Dnyipróban orosz rakéták célba vettek egy ipari vállalatot, ahol tűz ütött ki és egy ember megsérült. Lviv régióban is rakétatalálatokról számoltak be – írja az Ukrinform.
Lviv polgármestere, Andrij Szadovij azt nyilatkozta, hogy az oroszok kedden a kora reggeli órákban vették célba a várost.
Találatokat kaptunk itt Lembergben. Sajnos magánlakásokat is érintettek a támadások. Az illetékes szolgálatok már úton vannak a helyszínre
– áll a jelentésben.
Makszim Kozickij, Lviv katonai vezetője szintén beszámolt a Lemberg környéki csapásokról, megjegyezve, hogy a részleteket később fogja megosztani.
Eközben Dnyipróban 4 óra 20 perckor az egyik helyi vállalkozást támadták meg, erről Szerhij Liszak, a regionális katonai közigazgatás vezetője számolt be a közösségi médiában. Elmondása szerint egy személy sérüléseket szenvedett.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Ukrajnában felfüggesztettek egy magas rangú jogászt, mert azzal gyanúsítják, hogy kenőpénzt fogadott el azért, hogy egy bírósági ügyet egy vállalkozás javára fordítson.
A Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság – amelyet még Petro Porosenko volt ukrán elnök hozott létre 2019-ben – szeptember 24-éig függesztette fel Olekszij Salnyikovot, az Állami Igazságügyi Igazgatóság vezetőjét.
A korrupció elleni fellépés Volodimir Zelenszkij belpolitikájának kulcsfontosságú része a háború alatt, többször is elmondta, hogy aki háborús korrupcióban érintett, az gyakorlatilag áruló.
Egy munkácsi járásbeli katona halt meg kedden az orosz–ukrán háborúban – írja a Kárpátalja.ma.
A szomorú hírt az Iványi Községi Tanács tette közzé a Facebook-oldalán, ahol azt írták, a férfi a fronton vesztette életét.
A férfit Jurij Kacsurnak hívták, és Beregszőlős (Lohove) lakosa volt. A szülőfalujában vesznek tőle végső búcsút augusztus 16-án, szerdán.
Stian Jenssen, aki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kabinetfőnökeként szolgál, a norvég médiának beszélt egy panelbeszélgetésen arról, hogy Ukrajna – és nem harmadik felek – dönti el, hogyan és mikor kezdődjenek tárgyalások Oroszországgal.
Jelentős mozgás van Ukrajna jövőbeli NATO-tagságának kérdésében. Mindenkinek az az érdeke, hogy a háború ne ismétlődjön meg. Oroszország hatalmas katonai nehézségekkel küzd, és irreálisnak tűnik, hogy újabb területeket tudnak elfoglalni. Most inkább az a kérdés, hogy Ukrajnának mit sikerül visszavennie
– mondta Jenssen. Elmondása szerint felvetődött már a NATO-n belül egy olyan lehetőség is, hogy Ukrajna átengedi vitatott területeit Oroszországnak, cserébe csatlakozik a szövetséghez.
Nem mondom, hogy ennek így kell lennie. Ez egy lehetséges megoldás
– fogalmazott.
A felvetésre Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij tanácsadója reagált az X-en.
Ez azt jelenti, hogy szándékosan a demokrácia vereségét választjuk, egy globális bűnözőt bátorítunk, az orosz rezsimet megőrizzük, a nemzetközi jogot megsemmisítjük, és a háborút továbbadjuk más generációknak
– írta.
Szerinte ez nevetséges ötlet, és nyilvánvaló, hogy ha Putyin nem szenved megsemmisítő vereséget, az oroszországi politikai rendszer nem változik, és a háborús bűnösöket nem büntetik meg, akkor „a háború minden bizonnyal visszatér Oroszország étvágyával együtt”.
A világrend megőrzésére és a »rossz béke« megteremtésére tett kísérletek Putyin diadalával nem békét hoznak a világra, hanem gyalázatot és háborút
– fogalmazott.
