Berlin és Varsó nem tud megegyezni az Ukrajnának átadott Leopard harckocsik karbantartási munkálataival összefüggésben.
Április 21-én a németországi Ramstein légi bázison Boris Pistorius német védelmi miniszter bejelentette, hogy május végén Lengyelországban nyitják meg az Ukrajnának szállított Leopard harckocsik javítóközpontját. A miniszter az úgynevezett javítóközpont hozzávetőleges költségét 150 millió euróra becsülte.
Két hónappal a ramsteini találkozó után azonban védelmi ipari források szerint a német–lengyel harckocsiprojekt még mindig nem halad előre. Ehelyett Berlin és Varsó elkeseredetten vitatkozik a közös vállalat struktúrájának részletein, írja a Der Spiegel.
A tervezet szerint a két német harckocsigyártó, a Rheinmetall és a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) közös vállalatot hozott volna létre. A lengyel állami céggel, a PGZ-vel közösen pedig egy közös harckocsiműhelyt terveztek létrehozni a lengyelországi gliwicai és poznani gyárakban. A Leopard harckocsik javítási költségeit a német kormány fedezte volna.
Ipari körökben azonban azt mondják, hogy ezt a projektet Lengyelország még mindig akadályozza. A lengyel PGZ cég például nagyon „furcsa elképzelésekkel” állt elő a harckocsik javítási költségeivel kapcsolatban, bennfentesek rendkívül elszállt árakról beszéltek, írja a német kiadvány.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is. Jó pihenést kívánunk!
Az amerikai tengerészgyalogság veteránját, Ian Frank Tortoricit megölték, miközben egy kramatorszki étteremben vacsorázott. A férfi hozzátartozói megerősítették a haláláról szóló információkat. Erről a CBS hírcsatorna számolt be.
Tortorici – aki a háború elején érkezett Ukrajnába – a külföldi zsoldosokat tömörítő Nemzetközi Légió tagjaként vett részt a harcokban Kijev oldalán.
Berlin és Varsó nem tud megegyezni az Ukrajnának átadott Leopard harckocsik karbantartási munkálataival összefüggésben.
Április 21-én a németországi Ramstein légi bázison Boris Pistorius német védelmi miniszter bejelentette, hogy május végén Lengyelországban nyitják meg az Ukrajnának szállított Leopard harckocsik javítóközpontját. A miniszter az úgynevezett javítóközpont hozzávetőleges költségét 150 millió euróra becsülte.
Két hónappal a ramsteini találkozó után azonban védelmi ipari források szerint a német–lengyel harckocsiprojekt még mindig nem halad előre. Ehelyett Berlin és Varsó elkeseredetten vitatkozik a közös vállalat struktúrájának részletein, írja a Der Spiegel.
A tervezet szerint a két német harckocsigyártó, a Rheinmetall és a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) közös vállalatot hozott volna létre. A lengyel állami céggel, a PGZ-vel közösen pedig egy közös harckocsiműhelyt terveztek létrehozni a lengyelországi gliwicai és poznani gyárakban. A Leopard harckocsik javítási költségeit a német kormány fedezte volna.
Ipari körökben azonban azt mondják, hogy ezt a projektet Lengyelország még mindig akadályozza. A lengyel PGZ cég például nagyon „furcsa elképzelésekkel” állt elő a harckocsik javítási költségeivel kapcsolatban, bennfentesek rendkívül elszállt árakról beszéltek, írja a német kiadvány.
Belarusz kész platformot biztosítani a béketárgyalások folytatásához – jelentette ki Jurij Ambrazevics belorusz külügyminiszter-helyettes az STV tévécsatorna műsorában, írja az orosz Interfax hírügynökség.
„Készek vagyunk mindent biztosítani, amink van, megosztani, amink van, azzal, akivel szükséges. Ezért, ha a körülmények megfelelőek, Minszk lesz, úgy gondolom, az első a sorban az ilyen jellegű tárgyalások lebonyolításához” – mondta a diplomata.
