Putyin váratlan döntést hozott, erre semmi jel nem utalt

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Egy atomerőmű felrobbantásától félnek Ukrajnában, Zelenszkij is megszólalt.
• Videón, ahogy az ukránok egy város közepén bombáztak szét egy orosz lőszerraktárat.
• Eltűnt két orosz tábornok – írja jelentésében a brit hírszerzés.
• Az orosz ellenzéki vezető tudja, hova menekült Putyin a Wagner-lázadás idején.
• Kiderült, Oroszország kikkel pótolná a Wagner-csoportot.
• Putyin váratlan döntést hozott, erre semmi jel nem utalt.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is. Jó pihenést kívánunk!

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) eddig nem talált arra utaló jelet, hogy aknák vagy robbanószerkezetek lennének a dél-ukrajnai erőműben, de a bizonyossághoz nagyobb hozzáférésre van szüksége.

Létfontosságú a jelenlegi helyzet tisztázása, amikor a két tábor kölcsönösen egymást vádolja azzal, hogy provokációt vagy támadást terveznek

– mondta Rafael Grossi, az atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő szervezet főigazgatója az MTI híradása szerint.

A NAÜ hozzátette, hogy a katonai jelenlét változatlan, de nem tapasztalt támadást a létesítmény közelében.

Kedden Kijev megvádolta Moszkvát, miszerint provokációt készít elő a létesítményben, erre Moszkva visszavágott azzal, hogy Ukrajna valószínűleg támadásra készül az erőmű ellen.

Szerdán tartották megbeszélésüket Londonban a brit és lengyel védelmi miniszterek. Ben Wallace és Mariusz Blaszczak mellett a két ország külügyminiszterei is részt vettek a találkozón, James Cleverly és Zbigniew Rau személyében. 

Mindkét országnak jobboldali kormányfője van. A megbeszélés során kiemelték, hogy közös megegyezésen vannak országaik kül- és védelmi politikáját illetően. Ezt kívánják hangsúlyozni a következő héten megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozón is, ahol fő téma lesz Ukrajna háború utáni csatlakozása – írja a The Guardian.

A Kommerszant orosz lap jelentése szerint az orosz légierő 45. dandárja adminisztratív épületének tetejére zuhant az a drón, amely hétfőn a moszkvai régiót támadta – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az orosz hírszerzés szerint a drónokat állítólag Ukrajna területéről indították, és reggelre kellett volna elérniük a Moszkva környéki létesítményeket. 

Az ukrán hatóságok, amelyek általában kerülik az Oroszország saját területén belüli támadások kommentálását, nem vállalták a felelősséget a rajtaütésért.

Az orosz médiacsatornák jelentései szerint az orosz csapatok sikeresen visszaverték az ukrán erőket Bahmut városa körül – írja a Sky News.

A Bahmutban dúló harcokról mindkét fél egymással ellentmondásban lévő, a saját érdekeiket kiszolgáló információkat oszt meg. A híradások beszámolói alapján az ukránok három ukrán csoportot vontak be a harcokba anélkül, hogy visszavonultak volna.

Ukrajna eközben azt állítja, hogy részleges sikereket értek el a várostól délnyugatra fekvő Kliscsivka faluban.

Az ukrán védelmi erők megsemmisítettek egy orosz raktárat a megszállt Makijivkában július 4-én, kedden. Amint azt az Ukrán Fegyveres Erők Stratégiai Kommunikációs Osztálya jelentette, 21 óra után erőteljes robbanások rázták meg a környéket. Egy videót is közzétettek, amelyet az egyik helyi lakos filmezett a lakása ablakából.

A Honvédség alakulatainak ma 21 óra 40 perckor bekövetkezett hatékony tűzcsapása következtében az ideiglenesen megszállt Makijivkában egy orosz raktár megsemmisült

– áll a jelentésükben.

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke azt szeretné, ha Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke lenne a NATO következő főtitkára – értesült a The Telegraph.