„Az ötlet különös” – véli Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági szolgálat helyettes vezetője a közösségi oldalán.
A probléma csak az, hogy az összes állítólagos területük erősen vitatott. És ahhoz, hogy beléphessenek a blokkba, a kijevi hatóságoknak még Kijevről, az ókori Rusz fővárosáról is le kellene mondaniuk
– vélekedett.
Szerinte ebben az esetben a fővárost Lvivbe kell majd áthelyezniük.
Vasárnap délelőtt tartóztatta fel az orosz hadsereg a palaui zászló alatt közlekedő teherhajót, a Sukru Okant, miközben a jármű Ukrajnába, az izmaili kikötőbe tartott – írja a Mandiner. A hajót egy KA–29-es helikopter is megközelítette, mivel nem reagált a figyelmeztető lövésekre sem.
Az akcióról közzétett egy felvételt az orosz védelmi minisztérium is, amelyen az látható, amint az orosz katonák a Sukru Okan fedélzetére lépnek, majd ellenőrzik a rakományt és a személyzetet. A teherhajó az átvizsgálása után a moszkvai tájékoztatás értelmében folytatta útját az ukrán kikötőbe.
Video showing Russian forces boarding the Sukru Okan in the Black Sea.
— Benjamin Pittet (@COUPSURE) August 15, 2023
pic.twitter.com/1FEquL0ZAS
Az ENSZ Emberi Jogi Főbizottsága (OHCHR) kedden közölte, hogy csaknem tízezer civil vesztette életét Ukrajnában a háború kezdete óta.
A kedden közzétett friss jelentés szerint 9444 polgári lakos halálát és 16 940 sebesülését erősítette meg az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta.
Mintegy 500 gyermek életét követelte a háború.
Az OHCHR mindazonáltal felhívta a figyelmet arra, hogy a valós szám ennél jóval magasabb lehet, tekintettel arra, hogy Ukrajna számos térségéből nem tudtak adatokhoz jutni.
Különösen igaz ez a hosszas harcok árán orosz ellenőrzés alá került Mariupol, Liszicsanszk és Szeverodonyeck városokra. A kijevi vezetés szintén attól tart, hogy több ezerrel vagy akár tízezrekkel is magasabb lehet az áldozatok száma.
Az ENSZ adatai szerint a hivatalosan jelentett áldozatok túlnyomó többsége – 7339-en – ukrajnai térségek ágyúzása során vesztette életét.
Az orosz megszállás alatt lévő régiókban 2105 civil halt meg.
A jelentés mindemellett kiemeli: a legtöbb civil halálos áldozat a hadművelet kezdetének első hónapjaiban volt. 2023 tavaszán és nyarán havonta átlagosan 170-180 polgári lakos halálát jegyezték fel.
A dagesztáni hatóságok magyar idő szerint kedden délután közölték a legfrissebb adatokat, miszerint 35 ember meghalt, további 80 pedig súlyosan megsérült, miután az Oroszországhoz tartozó Mahacskala határában robbanás történt egy benzinkútnál.
A hétfő éjjeli robbanásban Viktor Fiszenko, az orosz egészségügyi miniszter első helyettese szerint 16 gyerek sérült meg, tizenegy ember állapota súlyos. Fiszenko a történtek miatt Dagesztánba repült.
A lángok 600 négyzetméteren terjedtek el, a tűz elfojtása három és fél órájába telt több tucat embernek.
A tűz hírügynökségi jelentések szerint a szomszédos járműszerelő műhelyben keletkezett, és onnan terjedt át a benzinkútra. A katasztrófavédelmi hatóságok szerint mintegy 40 környező épületben keletkeztek károk, a benzinkút és a szerelőműhely megsemmisült.
A töltőállomás nyolc üzemanyagtartályából kettő felrobbant. A helyszínről, egyebek között a közeli Globusz bevásárlóközpontból evakuálták az embereket.
