Kína külügyminisztere, Vang Ji közölte orosz kollégájával, hogy Peking továbbra is pártatlan az ukrajnai háborúval kapcsolatban, egy nappal azután, hogy egy kínai küldöttség részt vett a konfliktus lezárásáról szóló nemzetközi tárgyalásokon, amelyeken Kijev is részt vett, Moszkvát viszont nem hívták meg – közölte a CNN.
Egy hétfői telefonbeszélgetésben Vang hangsúlyozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, hogy Kína és Oroszország „megbízható jóbarátok és partnerek”.
Az ukrajnai válsággal kapcsolatban Kína független és pártatlan álláspontot fog képviselni, objektív és racionális hangot fog megütni, aktívan előmozdítja a béketárgyalásokat, és arra törekszik, hogy politikai megoldást keressen bármely nemzetközi többoldalú alkalommal
– mondta Vang a kínai külügyminisztérium által közzétett telefonhívás felolvasása szerint.
A hívás a Szaúd-Arábia által szervezett kétnapos megbeszéléseket követte, ahol mintegy 40 ország, köztük Ukrajna kulcsfontosságú szövetségesei, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország, valamint India és számos közel-keleti ország találkozott, hogy megvitassák a konfliktus megoldását, közel 18 hónappal Moszkva inváziójának kezdete óta.
Előzőleg még arról írtunk, hogy legalább két halottja volt annak a tüzérségi csapásnak, amely a donyecki területen, Pokrovszkban történt. Az áldozatok száma azóta nyolcra nőtt.
Pavlo Kiriljenko helyi kormányzó azt mondta a Reuters szerint, hogy 8 halálos áldozat volt, akik közül 5-en voltak civilek. A halálos áldozatok közt kiskorú is van.
A halottakon kívül legalább 67 ember megsérült a támadásban. Közülük 9-en rendőrök, egy ember pedig katona volt.
A támadás helyszínéről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megosztott egy felvételt, és azt írta, hogy meg kell állítani az orosz „terroristákat”.
Kína külügyminisztere, Vang Ji közölte orosz kollégájával, hogy Peking továbbra is pártatlan az ukrajnai háborúval kapcsolatban, egy nappal azután, hogy egy kínai küldöttség részt vett a konfliktus lezárásáról szóló nemzetközi tárgyalásokon, amelyeken Kijev is részt vett, Moszkvát viszont nem hívták meg – közölte a CNN.
Egy hétfői telefonbeszélgetésben Vang hangsúlyozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, hogy Kína és Oroszország „megbízható jóbarátok és partnerek”.
Az ukrajnai válsággal kapcsolatban Kína független és pártatlan álláspontot fog képviselni, objektív és racionális hangot fog megütni, aktívan előmozdítja a béketárgyalásokat, és arra törekszik, hogy politikai megoldást keressen bármely nemzetközi többoldalú alkalommal
– mondta Vang a kínai külügyminisztérium által közzétett telefonhívás felolvasása szerint.
A hívás a Szaúd-Arábia által szervezett kétnapos megbeszéléseket követte, ahol mintegy 40 ország, köztük Ukrajna kulcsfontosságú szövetségesei, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország, valamint India és számos közel-keleti ország találkozott, hogy megvitassák a konfliktus megoldását, közel 18 hónappal Moszkva inváziójának kezdete óta.
Hajasi Josimasza külügyminiszter iráni kollégájával, Hoszein Amirabdollahiannal Tokióban tárgyalt. Azt kérte, hogy Teherán tanúsítson konstruktív magatartást Oroszország ukrajnai hadműveletének ügyében.
A Nyugat és Ukrajna azzal vádolja Iránt, hogy drónokkal látja el Oroszországot ukrajnai háborújában. Ezt Teherán tagadja. Azt állítja, hogy semleges álláspontra helyezkedik az orosz–ukrán háborúban.
Az iráni külügyminiszter a távol-keleti szigetországban ebben a minőségében tett első látogatása alkalmával azt kérte, hogy Japán oldja fel annak a mintegy 1,5 milliárd dollárnak (533 milliárd forint) a zárlatát, amelyet Iránnak korábbi olajszállítmányaiért kellett volna megkapnia, de amelyet az Irán elleni nemzetközi szankciók keretében Tokió visszatart – közölte az iráni külügyi szóvivő.
Nasszer Kanaáni szerint a 2015-ös atomalku újjáélesztésének kérdése is szóba került a találkozón – írja az MTI.
„A Georgia elleni orosz fegyveres agresszió kezdetének 15. évfordulóján szolidaritásunkat fejezzük ki a grúz néppel és határozott támogatásunkat az ország szuverenitása és területi integritása iránt” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Zelenszkij szerint Oroszország megbüntetése és a károk helyreállítása fogja visszaadni a békét és a stabilitást Európának és a világnak
– írja az Ukrajinszka Pravda.
Oroszország 2008. augusztus 7-én szállta meg Georgiát. A háború következtében az ország elvesztette az ellenőrzést Abházia és Dél-Oszétia felett. Oroszország 2008. augusztus 26-án ismerte el a régiók „függetlenségét”.
Magyarország területére 6304 fő lépett be hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6633 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 82 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Legalább két civil meghalt a donyecki területen fekvő Pokrovszk orosz ágyúzásában, közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője – írja a Sky News.
A jelentések szerint a rakéta egy lakóépületet talált el, több lakás megsemmisült.
