Egy kárpátaljai magyar vezető üzenetet küldött Zelenszkijnek

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

• Ukrán csapás történt egy orosz hadihajó ellen a Fekete-tengeren, amelyről videó is készült. A hajót utóbb egy kikötőbe vontatták be;
• Az orosz védelmi miniszter a fronton járt;
• Az ukrán titkosszolgálat közölte, hogy Oroszország hamis zászlós műveletre készül Belarusz ellen;
• Putyin aláírta a törvényt a sorkatonaság felső korhatárának megemeléséről;
• Ismét fegyvert ragadott az Azov-ezred parancsnoka, miután hazatért a hadifogságból;
• Zelenszkijnek üzent egy kárpátaljai magyar vezető;
• Az ukrán hadsereg közölte, hogy áttörték a frontot több helyen.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

A távollétében bíróság elé állítanak egy orosz parancsnokot, aki Bahmut közelében egy olyan autóra tüzelt, amelyben civilek voltak – írja a Sky News egy ukrán ügyészségi beszámoló alapján. 

A civilek (egy házaspár) Bahmut felé haladtak, ahonnan az idős szüleiket akarták evakuálni. A lövöldözést az ukrán hadsereg felderítést végző drónja rögzítette a levegőből. 

A lövöldözés miatt az autó megállt, és a nő végül a drónt követve elmenekült a helyszínről. A férfit meglőtték, és azt hitték, hogy meghalt, emiatt a közeli árokba dobták, majd távoztak. A meglőtt férfi – az ukrán ügyészség szerint – 30 órán át feküdt eszméletelenül, majd magához tért, és sikerült eljutnia az ukrán hadsereg legközelebbi bázisához. 

Az ukrán ügyészek szerint az orosz parancsnok utóbb a saját feleségének nevetve mondta el telefonon, hogy a férfit megölte. A parancsnok ellen két civil elleni szándékos gyilkossági kísérlet, valamint háborús bűncselekmény miatt emeltek vádat.

Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó egy Twitter-posztban sorolta fel, hogy Oroszország miként próbálja meg átvenni a kezdeményezést a háborúban.

Szerinte az oroszok a nova kahovkai vízerőmű felrobbantásával, a zaporizzsjai atomerőmű aláaknázásával, a Nigerben történt katonai puccsal (emögött az Egyesült Államok szerint nem Oroszország áll – a szerk.), a Wagner-csoport Lengyelországgal és Litvániával szembeni provokációival, és a Belarusz elleni hamis zászlós művelettel is arra törekszenek, hogy átvegyék a kezdeményezést.

Podoljak azt írta, hogy szerinte Oroszország ezekkel meg akarja félemlíteni az embereket, de válaszként elég annyit tenni, hogy ignorálják Oroszországot és fegyvereket adnak Ukrajnának.

Egy műholdas felvételen látható, amint (feltételezhetően) az olaj szivárog abból az orosz hadihajóból, az Olenegorszkij Gornyakból, amelyet ukrán dróntámadás ért nemrég.

A felvételt a Planet Labs nevű vállalat készítette péntek délelőtt. A hajót a támadás után Novorosszijszk kikötőjébe vontatták be. 

Az orosz elnök egy törvény aláírásával jóváhagyta azt, hogy az orosz Nemzeti Gárda (Roszgvargyija) nehézfegyverzetet kapjon – írja a RIA Novosztyi. 

Az orosz állami hírügynökség szerint bizonyos harcászati szakkifejezéseket módosítottak a gárdára vonatkozó törvényi szabályozásokban azért, hogy a törvény összhangba kerüljön „a valósággal”.

A Nemzeti Gárda a háborúban is számos alkalommal kapott szerepet, leggyakrabban a megszállt ukrajnai területek biztosítását végzik. 

Egy friss felmérés szerint a szlovák lakosság több mint fele szerint a következő kabinetnek nem szabadna tovább segítenie Ukrajnát – írja az Infostart.