Ugyanakkor Ambrazevics elmondta, hogy Belarusz soha nem kérte, hogy közvetítő legyen, így csak akkor kész platformot biztosítani a tárgyalásokhoz, ha a többi fél is érdekelt ebben.
Az orosz erők közel kétszázadnyi embert vesztettek a Tavria irányában, miközben az ukrán erők 17 egységnyi ellenséges haditechnikai eszközt és négy ellenséges lőszerraktárat is megsemmisítettek az elmúlt nap folyamán.
Ezt Alekszandr Tarnavszkij tábornok, a Tavria operatív és stratégiai csapatcsoport parancsnoka írta Telegramon.
Ukrajnának eszközökre van szüksége az orosz Lancet kamikaze drónok elleni harchoz – jelentette ki Jurij Sak, Olekszij Reznyikov védelmi miniszter tanácsadója a The Daily Telegraphnak.
„Információnk szerint az oroszok egyre több pénzt fektetnek ezeknek a drónoknak a gyártásába. Bármi, ami veszélyt jelenthet a csapatainkra, aggodalommal tölt el bennünket” – tette hozzá.
Oroszország növeli a halálos Lancet öngyilkos drón használatát a háborúban, hogy megakadályozza az ukrán ellentámadás kibontakozását, írja a The Telegraph.
Az olcsó, pilóta nélküli repülőgép, amely képes a nálánál sokkal nagyobb járműveket megsemmisíteni, problémává vált az ukrán csapatok számára a frontvonalak mentén, mutat rá a brit kiadvány.
Joe Biden amerikai elnök Európába utazik egy három országot érintő út keretében, amelynek célja a NATO megerősítése Oroszországgal szemben, miközben az ukrajnai háború folytatódik, írja a Sky News.
Az amerikai elnök kiruccanása Londonban kezdődik, ahol a tervek szerint találkozik a királlyal és Rishi Sunak miniszterelnökkel.
A Fehér Ház szerint a találkozók „tovább erősítik a nemzeteink közötti szoros kapcsolatot”.
Az orosz kormányzati szereplők és a pápai küldött közötti megbeszélések nem a béketervről szóltak, hanem humanitárius kérdésekre összpontosítottak – mondta Matteo Zuppi bíboros, írja a The Telegraph.
Zuppi a héten Moszkvában járt, ahol találkozott Jurij Uszakov orosz elnöki főtanácsadóval és Kirill moszkvai pátriárkával, az orosz ortodox egyház vezetőjével.
Ferenc pápa korábban felkérte Zuppit, hogy hajtson végre békemissziót a háború befejezése érdekében.
„A megbeszélések fontosak voltak, különösen a humanitárius szempontok tekintetében, amelyekre összpontosítottunk. A béketerv tekintetében nem történt előrelépés. Ezzel együtt nagy a törekvés arra, hogy az erőszak véget érjen, és hogy az emberéleteket meg lehessen menteni, különös tekintettel a gyermekekre” – mondta Zuppi.
Ferenc pápa már többször felszólított az ukrajnai orosz invázió befejezésére.
Robbanásról érkezett jelentés egy katonai repülőtér közelében Oroszország déli régiójában, a Krasznodari határterületen – írja a The Telegraph.
Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója az orosz médiára hivatkozva azt mondta, hogy a robbanás Primorszko-Ahtarszkban történt.
Elmondása szerint ez egy kulcsfontosságú repülőtér, ahonnan drónokat és rakétákat indítanak Ukrajna felé az oroszok.
A Telegramon azt állították, hogy az orosz légvédelem lelőtt egy, a területet célzó rakétát. Független hírforrásból ezt egyelőre nem tudták megerősíteni más sajtóorgánumok.
Russian media report an explosion in the area of a military airfield in Primorsko-Akhtarsk, Krasnodar region, Russia.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) July 2, 2023
This is an airfield from which drones and missiles are launched on Ukraine. pic.twitter.com/h4KaveKINL
Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) értékelése szerint az ukrajnai háború bomlasztó hatással van az orosz vezetésre.
