Az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora förtelmesnek nevezte a Csernyihiv elleni orosz rakétatámadást – írja a Sky News.
Denise Brown azt mondta, hogy rendkívül felkavarta a támadás, amelyben hét ember meghalt, és több mint százan megsebesültek.
Förtelmes dolog egy nagyváros főterét megtámadni reggel, miközben az emberek sétálnak, néhányan a templomba mennek, hogy megünnepeljék az ukránok számára fontos vallási ünnepet
– mondta, hozzátéve, hogy elítéli a lakott területekre mért orosz csapásokat.
Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is. Jó pihenést kívánunk!
Oroszország az utolsó pillanatra halasztja az új mozgósítási hullám bejelentését, mert a Kreml fél egy ilyen döntés következményeitől – mondta Andrej Pjontkovszkij ukrán politológus.
A szakember szerint az oroszok mindössze tíz százaléka támogatja aktívan az Ukrajna elleni háborút, ezért Putyin mobilizációs bejelentése felháborodást válthat ki a lakosság körében – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Mint ismert, szombat délelőtt robbanás történt az ukrán fővárosnál és Csernyihivnél is, utóbbi volt a súlyosabb. A csernyihivi támadás helyszínén befejezték a mentőakciókat:
A számadatokról az Ukrajinszka Pravda számolt be.
A csernyihivi színházterem elleni orosz rakétacsapás a dróngyártók és légi felderítő iskolák találkozóját találta el – közölte a rendezvény szervezője.
A szóvivő szerint a rendezvényt előzetesen egyeztették a helyi hatóságokkal és a helyszínnel is – írja a Sky News, hozzátéve, hogy a városi tanács korábban tagadta az engedély megadását.
Az orosz támadásban heten meghaltak, a sérültek száma százhuszonkilencre nőtt.
Ukrajna megkezdte a tárgyalásokat Svédországgal arról, hogy Gripen repülőgépeket kapjon légvédelmének megerősítésére – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton, miután találkozott Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel – írja a Reuters.
Zelenszkij látogatása az első svédországi vizitje Oroszország 2022. februári inváziójának kezdete óta, és a Gripen vadászgépek beszerzéséről folytatott tárgyalások, amelyeket előzetesnek nevezett, azt követően zajlottak, hogy az Egyesült Államok jóváhagyta, hogy Dánia és Hollandia F–16-os vadászgépeket küldjön Ukrajnának.
Ma részletesen megvitattuk a svéd Gripenek átvételének lehetőségével kapcsolatos jövőbeli lépéseket
– mondta Zelenszkij a Kristerssonnal tartott közös sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a téma központi szerepet fog játszani a többi svéd tisztviselővel folytatott megbeszélésein.
Júniusban a svéd kormány közölte, hogy lehetőséget ad ukrán pilótáknak a Saab gyártmányú Gripen vadászrepülőgépek kipróbálására, de azt is elmondta, hogy minden gépére szüksége van Svédország területének védelméhez.
Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált Jekatyerinburg és a Szverdlovszki terület lakóinak Jekatyerinburg alapítása 300. évfordulója alkalmából, megjegyezve, hogy előrehaladott kora ellenére a városnak még mindig fiatal a szíve – az erről szóló táviratot a Kreml honlapján tették közzé.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a „nagy honvédő háború” frontjain hősiesen harcoló, a védelmi üzemekben és gyárakban, a bányákban és kórházakban őrködő honfitársai bátorsága és állhatatossága örökre megmarad az emberek emlékezetében – írja a RIA Novosztyij.
A jekatyerinburgiak ezekben a napokban is önzetlenül védik Oroszországot egy különleges katonai műveletben
– tette hozzá.
Az ukrán hadsereg az ország déli részén végrehajtott ellentámadások során többféle módon elvághatja az orosz megszállók kritikus szárazföldi utánpótlási útvonalait az Azovi-tenger északi partvidékén – a Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői szerint.
Egy hírszerzési értékelés szerint Oroszország hatékony védelmi műveletei és sűrű aknamezői feltartóztatták és továbbra is feltartóztatják az ukránok előrenyomulását.
Az Ukrán Fegyveres Erők előrenyomulása Melitopoltól néhány kilométeren belül az ukrán tüzérségi rendszerek hatótávolságába hozná azokat a fontos közúti és vasúti útvonalakat, amelyeken az orosz csapatok ellátása múlik, ami súlyosan aláásná a megszállók azon képességét, hogy továbbra is erre a célra használják őket – írja az rbc.ua.
Az ISW megjegyzi, hogy még korai lenne értékelni a folyamatban lévő ukrán ellentámadási műveletek általános sikerét, amelyek több irányban, több különböző nyilvánvaló célpont felé haladva zajlanak.
Elemzők következetesen hangoztatják a becsléseket, amelyek szerint az ukránok ellentámadása elhúzódó, nem lineáris műveletsorozat lesz, és valószínűleg különböző ütemben, szakaszokban fog folytatódni.
Ukrajna déli részén a védelmi erők augusztus 18-án megsemmisítettek 10, orosz szabotázs- és felderítőcsoportok által használt hajót, amelyeken 40 orosz állampolgár, valamint haditechnikai eszközök voltak.