A napokban került nyilvánosságra az AKO közvéleménykutató-ügynökség legfrissebb felmérése, melynek eredményei szerint

A felmérésben feltett kérdés úgy hangzott: „Az Ön véleménye szerint a leendő kormánynak folytatnia kellene-e vagy sem a katonai segítségnyújtást Ukrajnának?” A felmérés szerint a válaszadók 51,5 százaléka gondolja úgy, hogy a következő, új kormánynak nem kellene folytatnia Ukrajna segélyezését, 37 százalékuk úgy véli, hogy biztosan nem, 14 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy valószínűleg nem.

Az eredmények azt mutatják, hogy leginkább a nők és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők szeretnék, ha Szlovákia befejezné a segítségnyújtást. A felmérés nemzetiségekre is lebontotta a kutatás eredményét, ebből az derül ki, hogy a szlovákiai magyarok többsége, 68 százaléka ellenzi a katonai támogatást, a szlovák nemzetiségűeknél ez az arány 50 százalék.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírt egy törvényt, amelyben különadót írtak elő a rendkívül nagy profitot termelő vállalatoknak – írja a RIA Novosztyi.

A törvény értelmében azoknak a vállalatoknak, amelyek 2021-ben és 2022-ben egymilliárd rubel feletti adózás előtti eredményt tudtak felmutatni további 10 százalékos adót kell befizetniük. Ennek határideje 2024. január 28. lesz. Amennyiben az érintett vállalat ennél korábban, idén októberben vagy novemberben átutalja az összeget, akkor 5 százalékra csökkenhet a különadó mértéke.

A szabályozás alól mentesülnek azok a vállalatok, amelyek 2020 után jöttek létre, a kis- és középvállalkozások, az egységes mezőgazdasági adót fizető cégek, továbbá az energiaszektor vállalatai és bizonyos pénzintézetek is. 

Chris Christie republikánus elnökjelölt-aspiráns pénteken Ukrajnába látogatott és találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok erőteljesen támogatja Kijev Oroszország elleni harcát.

Christie – aki egykor Donald Trump volt elnök szövetségese volt, most kihívója a pártjuk 2024-es elnökjelöltségéért – ezáltal az ukrajnai háborúval kapcsolatban teljesen más véleményt fogalmazott meg, mint riválisa. 

A politikus ukrajnai látogatása egy nappal azután történt, hogy Trump visszatért Washingtonba, hogy ártatlannak vallja magát az ellene felhozott váddal kapcsolatban. Eszerint összeesküvést szervezett, hogy megpróbálja semmissé tenni 2020-as választási vereségét – közölte a Reuters .

Egy orosz bíróság további 19 év börtönbüntetésre ítélte Alekszej Navalnijt. Ez Navalnij harmadik börtönbüntetése, és az eddigi leghosszabb – írja a Sky News.

A 47 éves férfi Vlagyimir Putyin legádázabb kritikusa, és már több mint 11 évet töltött csalásért és más állítólagos bűncselekményekért, amelyekről azt állítja, hogy szintén hamisak.

A múlt havi zárt ajtók mögött zajló tárgyalásán Navalnij azt mondta, hogy ez a háború a 21. század legostobább és legértelmetlenebb háborúja, és hogy Oroszország vagy a sárban vagy a vérben vergődik.

Li Hui, Kína eurázsiai ügyekért felelős különmegbízottja Dzsiddába látogat az ukrajnai békerendezésről szóló tárgyalásokra – közölte a külügyminisztérium.

Kína kész együttműködni a nemzetközi közösséggel, hogy továbbra is konstruktív szerepet játsszon az ukrajnai válság politikai megoldásának előmozdításában

– áll Vang Wenbin, a kínai minisztérium szóvivőjének közleményében.

Kína semleges maradt a konfliktusban, és fenntartja szoros kapcsolatait Oroszországgal – emlékeztetett az al-Dzsazíra.

A  Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) közölte: nem látták jelét annak, hogy a zaporizzsjai erőmű 3. és 4. egységénél az oroszok robbanószereket helyeztek volna el.

Mint írták, csütörtökön a szakértőik is a helyszínen érkeztek, és azóta is bejárják, vizsgálják az erőművet, de nem találtak robbanószert.