Szergej Melikov, az Oroszországhoz tartozó Dagesztán Köztársaság vezetője kijelentette:
A robbanás a benzinkúttal szemben történt, annak okát és természetét tisztázzák.
A Nyomozó Bizottság (SZK) a biztonsági előírások több ember halálát okozó megszegése címén indított büntetőeljárást.
Melikov később hangsúlyozta, az emberi kapzsiság okozta a tragédiát.
Kapzsiság és zsugoriság áll a dolgok hátterében. Amikor emberek próbálják némi előnyért megszegni a biztonsági előírásokat. Egy szerelőműhely semmiképpen sem lehet egy benzinkút közelében. Már csak abból az okból sem, hogy a műszaki karbantartás hegesztési munkálatokat is magában foglal, egy töltőállomáson pedig gyúlékony folyadékokat és gázokat tárolnak
– hangsúlyozta.
Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter utasítására orvoscsoport repült Mahacskalába. Alekszandr Kurenkov, a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős tárca vezetője elrendelte, hogy a rászoruló sérülteket szállítsák át moszkvai kórházakba. Ennek érdekében Mahacskalába vezényelt egy mentőorvosokat és pszichológusokat szállító Il–76-os repülőgépet.
Melikov gyásznapot rendelt el a régióban.
A balesetben meghalt áldozatok családjai – jelenlegi árfolyamon – 3,7 millió forint fájdalomdíjban részesültek a helyi hatóságoktól.
Vlagyimir Putyin orosz elnök részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak. A történtek kapcsán részvétnyilvánító üzenetet küldött a többi között Fehéroroszország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán elnöke, valamint Kuvait emírje.
Az ukrán Gazdasági Biztonsági Hivatal (BEB) zárolta Dmitro Firtas ukrán oligarcha több mint 7,4 milliárd hrivnya (körülbelül 69 milliárd forint) értékű vagyonát – hozta nyilvánosságra kedden a BEB.
Az MTI szemléje szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat arról számolt be közleményében, hogy a Firtas által irányított regionális gázvállalatok három vezetőjét gyanúsították meg azzal, hogy kárt okoztak az ukrán államnak.
A három vezetőt hűtlen kezeléssel, sikkasztással, hivatali helyzettel való visszaéléssel és bűncselekménnyel megszerzett vagyon legalizálásával gyanúsítják.
A nyomozás szerint Dmitro Firtas a Regional Gas Company (RGC) elnevezésű vállalatán keresztül megszervezte a gáz jogtalan kivonását Ukrajna gázszállító rendszeréből. A vállalat húsz önkormányzati és regionális gáztársaságot kezel, ami Ukrajna összes gázelosztó hálózatának 70 százalékát teszi ki.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve kijelentette:
Az ukrán hadiipar kulcsfontosságú vállalataira mért koncentrált csapást az orosz haderő nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel.
A tábornok nem ismertette részletesen a célokat, de azt elmondta, hogy az összes célobjektumot sikerrel megsemmisítették, és az ukrán hadiipar jelentős veszteségeket szenvedett.
Konasenkov szerint az orosz hadsereg számos támadást vert vissza a front különböző szakaszain, az ukrán fél veszteségét csaknem 850 főben nevezte meg. Mint mondta, közülük 230-an a Donyeck környékén vívott harcokban estek el, a donyecki régió déli részén és Zaporizzsjában pedig mintegy kétszázan lelték halálukat.
A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között nevezett meg egy elektronikai hadviselési és légvédelmi rendszerirányítási pontot a donyecki régióban lévő Kramatorszknál, egy lőszerraktárt, négy SCALP–AG típusú francia manőverező repülőgépet, egy Sztrela légvédelmi rendszert, öt harckocsit, két Zuzana–2-es kerekes, valamint két lengyel Krab és egy amerikai M109-es Paladin lánctalpas önjáró tarackot, továbbá két amerikai M777-es vontatott tarackot.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy az ukrán erők a régióban már bevetették a tartalékaik kétharmadát.
Mint mondta:
A katonák jelentős része már elesett.
