Az ukránok attól félnek, hogy felrobbanhat az atomerőmű

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• A Pentagon elárulta, miért ad olyan fegyvereket Ukrajnának, amelyek akár a civilekre is veszélyesek lehetnek.
• A döntésről később Joe Biden amerikai elnök is beszélt. Az oroszok viszont azt mondták: érdemi jelentősége nem lesz ennek.
• Olekszij Reznyikov védelmi miniszter részletesen közölte, hogy milyen feltételek mellett vetik be ezeket a fegyvereket.
• Az oroszok szombat délelőtt lebombáztak egy lakónegyedet, legalább nyolc ember meghalt.
• Kiderült, hogy Vlagyimir Putyin augusztusban egy NATO-tagországba is ellátogathat.
• Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője pedig egy parancsban szabadságra küldte az Oroszország ellen nemrég fellázadó zsoldosokat.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is!

Az amerikai külügyminisztérium egy közleményben erősítette meg támogatását Ukrajna iránt szombaton, 500 nappal az Ukrajna elleni orosz háború megkezdése után – írja az MTI. 

Az Egyesült Államok szerint az igazságos és tartós béke előtt az orosz kormány jelenti az egyetlen akadályt – mondja ki az a dokumentum, amely szerint Washington tovább folytatja az orosz kormány számára sokba kerülő nyomásgyakorlást szankciók, exportkorlátozások és egyéb intézkedések formájában. Ezt annak érdekében teszi, hogy korlátozza a Kreml képességét a háború folytatására.

Továbbá mindent megtesz azért is, hogy a lehető legerősebb helyzetben legyen a tárgyalóasztalnál is, amikor annak eljön az ideje.

Kazettás lőszerek, légvédelmi eszközök

Mindeközben Ukrajna Egyesült Államokban akkreditált nagykövete szombaton egy televízióinterjúban arról beszélt, hogy országának továbbra is minden lehetséges katonai eszközre szüksége van, a többi között légvédelmi eszközökre és harci repülőkre.

Okszana Markarova a FoxNews hírtelevízió adásában elismerte: 

A kazettás lőszerek körül aggályok merülnek fel, de hozzátette, hogy ezekre szükségük van, és nagyszerű hír az amerikai döntés a szállításukról.

Az Egyesült Államok kormánya pénteken jelentette be, hogy a sokak által vártnál lassabb ukrán ellentámadás támogatására úgynevezett kazettás lőszereket bocsát Ukrajna rendelkezésére, a következő katonai támogatási csomag részeként.

Joe Biden elnök egy pénteki televízióinterjúban átmenetinek mondta az ENSZ-egyezményben tiltott eszközök szállítását. Az ENSZ-egyezményt a világ mintegy 110 országa írta alá, ugyanakkor az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország nincs közöttük.

Az orosz külügyminisztérium közölte: véleményük szerint a konfliktust semmilyen módon nem befolyásolja az, hogy az Egyesült Államok kazettás bombákat ad át Ukrajnának.

Marija Zaharova külügyi szóvivő mindemellett azt mondta: a Biden-kormányzat döntése újabb jele „az Egyesült Államok agresszív oroszellenes politikájának”, amellyel a háború meghosszabbítására törekszenek, de csak arra szolgálhat, hogy hosszabbra nyújtsák „az ukrán kormányzat agóniáját”, és növeljék a veszteségeket. 

Hozzáfűzte: szerinte a lépés az amerikaiak „kétségbeesését” jelzi, és az ukrajnai konfliktus kimenetelét „semmilyen módon” nem fogja befolyásolni.

Jelizarov Tyimofej Jermakov, a Wagner-csoport egyik parancsnoka interjút adott egy újságírónak, a beszélgetés több blogger Telegram-csatornáján is megjelent. Az interjúban többek között arról beszélt, hogy Prigozsin szabadságolta a Wagner zsoldosait egészen augusztusig, és ezt követően fognak Belaruszba távozni. 

A Wagner-vezért az orosz állami médiában ért támadásokról azt mondta, hogy ez csupán az orosz katonai vezetés kísérlete arra, hogy éket verjen a hadúr és a Wagner harcosai közé – írja a Reuters.

