Videón, ahogy egy ház úszik a vízen a Dnyipro folyón lévő gát lerombolása után

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Vlagyimir Putyin az elcsatolt területekkel kapcsolatban tárgyalt.
• Súlyos találat érte a kahovkai vízerőmű gátját.
• Fokozzák a nyomást az oroszok, egyre súlyosabb harcok folynak Ukrajnában.
• A brit hírszerzés szerint ez a mozzanat kulcsfontosságú lehet a háborúban.
• Volodimir Zelenszkij: Az oroszok nem csak Ukrajnával állnak háborúban.
• Herszon régióban az árvíz robbanóaknákat sodor a civilek felé.
• Videón, ahogy egy ház úszik a vízen a gát lerombolása után.
• Bendarzsevszkij Anton: Ukrajna nem lett volna képes a Nova Kahovka-i gát felrobbantására.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is. Jó pihenést kívánunk!

Az Európai Unió és a strasbourgi székhelyű Európa Tanács is elítélte a Nova Kahovka-i víztározó gátja ellen kedd reggel elkövetett robbantásos támadást, ami miatt – mint írták – civileket kell evakuálni a térségből, és súlyos ökológiai kár fenyeget.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos közös nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz támadások „példátlan szintet értek el” a vízerőmű gátjának megsemmisítésével.

A robbantásos merénylet az orosz atrocitások új dimenzióját képviseli, és a nemzetközi jog, különösen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülhet

– írták.

Azzal pedig, hogy a gát vízszintjének csökkenése befolyásolja a zaporizzsjai atomerőmű reaktorainak hűtővízhez való hozzáférését, Oroszország megsérti a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vonatkozó határozatait, valamint a NAÜ nukleáris biztonság és védelem biztosítására vonatkozó alapelveit. Ez felelőtlen és teljességgel elfogadhatatlan – húzták alá.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács nyilatkozata szerint Oroszország teljes felelősséggel tartozik a nemzetközi humanitárius jog megsértéséért és a háborús bűnökért, beleértve a polgári és kritikus infrastruktúrák elleni támadásokat is. Oroszország meggondolatlan cselekedete számos civil kényszerű kitelepítéséhez vezetett, és újabb humanitárius válság kockázatát jelenti – figyelmeztettek.

A Nova Kakhovka-i gát összeomlása és a mögötte lévő víztározó lecsapolása nem jelent közvetlen biztonsági veszélyt a folyásirányban feljebb fekvő zaporizzsjai atomerőműre, de ukrán és ENSZ-szakértők szerint hosszú távon kihatással lesz annak jövőjére.

Az ukrán Energoatom atomenergetikai vállalat a Telegram közösségi médiaplatformon közölte, hogy a helyzet „ellenőrzés alatt” van Európa legnagyobb atomerőművében.

Rafael Mariano Grossi, az ENSZ nukleáris felügyeletét ellátó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója tudatta: „Jelenlegi értékelésünk szerint az erőmű biztonságát nem fenyegeti közvetlen veszély”.

„Cselekedeteik ellentétesek a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel” – áll az elnöki hivatal keddi közleményében.

Hozzátették, hogy hivatalosan is tájékoztatják az orosz nagykövetség vezetőjét a kiutasításokról.

A döntés Sauli Niinisto finn elnök és az ország kül- és biztonságpolitikai miniszteri bizottságának ülésén született.

Arina Szabalenka azt mondta, nem helyesli hazája szerepét az ukrajnai háborúban. Hozzátette, hogy nem támogatja Aljakszandr Lukasenka belorusz elnököt.

„Nem támogatom a háborút, ami azt jelenti, hogy jelenleg nem támogatom Lukasenkát” – jelentette ki a női világranglista második helyezettje a francia nyílt teniszbajnokságon (Roland Garros).

Mint ismert, kedden újabb ukrán–belorusz nézeteltérés miatt tüntetett a párizsi közönség a Roland Garroson – ezúttal is Arina Szabalenka maradt hoppon.

Az idei Australian Openen győztes belorusz teniszező az ukrán Elina Szvitolinával játszott a francia nemzetközi bajnokság negyeddöntőjében, és nyert bő másfél óra alatt 6:4, 6:4-re.

Ahogyan a mérkőzések után szokás, ezúttal is bement a hálóhoz, hogy megköszönje ellenfelének a játékot, azonban ahogyan a nyitófordulóban Marta Kosztjuk, most Szvitolina is kikerülte őt.

A hangját rendszeresen és erőteljesen hallató párizsi publikum ezúttal sem változtatott az attitűdön, és kifütyülte az ukrán játékos tettét.