Rogov azt mondta, a külföldön kiképzett rohamosztagokat még nem vezényelték harcba. Elmondása szerint több tízezer harcosról van szó, akiket majd azért fognak bevetni, hogy „kétségbeesetten próbálkozzanak” sikerre jutni a front valamelyik részén.
Az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megye kormányzója arról számolt be, hogy
egy civil megsebesült egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport meghiúsított behatolási kísérlete következtében.
Belgorod megye elöljárója pedig azt mondta, hogy ukrán aknabelövések miatt két helyi lakos szenvedett sebesüléseket.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A tájékoztatás szerint Donyecket és Makijivkát kazettás lőszerrel lőtték.
Három ember meghalt az éjszaka egy orosz rakétacsapásban, amely egy ipari épületet ért a nyugat-ukrajnai Luck városában, a Lengyelországhoz közeli régiót célzó egyik legnagyobb, hónapok óta tartó támadás részeként – írja a The Guardian.
Más cirkálórakéták Lvivben és környékén is célba értek annak a bombázásnak a részeként, amelyben Oroszország legalább 28 rakétát lőtt ki Ukrajna nyolc régiójára.
Egy negyedik ember meghalt a keleti Kramatorszk városában egy élelmiszerraktár elleni támadásban – tette hozzá Olekszij Kuleba, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője, aki a támadást „a pánik és a terror elültetésére tett kísérletnek” minősítette.
Ihor Poliscsuk, a lengyel határtól mintegy 100 kilométerre fekvő Luck polgármestere elmondta, hogy három ember meghalt, és további három megsebesült, amikor egy rakéta csapódott be egy ipari üzembe.
Gorka Sebestyén Donald Trump volt amerikai elnök magyar származású tanácsadója volt, és most azt állítja, ha még mindig ő lenne az elnök, nem törhetett volna ki az orosz–ukrán háború – mondta interjújában, amelyet a Válasz Online-nak adott.
Úgy gondolja, a Biden-adminisztráció idióta politikát folytat, Vlagyimir Putyin orosz elnököt pedig egyenesen „hidegvérű gyilkosnak” titulálta.
Amikor George W. Bush volt hatalmon, Oroszország lerohanta Grúziát. Amikor Obama, Putyin megkaparintotta a Krímet. És most, amikor a szenilis Biden foglalja el az ovális irodát, Oroszország ismét megtámadta Ukrajnát. 2008 óta csak abban a négyévnyi békeidőben nem indított támadást Moszkva a szomszédai ellen, amikor a főnököm volt az elnök. Putyin fél Trump elnök úrtól. Még szép, hogy nem tört volna ki a háború, ha ő ül a Fehér Házban
– fogalmazott Gorka.
Elmondta többek között azt is, hogy véleménye szerint Putyin tisztában van vele, milyen következményekkel járna, ha bevetné a nukleáris fegyvereit, és az orosz elnöknek „nincsenek öngyilkos hajlamai”.
Kifejtette véleményét Orbán Viktor háborúhoz való hozzáállásáról is, amit „gusztustalannak” tartott. Úgy vélekedett, a miniszterelnök hozzáállása „erkölcsi korrupció, melyet a marxista elvek okoztak Magyarország lelkében”.
E rothadás mélysége magyarázza részben azt, hogy most miért élek amerikaiként az Egyesült Államokban
– mondta Gorka Sebestyén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meglátogatta Zaporizzsjában a 65. önálló gépesített dandár parancsnokságát, amely a Tavria hadműveleti és stratégiai csapatcsoport részeként harci feladatokat lát el az Orikhiv szektorban.
Megvitattuk a műveletek menetét a dandár felelősségi körébe tartozó frontszektorokban, a problémás kérdéseket és szükségleteket. Ukrajna büszke harcosaira, akik mindent megtesznek azért, hogy kiűzzék a megszállókat a földünkről. Köszönjük a szolgálatukat
– fogalmazott az ukrán elnök.