William Burns, a CIA igazgatója az angliai Ditchley Alapítvány éves előadásán a BBC beszámolója alapján helyi idő szerint szombaton arról beszélt, hogy az ukrajnai orosz hadművelet miatt érzett csalódottság új lehetőséget biztosít az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek értesülések gyűjtésére egy héttel a Wagner orosz magánhadsereg zsoldosai kudarcba fulladt oroszországi lázadása után.
Ez az elégedetlenség egyedülálló lehetőséget teremt a CIA számára
– hangoztatta Burns, tekintettel a lehetséges ügynökök toborzására. „Nem fogjuk ezt a lehetőséget elmulasztani” – tette hozzá.
A CIA-igazgató úgy vélekedett, hogy a Wagner-csoportot vezető Jevgenyij Prigozsin cselekedetei „élénk emlékeztetők arra, milyen bomlasztó hatással jár saját társadalmára és rezsimjére Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja”.
Mint mondta, Jevgenyij Prigozsin nyilatkozatai és tettei még egy ideig hatni fognak. „A háborúval kapcsolatos csalódottság további fejfájást fog okozni az orosz vezetésnek” – tette hozzá.
A CIA az utóbbi hetekben kampányt indított a közösségi médiában, amellyel az Oroszországban élő embereket akarja elérni: a Telegramon és más üzenetküldő szolgáltatásokon egy felvételt is közzétettek arról, miként lehet rejtett módon és névtelenül kapcsolatba lépni az amerikai hírszerzéssel. Csak az első héten 2,5 millióan nézték meg ezt a videót.
Orosz robbanóanyagtól sérült meg egy traktoros, miközben terepmunkát végzett Ukrajna déli Herszon régiójában – közölte egy tisztviselő, írja a Sky News.
Jaroszlav Janusevics, a Herszoni terület kormányzója a Telegramon arról számolt be, hogy a 48 éves férfi zúzódásokat szenvedett az arcán, a mellkasán és a kezén, amikor felrobbant az akna, amire ráhajtott.
Elmondása szerint az orvosok gyorsan kiértek a helyszínre, azonban a férfi nem akarta, hogy bevigyék őt a közeli kórházba.
Orosz lövések következtében több ember megsérült, és épületek rongálódtak meg Herszon régióban – írja a Sky News.
A régió katonai adminisztrációja a Telegramon közölte, hogy egy gyógyszertár és egy étterem is tűz alá került, egy 50 éves férfit, valamint további két civilt kórházba kellett vinni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Jevgenyij Prigozsin Wagner-főnök múlt heti oroszországi lázadási kísérlete nagyban befolyásolta az orosz hatalmat a harctéren, és ez kedvezhet Ukrajna ellentámadásának.
Elveszítik a háborút. Nincs több győzelmük az ukrajnai csatatéren, ezért elkezdenek keresni valakit, akit hibáztathatnak
– mondta a spanyol médiával tartott szombati kijevi sajtótájékoztatón a CNN szerint.
Jefgenyij Prigozsin lázadása azonban hasznos lehet az ukrán ellentámadás korai szakaszában szerinte. Úgy véli, ki kell használniuk ezt a helyzetet, hogy kiszorítsák az ellenséget.
Voldimir Zelenszkij elmondta, hogy az ellentámadás nem fog gyorsan végbemenni, mert értékeli az emberéleteket, és stratégiai szempontok alapján határozza meg, hogy hol telepíti a csapatokat.
Voldimir Zelenszkijt megkérdezték arról is, félti-e a saját életét, mire azt válaszolta:
Vlagyimir Putyinra több veszély leselkedik, mivel az orosz elnöknek egyre több nemzetközi ellenfele van.
Az orosz igazságügyi minisztérium külföldi ügynöknek nyilvánította Pinchas Goldschmidt volt moszkvai főrabbit – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet vasárnap.
Goldschmidt tavaly, az Ukrajna elleni orosz offenzíva megindítása után két héttel elhagyta Oroszországot, és távozásra szólította fel az ott élő zsidókat is.
