Újraindult a forgalom a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő Krími hídon, csaknem egyórányi útzár után. Közép-európai idő szerint fél 10 körül került fel a Telegram-csatornára az a hatósági üzenet, miszerint ideiglenesen megtiltották a járművek mozgását a Krími hídon. A hídon és az ellenőrzési zónában tartózkodókat nyugalomra intették, valamint arra, hogy kövessék a közlekedésbiztonsági személyzet utasításait.
A közlekedés leállításának okát nem ismertették. Csaknem egy órával később feloldották az útzárat. A forgalom ideiglenes leállítása miatt a híd egyik oldalán 245, a másik oldalán 370 autó torlódott fel.
A hídon hétfőn robbanások történtek, és ezekben két civil életét vesztette. A forgalmat akkor is leállították.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő híd „háborút hoz, nem békét”, ezért katonai célpont – írja a The Guardian.
Mint ismert, 2022 októbere után ismét támadás érte a Krími hidat, amely az Ukrán Biztonsági Szolgálat és az ukrán haditengerészet közös hadművelete volt. A „rendkívüli támadásban” két ember életét vesztette, egy gyermek pedig megsérült. Oroszország terrorcselekménynek minősítette a támadást, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig azonnal cselekedni kezdett.
Az ukrán elnök szerint a közúti és vasúti híd „nem csak egy logisztikai út”. Zelenszkij videokapcsolaton keresztül szólalt fel az Egyesült Államokban megrendezett Aspeni biztonsági konferencián:
Ez az útvonal a háború lőszerrel való ellátására szolgál, és ez napi szinten történik. Ez militarizálja a Krím félszigetet
– fogalmazott az ukrán elnök.
Az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) szerint „nincs okunk kétségbe vonni Vlagyimir Putyin állítását, miszerint Oroszország taktikai nukleáris fegyvereinek első részletét már leszállították Belaruszba” – közölték a DIA magas rangú tisztviselői.
Oroszország mintegy 4477 telepített és készenléti nukleáris robbanófejjel rendelkezik, köztük nagyjából 1900 taktikai nukleáris fegyverrel az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint. Nem világos, hogy Putyin mennyit szándékozik áthelyezni ebből az arzenálból, ugyanakkor amerikai és nyugati tisztviselők nyilvánosan nem erősítették meg, hogy bármilyen fegyvert átadtak volna Belarusznak.
A DIA magas rangú tisztviselői azonban pénteken újságírók egy csoportjának elmondták, hogy az elemzőknek „nincs okuk kételkedni” Putyin állításaiban, és nincs okuk kételkedni abban, hogy „sikerrel jártak” a fegyverek átadásában
Mint megírtuk, mivel a Barbie és az Oppenheimer egy napon debütált a mozikban, megszületett az új fogalom, a „Barbenheimer”. A témában egyre több mém jelent meg, nemrég pedig napvilágra került az első mesterséges intelligencia által készített mozifilm-előzetes is a Curious Refuge jóvoltából.
Nem volt más Ukrajna hivatalos Twitter-oldala sem, amely egy katonaruhás Barbie baba képével csatlakozott a Barbenheimer-trendhez. A bejegyzéshez adott válaszban Kijev város hivatalos fiókja pedig azzal viccelődött, hogy szívesen elfogadnának pár dolgot az Oppenheimer-filmből.
Mivel a film az atombomba megszületéséről szól, ezért sokan arra gondolhattak, hogy Kijev nukleáris fegyvereket szeretne, de a bejegyzésben azt írták, hogy „természetesen a stílusos fejfedőkre gondoltak”.
Can we have some goods from that other movie, please? We mean super stylish hats, of course 😏
— Kyiv. The City of Courage (@Kyiv) July 21, 2023
A lépéssel magáncégek legálisan gyárthatnak lőszert a drónokhoz – írja az Unian.
Tarasz Melnyicsuk, a kormány képviselőjének elmondása szerint három minisztérium (védelmi, digitális technológiák és stratégiai iparágak) javaslatára Ukrajna a következő két évben kísérleteket fog végezni a drónok és lőszerek gyártására, beszerzésére és szállítására.