„A biztonság ügye alapvető Lengyelország számára, mert mint a történelem folyamán már többször, most újból veszélyes időket él meg az ország, és a lehetséges provokációk miatt folyamatos készenlétre van szükség” – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök kedden, a Lengyel Hadsereg Ünnepe alkalmából Varsóban rendezett katonai díszszemlén.
A varsói királyi vár alatti Visztula-rakparton 35 fokos hőségben tartották meg a díszszemlét az orosz bolsevik hadsereggel szemben 1920-ban aratott győzelem, a varsói csata 103. évfordulóján, a lengyel politikai vezetők jelenlétében – írja az MTI.
Az államfő a parádé elején mondott beszédében hangoztatta:
A biztonság teljességgel alapvető ügy Lengyelország számára. Amint már nemegyszer a történelmünkben, újból veszélyes időkben kell élnünk. Mindenkinek meg kell értenie, hogy Lengyelországot ma folyamatosan provokációk érik, és érni fogják, ezért folyamatos készenlétre van szükség. Az állam jól felkészült a biztonság megőrzésére, felelősségteljesen jár el, és nem enged a provokációknak.
Utalva a lengyel–fehérorosz határon észlelt migrációs nyomásra is, az elnök kiemelte az Európai Unió és a NATO külső határát is képező keleti határszakasz védelmének fontosságát, aláhúzva: a független Ukrajna és a független Fehéroroszország „rendkívül fontos Lengyelország szuverenitása, határainak biztonsága szempontjából”.
Az úgynevezett csótánydrón nagy változást hozhat az ukrán oldalon. A csótányok arról híresek, hogy strapabíróak és gyakorlatilag elpusztíthatatlanok. Róluk kapta nevét az ukránok által újonnan kifejlesztett földi drón – írja a Sky News.
Egy ukrán katonai rajongókból álló csapat kifejlesztette a Targan nevű olcsó járművet, amelyet a hadsereg állítólag most tömegesen akar bevezetni. Szakértők szerint,
a drón különösen hasznos lehet megfigyelésre és fegyverek robbantására ellenséges célpontok közelében.
Emberek nélkül is képes aknákat hatástalanítani, ami kulcsfontosságú erőforrás egy olyan frontvonalon, ahol helyenként akár öt akna is lehet négyzetméterenként, ahogyan azt Ukrajna védelmi minisztere a hétvégén állította.
A Targan mintegy egy mérföldes (1,6 kilométeres) távolságig távirányítható.
A mindössze 18 kilogramm súlyú eszköz akár 30 kilogrammot is képes szállítani.
A hadsereg tömegfinanszírozással próbálja kifizetni a drónokat, amelyek előállítása viszonylag olcsó, mivel alkatrészei jellemzően kereskedelmi termékekből állnak össze, nem pedig katonaiakból.
Nem ez az első eset, hogy a kijevi hadsereg a „crowdfundinghoz” (közösségi finanszírozás) folyamodik a védelem megerősítése érdekében. Két héttel ezelőtt a népszerű ukrán humorista, Vlad Sevcsenko felhívást tett közzé, hogy több mint 200 ezer fontot (több mint 90 millió forint) gyűjtsön 18 Rubaka kamikaze drón megvásárlására.
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az orosz tüzérségi támadások száma némileg csökkent Kelet-Ukrajnában, miután az ukrán erők erőteljes csapást mértek az orosz csapatokra a Harkivi területen lévő Kupjanszk és a Donyecki területen lévő Liman város térségében.
Az elmúlt héten, sőt még tegnap is, a hét első napján, mennyiségileg valóban csökkent az ágyúzás és a keleti támadások száma, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy hogy az ellenség visszakozna, hogy elállna terveitől. Csak arról van szó, hogy csapataink valóban nagyon erős csapást mértek rájuk, amikor Kupjanszk és Liman irányában fokozták az ellentámadásaikat. A mieink valóban nagyon hatékonyan megállították őket ott, és sok ellenséges katonát és felszerelést semmisítettek meg
– mondta a miniszterhelyettes. Úgy vélte, hogy az oroszok ezért most újracsoportosítják erőiket, és emiatt csökkent a támadások száma. Meggyőződésének adott hangot, hogy a heves harcok újra ki fognak újulni a térségben – írja az MTI.
