Az ukrán energiaügyi miniszter közölte, idén télen is lesz világítás az ukrán emberek otthonaiban. A The Telegraph emlékeztetett, a kijelentés azért is fontos, mert tavaly télen gyakoriak voltak az áramkimaradások Ukrajnában.
German Galuscsenko tárcavezető közölte, egyelőre nem mondhat részleteket, azonban jelenleg úgy tűnik, jól halad az ország energiatermelése.
„Nagyon bízom abban, hogy az utóbbi időben hozott intézkedések oda vezetnek, hogy a fűtési szezonban megbízhatóan tudjuk biztosítani az ellátást” – mondta a miniszter.
A Pentagon jóváhagyta több száz Starlink műholdas internetes terminál vásárlását Ukrajna számára – írja a The New York Times.
Az újság szerint 400-500 terminál kerül Ukrajnába, amelyek üzemeltetését a Pentagon fogja ellenőrizni, és nem a cég tulajdonosának, Elon Musknak az akaratától függ majd.
Korábban az újság arról is beszámolt, hogy az üzletember elutasította az ukrán fegyveres erők kérését, hogy bekapcsolják a Starlinket a Krímben.
„Naponta többször felveszem a kapcsolatot a Honvédelmi Minisztériummal, ha szükséges, az egyes egységekkel is külön-külön. Tegnap is beszéltem velük. Hajnali két óra körül volt. Még meg is bántam, hogy ilyen későn telefonáltam, mert a fiúknak aludniuk kellett. A hívás célja az volt, hogy megköszönjem nekik, amit az előző 24 órában a harcok során tettek” – fogalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz–afrikai csúcstalálkozón.
Az ukrán stratégiával kapcsolatban elmondta, hogy „van néhány változás”.
Páncélozott járműveken hozzák az embereket a frontvonalhoz, kidobják őket, és a járművek azonnal eltűnnek. Aztán gyalogosan támadnak. Ez a páncélozott járművek veszteségeiről árulkodik. Július 4-e óta 415 harckocsit veszítettek el
– fogalmazott az orosz elnök. Hozzátette, hogy az oroszok „mindenhol megállították, és visszaszorították az ellenséget”.
A Wagner harcosai többnyire nehézfelszerelések nélkül érkeztek Belaruszba, mivel azt átadhatták az orosz védelmi minisztériumnak – véli a brit hírszerzés.
A brit elemzők hangsúlyozták, hogy a Wagner-táborban mintegy 300 sátrat és 200 járművet találtak. Megjegyezték, hogy a sátrakat és a járműveket 2023. július 19-én készült műholdfelvételeken azonosították – írja az Ukrajinszka Pravda.
Valószínűleg több ezer Wagner-katonát állomásoztattak 2023. július közepe óta a katonai táborban. Azóta több száz jármű érkezett a korábban szinte üres létesítménybe.
Különálló jelentések szerint a legtöbb észlelt jármű teherautó és furgon, kis számban páncélozott harcjárművek.
A brit elemzők szerint a jövőbeni harcképesség szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy a Wagner képes legyen nehéz felszereléseket és támogató eszközöket, például légi szállítóeszközöket tárolni.
Ukrajna éjszaka 25 drónnal próbált krími létesítményeket támadni, ezek közül 16-ot légvédelmi eszközökkel semmisítettek meg, további kilencet pedig elektronikus hadviseléssel – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Ma éjjel Kijev 25 drónnal kísérelt meg támadást végrehajtani a Krím félsziget területén lévő létesítmények ellen. Tizenhat ukrán drónt a légvédelmi rendszerek megsemmisítettek. További kilenc ukrán drónt az elektronikus hadviselés elfojtott, és miután nem érték el a céljukat, a Fekete-tenger vizébe és a Tarkhankut-fokba zuhantak
– közölte a minisztérium.
Közlésük szerint nem voltak sem áldozatok, sem károk, írja a TASSZ.
Vlagyimir Putyin orosz elnök túlzónak nevezte az ukrán gyerekek Oroszország általi elrablásáról szóló történeteket – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az orosz–afrikai csúcstalálkozó befejezése után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nincsenek problémák a gyerekek rokonaikhoz való visszatérésével.
