Mint beszámoltunk róla, a koronázás kapcsán megjelentek a monarchiaellenes köztársaságpártiak is, akik demonstrációt szerveztek a Trafalgar téren a kivégzett I. Károly szobránál.
A ceremóniát a téren is közvetítették, ahol a BBC beszámolója szerint a demonstrálók végig fütyültek, amikor pedig elhangzott III. Károly neve vagy az Isten óvd a királyt!, akkor belekezdtek a Nem az én királyom! skandálásába – a brit közmédia helyszínen tartózkodó tudósítója szerint akadt, aki azt kiabálta, Károly ugyanolyan átlagos ember, mint bárki más.
A koronázást követő körmeneten a királyi párral együtt fog vonulni a Nemzetközösség több mint 40 országából származó 7000 katona, akik már hónapok óta erre a jeles alkalomra gyakorolnak. Winston Churchill 1965-ös temetése óta nem parádézott ennyi katona London utcáin, és egy kutya is velük fog tartani: Seamus, az ír farkaskutya, az Ír Gárda kabalája.
Az elmúlt hetekben a menetet gyakorolták többek között az odihami légi bázison, illetve nemrég éjszaka vonultak végig London utcáin, ahol elpróbálták a szombati felvonulást.
Seamus is #Coronation ready‼️ https://t.co/1HyQ1p8bcI pic.twitter.com/Fm4JkdjAEx
— HRH Princess Riley Dog (@Rileydo73362981) May 3, 2023
Annak ellenére, hogy Londonban még csak most múlt el reggel nyolc óra, a koronázás pedig csak délben kezdődik, érkeznek az első vendégek a westminsteri apátságba, ahol majd III. Károlyt megkoronázzák.
Erre egyébként a vendégeknek helyi idő szerint 7 óra 15 perc és 8 óra 30 perc között van lehetőségük, míg a meghívott állam- és kormányfők, illetve a miniszterek, és a királyi család tagjai helyi idő szerint 9 óra 30 és 10 óra 45 perc között érkeznek meg.
III. Károly koronázási ünnepsége jóval szerényebb lesz II. Erzsébeténél, ami szűkített vendéglistát és csökkentett kiadásokat is jelent. Heteken át találgatták, a királyi családdal kifejezetten rossz viszonyt ápoló Harry herceg és Meghan Markle részt vesznek-e a szertartáson, ám a Buckingham-palota közlése szerint csak előbbi jelenlétére lehet számítani. A királyi sarj egyes értesülések alapján 24 órát fog Londonban tartózkodni, majd hazautazik, hogy megünnepelje fia, Archie herceg negyedik születésnapját. A ceremónia során is sorokkal hátrébb ülhet családtagjaitól a westminsteri apátságban, illetve az azt követő felvonuláson sem vesz részt.
A kegyvesztett András herceg szintén hivatalos szerep nélkül maradt, így ő is csak a szertartáson lesz ott, míg testvére, Anna hercegnő az uralkodó személyes kísérője lesz, lóháton fogja vezetni a menetet. Rajtuk kívül tiszteletét teszi még a ceremónián Vilmos herceg, Katalin hercegné, György herceg, Sarolta hercegnő, Lajos herceg, Sir Timothy Laurence admirális, Eduárd edinburgh-i herceg, Zsófia hercegné, Eduárd kenti herceg, Alexandra hercegnő, Richárd gloucesteri herceg és Brigitta gloucesteri hercegné, akik a Buckingham-palota erkélyéről is integetni fognak.
Az állami vezetők, közjogi méltóságok – köztük Novák Katalin köztársasági elnök – mellett saját szemével nézheti a szertartást az amerikai first lady, Jill Biden, a Beckham-házaspár, illetve Kamilla királyné volt férje, Andrew Parker Bowles, aki András herceg exfeleségével, Sára yorki hercegnével ellentétben meghívást kapott az eseményre.
Tekintse meg III. Károly útját a trónig rövid Instagram-videónkban:
A Buckingham-palota hivatalosan is megerősítette, hogy a királyi családban betöltött tisztségükről lemondott Károly testvére, András, és fia, Harry is részt vesz a ceremónián, ugyanakkor mivel már nem aktív hercegek, ezért semmilyen formális feladatban nem vesznek részt – tudósít róla többek között a The Guardian.