Maljar hozzátette, hogy a helyzet a déli országrészben nehezebb, mint máshol a fronton. Most ádáz harcok zajlanak, az ukrán erők folytatják támadóműveleteiket A Zaporizzsjai területen, Melitopol és Bergyanszk felé.
A Donyecki területen fekvő Bahmutnál szavai szerint az ukrán katonák „fokozatosan, de biztosan haladnak előre a déli szárnyon”.
A nemzetközi partnerek nem próbálják rávenni Ukrajnát arra, hogy kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára egy kedden megjelent lapinterjúban.
Az állítólagos nyomásgyakorlásról szóló jelentéseket semmi nem erősíti meg. Csak az interneten léteznek. Nem tudom, lehet, hogy ez az orosz trollhadsereg munkája, de a partnerek nem támasztottak semmilyen követelményt a tárgyaláshoz. Ukrajna maga oldja meg ezt a problémát
– mondta Danyilov a La Repubblica című olasz napnak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál is ismertetett.
Leszögezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nem lehet tárgyalni. Szerinte Oroszországot úgy kell elpusztítani, mint Karthágót – írja az MTI.
Az ukrán energiaügyi minisztérium leállította a csernobili atomerőművet ellátó kulcsfontosságú távvezetéket, mert annak egy része megsérült – írja a Sky News.
A minisztérium szerint a távvezeték Belaruszban sérült meg, de nem árulták el, hogy pontosan hol, és mennyire súlyos a kár.
Arról sem közöltek részleteket, hogy helyreállt-e már az áramszolgáltatás, és ha igen, pontosan mikor.
Az 1986-os csernobili katasztrófát követően létrehozott záróövezet egy része Belarusz területén található.
Semmilyen jel nem utal arra, hogy aggódnunk kell az erőmű biztonsága miatt.
Alekszandr Szladkov katonai tudósító megnevezte azokat a fegyvereket, amelyeket Oroszország még nem használt az ukrajnai „különleges katonai hadműveletben”.
Van egy kilenctonnás repülőbombájuk
– mondta Szladkov.
Szladkov szerint manapság sok szó esik az Oroszország által használt FAB–500-as okosbombákról, amelyek „beborítják az eget füsttel és tűzzel egyaránt”. De ez egy féltonnás bomba, és az Orosz Föderációnak van egy kilenctonnás bombája is – tette hozzá.
Ez a FAB–9000, amelyet Oroszországban fejlesztettek ki a hidegháború idején. Az orosz MK portál szerint ezt az elképesztő erejű fegyvert maximum egy nukleáris töltet tudná felülmúlni.
Egy nagyszabású nemzetbiztonsági nyomozásban letartóztattak három feltételezett orosz kémet, akik ellen vádat is emeltek – írja a BBC.
A vádlottakat, akik mindannyian bolgár állampolgárok, februárban vették őrizetbe, és azóta is előzetes letartóztatásban vannak.
A gyanú szerint az orosz biztonsági szolgálatnak dolgoztak.
Azzal vádolják őket, hogy „nem megfelelő szándékkal” birtokoltak személyazonosító okmányokat, és állítólag úgy rendelkeztek velük, hogy tudták, hogy azok hamisak – olvasható a portál beszámolójában.
A BBC szerint a 45 éves Orlin Rusev, a 41 éves Baizen Dzambazov és a 31 éves Katrin Ivanova került letartóztatásba.
A nyugati országok figyelmen kívül hagyják Oroszország minden jelzését a Kijevnek szállított fegyverek világméretű elterjedésének veszélyéről. Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a XI. moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián – írja a TASSZ orosz állami hírügynökség.