Sok sebesült civilt jelentettek, több embert a romok alatt véltek megtalálni.
Egyelőre két halottról – egy nőről és egy férfiról – van tudomásunk. A négy sebesültet mentőautó vitte el. A mentők és a mentősök dolgoznak
– közölte Yermak.
Russian army launched a missile attack on Pokrovsk, Donetsk region.
— Денис Казанський (@den_kazansky) August 7, 2023
The rocket hit a residential building. Several apartments were destroyed. Many injured civilians. There are people under the ruins.
Russia calls this "protection of the Donbass people" pic.twitter.com/SW0LryMuDL
Nyolcévi szabadságvesztésre ítélte távollétében egy moszkvai kerületi bíróság Dmitrij Gluhovszkij írót, az Orosz Fegyveres Erők lejáratása címén.
A 44 éves író ellen, aki a Metro-regényekkel vált világhíressé, korábban körözést adtak ki és elrendelték a letartóztatását.
Halmazati büntetésként hétfőn eltiltották az internetes adminisztrátori tevékenységtől.
Gluhovszkij az ítélet szerint tavaly tavasszal a közösségi médiában szövegeket és meghamisított videókat osztott meg, azt állítva, hogy az orosz katonák bűncselekményt követtek el Ukrajnában.
Az író külföldön él, orosz és izraeli állampolgársággal, valamint németországi és spanyolországi lakhatási engedéllyel rendelkezik. Az orosz pénzügyi felügyelet hétfőn felvette Borisz Kagarlickij szociológust és politológust a terroristák és szélsőségesek nyilvántartásába.
Kagarlickijt korábban a sziktivkari városi bíróság döntése nyomán letartóztatták, miután terrorista tevékenységre az interneten való nyilvános felhívás címén vádat emeltek ellene.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) a Komi Köztársaságban részlege úgy ítélte meg, hogy a Kagarlickij a krími hídon tavaly történt, az ukrán katonai hírszerzés által elkövetett robbantást követően a Telegram-csatornáján a terrorizmust igazolta.
A szociológus Oroszország és a világ baloldali mozgalmairól szóló publikációk és kutatások szerzője. Az orosz igazságügyi minisztérium 2018-ban külföldi ügynöknek nyilvánította, azon az alapon, hogy közös projektjei voltak a Németországból finanszírozott, ugyancsak ügynökként számontartott Rosa Luxemburg Alapítvánnyal.
Az orosz belügyminisztérium hétfőn körözést adott ki Janina Szokolova ukrán újságírónő ellen, akit a Roszfinmonitoring márciusban tett fel a terroristák és szélsőségesek listájára.
A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Szokolova
az NTA ukrán tévécsatornán azt hangoztatta, hogy az oroszokat etnikai alapon kíméletlenül meg kell semmisíteni.
A Holod című ellenzéki hírportál nyílt forrásokra hivatkozva azt állította,
Oroszországban idén július 31-ig legkevesebb 82 büntetőeljárást indítottak hazaárulás, kémkedés és bizalmas alapon való együttműködés címén.
Az összesítés szerint az ügyek közül 20-at, államtitkot képező információk gyűjtése és kiadása, 12-t hazaárulás előkészítése, annak kísérlete és arra való felbujtás, tízet kémkedés, nyolcat az ellenség oldalára való átállás, hetet az ellenségnek nyújtott pénzügyi támogatás és külföldiekkel való együttműködés, egyet pedig kémkedés formájában elkövetett államárulás címén indítottak.
További 17 ügyről nincsenek részletes adatok. Az eljárások közül 17-et Moszkvában, 51-et az oroszországi régiókban, további 11-et pedig a megszállt területeken indítottak.
„Hazugság az amerikai külügyminisztérium állítása, miszerint Oroszország lemondott az Ukrajnáról szóló párbeszédről” – fogalmazott Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a TASZSZ szerint.
Micsoda hazugságok. Pontosan tudják, hogy ők maguk mondták Zelenszkij elnöknek, hogy 2022 áprilisában fejezzék be a tárgyalásokat, ők kezdeményezték, hogy a kijevi rezsim 2022 szeptemberében tiltsa meg a béketárgyalásokat Oroszországgal, ők maguk egy éven át nyilvánosan többször is kijelentették, hogy nem jött még el a tárgyalások ideje, és mégis Oroszországot hibáztatják
– tette hozzá a külügyi szóvivő.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter telefonon beszélt amerikai kollégájával, Antony Blinkennel, ahol ATACMS nagy hatótávolságú rakétákat kért – informál a Sky News.
A telefonbeszélgetésünk során @SecBlinken és én megvitattuk a további lépéseket a békeformula globális támogatásának kiszélesítéséről és a megoldásokról a gabonaexport bővítéséről
– közölte Kuleba az X-en, korábbi nevén Twitteren.
„Megköszöntem az Egyesült Államoknak minden segítséget, és hangsúlyoztam, hogy az ATACMS biztosításával növelni kell Ukrajna nagy hatótávolságú képességeit” – tette hozzá.
A múlt hónapban Joe Biden amerikai elnök beleegyezett abba, hogy Ukrajna vitatott kazettás bombákat kapjon az orosz csapatok ellen. Az ellenzők szerint válogatás nélkül ölnek, és a kisebb lőszerek némelyike nem robban fel, ami hosszú távon veszélyt jelent a polgári lakosságra. Ukrajna ígéretet tett arra, hogy elővigyázatosak lesznek vele.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!