Mint ismert, András szexuális zaklatás vádja miatt mondott le tisztségeiről, Harry pedig Károllyal ápolt rossz kapcsolata miatt. A Jeffrey Epsteinnel egyébként baráti viszonyt ápolt András tagadta a vádakat, annak ellenére, hogy egy polgári per során több millió dollárt fizetett ki egy nőnek, akivel állítása szerint vele soha nem is találkozott és még csak nem is ismeri őt.
Talán az időjárás szeszélyeit akarták kicselezni, mindenesetre a Buckingham-palota erkélyét csak a koronázás előtt pár órával kezdték el feldíszíteni.
Bátor, aki át szeretne jutni a kordonokon, mivel kétméterenként rendőröket állítottak a bámészkodók elé, nehogy bárki is a királyi családra, különösen III. Károlyra és Kamilla királynéra rontson. Már egy tűt is alig lehetne elejteni a tömegben, igen nehezen megy a közlekedés az utcában. Mindeközben a BBC helikoptere többedjére köröz a tömeg fölött, és már hallani a zenekart, feltehetőleg próbálnak.
Amikor édesanyja szeptemberben elhunyt, III. Károly király nem csupán a koronát örökölte. Erzsébet királynő John Major kormányával 1993-ban kötött megállapodásának értelmében a brit uralkodók ráadásul mentesülnek az örökösödési adó alól, ha vagyonukat a trónörökösre ruházzák át. A Guardian 1,8 milliárd fontra (kb. 767 milliárd forint) teszi a király teljes vagyonát.
A 2022-es pénzügyi beszámoló szerint a brit korona éves bevétele mindössze 9,9 millió fontot tett ki, míg kiadásaik meghaladták a 102 millió fontot. Ennek nagy része, 63,9 millió font az ingatlanok fenntartására ment, míg 23,7 millió font a bérköltségekre. Ezen a ponton fölmerülhet a kérdés, hogy miként menedzseli a kiadásait a brit uralkodócsalád.
Befutottak a mesterlövészek. A hangulat pedig egyre jobb, a bámészkodók tulajdonképpen mindenkit megtapsolnak, ujjongva lobogtatva a brit zászlót.
A szervezők kiemelt figyelmet szenteltek annak, hogy a sajtó munkatársai a lehető legjobb helyről követhessék az eseményeket.
Harry herceg már gyerekként is sokkal inkább az édesanyjához, Diana hercegnéhez ragaszkodott, aki biztosította számára a lelki támaszt. A hercegné halálát követően viszont édesapja, III. Károly nem tudta betölteni ezt az űrt, és távolságtartó magatartása meggátolta azt az apa-fia viszony kialakulását, amit a legtöbbek ismernek. Meghan Markle betoppanása a királyi család életébe pedig olyan ellentéteket szült III. Károly és Harry herceg között, hogy azóta sem tudták elásni a csatabárdot.
A média által meghurcolt pár nem számíthatott védelemre se a palota, se III. Károly részéről, amiért Harry herceg máig várja a bocsánatkérést. A sussexiek hivatalos királyi teendőiknek búcsút intve 2020-ban letették a lantot, és azóta is csak a legjelesebb családi események alkalmával térnek vissza. Ugyan Fülöp herceg temetése, II. Erzsébet platinajubileumi ünnepsége, illetve későbbi búcsúztatása jó alkalmat biztosíthatott volna a famíliának arra, hogy rendezzék nézeteltéréseiket, ez nem történt meg. A herceg a koronázási ünnepségen ugyan egymaga részt fog venni, hivatalos szerepe már nem lesz, ahogy a ceremónia során is távol fog ülni családtagjaitól.
Meg kellett békélnem a gondolattal, hogy sosem várhatok tőlük őszinte bocsánatkérést
– mondta a herceg a tavalyi év végén debütált sorozatukban.