Az ukrán fél az utóbbi hetekben állította azt, hogy az oroszok robbanószereket helyeztek el az erőműben (az orosz fél pedig az ukránokat vádolta nukleáris provokációval).

Több mint 1000 belorusz és orosz állampolgárt nyilvánított nemzetbiztonsági szempontból kockázatosnak Litvánia, és megfosztotta őket állandó tartózkodási engedélyüktől – írja a Sky News.

Erre azt követően került sor, hogy az oroszokat és a beloruszokat megkérték, válaszoljanak egy kérdőívre, amelyben az ukrajnai háborúról, a Krím státuszáról és az illegálisan elcsatolt területekről alkotott véleményükről kérdezték őket.

Az engedélyektől megfosztottak bíróságon fellebbezhetnek a döntés ellen, másoknak pedig a migrációs hivatal szerint legfeljebb egy hónapjuk lesz arra, hogy elhagyják az országot.

Litvánia több mint 30 évvel ezelőtt nyilvánította ki függetlenségét a Szovjetuniótól, és ma már demokrácia, amely a NATO és az Európai Unió tagja.

A háború kitörése óta Kijev erős támogatója és a kitelepített ukránok menedékhelye.

Az észak-lengyelországi Gdynia katonai kikötőjében tartott sajtótájékoztatót Andrzej Duda lengyel elnök pénteken, ahol közölte, Lengyelország és szövetségesei figyelemmel kísérik a balti-tengeri orosz flottagyakorlatot.

A nyilatkozatot megelőzően a lengyel államfő a gdyniai tengeri műveleti központban egyeztetett a Balti-tengeren fennálló biztonsági helyzetről. Közlése szerint a látogatás a folyamatban lévő orosz flottagyakorlattal függ össze.

Felidézte, az Okeanszkij Scsit-2023 (Óceáni Pajzs–2023) fedőnevű, e héten kezdődött manővereken az orosz haditengerészet több mint 30 hadihajója, 30 repülőgépe és mintegy hatezer katona – elsősorban tengerészek – vesz részt.

A gyakorlatot Lengyelország az Ukrajnában zajló háborúval köti össze, valamint azzal a tevékenységgel, amelyet Oroszország Lengyelország keleti határainál folytat

– jelentette ki Andrzej Duda.

Kifejtette, elsősorban a Wagner-csoport belorusz jelenlétére gondol, amely csoportot Varsó nem tart „a szó szoros értelmében felfogott magánhadseregnek”.

Semmi kétségem sincs arról, hogy a Wagner-csoport tevékenységét igazából az orosz kormányzat irányítja

– fogalmazott a lengyel elnök, majd hozzátette, a zsoldosokat az orosz fenyegetés egyik formájának tekinti.

Aláhúzta, az orosz tengeri manőverekkel kapcsolatban a lengyel és a szövetséges egységek „folytatják tevékenységüket”, nyomon követik a helyzetet, és őrködnek a térség biztonsága felett.

Oroszország „hamis zászlós” támadásra készül egy belorusz olajfinomító ellen – állítja az ukrán biztonsági szolgálat.

A Mozyr üzemet ért csapást ukrán szabotőrökre fogják kenni, hogy Belaruszt is bevonják a háborúba

– tették hozzá.

Az ukrán titkosszolgálat számára ezt több forrás, köztük egy orosz katona is megerősítette – írja a Sky News.

Oroszország és Kína közös haditengerészeti gyakorlatokat tart a Bering-tengeren. Azt gyakorolták, hogyan kell megsemmisíteni egy ellenséges tengeralattjárót – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A legénység tagjai a  taktikai manőverezést gyakorolták, valamint  helikopteres le- és felszállásokat végeztek egymás hajóinak fedélzetéről – írja a Sky News.

Az orosz és a kínai haditengerészet hajói és legénységük egy ellenséges tengeralattjáró felkutatását és megsemmisítését dolgozták ki a gyakorlaton

– közölték.

Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter pénteken közölte, Lengyelországban letartóztattak egy belorusz állampolgárt, egy Oroszországnak kémkedő hálózat 16. feltételezett tagját.

– derül ki Kaminski bejegyzéséből a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon.