A jelenlegi főtitkár, Jens Stoltenberg mandátumát nemrég hosszabbították meg egy évre, az viszont kérdéses, hogy utána ki veheti át a vezetést. A brit lap az ügyre rálátó forrásokról úgy értesült, Biden azután kezdett el Von der Leyennek lobbizni, hogy Ben Wallace brit védelmi minisztert (mások mellett ők maguk is) elutasították Stoltenberg lehetséges utódjaként.

A norvég tisztviselő 2024 őszéig vezetheti a NATO-t. A The Telegraph szerint Biden attól tart, hogy a következő egy évben nem találnak megfelelő jelöltet a pozícióra, és ezért győzködi Von der Leyent (aki korábban Németország védelmi minisztere volt), hogy vállalja el a tisztséget.

A The Telegraph szerint a német politikust Emmanuel Macron francia elnök is jó eséllyel támogatná. Von der Leyen korábbi vetélytársa, Olaf Scholz német kancellár viszont valószínűleg jobb szeretné, ha megmaradna az Európai Bizottság élén. 

Ezenkívül sokan kifogásolhatják a személyét a védelmi miniszteri tevékenysége miatt is: többek szerint hivatali ideje alatt, 2013 és 2019 között leromlott a német hadsereg. Olyannyira, hogy 2015-ös sajtóhírek szerint egy NATO-hadgyakorlaton már nem volt elég fegyverük a német katonáknak, és azok helyett végül befestett seprűnyeleken kellett gyakorolniuk.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Financial Times szerint elismerte, hogy az orosz elektronikus harcrendszerek képesek kivédeni a GPS-vezérléssel működő lőszereket, így a HIMARS-rakétákat is.

Mint mondta, erről a nyugati partnereiket már tájékoztatták, és ők már keresik a választ a lépésre. A miniszter szerint ezáltal a Nyugat számára Ukrajna ideális terep arra is, hogy teszteljék, továbbfejlesszék az eszközeiket.

Az ukrán államnak sikerült magáncégeket bevonni egy technológia korszerűsítésébe, a fejlesztők olyan eszközt próbálnak találni, amely segít megbirkózni a dróntámadásokkal.

A Nyugat légvédelmi rendszereket hozott létre a rakétatámadások ellen, de az 50 000 dolláros drónrajok megsemmisítése egyenként az 1 millió dollár értékű rakétával nagyon veszteséges – írja a Reuters .

Ukrajna 2022-ben elindított egy projektet, amelynek célja drónhadsereg létrehozása. Ez állami programmá nőtte ki magát, a drónok gyártásától a drónpilóták képzéséig mindent lefed.

Néhány hónappal a teljes körű invázió kezdete után mindenki rájött, hogy a drónok jelentik a felderítés és az ellenség legyőzésének leghatékonyabb módját. Annyi drónt akarunk megvásárolni, amennyi csak a piacon megvásárolható

 – kommentálta Jurij Scsigol dandártábornok.

Scsigol, aki az állami program beszerzését felügyeli, elmondta, hogy eddig 15 000 drónt vettek, ezek közül több a védelmi minisztériumból, míg a többi külföldi segélyeken és önkénteseken keresztül érkezett – írja az Unian.

Oroszországban, a Voronyezsi területen lefilmezték, amint T–54/55-ös harckocsikat szállítanak a front felé.

A harckocsikat először 1946-ban állították szolgálatba az orosz hadseregben. Már hónapokkal ezelőtt is volt példa arra, hogy ilyen típusú, felújított harckocsikat vittek a frontra az oroszok.

Az orosz biztonsági szolgálatok merényletet folytatnak a Wagner zsoldoscsoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin ellen – közölte az ukrán védelmi hírszerzés vezetője.

Kirilo Budanov vezérőrnagy a The War Zone-nak elmondta, hogy Kijev jó ideje tudott Prigozsin lázadási terveiről, de szerinte a zsoldoscsoport többé nem jelent veszélyt Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni teljes körű inváziójában.