III. Károly király koronázására vonattal érkeztek a katonák a Waterloo állomásra.
A brit YouGov közvélemény-kutató cég időközönként megméri, hogy a britek mit gondolnak az élet dolgairól, ennek kapcsán például megmérik a monarchia mint államforma támogatottságát.
Károly elég nehéz időszakban követi a trónon II. Erzsébetet: miközben a Nemzetközösség tagállamai közül már legalább három jelezte, hogy a jövőben egy népszavazás keretén belül kiválnának a brit korona alól, addig az Egyesült Királyságban is feléledtek a köztársaságpárti hangok.
A legfrissebb YouGov-kutatás szerint a britek többsége még most is támogatja a monarchiát – a reprezentatív kutatás szerint 62 százalékuk –, ugyanakkor ez az életkorral nagyon változik: a 65 év felettiek 79 százaléka támogatja,
azonban a legfiatalabb korosztályban, a 35 év alattiaknál már a köztársaságpártiak vannak többségben.
E korcsoport 36 százaléka monarchista, míg 40 százalékuk köztársaságpárti.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az Egyesült Királyság magára hagyná a királyi családot, és rövid időn belül kikiáltják a köztársaságot, ugyanakkor ha a kérdést úgy teszik fel, hogy száz év múlva is monarchia lesz-e az államforma, akkor még a monarchisták is szkeptikusok: a válaszadók 45 százaléka gondolja azt, hogy valószínűleg vagy biztosan monarchia lesz az Egyesült Királyság 2123-ban is, míg 37 százalékuk szerint nem.
Ráadásul az Egyesült Királyság különböző országaiban is más a támogatottsága: ugyan Walesben többségben a monarchisták vannak a korona 56 százalékos támogatottságával, de Észak-Írország esetén ez már csak 47 százalék, míg a régóta függetlenedéssel kacérkodó Skóciában mindössze a skótok 37 százaléka támogatja a monarchia intézményét.
Van, aki Manchesterből, mások Kínából és Indiából repültek Londonba, hogy lássák a frissen megkoronázott III. Károlyt. Bár közülük a legtöbben tegnap a Parliament Streeten sétálva azt hitték, alig lesznek majd az utca két oldalán, de mostanra majdnem dugig beteltek a helyek.
Már több mint tíz éve elkezdtek dolgozni azon, hogy modernebb köntösbe ültessék a korábbi koronázási terveket, és III. Károly nem titkolt célja volt, hogy csökkentse a költségeket – tekintve, hogy a koronázást az állam fizeti, nem a királyi család. Bár hivatalos információk nincsenek a kiadásokra vonatkozólag, a becslések szerint még ennek ellenére is 50-100 millió fontba kerülhetett az ünnepségsorozat, míg a királynő idejében 1,5 millió fontot áldoztak rá, ami ma körülbelül 50 millió fontot jelentene.
A koronázási terv alábbi változtatásait pedig még II. Erzsébet is jóváhagyta:
Az eddigi információk szerint a szertartás egyéb elemeit meghagyták, viszont lerövidítették az azt követő felvonulást, így nyolc kilométer helyett csak két kilométeren át kell az állami aranyhintón ücsörögnie a királyi párnak.
Katonai hadműveletként kezelik a koronázási szertartást, és ennek megfelelően katonai elnevezést kapott a ceremónia: Országalma-műveletnek nevezik. A koronázást hagyományosan az éppen hivatalban lévő Earl Marshal szervezi. A tisztséget 1386 óta Norfolk hercege látja el, az idén történetesen Edward Fitzalan-Howard.
A szertartás legszentebb pillanatait a földi halandók nem láthatják. Amikor az uralkodót megkenik a krisztusolajjal, a hagyományok szerint magába száll, elmélyül vállalt feladatain és saját felelősségén. Ezeket a perceket a legnagyobb tisztelet övezi.
Sehol a világon nem olyan látványos a koronázási ceremónia, mint az Egyesült Királyságban. Ez részben érthető, hisz csaknem ezeréves a hagyomány. Hódító Vilmos volt az első uralkodó, aki 956 éve, 1066. december 25-én a Westminster-apátságot választotta koronázása helyszínéül.
