Európai Unió felé az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó korlátozások bevezetése miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A gabonaexport tilalma mellett vizsgálatokat fognak végezni néhány más terméken, köztük az olajon is.
Az ukrán védelmi erők légiereje április 29-én három csapást mért az orosz csapatok állományának koncentrációs területeire.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának jelentése szerint az ukrán erők lelőttek két orosz Shahed–136/131 UAV-t, egy Orlan–10 felderítő drónt és egy másik azonosítatlan drónt – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A rakéta- és tüzérségi egységeink 24 órán belül eltalálták az ellenség munkaerő-koncentrációs területét, két üzemanyag-tárolót, két légvédelmi rendszert, egy tüzérségi egységet és egy másik fontos ellenséges célpontot
– áll a jelentésben.
Az ukrán jelentés szerint Oroszország egy rakéta- és 29 légicsapást indított a nap folyamán, és körülbelül 12 támadást hajtott végre rakétarendszerekből (MLRS) az ukrán csapatok és települések állásai ellen.
„A további rakéta- és légicsapások valószínűsége Ukrajna-szerte továbbra is meglehetősen magas” – figyelmeztetett az ukrán vezérkar.
Nagy-Britannia nagy hatótávolságú rakétákat és egyéb katonai felszereléseket kíván vásárolni az ukrán csapatok mobilitásának biztosítására. A vásárlást az Ukrán Támogatási Alapból akarják finanszírozni.
A Defense24 kiadása azt írja, hogy a brit védelmi minisztérium közzétette a csapásmérő rendszerek követelményeit Ukrajnára vonatkozóan.
A listán szerepelnek szárazföldről és szárazföldről és tengerről egyaránt indítható rakéták, amelyek teherbírása 20–490 kg, hatótávolsága pedig 100–300 km közötti – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az Ukrán Támogatási Alapot Nagy-Britannia vezetésével hozták létre. A pénzügyi alapot Izland, Norvégia, Svédország, Dánia és Litvánia is támogatja anyagilag.
Megbírságoltak egy moszkvai péket, mert háborúellenes süteményeket készített. Ezek egy részét az ukrán zászló sárga-kék színe díszítette, más készítményeken pedig háborúellenes szlogenek álltak – írja a Sky News.
A héten az orosz hatóságok őrizetbe vették a pékség vezetőjét, Anasztaszija Csernyisevát.
Csernyisevát az orosz fegyveres erők hiteltelenítésével vádolják, és 35 ezer rubel pénzbírsággal sújtották. A moszkvai bíróság végül bűnösnek találta.
A CAKE!!!!!!
— Pᴀᴏʟᴏ Bᴜᴄᴄɪ (@paolobucci68) April 28, 2023
The Izmailovsky Court of Moscow imposed a fine of 35 thousand rubles on Anastasia Chernysheva on charges of “discrediting” the army for a cake with a pacifist inscription pic.twitter.com/iWfK2oD6j9
A dél-ukrajnai Nova Kakovka várost tüzérségi lövések érik – állítják az orosz megszálló hatóságok.
A Telegramon közzétett közleményében a régió oroszok által támogatott helyi közigazgatása közölte, hogy a térségben megszűnt az áramszolgáltatás, és felszólította a lakosokat, hogy készítsenek ivóvízzel teli edényeket – közölte a Sky News.
A Nova Kakovka városi körzet közigazgatása figyelmezteti a körzet valamennyi településének lakóit, hogy az ukrán fegyveresek tüzérségi lövedékeinek következtében a városi elektromos vezeték jelentősen megrongálódott
– áll a közleményben.
A közlemény szerint április 30-ig biztosan nem lesz áram, valamint biztosítani kell az ivóvízszolgáltatást is.
Április 30-án a vízművek ivóvizet szállít a háztartásokba. A lakosok készítsék elő az ivóvíz tárolására szolgáló edényeket, és figyeljék a vízművek gépének mozgását
– írták.
Az ukrán katonai hírszerzés tisztségviselője szerint több mint 10, közel 40 000 tonna kapacitású olajtartály semmisült meg egy robbanásban az orosz erők által megszállt Szevasztopol kikötőjében – írja a Sky News.
Az ukrán hírszerzés tisztviselője, Andrij Jusov arról nem adott tájékoztatást, hogy a robbantás az ukrán erőknek köszönhető-e. A robbantást Isten büntetésének nevezte, amiért az orosz hadsereg csapást mért egy ukrán városra pénteken.