Az orosz igazságügyi minisztérium a TASZSZ hírügynökség szerint azzal indokolta döntését, hogy „Goldschmidt hamis információkat terjesztett Oroszország állami hatóságainak döntéseiről és politikájáról”, valamint „ellenezte az ukrajnai különleges katonai műveletet”.
Goldschmidt a The Guardian című lapnak januárban úgy nyilatkozott, hogy „ha visszatekintünk az orosz történelemre, azt látjuk, hogy amikor a politikai rendszer veszélybe került, akkor a kormány megpróbálta a zsidó közösség felé fordítani a tömegek haragját és elégedetlenségét”. A volt főrabbi úgy vélekedett, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója nyomán hasonló helyzet kezd kialakulni, és az orosz zsidók számára a távozás a legjobb megoldás.
A svájci születésű Goldschmidt 1993 óta volt a moszkvai zsidó közösség főrabbija. 2022 márciusában távozott Moszkvából, majd néhány hónappal később lemondott hivataláról.
Július 2-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a haditengerészeti erők napja alkalmából Odesszába utazott.
Az államfő meghallgatta Olekszij Nyizspapa, az ukrán fegyveres erők haditengerészete parancsnokának beszámolóját a Fekete-tengeren kialakult műveleti helyzetről, a haditengerészet védelmi képességeiről és a haditengerészet fejlesztési stratégiájáról.
Megvitatták továbbá a haditengerészeti drónprogram és a rakétaprogram időközi eredményeit és fejlesztési kilátásait, írja az Ukrajinszka Pravda.
Bucsában a városi park bejárata előtt a 2022. márciusi orosz megszállás alatt elhunyt városlakók emlékére készült installáció jelent meg.
Emlékezzünk mindenkire név szerint. Arra kérem önöket, hogy csatlakozzanak hozzánk, és tisztelegjenek az oroszok által megölt összes bucsai lakos emléke előtt
– mondta Anatolij Fedoruk, Bucsa polgármestere.
A polgármester 501 áldozatról beszélt. Az esemény célja, hogy minden közösség figyelmét felhívják a megszálló Oroszország által a városban elkövetett bűnökre.
Ezt nem lehet elfelejteni és nem lehet megbocsátani
– fogalmazott.
Oroszország „biztonsági aggályok” miatt lemondta kiemelt nemzetközi légi bemutatóját, miután az elmúlt hónapokban támadások érték az országot több alkalommal is – közölte a brit védelmi minisztérium.
A brit védelmi minisztérium szerint a kétévente megrendezésre kerülő MAKS show kulcsfontosságú a hadiipar exportvásárlóinak biztosítása szempontjából – írja a Sky News.
A közelmúltban számos támadás történt Oroszországban, köztük egy dróntámadás, amely májusban Moszkva ellen irányult.
A szervezők nagy valószínűséggel tisztában voltak azzal is, hogy ha kevesebb nemzetközi küldött vesz részt a kiállításon, az a hírnévnek is árthat
– tette hozzá a védelmi minisztérium.
Második világháborús brit vadászgépek maradványait találták elásva egy ukrán erdőben.
Egy jelentés szerint nyolc brit vadászrepülőgép rozsdás maradványait találták elásva egy ukrán erdőben.
A BBC jelentése szerint a második világháborúból származó Hurricane repülőgépeket Kijevtől délre, egy erdőben fedezték fel.
Nagy-Britannia a náci Németország 1941-es inváziója után küldte a gépeket a Szovjetuniónak. Repülési szakértők a műsorszolgáltatónak elmondták, hogy ez az első alkalom, hogy Ukrajnában ennyi Hurricane részeit fedezték fel.
A helyszínt most az Ukrán Nemzeti Repülőmúzeum munkatársai feltárják, és azt tervezik, hogy a repülőgépeket újra összerakják, és kiállítják – közölte a Sky News.
Az ukrán erők az elmúlt napon akár 1,5 kilométer mélyen is előretörést értek el a frontvonal egy részén – közölték katonai elemzők. A washingtoni hadtudományi intézet orosz forrásokra hivatkozva közölte, hogy Kijev ellentámadása „legalább négy területen” történik.