Az elfogadott rendelet jóváhagyja a kísérlet végrehajtásának menetét, a drónokhoz való lőszergyártói státusz megszerzését és a vállalkozásokra vonatkozó követelményeket.
Már eddig is jelentős eredményeket értünk el a hazai gyártású drónok számában a fronton. De ahogy ezek száma növekszik, úgy nő a lőszerigény is. Ma harcosaink gyakran házi készítésű konstrukciókat használnak, hogy a drónokat gránátokkal, aknákkal és más, nem speciális lőszerekkel szereljék fel. Ez nem mindig megbízható vagy hatékony. Most a helyzet megváltozik
– tette hozzá a védelmi minisztérium vezetője, Mikhailo Fedorov.
Egy férfi kórházba került, miután egy „azonosítatlan robbanóanyaggal” felrobbantotta magát egy harkivi faluban – közölte az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat.
A 48 éves férfi a kertje közelében lévő magas fűben bukkant rá a robbanószerre. A hatóságok a baleset körülményeit még vizsgálják.
A katasztrófavédelem arra figyelmeztette a lakosokat, hogy legyenek rendkívül óvatosak, különösen azokon a területeken, ahol aktív ellenséges tevékenység folyik, mivel ezeken a területeken nagy az aknaveszély – számolt be a Sky News.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére július 21-én az ukrán–magyar határszakaszon 7906 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7084 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 93 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől 2023. július 21-én nem érkeztek Budapestre vonattal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrán ellentámadás azért halad a vártnál lassabban, mert a művelet az eredetileg tervezettnél később kezdődött.
„Tavasszal akartuk indítani az offenzívát, de nem volt elég lőszerünk és fegyverzetünk. Így Oroszországnak volt elég ideje arra, hogy az összes földünket elaknásítsa, és több védelmi vonalat építsen ki” – mondta az államfő.
„Nem akartuk elveszíteni az embereinket, nem akartunk fejjel rohanni a falnak, és emiatt elég óvatosak voltunk a támadásokkal kapcsolatban. Azt mondanám, hogy közeledünk ahhoz a pillanathoz, amikor az ellentámadás felgyorsulhat” – tette hozzá.
Az Ukrán Legfelsőbb Tanács már megkapta Olekszandr Tkacsenko kulturális és információpolitikai miniszter lemondó levelét, és a parlament következő plenáris ülésén tárgyalja azt – közölte Ruszlan Sztefancsuk, az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnöke a Facebookon.
Korábban Volodimir Zelenszkij elnök azt javasolta Denisz Szmihal miniszterelnöknek, hogy Olekszandr Tkacsenkót mentsék fel a kulturális és információs politikai miniszteri tisztségből, és nevezzenek ki mást a posztra. Tkacsenko ezt követően jelentette be, hogy benyújtotta lemondását – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Bulgária mintegy száz darab páncélozott harckocsit küld Ukrajnába – írja az AFP.
Ez a felszerelés Bulgária számára már nem szükséges, és komoly támogatást nyújthat Ukrajnának az ország függetlenségének és területi integritásának megőrzéséért folytatott harcban
– áll a bolgár parlament határozatában.
Bulgária eddig csak egy katonai segélycsomagot küldött Kijevnek, amely főként golyóálló mellényeket és sisakokat tartalmazott – számolt be a Sky News.
Ukrajna kész válaszolni az orosz támadásokra – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután egy donyecki tüzérségi csapás két gyermek halálát okozta, írja a Sky News.
Az ukrán elnök elmondta, hogy egy 2007-es és egy 2013-as születésű fiú halt meg a támadásban. További két nő pedig egy orosz rakétacsapásban halt meg Csernyihiv városában.
„A hét eleje óta több mint 20 ember esett áldozatul az orosz terrornak az odesszai régióban” – mondta az ukrán államfő az esti beszédében.
„Csak az abszolút gonoszság képes ilyen csapásokat mérni. Válaszolunk nekik” – ígérte Volodimir Zelenszkij.
Russia killed two more children today. 🇷🇺 artillery attack on the village of Druzhba, Toretsk community, Donetsk region. A girl born in 2007 and a boy born in 2013 died. Chernihiv Region, the village of Honcharivske – a missile hit. Two women were killed, the demolition of the… pic.twitter.com/CVXoUallPx
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2023
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az elmúlt nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!