Szevasztopol orosz kormányzója szerint a tüzet teljesen eloltották, és senki sem sérült meg.
Egy oroszországi bíróság elítélt egy szibériai városból származó nőt az ukrajnai háborút elítélő közösségimédia-bejegyzések miatt, és borsos pénzbüntetéssel sújtotta – annak ellenére, hogy börtönbüntetést kértek rá.
Marina Novikova 65 éves jogászt bűnösnek találták az orosz hadseregről szóló „hamis információk terjesztésében”, amit az után nyilvánítottak bűncselekménynek, hogy Vlagyimir Putyin csapatokat küldött Ukrajnába.
Novikova a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett bejegyzéseiben elítélte az inváziót, és bírálta az orosz kormányt.
Az ügyészek három év börtönbüntetést kértek, és Novikova asszony maga is arra kérte a bíróságot, hogy inkább börtönbe küldjék, mint hogy fizetnie kelljen legalább 700 000 rubel (körülbelül 3 millió forint) pénzbüntetést – közölte a Sky News.
Petr Pavel cseh elnök Dnyipróba látogatott, hogy saját szemével lássa, milyen helyreállítási munkálatok várnak a városra az orosz bombázások után.
Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere a Telegramon jelentette be Ukrajna partnerének látogatását. A város barátjának nevezte őt, és emlékeztetett arra, hogy Csehország védnökséget vállalt a dnyiprói terület felett Ukrajna háború utáni újjáépítésében – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Körbevezettem az elnököt a Dnyipro Történelmi Múzeumában. Meséltem csodálatos városunkról. Megvitattuk a további együttműködés kérdéseit. Meglátogattuk a Pobedán a 118. házat, és tisztelegtünk mindazok emléke előtt, akik ebben a szörnyű háborúban haltak meg
– mondta Pavel látogatásáról a polgármester.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felvételeket tett közzé Facebook-oldalán Mariupolból, amelyet az oroszok elfoglaltak, és szinte teljesen leromboltak.
Egykor közel félmillió ember élt itt. És most már szinte egész házak sem maradtak. A terrorista állam mindent megtett, hogy megölje ezt a várost. Mariupol több mint 90%-a elpusztult
– fogalmazott az ukrán elnök.
„Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nem lehet tárgyalni, mert ő terrorista, aki véres bűneihez neveket talál ki” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finn, svéd, dán és norvég újságíróknak adott interjújában, amikor a Putyinnal való lehetséges párbeszédre vonatkozó kérdésre válaszolt.
Megjegyezte, hogy amikor Ukrajna elnöke lett, nem egyszerűen párbeszédet akart kezdeményezni, hanem „egy összetett geopolitikai kérdés érdemi megoldását” akarta, hogy kiutat találjanak a befagyott háború helyzetéből.
Szerinte arról volt szó, hogy Oroszország kivonul az ukrán területekről, és ezt diplomáciai úton kell megoldani. Zelenszkij megjegyezte, hogy mindezt figyelmen kívül hagyták, és az orosz fél nem vette fel a kapcsolatot, majd bizonyos fenyegetések kezdődtek.
Volodimir Zelenszkij szerint nem lehet Putyinnal beszélni az után, hogy az egész világnak azt mondta, nem fog területeket elfoglalni, hogy soha nem lesz teljes körű háború – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz erők precíziós csapást mértek az Ukrán Fegyveres Erők herszoni parancsnokságára − írja a ria.ru.
„Április 28-án este az Orosz Föderáció Fegyveres Erői nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel csapást mértek az Ukrán Fegyveres Erők herszoni egyesített csapatcsoportjának parancsnoki állományára. A csapás eredeti céljai megvalósultak” – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Herszon kormánya az ukránok tömeges evakuálására készül a régióból arra az esetre, ha az orosz erők fokoznák a régió tömeges ágyúzását.
Olekszandr Prokudin regionális kormányzó április 29-én kijelentette, hogy a Herszoni területen és az egész országban megnövekedett támadások miatt elrendelte, hogy nagyobb létszámú evakuálásra készüljenek fel az evakuálási eszközök.
Elmondta, hogy már kijelölték a régióból kivezető biztonságos útvonalakat, valamint az emberek ideiglenes elhelyezését.