Emelkedett a búza és a kukorica világpiaci ára ma reggel, miután az ukrán gátszakadás aggodalmat keltett a globális élelmiszer-ellátó körökben.

A búza ára 2,4 százalékkal emelkedett kedden a chicagói tőzsdén, a kukorica vékában számolt ára több mint 1 százalékkal emelkedett, míg a zab 0,73 százalékkal drágult.

Dél-Ukrajnában a gátszakadás következtében pusztító áradások által sújtott területen hatalmas mezőgazdasági területek találhatók.

Andrej Sizov, a SovEcon fekete-tengeri mezőgazdasági piackutató cég ügyvezető igazgatója szerint a gát átszakadása „rendkívül jelentős esemény, amely szörnyű következményekkel járhat”.

Vezető nélküli traktort fejlesztenek a termőföldek aknamentesítésére Ukrajnában. Az egyik ukrán startup egy távolról irányítható rendszerre szeretné bízni a munkák kivitelezését.

Az elképzelések szerint egy drón, egy aknamentesítő robot és egy traktor dolgozna össze. A drón fésüli át a terepet a magasból, a légi eszköz szenzorainak köszönhetően egy méter mélységben képes észlelni a veszélyes objektumok és robbanóanyagok jelenlétét. A detektált aknákat a robot hatástalanítja és távolítja el, az utolsó simításokat pedig a traktor végzi el – írta a rakéta.hu.

Ukrajna a világ legnagyobb aláaknázott területévé vált az orosz invázió akciói miatt. Jelenleg az ország területének mintegy 30 százaléka aknákkal és fel nem robbant lőszerekkel van teleszórva. Ezekkel a mutatókkal az ország megelőzte Afganisztánt és Szíriát is – áll a GLOBSEC elemzőközpont jelentésében.

Az elemzők megállapították, hogy az oroszok nagyon leleményesen valósítják meg céljukat, hogy minél nagyobb ukrán földterületet tegyenek lakhatatlanná: gyakran hagynak aknacsapdákat halott embereken vagy állatokon, valamint elrejtik a gránátokat az utakon, erdőkben és mezőkön, ahol könnyen rájuk lehet lépni – idézi a jelentést az Unian.

Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint a Bahmut északi részén fekvő Berhivka település teljes egészében a Kreml ellenőrzése alatt áll – írja az al-Dzsazíra angol nyelvű kiadása.

„Az Ukrán Fegyveres Erők harcosainak támadását az orosz egységek sikeresen visszaverték” – közölte a minisztérium a Telegramon. Azok a hírek, amelyek szerint az orosz csapatok elhagyták Berhivkát, nem felelnek meg a valóságnak – írták.

Finnország kiutasítja a helsinki orosz nagykövetség kilenc diplomatáját – jelentette be kedden Sauli Niinistö finn elnök hivatala. Az érintett orosz diplomatákat a tájékoztatás szerint hírszerzési tevékenységgel vádolják.

Finnország kiutasítja Oroszország nagykövetségének kilenc munkatársát. A finn külügyminisztérium erről értesíteni fogja az orosz nagykövetet

– olvasható a közleményben.

„Tevékenységük a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezményt sértette” – derült ki az állásfoglalásból, amely szerint a döntést Niinistö és a finn kül- és biztonságpolitikai miniszteri bizottság megbeszélését követően hozták meg.

Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője gúnyt űzött az orosz védelmi minisztériumból, miután a tárca azt állította, hogy az orosz erők meghiúsítottak egy „nagyszabású” ukrajnai offenzívát.

Prigozsin, akinek csapatai hónapokig harcoltak a kelet-ukrajnai Bahmut városában, és aki gyakran kritizálja az orosz katonai vezetést, Telegram-csatornáján „vad fantáziálásnak” minősítette a legújabb állításokat – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.

Alekszandar Vucsics szerb elnök a Financial Times című brit napilapnak nyilatkozva kijelentette, nem ellenzi, hogy országa lőszert adjon el közvetítőknek, akik azt Kijevbe szállítják, írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

„A szerb elnök elmondta, tisztában van az amerikai kormány jelentéseivel, amelyek szerint szerb lőszerek közvetítőkön keresztül Ukrajnába kerültek. Az államfő nem tervezi ennek megakadályozását” – írja a lap. Az elnök megjegyezte, nincsenek kétségei afelől, hogy ilyen szállítások megtörténhetnek.

A kiadvány három, a térségben dolgozó nyugati diplomatára hivatkozva azt írja, hogy ez az „eljárás” döntő tényezővé vált, ami érezhető elmozdulást jelentett az Egyesült Államok, a NATO és az EU által Szerbiának a koszovói eszkaláció miatt a közelmúltban nyújtott támogatás tekintetében.