Arra a kérdésre, hogy Prigozsint Putyin „meggyilkolja-e”, Budanov azt mondta:

Tudjuk, hogy az FSZB-t (Szövetségi Biztonsági Szolgálat – a szerk.) bízták meg a meggyilkolásával. Az esetleges merényletkísérletek nem lesznek gyorsak. Időbe telik, amíg eljutnak abba a szakaszba, amikor készen állnak. Ez nyitott kérdés. Vajon sikerül-e ezt teljesíteniük? Vajon merik-e végrehajtani ezt a parancsot?

– fejtegette Budanov.

Zev Faintuch, a Global Guardian biztonsági cég vezető hírszerzési elemzője a Newsweeknek azt mondta, hogy Prigozsin még mindig hasznos Putyin számára, szerinte a megfelelő pillanatra vár, hogy likvidálja őt egy olyan időpontban, amikor úgy véli, hogy az ultranacionalisták részéről kisebb a visszaütés valószínűsége. Faintuch hozzátette, hogy Prigozsin lázadása kitágította az elfogadható kormánykritika körét, így példát kell statuálni vele – írja a Hindustan Times.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerda délután nemzetközi konferenciahíváson vehet részt – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Azt nem árulta el, hogy az orosz elnök mely államok képviselőivel beszélhet, de azt ígérte, ha sor kerül a megbeszélésre, akkor arról beszámolnak.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnoka arról beszélt, hogy nem tudja, mikor ér véget az orosz–ukrán háború – írja az ABC News. 

Nem tudom

– felelte tömören arra a kérdésre, hogy mikor érhet véget a háború.

A tábornok megjegyezte, rendszeresen felkeresi a fronton lévő egységeket, hogy figyelemmel kísérje a stratégia alakulását a helyszínen, mivel egy dolog a háttérben tervet kidolgozni, és egy másik sikeresen végrehajtani azt a fronton az ellenség ellenállása alatt.

Szirszkij szerint nincs nyomás Ukrajnán, hogy ellentámadást hajtson végre. Minden az ukrán parancsnokságon és katonákon múlik.

A Kreml közölte, hogy az Egyesült Államokkal fogolycseréről tárgyalnak. A The New York Times szerint részleteket ugyan nem árultak el, de egyértelmű, hogy Evan Gerskovich, a The Wall Street Journal bebörtönzött újságírójáról folyhat a tárgyalás.

Az oroszországi tudósítóként dolgozó Gerskovichot hónapokkal ezelőtt vették őrizetbe az orosz hatóságok, és kémkedéssel vádolják. Az elfogása miatt az amerikaiak tiltakoztak, és alaptalannak minősítették a Gerskovich elleni vádakat.

Az újságíró esetét sokan Brittney Griner amerikai kosárlabdázónőéhez hasonlították. Őt kábítószer-birtoklás miatt fogták el Oroszországban, és végül egy hírhedt orosz fegyverkereskedőre, Viktor Boutra cserélték ki az amerikaiak.

Hszi Csin-ping kínai elnök óva intette Vlagyimir Putyin orosz elnököt attól, hogy Ukrajnában nukleáris fegyvereket használjon – számolt be kormányzati forrásokból a Financial Times.

Hszi Csin-ping nyugati és kínai tisztviselők szerint személyesen figyelmeztette Putyint arról, hogy Ukrajnában ne használjon atomfegyvert. A személyes üzenetet állítólag a márciusi moszkvai állami látogatásakor kézbesítette a kínai elnök.

Putyin elrettentése az ilyen fegyverek bevetésétől központi szerepet játszott Kína azon kampányában, amelynek célja az Európával való megromlott kapcsolatok helyreállítása, mivel Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója miatt Moszkva és szövetségese, Peking ellentétbe került a kontinens nagy részével

– mondta a kínai kormány egyik magas rangú tanácsadója.

Kína EU-nagykövete kijelentette, hogy Peking támogatja Ukrajna területi integritását, de meglepő módon a kínai diplomata kibővítette ezt azzal, hogy a Krímnek is Ukrajna szerves részének kell maradnia – közölte az Unian.

Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping 2017. május 15-én

Fotó: Pool / Getty Images Hungary

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden este közölte, hogy a vártnál jobban teljesít az orosz gazdaság, miután Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök beszámolt neki a legújabb adatokról, amelyek meglepően kedvezőek – idézte az MTI a Kreml weboldalán közzétett jelentést.

A miniszterelnök közölte Putyinnal, hogy az orosz GDP bővülése az idén meghaladhatja a 2 százalékot, a fogyasztói árak növekedése pedig éves szinten 5 százalék alatt maradhat. Hozzátette, hogy az orosz gazdaság továbbra is magabiztosan nyeri vissza erejét, még a kivetett szankciók ellenére is.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő június végén bemutatott globális helyzetértékelése szerint is a korábban vártnál sokkal erőteljesebb teljesítményt nyújtott az orosz gazdaság. Az idei első negyedévben az orosz GDP 1,8 százalékkal csökkent a cég előző előrejelzésében valószínűsített 5,1 százalékos visszaesés helyett.

Maciej Wasik lengyel belügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy a Wagner-csoport jelenléte Belaruszban veszélyt jelenthet rájuk.

A miniszterhelyettes egy tévéinterjúban beszélt arról, hogy szerinte a Wagner – a korábbi esetekhez hasonlóan – illegális bevándorlókat próbálhat meg átjuttatni a lengyel–belorusz határon. Szerinte ebben közrejátszhat az is, hogy a zsoldosoknak jó kapcsolatai vannak olyan kibocsátó országokban, mint például Szíria vagy Mali. 

Megjegyezte azt is, hogy a Wagner Ukrajnára is veszélyt jelenthet, és nem szerencsés a jelenlétük Belaruszban abból a szempontból sem, hogy a NATO vezetői pár nap múlva Vilniusban ülnek össze.

A miniszter szerint a migrációs nyomás egyelőre elmarad attól, amit két éve láttak a lengyel–belorusz határon, és azóta jobban fel vannak készülve arra, hogy megállítsák az illegális határátlépőket.

Az orosz hadseregbe idén összesen 185 ezer, az előző héten – a Wagner-csoport lázadása után – pedig majdnem 10 ezer új szerződéses katona állt be – közölte Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács vezetőhelyettese a Reuters szerint.

A zsoldosok lázadása után az orosz védelmi minisztérium arra kötelezte a wagneritákat, hogy kössenek szerződést velük, ha Ukrajnában akarják folytatni a harcot. Az előző héten csatlakozó, majdnem 10 ezer katonának egy része már a Wagner-csoport tagja lehetett, de hogy konkrétan hányan lehetnek ilyenek, azt nem tudni. 

Medvegyev mindössze annyit mondott, hogy a Wagner-csoport lázadása nem okozott semmilyen zavart a már Ukrajnában szolgáló szerződéses katonák esetében. Ezenkívül azt is elmondta, hogy az év eleje óta csatlakozó 185 ezerből 109 ezren még tartalékban vannak.

Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden üdvözölte, hogy a NATO egy évvel meghosszabbítja Jens Stoltenberg főtitkári megbízatását – írja az MTI.

A Fehér Ház kedden kiadott közleményében méltatták Jens Stoltenberg vezetői képességeit, tapasztalatát és ítélőképességét, amit az európai biztonságot a második világháború óta ért legjelentősebb kihívás idején mutatott. Az elnök várakozását fejezte ki, hogy a NATO jövő heti, vilniusi csúcstalálkozóján tovább erősödik a védelmi szövetség, ami Joe Biden szerint már ma erősebb, egységesebb és eltökéltebb, mint története során bármikor.

A Fehér Ház azt is közölte kedden, hogy az amerikai elnök telefonon egyeztetett a német kancellárral a NATO-csúcstalálkozó előkészítéséről. A két vezető az állam- és kormányfői tanácskozáson napirendre kerülő témákról, valamint a NATO további erősítésének módjairól egyeztetett.

Jens Stoltenberg 2019. november 29-én

Fotó: Handout / Getty Images Hungary