Herszon városa és a környező települések már novemberi felszabadításuk óta folyamatos orosz tüzérségi tűz alatt állnak, az orosz erők a Dnyipro folyó keleti partjára vonultak vissza – írja a Kijev Independent.
Április 28-án a kora reggeli órákban Oroszország közel két hónap óta az első tömeges csapást mérte, amely több, harctértől távol eső régiót célzott, és legalább 25 ember halálát okozta. Az Ukrajna középső részén fekvő Cserkaszi területen lévő Uman elleni támadás volt a leghalálosabb, a belügyminisztérium legalább 23 halottról számolt be, miközben a mentési munkálatok folytatódnak.
Dnyipróban egy kétéves gyermek és édesanyja halt meg a várost ért orosz rakétacsapás során.
A főügyészség szerint legalább 475 ukrán gyermeket öltek meg az oroszországi teljes körű háború kezdete óta. A halálos áldozatok valós száma várhatóan magasabb lesz, mivel Ukrajna még mindig nem jutott be a jelenleg oroszok által megszállt területekre, így Mariupolba sem.
„Ukrajna ellentámadásra készül, de az ukrán életek megmentéséhez további fegyverekre van szükség” – jelentette ki Volodomir Zelenszkij az Ukrajinszka Pravda tudósítása szerint.
Az ukrán elnök beszédében úgy fogalmazott, hogy Ukrajna sikeres ellentámadásra készül, és az ukrán erők képessé válnak az orosz hadsereg által megszállt területek visszafoglalására.
Az ukrán elnök a készülő ukrán ellentámadásról nem árult el részleteket, de bízik abban, hogy az ukrán hadsereg a Krím félsziget visszafoglalására is képessé válik.
A katolikus egyházfő megköszönte a magyar egyháznak a tevékeny szeretet melletti elkötelezettségét, és köszönetet mondott az ukrajnai háború elől menekülők nemcsak nagylelkű, hanem lelkes befogadásáért is.
Az evangélium középpontjában a szegények és a rászorulók állnak, mert Jézus azért jött, hogy „örömhírt vigyen a szegényeknek” – hangsúlyozta Ferenc pápa szombaton Budapesten, a Rózsák terei Szent Erzsébet-templomban, ahol a magyar katolikus egyház segítő szervezeteivel, menekültekkel és szegényekkel találkozott.
A hazaárulásban bűnösnek talált oroszok ezentúl életfogytiglani börtönbüntetést kaphatnak, miután Vlagyimir Putyin aláírta a maximális büntetési tételt hivatalosan megnövelő rendeletet − írta meg a Sky News.
A lépés, amely a másként gondolkodók elhallgattatására irányuló törekvés része, a Kreml honlapján jelent meg, és növeli a hazaárulás, a terrorizmus és a nemzetközi szervezetek munkájának segítése miatt kiszabható büntetéseket.
A törvényhozók már megszavazták, hogy a hazaárulásért kiszabható leghosszabb büntetést 20 évről életfogytiglanra emelik.
A törvényhozók azt is jóváhagyták, hogy a „terrorista cselekmény” – amelyet életveszélyes és Oroszország destabilizálására irányuló cselekedetként határoznak meg – elkövetéséért kiszabható maximális büntetést a jelenlegi 15 évről 20 évre emeljék.
Oroszország hivatalos diplomáciai tiltakozást fog benyújtani amiatt, hogy a lengyel hatóságok szerinte törvénytelenül lefoglalták a varsói nagykövetség iskoláját − közölte Moszkva lengyelországi nagykövete.
Korábban a TVP Info lengyel állami hírcsatorna arról számolt be, hogy rendőrök voltak jelen a varsói iskola előtt, amely a diplomaták gyerekeinek épült − írta meg a Sky News.
A lépést követően Szergej Andrejev orosz nagykövet a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény megsértésének nevezte a lépést.
The #Warsaw City Hall is evicting employees of the school at the #Russian Embassy in the #Polish capital.#Moscow will protest about this, said Ambassador Sergei Andreev. pic.twitter.com/Kz1OAssWdp
— NEXTA (@nexta_tv) April 29, 2023
Az orosz erők védelmi vonalakat építettek az észak-ukrajnai Csernyihiv közelében, egészen az elcsatolt Krímig − jelentette Brady Africk, az American Enterprise Institute elemzője.