Ma az Egyesült Államok, a NATO és az Európai Unió az Oroszország megfékezésére és az orosz világ megosztására irányuló geopolitikai projektjük megmentése érdekében egyre több és több modern fegyverrel pumpálják Ukrajnát, egyre inkább szítják a konfliktust, miközben provokálják a fegyverek ellenőrizetlen elterjedését a világban
– mondta az orosz tárcavezető.
Minden kijózanító jelzésünket figyelmen kívül hagyják vagy durván elferdítik, pedig számos tényt már tudattunk ezzel kapcsolatban
– tette hozzá Lavrov.
Ukrán szabotőrök megpróbáltak beszivárogni a Brjanszki területre – közölte Alekszandr Bogomaz, a régió kormányzója. A beszámoló szerint az orosz hadsereg és a titkosszolgálatok közösen akadályozták meg a kísérletet.
Az rbc.ru azt írja, hogy az incidens Kurkovicsi falu közelében történt, az összetűzésnek nincsenek áldozatai.
A falu két kilométerre fekszik az ukrán határtól.
Az Ukrajna nyugati területei ellen az éjszaka folyamán végrehajtott halálos légitámadások után Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy szándékosan civileket támad – írja a Sky News.
Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó a bombázásokat úgy jellemezte, mint „civilek elleni szándékos, nagyszabású támadás, kizárólag az öldöklés és a pszichológiai nyomásgyakorlás érdekében”.
Hozzátette, hogy mindez tagadhatatlan megnyilvánulása Oroszország terrorista tevékenységének.
Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a La Repubblica olasz lapnak adott interjújában elmondta, hogy a nemzetközi partnerek nem kényszerítik Ukrajnát béketárgyalásokra Oroszországgal – írja a Ukrajinszka Pravda.
A lap újságírójának kérdésére, miszerint megpróbálják-e rávenni az ukrán hatóságokat, hogy tárgyaljanak a háború befejezéséről, Danilov nemmel felelt.
Az állítólagos nyomásgyakorlásról szóló híreket semmi sem erősíti meg. Ezek csak az interneten léteznek. Nem tudom, lehet, hogy ez az orosz trollhadsereg műve, de a partnerek semmilyen tárgyalási igényt nem támasztottak. Ukrajna ezt a problémát egyedül oldja meg, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nem lehet tárgyalni. Oroszországot el kell pusztítani, mint egy modern Karthágót
– mondta a politikus .
Oroszország a jelentések szerint megbírságolta a Reddit közösségi oldalt, mert nem törölte azokat a tiltott tartalmakat, amelyek szerinte hamis információkat tartalmaztak az ország ukrajnai katonai hadjáratáról – írja a Sky News.
A Reddit csatlakozott azon oldalak listájához, amelyeket Oroszország azért vizsgál, mert nem távolították el a Moszkva által illegálisnak ítélt tartalmakat.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint a moszkvai bíróság kétmillió rubel bírságot szabott ki a Redditre.
Ukrajna tavalyi megszállása óta Oroszország megszigorította a háború média és bloggerek által történő közvetítésének ellenőrzését, és szigorúbb büntetéseket vezetett be a fegyveres erőik tevékenységének lejáratásáért, vagy a róluk szóló hamis információk közzétételéért.
Oroszország provokációt tervez a kurszki atomerőműnél – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők alá tartozó ukrán Nemzeti Ellenállási Központ (NRC).
A szervezet szerint előkészületek folynak az esetleges radioaktív szennyeződéssel fertőzött terület evakuálására, amennyiben baleset történne az erőműben. A tervek szerint összesen 21.000–57.000 embert evakuálnak, többek között Kurszkból és a régió északi részén fekvő településekről, írja a Korrespondent.
Ukrajna katonai erőforrásai csaknem kimerültek – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden a 11. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencián.
„A harci cselekmények előzetes egyenlege azt mutatja, hogy Ukrajna katonai erőforrásai csaknem kimerültek” – mondta.
Állítása szerint az ukrajnai háborúban nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugati fegyverek, a NATO hadművelet-tervezési, csapatirányítási és kiképzési módszerei nem biztosíthatnak fölényt a harctéren. Sojgu szerint a „különleges hadművelet” véget vetett a kollektív Nyugat dominanciájának a katonai szférában.