Nos, itt ismerik a gyerekek elrablásával kapcsolatos felfújt történetet. Nem történt emberrablás. Volt egy kísérlet a háborús övezetből elhurcolt gyermekek megmentésére. Mi az, hogy árvaházakat hagynak ott tüzérségi csapások alatt?
– mondta az orosz vezető.
Elmondása szerint az ukrán gyerekek erőszakos deportálása teljesen törvényesen történt, és maga Oroszország soha nem ellenezte a családjukkal való egyesítésüket.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) márciusban adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, mert a szervezet szerint megalapozott a gyanú, hogy a vezető személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
Ugyanezzel a bűncselekménnyel összefüggésben az ICC ugyancsak elfogatóparancsot adott ki Marija Alekszejevna Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a Facebookon közölte, hogy védelmi erőik 2022. február 24. és 2023. július 30. között likvidáltak megközelítőleg
A háború kezdete óta eddig 245 700 (+480) orosz katona vesztette életét – tette hozzá a vezérkar.
A zárójelekben az elmúlt nap orosz veszteségei láthatók.
Szombat éjszaka Oroszország délkelet felől négy Shahed–136/131 típusú katonai drónnal támadta Ukrajnát, amelyek mindegyike megsemmisült Herszon és Dnyipro régiókon belül – jelentette az ukrán légierő vasárnap reggel.
Szintén július 29-én négy taktikai felderítő drónt semmisítettek meg az ukrán erők, tették hozzá.
Vasárnap kora reggel az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy Kijev dróntámadást intézett Moszkva ellen, a csapásban legalább egy ember megsérült.
Július 29-én, este orosz rakéta csapódott be egy szumi oktatási intézménybe, aminek következtében legalább egy ember meghalt, és öten megsebesültek – számolt be az Ukrinform az ukrán rendőrségre hivatkozva.
Az előzetes jelentések szerint legalább egy civil meghalt, és öten megsebesültek. Rendőrök, mentők és orvosok dolgoznak a helyszínen, ahol jelenleg is próbálják a tűz következményeit felszámolni
– áll a jelentésben.
Az ukrán-magyar határszakaszon 2023. július 29-én Magyarország területére 7950 fő lépett be − írja az MTI.
A román−magyar határszakaszon 9990 fő nyilatkozta, hogy Ukrajnából érkezett.
A rendőrség 110 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Az igazolás 30 napig érvényes, eddig kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság illetékes hivatalát, hogy beszerezhessék végleges okmányaikat.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Az ukrán hadsereg megerősítette, hogy július 29-én, kora reggel csapást mért arra a hídra, amely összeköti Herszon oroszok által megszállt részét és a Krím félszigetet, írja a The Kyiv Independent.
Az ukrán fegyveres erők stratégiai kommunikációs igazgatóságának megerősítése nem sokkal azután történt, hogy az oroszok azzal vádolták Ukrajnát, hogy az éjszaka folyamán cirkálórakétákkal támadták a Krímben lévő vasútvonalat.
Az orosz védelmi minisztérium később, július 29-én arról számolt be, hogy légvédelme az elmúlt nap folyamán hét Storm Shadow rakétát lőtt le.
Június 22-én az oroszok azt állították, hogy a megszállt Krím és az ukrán szárazföld közötti kulcsfontosságú összeköttetést jelentő híd megrongálódott egy csapásban. Vlagyimir Szaldo, az Oroszország által kinevezett herszoni kormányzó azt mondta, hogy Storm Shadow típusú rakétákkal támadtak.
Önkéntesek 24 drónt adományoztak az ukrán hadseregnek – közölte a donyecki regionális közigazgatás vezetője. Pavlo Kirilenko elmondta, hogy a tétel Kamikaze drónokból áll – számolt be a The Guardian.
A fegyvereket a Time X nevű katonai támogató projekt gyártotta.