A Sentinel-2 adataiból származó műholdképekre hivatkozva Africk arról számol be, hogy a Dnyeper folyó partján árkokat ástak. A keleti Donyecki területen fekvő Jehorivka és Olhinka települések közelében is vannak árkok − írta meg a Sky News.
A thread of Russian defensive lines in Ukraine as seen from satellite imagery.
— Brady Africk (@bradyafr) April 28, 2023
To see more, check out the interactive map and full collection of high resolution imagery here: https://t.co/JGlYbCrZKc pic.twitter.com/5RFS88IZp9
A képek megerősítik a szakértők értékelését, miszerint az orosz erők hosszú háborúra készülnek. Azt is mutatják, hogy készülnek az ukrán ellentámadásra, amelyre állítólag hamarosan sor kerül.
Oroszország eddig dokumentáltan 10 067 harcjárművet veszített a háborúban. Ezek közül 6567 megsemmisült, 317 megsérült, 383-at a személyzete otthagyott a harctéren, 2800-at pedig az ukránok elfogtak.
A számokat az Oryx nevű, mindenki számára elérhető forrásokból dolgozó hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és csak azokat a járműveket tartalmazza, amelyek pusztulásáról vagy sérüléséről vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó.
A harcjárművek között 1911 megsemmisült tank van. A harckocsik közül emellett 101 megsérült, 101-et elhagytak a harctéren, 544-et pedig az ukránok zsákmányoltak.
Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.
Oleg Zsdanov ukrán katonai szakértő három lehetséges forgatókönyvet vázolt azzal kapcsolatban, hogy mikor és hogyan érhet véget a háború.
Zsdanov azt mondta: szerinte van esély rá, hogy Ukrajna az idei év végére elérheti az 1991-ben rögzített határait, vagyis minden megszállt területet felszabadíthat, beleértve a Krím félszigetet is.
Hozzáfűzte azonban: mindez azon fog múlni, hogy miként alakul a következő hetekben induló ukrán ellentámadás. „Mindannyian bízunk benne, és jó esély van rá, hogy sikeres lesz” – mondta erről.
Ezután vázolt két olyan forgatókönyvet is, amelyek ennél kedvezőtlenebbek Ukrajna számára.
Ezek egyike az lenne, ha a háború 2024-ben is folytatódna. Mint mondta, abban az esetben egy újabb ukrán ellentámadással kellene megpróbálni visszavenni az elfoglalt területeket.
A másik lehetőségként pedig azt említette, hogy Kína az idei ukrán ellentámadást követően beavatkozhat, és egy olyan békére kényszerítheti Ukrajnát, amelynek fejében bizonyos területeket fel kellene adniuk.
Számunkra a legrosszabb lehetőséget Kína jelenti a béketervével. [...] Több mint biztos vagyok abban, hogy Kína ebben az esetben ragaszkodni fog a tárgyalási folyamathoz, és e folyamat része lesz az azonnali tűzszünet. Létrejöhet egy Minszk-3-megállapodás, amely a Minszk-2-höz lehet hasonló. [...] Ebben az esetben ők határozhatják meg a feltételeket, mi pedig egy másik háború küszöbére kerülünk, amely akkor történhet meg, ha Oroszország rendezi sorait, és helyreállítja harci képességeit
– mondta az UNIAN hírügynökség szerint a szakértő.
Meghalt egy ungvári katona, Anton Rabel.
A 30 éves katona a légierő 46. különálló légi dandárjában szolgált. Halálának hírét a nővére jelentette be a közösségi médiában, aki a Kárpáti Igaz Szó szerint azt írta:
Kedves öcsém, április 27-én teljesen megszakadt a szívem! Nem tudom kifejezni azt a fájdalmat, amit most érzek! Belülről szakít szét a fájdalom! Nem hiszem el, és nem is akarom. Ez az átkozott háború elvett tőlünk. Örökre HŐS vagy a szívünkben! Végtelenül szeretünk, nyugodj békében!
A Krím félszigeten, Szevasztopol városában négy üzemanyagtartályt is eltaláltak drónokkal az ukránok szombat hajnalban.
A Moszkva által beiktatott kormányzó, Mihail Razvozhaev azt mondta: a tűz még mindig ég, de már megfékezték, és senki sem sérült meg.
A négy üzemanyagtartály, amiket eltaláltak, gyakorlatilag már kiégett
– mondta a Sky News szerint a Telegram csatornáján közzétett videóban a kormányzó.