A kémcsoport első tagjainak letartóztatásáról a lengyel belügyi tárca március közepén számolt be. Az ügyben folytatódik a nyomozás, az ügyészség és Belbiztonsági Ügynökség (ABW) nem zárt ki további őrizetbe vételeket sem.

Korábbi közlések szerint a kémcsoport katonai létesítmények és kulcsfontosságú infrastruktúra, ezen belül vasútvonalak, valamint az Ukrajnába irányuló katonai és humanitárius szállítmányok megfigyelésével foglalkozott, a NATO-val és Lengyelországgal szemben ellenséges propagandát terjesztett, és szabotázsakciókat is előkészített.

Legalább nyolc ukrán újszülöttet vitt illegálisan külföldre egy bűnbanda, amely külföldi állampolgároknak adta el őket – közölte Kijev emberi jogi biztosa.

A szervezet nehéz anyagi helyzetben lévő nőket keresett, és pénzt ajánlott nekik, hogy külföldi spermadonorok segítségével, „béranyaság ürügyén” szüljenek gyermekeket – írja a Sky News.

A babák születési anyakönyvi kivonatán a külföldi megrendelők nevét tüntették fel, ami később jogi alapot adott arra, hogy a gyermeket kivigye az országból. Az ilyen »szolgáltatások« ára 50 000 és 70 000 euró között mozgott

– tette hozzá Dmitro Lubinec.

Ma már ismert, hogy ennek a csoportnak a bűnös tevékenysége eredményeként nyolc csecsemőt vittek illegálisan külföldre. Szerencsére sikerült megakadályozni egy újabb gyermek elvitelét.

Lubinec elmondta, a háború alatt a kérdés „akuttá vált”, megnőtt az emberkereskedelem kockázata.

Tizenöt páncélozott járművet, majdnem húsz tüzérségi eszközt, több mint húsz járművet és csaknem harminc drónt selejteztek – írja az unian.net.

Az elmúlt 24 órában az ukrán hadsereg több mint 600 orosz betolakodót és mintegy 90 egységnyi ellenséges fegyvert számolt fel.

Az AFU vezérkara szerint

Az elmúlt 24 órában újabb 640 orosz katonát likvidáltak.

Ezenkívül az oroszok 4228 harckocsit, 8249 páncélozott harcjárművet, 4911 tüzérségi rendszert, 466 légvédelmi rendszert, 104 operatív-taktikai drónt, valamint 7392 járművet és harckocsit és 724 speciális járművet veszítettek.

A megsemmisített orosz rakétavetők száma 704 darab, repülőgépek (315 darab), helikopterek (311 darab), cirkálórakéták (1347 darab), hajók és csónakok száma pedig 18 darab.

Videófelvételeken és képeken látszik, hogy egy súlyosan megrongálódott orosz hadihajót vontattak be a fekete-tengeri Novorosszijszk kikötőjébe − írta meg a Sky News. 

A Ropucha osztályú partraszálló hajó, amelyet az online szakértők Olenegorszkij Gornyaknak néven azonosítottak, úgy tűnik, a bal oldalára dőlt.

Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy visszaverték a haditengerészeti támaszpontja ellen irányuló ukrán tengeri dróntámadást.

Elhárítottak az orosz hadihajók egy támadást, amelyet az ukránok két tengeri drónnal kíséreltek meg a novorosszijszki haditengerészeti támaszpont ellen – közölte péntek reggel az orosz védelmi minisztérium.

Ma éjjel az ukrán fegyveres erők két tengerészeti személyzet nélküli hajóval támadási kísérletet hajtottak végre a novorosszijszki haditengerészeti támaszpont ellen. A támadáskor a legénység nélküli csónakokat vizuálisan észlelték, és a haditengerészeti bázis külső útvonalszakaszát őrző orosz hajók fedélzeti fegyvereiből leadott tűzzel megsemmisítették

– áll a tárca tájékoztatásában.

Venyiamin Kondratyjev, a krasznodari régió kormányzója a Telegramon közölte, hogy az incidensnek sérültjei nem voltak, és anyagi kár sem keletkezett. A kikötő környékén korlátozták a hajóforgalmat – írja az MTI.