Szerinte a kísérlet kudarcot vallana, mert Prigozsin maga hozta létre és formálta a Wagner-harcosokat akkor, amikor az államnak erre nem volt szüksége. Jelizarov a Wagneren belüli állapotokról azt mondta, hogy Prigozsin és zsoldosai olyanok, mint Artúr király és a kerekasztal lovagjai. 

Az ukrán oldalon harcoló Oroszország Szabadsága Légió vezetője közölte, hogy egy újabb támadást terveznek a határ menti orosz területek ellen.

A légió két hónapja hajtott végre egy műveletet a határ menti Belgorodi területen, ahol több települést is elfoglaltak, de néhány nap alatt kiszorították őket. Később ismét támadtak egyszer, de akkor is csak rövid ideig tudtak elfoglalni kisebb területeket. 

Most a légió parancsnoka, a „Caesar” hívójelű katona a The Guardiannek beszélt arról, hogy újabb támadásokra készülnek.

Nagyjából a következő hónapban egy újabb meglepetésre készülünk. Az lesz a harmadik hadműveletünk, utána jön a negyedik, az ötödik. Ambiciózus terveink vannak, az egész országunk területét fel akarjuk szabadítani

 – mondta az egykor fitneszedzőként dolgozó Caesar, hozzáfűzve, hogy ki akarják használni a Wagner-csoport lázadása miatt Oroszországban keletkezett zűrzavart.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel együtt tértek haza Ukrajnába Törökországból a mariupoli Azovsztal-gyárat védő alakulat parancsnokai.

Az öt tiszt még tavaly májusban esett fogságba, amikor az orosz csapatok hosszas küzdelem után elfoglalták a várost.

Maia Sandu, Moldova elnöke szombaton az ukrajnai háború 500. napja alkalmából köszönhetet mondott azért, hogy az országát is védik az orosz agressziótól az ukránok – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az államfő hangsúlyozta, hogy az oroszok rengeteg háborús bűnt követtek el, és civileket öltek meg Ukrajnában. Hozzátette azt is:

Az ukrán hadsereg bátorságának, a civil lakosság ellenállásának köszönhetően Moldovában béke van. Szolidáris vagyunk Ukrajnával szemben, és mindent megteszünk, amit lehet, hogy mellettünk maradjunk.

Hozzáfűzte még azt is: „Ukrajnának győznie kell, más megoldás nem lehetséges”.

Az ukrán elnök szombaton Isztambulban találkozott I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkával.

I. Bartholomaiosz 2018-ban ismerte el az ukrán ortodox egyháznak az orosz ortodox egyháztól való függetlenségét. Az egyházi vezetővel imát mondtak azokért az ukrán katonákért, akik a háborúban életüket vesztették. 

Volodimir Zelenszkij azt is megköszönte a konstantinápolyi ortodox egyházfőnek, hogy támogatja Ukrajnát, és elítéli Oroszország agresszióját. Az államfő szombaton az ukrajnai Kígyó-szigeten is látogatást tett.

Zaur Szmirnov krími tatár politikus arra szólította fel Recep Tayyip Erdogan török elnököt, hogy küldjön képviselőket a Krím félszigetre, és ismerje meg a valóságot, amiben élnek – írja a RIA Novosztyi. 

A török elnök pénteken négyszemközt találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel. Szmirnov azt mondta, hogy a találkozón Erdogan ukrán emberként beszélt a krími tatárokról, aminek szerinte „köze nincs a valósághoz”.

Erdogan úrnak a Krímbe kellene küldeni a képviselőit, hogy megismerje a krími tatárok igazi életét, és azután kellene kijelentéseket tennie erről

– mondta. 

Hozzátette azt is, hogy a krími tatárok a függetlenségükért küzdöttek azóta, hogy a félsziget Ukrajna részévé vált, és szerinte az ukrán állam korlátozta a jogaikat, többek közt a vallás és a nyelvhasználat terén. Ezzel szemben azután, hogy az oroszok elfoglalták a félszigetet, Vlagyimir Putyin rehabilitálta a tatárokat és más, ott élő nemzetiségeket, és komoly fejlesztések kezdődtek a térségben, amelyet Ukrajna korábban elhanyagolt – mondta az aktivista. 

Az ukrán elnök szombaton ellátogatott a dél-ukrajnai Kígyó-szigetre.