Elkezdtek ömleni az emberek az utca mindkét oldalára, valószínűleg másfél órán belül már egyetlen szabad hely sem lesz. II. Erzsébet temetésekor is órákkal a szertartás kezdete előtt lezárták a Parliament Streetet, nagyon valószínű, hogy most is ez lesz. Ránézésre már most többen vannak a helyszínen, mint a temetéskor. Mindeközben elindultak az első lovas rendőrök is.
A közvéleményben olyan sok szó nem esik arról, de annak ellenére, hogy a Brit Birodalom felbomlott, a mindenkori brit király több ország uralkodója is – nevezetesen 15-nek: Antigua és Barbuda, Ausztrália, Bahamák, Belize, Egyesült Királyság, Grenada, Jamaica, Kanada, Pápua Új-Guinea, Salamon-sziget, Saintt Kitts és Nevis, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Szent Lucia, Tuvalu, illetve Új-Zéland.
Ennek oka, hogy a többnyire korábbi Brit Birodalom országait tömörítő nemzetközi szervezet, a Brit Nemzetközösség (Commonwealth) fejeként ezen országokban is ő az államfő.
Ugyanakkor már II. Erzsébet idején is több állam döntött úgy, hogy monarchia helyett köztársaság lesz az államformája – legutóbb Barbados tett így 2021 novemberében, amivel
összesen 19-re nőtt azon államok száma, amelyek kiváltak már a modern brit korona alól.
Azonban ez a szám a jövőben valószínűleg tovább gyarapodik: II. Erzsébet halálát követően Antigua és Barbuda, a Bahamák, illetve Jamaika is bejelentette, hogy a jövőben népszavazást tartanak ezen országok államformáiról.
Korábban Ausztráliáról is szó volt, hogy ott is népszavazáson döntenének a kérdésről, ugyanakkor a konzervatív Scott Morrisont váltó balközép Anthony Albanese a kérdést elnapolta a királynő halála utáni kegyeletből.
Egyébként Albanese is ellátogat a koronázásra, és az AP hírügynökségnek elmondta, esküt tesz a király előtt, ugyanakkor ő alapvetően köztársaságpárti – az 1999-es népszavazáson is a köztársaságra szavazott, azonban végül a monarchisták győztek.
A legjobb állóhelyeket a koronázás útvonalán már előző nap biztosították maguknak azok, akik sátrakban töltötték az éjszakát.
A koronázási ceremóniát követő menet némileg rövidebb lesz II. Erzsébet hetven évvel ezelőtti felvonulásánál, ami kétórás volt, és körülbelül nyolc kilométeren át tartott, érintve az Oxford és a Regent Streetet. Az átdolgozott koronázási terveknek köszönhetően viszont III. Károly és Kamilla királyné körmenete csak két kilométeres lesz, ami 40 percig tart majd.
A királyi pár útja előbb a Buckingham-palotától fog vezetni a The Mallon, az Admiralty Archon és a Parliament Streeten át a westminsteri apátságig, majd ugyanígy visszafele. A szertartás után több mint 40 ország hétezer katonája vonul majd fel, ami azért különleges, mivel Winston Churchill 1965-ös temetése óta nem parádézott ennyi katona London utcáin.
Itt vagyunk a Parliament Streeten, itt haladnak majd végig az ünnepeltek. Már most nagy a tumultus, az utca két oldalán majdhogynem az összes helyet elfoglalták az első sorokban.
Az időjárás-előrejelzés szerint hamarosan elered az eső, pont akkor, amikor kezdődik a szertartás, de ennek egyelőre nyoma sincs.
Jó reggelt kívánunk!
Történelmi nap a mai, Nagy-Britanniában megkoronázzák III. Károly királyt. Kövesse velünk a londoni eseményeket – ne maradjon le semmiről!
A ceremóniát percről percre követjük, a helyszínre pedig már megérkezett kollégánk, Harnisch Kitti.
A király brit idő szerint 10:53 órakor lép be a Westminster-apátságba a nyugat felé néző főbejáraton, és a koronázási ceremónia 11 órakor kezdődik.