Orosz katonai bloggerek azt állították, hogy az ukrán csapatok „csekély előnyre tettek szert” Rozdolivka város közelében, amely 18 kilométerre északra fekszik Bahmut várostól.
Az intézet szerint előnyöket értek el a Bahmuttól délnyugatra fekvő Kliscsivka közelében is. Orosz források azt is állították, hogy Ukrajna folytatta ellentámadását az ország keleti részén lévő Zaporizzsja–Donyeck határ mentén.
Az ukrán csapatok a Donyecki területen fekvő Velika Novoszilka várostól délnyugatra haladnak előre – jelentette az amerikai székhelyű agytröszt.
A zaporizzsjai Orihivtől délre és délnyugatra is folytak hadműveletek, egy orosz milíciablogger szerint a kijevi erők akár 1,5 kilométer mélyen és 6 kilométer szélességben is előretörést értek el dél felé.
Harkiv központi parkjában (korábban Gorkij park) minden orosz feliratot eltávolítottak.
Egy Telegramon közzétett videón pedig az látható, amint éppen egy szórakoztató-központ ablakairól szedik le a feliratokat.
Ukrajna NATO-ba való felvételének megtagadása „öngyilkosság” lenne Európa számára, mivel egy új háború alapjait teremtené meg – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A háború befejezése után öngyilkosság lenne Európa számára, ha nem vennénk fel Ukrajnát a NATO-ba, mert ez azt jelentené, hogy a háború lehetősége nyitva maradna
– fogalmazott a miniszter. Szerinte
az egyetlen módja annak, hogy bezárjuk az ajtót az orosz agresszió előtt Európa és az euroatlanti térség egésze ellen, ha felvesszük Ukrajnát a NATO-ba, mert Oroszország nem merné megismételni ezt újra.
A bukaresti orosz nagykövetség negyven diplomatájának és munkatársának szombaton kellett volna elhagynia Romániát a kormány kérésére, mivel Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta megromlott a két ország közötti kapcsolat.
Tizenegy diplomata és 29 technikai és adminisztratív alkalmazott családtagjaik kíséretében „egy orosz légitársaság polgári repülőgépének fedélzetén hagyja el Romániát” – közölte a román külügyminisztérium.
A román televíziók egy Iljusin Il–96-os repülőgépet mutattak, amely leszállt a bukaresti repülőtéren. A helyi sajtóban idézett repülőtéri források szerint szombaton később kellett volna felszállnia – írja a The Moscow Times.
A hatóságok június 8-án tették meg a kérést, és 30 napot adtak Moszkvának a teljesítésre. Más európai országokhoz hasonlóan Oroszország ukrajnai invázióját követően a NATO-tag Románia is kiutasította a kémkedéssel gyanúsított orosz diplomatákat.
Az orosz nagykövetség személyzetének létszámát Bukarest szerint kevesebb mint felére csökkentették.
Lengyelország 500 rendőrt küld a Belarusszal közös határára – közölte Mariusz Kaminski belügyminiszter vasárnap a The Guardian szerint.
A belorusz határon kialakult feszült helyzet miatt úgy döntöttem, hogy 500 lengyel rendőrrel erősítjük meg erőinket a megelőző és terrorizmusellenes egységekből
– írta a Twitteren.
Varsó a múlt héten jelentette be a biztonsági intézkedések szigorítását a Wagner-csoport belorusz jelenléte miatti aggodalmak okán. Vlagyimir Putyin orosz elnök azon döntése, hogy felajánlotta a katonai magáncég csapatainak, hogy Belaruszba települjenek át, a keleti NATO-tagállamokban félelmeket keltett, hogy jelenlétük nagyobb instabilitást okoz a térségben.
Szerdán a lengyel kormányzó nacionalisták, a Jog és Igazságosság (PiS) vezetője, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes azt mondta, Lengyelország úgy véli, hogy mintegy 8000 Wagner-zsoldos lehet már Fehéroroszországban. Elmondta, hogy Lengyelország ideiglenes és állandó lépéseket is tesz a határ megerősítésére, beleértve a biztonsági erők jelenlétének fokozását és az erődítmények növelését.