Az orosz Wagner-csoport, amely a keleti Bahmut város elleni támadást vezeti, hamarosan „megszűnhet létezni” – figyelmeztetett Jevgenyij Prigozsin, a csoport alapítója.
Szemjon Pegov orosz háborús blogger videójában Prigozsin azt mondta: „A Wagner rövid időn belül megszűnik létezni. Történelem leszünk, nincs miért aggódni, az ilyen dolgok megtörténnek” – írja a Sky News.
A Wagner-főnök már többször panaszkodott arra, hogy Oroszország hogyan vezeti a háborút Ukrajnában, és korábban azt mondta, hogy emberei nem kapják meg a Kremltől a szükséges lőszereket.
Az ukrán–magyar határszakaszon 6459-en léptek be Magyarországra pénteken, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 7861-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 76 személynek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – írták.
Lángba borult egy üzemanyagtároló a Krím félszigeten, Szevasztopol városában.
A szevasztopoli orosz kormányzó szerint az akciót szombat hajnalban, drónokkal hajtották végre az ukránok. Elmondása szerint a tűz mintegy 1000 négyzetméterre terjedt ki, és négyes fokozatú riasztást rendeltek el miatta – írta az ukrán UNIAN hírügynökség.
A kormányzó által megosztott fotók tanúsága szerint a tűz oltása még napközben is tartott.
Csak fegyverekkel lehet megállítani az orosz agressziót és az olyan gonosztetteket, mint ami nemrég Umánnál is történt – közölte péntek esti videós bejelentkezésében Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök azt mondta, hogy még mindig zajlanak a mentési munkálatok, eddig 23 halálos áldozatról tudnak, akik közt négy kiskorú is volt.
Olga 1992-ben, Veronica pedig 2020-ban született. A gyermek még hároméves sem volt!
– mondta arról, hogy az áldozatok közt volt egy fiatal édesanya és a gyermeke is.
Zelenszkij ezután azzal folytatta, hogy még nagyobb is lehetett volna tragédia, ugyanis az oroszok 23 rakétát lőttek ki a minap, és ebből 21-et megsemmisített az ukrán légvédelem.
Ha ez nem így lett volna, akkor a terrorista állam [Oroszország – a szerk.] sokkal több életet vehetett volna el. Ez ismét azt bizonyítja, hogy a terrort megállítani és emberéleteket menteni csak fegyverekkel lehet. Légvédelmi eszközök és modern repülőgépek nélkül nincs hatékony légvédelem
– mondta.
Az ukrán hatóságok szerint 23-ra nőtt a pénteken, Umánban történt orosz rakétacsapás áldozatainak száma. A halottak közt 4 kiskorú is van – számolt be a CNN.
Mint írták, a kutatómentők még mindig több eltűnt gyermeket keresnek az alatt a kilencemeletes lakóépület alatt, amelyet a rakétatámadás ért. A tűzoltók az összeomlott épület alacsonyabb szintjeinek maradványaihoz próbálnak eljutni, ugyanis úgy vélik, hogy ott két gyermek eshetett csapdába.
Mindkét gyermek szülei túlélték a támadást, és próbálták elérni őket telefonon. Egyszer fel is vették a telefont, de nem hallatszott semmi a hívásban.
Ötezer dollár (mintegy 1,7 millió forint) segélyt juttat a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) az ott élő magyarok egészségügyi ellátásának támogatására a Magyar Amerikai Koalíció – közölte pénteken a washingtoni székhelyű szervezet az MTI beszámolója szerint.
Az amerikai magyar diaszpóraszervezet a súlyosan beteg, illetve fogyatékossággal élő kárpátaljai magyarok számára indított programot segíti az összeggel – derül ki a közleményből, amely szerint a támogatással a KMKSZ közelmúltban indított programjához járulnak hozzá, ami a műtéti beavatkozás előtt álló, vagy abból lábadozó, tartós ellátásra szoruló betegeket segíti a kárpátaljai magyarok körében.
A Magyar Amerikai Koalíció 2022. február 26. óta több mint 115 ezer dollár (mintegy 40 millió forint) értékű humanitárius segélyt juttatott el a háború által érintettek és a harcok elől menekülők számára – közölte a szervezet, jelezve azt is: tovább folytatják a segélyek és adományok gyűjtését a háborús menekültek számára.