A szigetet a háború első napjaiban foglalták el az orosz erők. A védőkről először azt a hírt terjesztette az ukrán kormányzat, hogy mind meghaltak, miután nem engedelmeskedtek a megadásra való felszólításnak, és lebombázták őket egy hadihajóról. Utóbb kiderült, hogy a bombázást valójában túlélték, és hadifogságba estek, azóta pedig már haza is térhettek.

Az ukrán elnök most azok előtt rótta le tiszteletét a szigeten, akik valóban elestek a háborúban. Zelenszkij megköszönte a munkát azoknak a katonáknak, akik már több mint 500 napja védik Ukrajnát, és győzelmi helyszínnek nevezte a tavaly visszafoglalt Kígyó-szigetet. 

Kijev tart tőle, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és az amerikai tisztviselők találkozója miatt meggyengülhet az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatása a NATO-csatlakozással kapcsolatban – közölte az Ukrajniszka Pravda.

Mint írták, háttérkonzultációkra kerülhetett sor amerikai és orosz állampolgárok között. Egy meg nem nevezett ukrán tisztviselő szerint Kijev szorosan figyelemmel kíséri a titkos találkozókról szóló jelentéseket, amelyek miatt őszintén aggódnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO-csúcsról és a békeképletről beszélt a portugál kormányfővel – írja az Ukrajinszka Pravda. Zelenszkij egyúttal reményét fejezte ki, hogy az év végére megkezdődnek a tárgyalások Ukrajna uniós csatlakozásáról.

Az ukrán elnök köszönetet mondott a portugál kormányfőnek, amiért kész kiállni az ukrán békeképlet mellett, és segíti annak megvalósítását. A képlet részét képezi

Portugália az Oroszország ellen folytatott háború kezdete óta széles körű támogatást nyújt Ukrajnának.

A német állampolgárok több mint fele támogatja Ukrajna tagságát a NATO-ban – közölte az Ukrajniszka Pravda.

A DPA hírügynökség megbízásából készült YouGov-felmérés alapján a német állampolgárok 58 százaléka biztosította támogatásáról Ukrajnát, emellett azonnali tárgyalásokat kezdeményeznének a háború befejezéséről.

Mint írták, 42 százalék támogatná Ukrajna NATO-tagságát, de csak az orosz agresszió befejezése után. Mindössze 13 százalék gondolta úgy, hogy Kijevnek azonnal csatlakoznia kellene. 

Ahogy korábban az Index beszámolt róla, Ukrajna bízik benne, hogy a július 11–12-én Vilniusban tartott NATO-csúcson megkaphatja a katonai szövetség csatlakozásához szükséges lépéseket.

Oroszország ismételten arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy vegye napirendre az Északi Áramlat gázvezeték tavaly szeptemberi robbanásának ügyét – írja a Sky News.

Egy magas rangú orosz diplomata az ENSZ-ben elmondta, Oroszország azt kérte, hogy az ülést július 11-én tartsák meg.

Oroszország sikertelenül követelte, hogy Svédország és más tagországok kivizsgálhassák a robbanásokat, amelyek súlyosan megrongálták az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt összekötő vezetékeket.

Legalább hat ember meghalt, és öt megsebesült egy orosz ágyútámadásban Limanban – tette közzé Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó Telegram-bejegyzését a Sky News.

Mint írta, az oroszok szombat délelőtt 10 óra körül több rakétavetővel csaptak le a városra. Egy lakónegyedet is találat ért, amelyben egy ház és egy üzlet is megrongálódott. A rendőrség még mindig a helyszínen van.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter ellenőrizte a csapatokat, és felügyelte a szerződéses katonákból álló újonnan alakult egységek kiképzését – közölte a minisztérium.

A minisztérium szombaton videófelvételt tett közzé Telegram-csatornáján, amelyen Sojgu khakiszínű katonai öltözékben katonákat ellenőriz egy lőtéren.

Ez az első nyilvános szereplése a csapatokkal a Wagner-zsoldoscsoport múlt hónapban meghiúsult lázadása óta. A Reuters jelentése szerint a védelmi minisztérium úgy fogalmazott:

Az Orosz Föderáció védelmi minisztere személyesen ellenőrizte a szerződéses katonák kiképzését különböző körülmények között, beleértve a városi harcot is.