A tárcavezető kiemelte, hogy az Egyesült Államok Kijev támogatására hivatkozva világszerte kiürítteti partnerei arzenálját, lényegében megtisztítva a piacot az amerikai hadiipar termékei számára. Mint mondta, az új fegyverekért a partnereknek nemcsak sokat kell fizetniük, hanem „bele kell egyezniük a szuverenitás korlátozásába a biztonsági szférában”. Meglátása szerint az európai védelmi politikát alárendelték az amerikai érdekeknek.
Az orosz védelmi miniszter megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint ma Oroszországgal nem Ukrajna fegyveres erői állnak szemben, hanem az egész kollektív Nyugat, amelyhez csatlakoztak az ázsiai csendes-óceáni térség egyes államai is. Sojgu szerint a külföldi tanácsadók az ukrán katonákat arra használják fel, hogy elgyakoroltassák a harc különböző változatait nyugati fegyverek használatával, nem törődve az emberveszteségekkel.
Állítása szerint a fogságba esett ukrán katonák rendkívül negatívan vélekedtek a NATO-szabvány szerinti katonai kiképzésről.
Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok, amely korábban háborús bűncselekményként emlegette a kazettás lőszerek bevetését, ilyeneket adott át Ukrajnának. Rámutatott, hogy a humanitárius szervezetek, „ahogyan az várható volt”, nem ítélik el az ilyen eszközöknek a civileket sújtó alkalmazását, és kilátásba helyezte, hogy Moszkva felülvizsgálhatja döntését, amelyben „lemondott” a kazettás eszközök használatáról.
Azzal vádolta meg Kijevet, hogy a fekete-tengeri gabonakezdeményezést pajzsként használta fel az orosz rakétacsapásokkal szemben saját fegyverei és lőszerraktárai védelmében, írja az MTI.
A Soros György üzletember által alapított Open Society Foundations jótékonysági szervezet azt tervezi, hogy kivonja vagy felfüggeszti munkájának nagy részét az Európai Unióban, mivel figyelmét a világ más részeire fordítja – számolt be az RBC-Ukrajna a Reutersre hivatkozva.
Az újonnan jóváhagyott stratégiai irányvonal a jelenlegi munkájuk nagy részének visszavonását és megszüntetését követeli az Európai Unióban, és a világ más részeire helyezi át a hangsúlyt és a forrásokat.
A döntés azt jelenti, hogy az alapítvány felhagy az európai belügyekkel kapcsolatos munkával, és a nagy globális kérdésekre összpontosít.
A szervezet azonban továbbra is támogatja Ukrajnát, Moldovát, Kirgizisztánt és a Nyugat-Balkánt is nemzeti alapokon keresztül.
Soros György régóta támogatja a liberális, demokratikus és nyitott határokat hirdető csoportokat Kelet-Európában.
A támadások során az orosz rakéták nagyon gyorsan változtatnak irányt, hogy kicselezzék az ukrán légvédelmet – mondta Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője.
Elmondása szerint a rakétának abban a néhány másodpercben sikerül irányt változtatnia, amíg az ügyeletes katona közli, hogy merre tart a rakéta. Ezután a rakéta újra és újra irányt változtat.
Szerhij Najev altábornagy, az ukrán Egyesített Erők parancsnoka úgy tudja, hogy jelenleg 6500 Wagner-zsoldos tartózkodik Belaruszban.
Elmondása szerint közvetlenül nem fenyegetik Ukrajnát, de ez a jövőben változhat, ezért az ukrán hírszerzés folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet.
Natalja Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője a United News tévéműsorban nyilatkozta azt, hogy az oroszoknak 13 hajójuk állomásozik a Fekete-tengeren – írja az Ukrinform.
Az újságíró szerint többek közt ez is ahhoz járul hozzá, hogy az oroszok Ukrajna egész lakosságát feszültségben tartsák.