Maria Zakharova, a Kreml szóvivője azt állítja, hogy Ukrajna emberi szerveket gyűjt ki a harctéren elesettek holttestéből, és azokat a feketepiacon értékesíti az EU és a NATO országaiban lévő vevőknek – írja a Sky News.
Amint az várható volt, Kijev nem kommentálta a történteket. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyetlen független, elismert nemzetközi testület sem terjesztett elő olyan bizonyítékot, amely azt sugallná, Zakharova állításai igazak.
Régóta ismert, hogy Ukrajna a fekete transzplantáció egyik éllovasa lett a világon
– írta a Telegramon a szóvivő.
Azt állítja, Ukrajna az 1990-es évek vége óta – vagyis néhány évvel a Szovjetunió felbomlása és Ukrajna függetlenné válása után – illegálisan távolít el szerveket holttestekből, és ez 2014 óta – amikor egy forradalom megbuktatta Ukrajna Kreml-barát elnökét –
még rosszabb lett.
„Bizonyíték van arra” – írja ilyenek felmutatása nélkül –, hogy 2023 júniusában az egyik NATO-ország egészségügyi minisztériumának képviselői megállapodtak az ukrán féllel egy hűtőkocsi szállításáról, amely emberi szerveket és testrészeket tartalmaz, amelyeket leggyakrabban a transzplantációban használnak fel.
Ezek a szem szaruhártyája, néhány csont, kötőszövet, szív és máj.
Zakharova azt állította, a szíveket körülbelül 21 000 fontért, a veséket körülbelül 11 000 fontért adják el, ráadásul gyermekek szerveit gyűjtik.
Nem ez az első alkalom, hogy Zakharova vadul spekulál a feketepiaci szerveladásokról. Májusban Ukrajnát, februárban pedig Moldovát vádolta ezzel.
Meghalt Szerhij Szlabenko, az ukrán parlament egyik volt képviselője a zaporizzsjai területen dúló harcokban – közölte az ukrán kormány.
A The Independent beszámolója szerint Szerhij Szlabenko, aki 2002 és 2006 között volt a parlament tagja, majd a Voliny megyei tanács képviselője, augusztus 4-én vesztette életét a harcokban.
Az Ukrán Fegyveres Erők visszaverték a megszállók támadásait Avdijivka közelében és további négy irányban tartják vissza az ellenséget.
Amint arról a vezérkar vasárnap esti összefoglalója beszámolt, mintegy harminc harci összecsapás történt.
Különösen Kupjanszk irányában az ukrán katonák szilárdan tartják a vonalat és sikeresen visszaverték az ellenséges támadásokat Petropavlovkától keletre, a harkivi területen. Az ellenség légicsapásokat, valamint tüzérségi és aknavető támadásokat indított – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Bahmut irányában az Ukrán Fegyveres Erők visszatartják az ellenséget a Diljevkától északkeletre fekvő területen. Ugyanakkor Avdijivka irányában az ukrán védők az erős ellenséges légi és tüzérségi tűz alatt sikeresen visszaverték az orosz csapatok támadásait Avdijivka térségében.
Ukrajna Védelmi Erői továbbra is folytatják a támadó hadműveletet Melitopol és Berdjanszk irányában, megszilárdítják az elért vonalakat, és ellentámadásokat hajtanak végre
– teszik hozzá a jelentésben.
Mint megjegyezték, az oroszok aktívan lőtték a településeket a frontvonal mentén tüzérségből és repülésből.
Augusztus 6-án az ukrán erők két kulcsfontosságú közúti hídra csaptak le a megszállt Krímet és a megszállt Herszon régiót összekötő területeken. Ez arra kényszerítette az orosz erőket, hogy a közúti forgalmat a rövidebb keleti útvonalakról a hosszabb nyugati útvonalakra tereljék – írja az amerikai hadtudományi intézet (ISW).
A kritikus orosz szárazföldi kommunikációs vonalak mentén lévő hidakra mért ukrán csapások egy ukrán blokád akció részét képezik, amelynek célja, hogy előkészítse a terepet a jövőbeli ellentámadásokhoz. Valószínűleg megszakítják az orosz személyzet, hadianyag és felszerelés szállítását a megszállt Krímről a zaporizzsjai terület nyugati részén, valamint a zaporizzsjai és donyecki terület határán zajló kritikus orosz védelmi műveletekhez egy meghatározatlan időre
– áll a jelentésben.
Az ISW feltételezi, hogy a Genik-szoroson átívelő híd károsodásának mértéke valószínűleg arra kényszeríti az orosz erőket, hogy a katonai szállítást az Arabatszkaja-szorosról a megszállt Krím és a megszállt herszoni terület közötti hosszabb nyugati útvonalakra tereljék – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A közösségi médiában olyan videók és képek keringenek, amelyeken állítólag nagy tűzvész látható az oroszországi Kubán városában.
A Sky News egyelőre nem erősítette meg, mi történhetett a felvételeken, amelyeken egy nagy épület tetőszerkezete ég, és füstfelhők emelkednek a levegőbe.
LARGE FIRE BREAKS OUT IN KUBAN 🇷🇺
— Jason Jay Smart (@officejjsmart) August 6, 2023
Grain elevator appears to be burning… weird timing - right after 🇷🇺 quit the grain deal.
One country - so many fires.
The question is: Who starts them all? pic.twitter.com/qzn8IKaSLB
Nem világos, mi okozta a tüzet, és a tágabb értelemben vett Krasznodar régió kormányzója, Veniamin Kondratyev még nem nyilatkozott.
Oroszország a legjobb fegyvereit, köztük a repülőgép-hordozók megsemmisítésére szánt lőszereket használja az ukrán gabonakészletek ellen – állítja a brit védelmi minisztérium.
Hozzátették, mióta Oroszország július 17-én befejezte a fekete-tengeri gabonakivonást, több ezer tonna gabonát semmisítettek meg.
A minisztérium szerint Oroszország Kh–22-es (a NATO-tagok körében AS–4 Kitchen rakétaként ismert), 5,5 tonnás lövedékeket használ, amelyeket eredetileg repülőgép-hordozók megbénítására terveztek, hogy silókat és infrastruktúrát célozzon – írja a Sky News, hozzátéve, hogy az infrastruktúra és magának a gabonának a megsemmisítése felhajtotta az élelmiszerárakat az ukrán szállításoktól függő afrikai országokban.
Az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatos béketárgyalások következő fordulójára a G20-ak csúcstalálkozójának keretében kerülhet sor. Erről a Bloomberg számolt be egy francia diplomatára hivatkozva, aki állítólag tisztában van a kérdéssel.
Az eseményt a tervek szerint idén szeptemberben tartják Indiában.
Elmondása szerint a tárgyalásokon részt vevő globális déli országok egyike sem szeretné, ha Oroszország jelen lenne a következő, Ukrajnáról szóló tárgyalásokon.
A brazil delegáció vezetőjének, Celso Amorimnak azonban meggyőződése, hogy a békefolyamatba valamilyen formában be kell vonni az országot.
Az elmúlt héten az oroszok 65 rakétát és 178 támadó drónt vetettek be Ukrajna ellen – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti beszédében megerősítette, hogy alig egy hét alatt az oroszok 65 különböző rakétával és 178 drónnal támadták meg Ukrajnát.
Zelenszkij szerint Ukrajna megnyerheti a csatát, légvédelmük pedig a későbbiekben egész Európa biztonságát is garantálhatja.
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az elmúlt nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!