Az ukrán katonai vezetés folyamatosan azt hangoztatja, hogy a tárgyalások feltétele, hogy visszanyerjék az 1991-es határaikat – hívta fel a figyelmet Dmitrij Medvegyev, volt orosz elnök a közösségi oldalán.
Az orosz biztonsági szolgálat helyettes vezetője szerint azonban „ezek Oroszország régióinak és az Orosz Birodalom egykori tartományainak határai, nem pedig a mitikus Ukrajnáé”.
Ukrajna a Lenin által alapított Szannyikov-föld. Rövid ideig volt, majd eltűnt a térképről. Nincs ilyen föld. Nem számít, mit gondolnak Nyugaton és a megszállt orosz városban, Kijevben
– tette hozzá.
Olekszandr Prokudin, a herszoni katonai közigazgatás vezetője arról számolt be, hogy a régióban július 1-jén három gyermek, valamint két felnőtt is megsebesült az orosz lövések következtében – írja az Ukrajinszka Pravda.
A lap szerint szombaton összesen 86 alkalommal lőtték az oroszok a területet. A Dnyeper folyó nyugati partján, a konfliktus frontvonalának közelében fekvő Herszon azóta vált az inváziós erők célpontjává, hogy az ukrán erők tavaly év végén felszabadították azt az orosz megszállás alól.
Miután kora reggel légvédelmi szirénákra ébredt az ukrán főváros, Ruszlan Kravcsenko számolt be arról, hogy milyen károkat okoztak Kijev közelében az orosz támadások.
A kijevi területen két körzetben három magánház sérült meg a dróntörmelék lezuhanása következtében, egy személy megsérült
– közölte a regionális katonai közigazgatás vezetője.
A Global Witness kampánycsoport elemzése szerint a vállalat 2022-ben az oroszországi hajón szállított gázexport közel nyolcadában vett részt.
A Shell több mint egy évvel azután, hogy ígéretet tett arra, hogy kivonul az orosz energiapiacról, még mindig kereskedik orosz gázzal.
Oleg Usztenko, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója azzal vádolta a Shellt, hogy „vérpénzt” fogad el.
A Shell szerint a kereskedelem hosszú távú szerződéses kötelezettségvállalások eredménye, és nem sérti a törvényeket vagy a szankciókat – írja a BBC.
A keleti harccsoport katonái csapásokat mértek az ukrán hadsereg előrenyomulása ellen a Donyeck déli részén lévő Ravnopol és Makarovka közötti területeken – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel Oleg Csehov, a harccsoport szóvivője.
A keleti harccsoport frontvonalbeli egységei a tüzérség támogatásával hatásos támadást hajtottak végre Donyeck déli részén, a Ravnopol és Makarovka közötti zónákban, az ellenfél előrenyomuló erői ellen
– fogalmazott.
A hadsereg légiereje állítólag megsemmisített három harci páncélozott járművet, valamint egy harcoscsoportot.
Az elmúlt napon az Ukrán Védelmi Erők közel 800 orosz támadót likvidáltak az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának összefoglalója szerint.
2022. február 24. és 2023. július 2. között az orosz hadsereg teljes vesztesége az ukrán adatok alapján mintegy 229 ezer 660 főt tett ki, ebből 790 főt likvidáltak az elmúlt napon.
Sok ellenséges felszerelés is megsemmisült. Ezek közül a legfontosabbak: 10 harckocsi, 20 páncélozott harcjármű és 26 tüzérségi rendszer az ukránok adatai szerint.
Az orosz erők megsemmisítettek egy ukrán Starlink műholdas kommunikációs állomást és egy drónirányító központot Bahmut térségében – közölte a Sputnik rádióadó-hálózattal az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Emellett – a lap beszámolója szerint – az orosz erők visszaverték az ukrán katonák támadását az Artemivszk régióban lévő Berhovka falu közelében.