Védőink most 24 drónt kaptak, és ez még csak a kezdet. Mindenki tudja, hogy milyen fontos, hogy minőségi drónjaink legyenek a fronton, és mindent meg is teszünk annak érdekében, hogy megtartsuk ezeket, ameddig csak lehet
– írta Pavlo Kirilenko a Telegramon.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a béke érdekében tett gesztusnak nevezte az orosz csapatok kivonását a kijevi térségből az afrikai államok küldöttségével tartott csúcstalálkozón szombaton. Az államfő szerint a cél az volt, hogy megteremtsék a békemegállapodás feltételeit.
Az orosz elnök továbbá azt is megismételte, hogy az ukrán fél nem hajlandó újra párbeszédet folytatni, és tárgyalni a háború befejezéséről.
Miután csapataink kivonultak Kijevből – erre kértek bennünket, hogy megteremthessük a feltételeket a végleges megállapodás megkötéséhez –, a kijevi hatóságok minden korábbi megállapodást feladtak
– idézi Vlagyimir Putyin szavait az Obozrevatel.
Bahmutnál végzett légi felderítés közben a Kraken különleges erők egyik egysége kiszúrt egy csoport ellenséges drónkezelőt – tájékoztat az ukrán fegyveres erők vezérkara.
A Telegram-bejegyzés szerint a csoportot ezután egy FPV-bombázóról ledobott robbanószerkezettel semmisítették meg, amelyről videó is készült.
Az ukrán hadsereg tovább haladt előre a déli fronton Bahmut felé; az északi fronton pedig pozícióváltás nélkül folytatódtak a harcok – jelentette Anna Malyar védelmiminiszter-helyettes.
Bahmut irányában az oroszok további erőket vonultatnak fel. A városban mindkét oldalról folytatódik a lövöldözés
– részletezte Malyar.
A miniszterhelyettes arról is beszámolt, hogy az orosz katonák nagy kaliberű géppuskákból és ATGM-ekből lövöldöznek, továbbá megfigyelőrendszert is telepítettek – írja az Unian.
Kupjanszkij és Limanszkij irányában rendkívül aktívak az orosz csapatok. Szombaton több kísérlet is történt az előrenyomulásra. Avdijivka irányában is folytatódnak a harcok. Marijinka irányában az oroszok fokozott erővel, harckocsik, BMP-k bevetésével támadtak – jelentette Malyar. Elmondása szerint az oroszok támadásai sikertelenek voltak.
Három ukrán drón jelet meg vasárnap kora reggel Moszkva felett.
Ezekből kettő becsapódott egy irodaépületbe, az eddigi információk szerint a támadásban egy ember sérült meg, közölte az orosz védelmi minisztérium.
💥 Moscow under attack: A drone can be heard flying into a building resulting in a massive explosion this morning.
— Igor Sushko (@igorsushko) July 30, 2023
'Moscow City' is a very high-end business district just 2.8 miles from the Kremlin. (4.5km) Multiple drone strikes reported. pic.twitter.com/hPduDET75M
Moszkva és környéke több mint 500 kilométerre van az ukrán határtól és az ott zajló fegyveres konfliktustól, de idén már több dróntámadás célpontja volt, emlékeztet a The Guardian.
Szaúd-Arábia tárgyalásokat fog folytatni „az ukrajnai béke megteremtése érdekében” – írja a The Wall Street Journal alapján az MK orosz portál. A lap szerint Oroszországot nem hívták meg ezekre a megbeszélésekre.
A beszámoló szerint a tárgyalásokra „a Nyugat azon erőfeszítéseinek részeként kerül sor, hogy felkarolja a déli országokat”. Ide tartoznak azok az államok, amelyek nem vezettek be szankciókat Oroszországgal szemben, és nem nyújtanak katonai segítséget Ukrajnának.
Washington és Európa azt reméli, hogy az Oroszországot kizáró tárgyalások nemzetközi támogatást eredményezhetnek az Ukrajna javát szolgáló békefeltételekhez
– fogalmazott a lap.
A tárgyalásokra többek között Dél-Afrika, India és Brazília is meghívást kapott. A találkozót augusztus elejére tervezik Dzsidda városában.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az elmúlt nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!