Vucsics arra a kérdésre, hogy Szerbia szándékos lépése volt-e ez a nyugati jóváhagyás megszerzése érdekében, így válaszolt:

Belgrád semleges módon igyekszik eljárni. De nem vagyok bolond. Tudom, hogy a fegyverek egy része Ukrajnába kerülhet.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint Oroszország „példátlan szintre” emelte az Ukrajna elleni agresszióját a Nova Kahovka-i gát felrobbantása után.

„Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli ezt a támadást. Ez az orosz atrocitások új dimenzióját képviseli, és a nemzetközi jog, különösen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülhet” – fogalmazott a főképviselő.

Borrell hozzátette, hogy az EU „aktívan figyelemmel kíséri a helyzetet”.

Ukrajna terrorista államnak nevezte Oroszországot az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bírósága (ICJ) meghallgatásán a Nova Kahovka-i víztározó gátja elleni robbantásos támadás miatt – tájékoztatott a L’essentiel című francia nyelvű luxembourgi hírportál kedden.

A Nemzetközi Bíróság négynapos meghallgatást kezdett kedden az ukrán–orosz ügyben, amelyet Kijev a kelet-ukrajnai szakadárok orosz támogatása és a megszállt Krím ukrán lakóival való rossz bánásmód miatt indított.

Oroszország tettei egy terrorista állam, egy agresszor tettei

– fogalmazott Anton Korinevics, az ukrán külügyminisztérium nemzetközi jogi osztályának igazgatója, majd hozzátette: Oroszország nem tudja legyőzni Ukrajnát a csatatéren, ezért a polgári infrastruktúrát veszi célba, hogy megpróbálja behódoltani az országot.

Korinevics továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy a gátrobbantás veszélyezteti a zaporizzsjai atomerőmű biztonságát is.

Michael Clark brit védelmi elemző azt vizsgálta, hogy Ukrajna képes lenne-e felrobbantani a kahovkai gátat.

Az elemző kizárta Ukrajna részvételét a robbantásban, valamint hangsúlyozta, hogy ez a támadás csak Oroszországnak érte meg – írta az Unian.

„Nehéz lenne elhinni, hogy Ukrajna áll a gát robbantása mögött. Az ukrán robbanás azért sem lehetséges, mert a gát orosz oldalról robbant fel – mondta Clark.

Oroszország 15 év börtönbüntetésre ítélte Bohdan Ziza krími művészt, miután 2022. május 16-án éjszaka az ukrán zászló színeivel, kék és sárga festékkel öntötte le a Jevpatorijai önkormányzat ajtaját. Másnap a férfit letartóztatták.

Az Ukrajinszka  Pravda információi szerint az oroszok terrortámadással, fenyegetőzéssel, valamint az akcióval egy időben elkövetett terrorizmussal vádolják a festőt, miután videóüzenetben is tiltakozott a háború ellen.

Ziza elismerte, hogy háborúellenes gyűlést szervezett, de kitartott amellett, hogy senkinek sem ártott. Az ügyész 18 év börtönt kért a művészre.

Az orosz erők megtámadták Herszont, miközben az ukránok civileket evakuálnak a térségből a kahovkai gát felrobbantása miatt – közölte az ukrán Belügyminisztérium.

A The Kyiv Independent információi szerint az orosz támadásban megsebesült két herszoni rendőr, akik épp a mentési munkálatokban segédkeztek.

Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét megdöbbentette, hogy az oroszok kedd hajnalban felrobbantották a dél-ukrajnai Noha Kahovkában található gátat. Erről részletesen is beszámoltunk cikkünkben.

Michel Twitter-oldalán arról írt, az oroszokat bíróság elé állítja tettükért.

Megdöbbentett a Kahovka gátnál történt példátlan robbantás. A polgári infrastruktúra lerombolása egyértelműen háborús bűncselekménynek minősül, ezért bíróság elé állítjuk Oroszországot

– közölte.

Michel elmondása szerint a júniusi EU-csúcson felveti a robbantás ügyét, és felajánlja az EU segítségét az elárasztott területeken élők számára.

Az ENSZ Twitter-oldalán kedd reggel tudatták, hogy június 6-án van az orosz nyelv napja.

A posztot jó eséllyel előre eltervezték, azonban a Nova Kahovkában történt gátrobbantás fényében a bejegyzést visszatetszéssel fogadták a Twitter-felhasználók.

Június 6-át – Alekszandr Puskin születésnapját – az UNESCO kezdeményezésére 2010-ben nyilvánították az orosz nyelv napjává.