Az ellentámadásos műveleteink elég erősek. Az elmúlt napon már 10 ellenséges hajót semmisítettünk meg. Ez egy kísérlet az orosz erők részéről a szigetek közötti manőverezésre
– idézte az Ukrinform Natalia Humenyukot, a Déli Műveleti Parancsnokság Közös Sajtóközpontjának vezetőjét az országos közös 24/7 hírműsor adásában.
Ezek a hajók szinte mind polgári hajók, amelyeket szabotázs- és felderítőcsoportokká alakítottak át. 40 katona, egy nagy kaliberű ágyú és 5 egységnyi páncélozott jármű követte az orosz hadihajót.
Humenyuk szerint a déli régiókban még nincs nagyon érezhető változás a frontvonalban, mivel a védelmi erőknek először a bal parton manőverező védők biztonságáról kell gondoskodniuk.
Az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora förtelmesnek nevezte a Csernyihiv elleni orosz rakétatámadást – írja a Sky News.
Denise Brown azt mondta, hogy rendkívül felkavarta a támadás, amelyben hét ember meghalt, és több mint százan megsebesültek.
Förtelmes dolog egy nagyváros főterét megtámadni reggel, miközben az emberek sétálnak, néhányan a templomba mennek, hogy megünnepeljék az ukránok számára fontos vallási ünnepet
– mondta, hozzátéve, hogy elítéli a lakott területekre mért orosz csapásokat.
Az orosz hadsereg és a védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a légvédelmi erők meghiúsítottak több ukrán dróntámadást, köztük egyet Moszkva közelében.
A támadásokban senki nem sebesült meg, de az északnyugati Novgorodnál – nagyon távol az ukrán határtól – a repülők parkolóhelyén tűz keletkezett, amelyet a tűzoltók gyorsan eloltottak – tette hozzá a minisztérium. Egy repülőgép megrongálódott, de személyi sérülés nem történt.
A tárca szerint a pilóta nélküli repülőszerkezetet könnyűfegyverekkel lőtték le.
Egy másik elfogott drón a Moszkvához közeli Putyilkovónál zuhant le.
A minisztérium szerint szintén megakadályoztak egy dróntámadást az ukrán határ melletti Belgorodnál.
A tárca arról is beszámolt, hogy az orosz légvédelmi erők éjszaka lelőttek egy ukrán rakétát, amely a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget felé tartott.
Volodimir Zelenszkij az X-en (korábban Twitter) számolt be róla, hogy Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel tárgyal.
Mint írja, széles körű napirendjük van, de a védelmi együttműködés prioritást élvez, beleértve a nagy teljesítményű svéd CV–90-eseket.
Zelenszkij szerint ezeket harcosai már most jól használják a fronton. Elmondása szerint szándékukban áll Ukrajnában is gyártani.
Starting talks with @SwedishPM.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 19, 2023
We have a broad agenda, but defense cooperation is one of the top priorities. Including powerful Swedish CV-90s.
Our warriors are already putting them to good use on the battlefield. We also intend to produce them in Ukraine.
„Washington ukrán irányú politikája a háttérbe került, az F–16-os repülőgépek esetleges átadása Ukrajnának csupán demonstratív lépés az Egyesült Államok részéről, és nem befolyásolja a különleges katonai művelet kimenetelét” – mondta Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország párt vezetője.
Az orosz politikus szerint a vadászgépek átadása lehetővé teszi a Biden-adminisztráció számára, hogy elmondhassa, mindent megtett Ukrajnáért– írja a ria.ru.Mironov szerint az F–16-os repülőgépek valójában az utolsó olyan fegyvertípus, amit átadhatnak Ukrajnának.
Az orosz hírszerző szolgálatok számos ukrán állampolgárt toboroztak annak érdekében, hogy megzavarják a nyugati fegyverek Lengyelországon keresztül Ukrajnába irányuló áramlását – jelentette a The Washington Post.
A lengyel hatóságok úgy vélik, hogy a meghiúsított összeesküvés a teljes körű invázió kezdete óta a legkomolyabb orosz fenyegetést jelentette egy NATO-országra.
Az összeesküvést feltehetően az orosz katonai hírszerzés szervezte, és a helyszínen Lengyelországban tartózkodó ukrán menekültek hajtották végre.
Augusztus 18-án legalább 16 személy volt lengyel őrizetben a szervezettel kapcsolatban, köztük 12 ukrán menekült. Bár ezt a konkrét összeesküvést sikerült meghiúsítani, a lengyel nyomozók szerint a nagyobb fenyegetés továbbra is fennáll, és az ügynek politikai következményei is lehetnek.
Az ukrán menekülteket, akik többnyire az ország keleti részéből származnak, először névtelen források toborozták egyszerű, alacsony szintű feladatok elvégzésére, például olyan propagandaanyagok terjesztésére, amelyek célja a lengyelek és az ukránok közötti feszültségkeltés volt.
Ezt követően a feladatok egyre komolyabbá váltak, beleértve a katonai létesítmények és más olyan helyek nyílt kémkedését, ahová nyugati fegyvereket továbbítanának.
A rendszer hónapokig működött, de végül a rosszul kiképzett újoncok egyszerű hibákat követtek el, és a lengyel belbiztonsági szolgálat lebuktatta őket. Az egész összeesküvés hamarosan felbomlott, és nem világos, hogy milyen kimutatható hatása volt a fegyverek megzavarására, ha egyáltalán volt ilyen.
Az orosz légvédelmi rendszerek észleltek és megsemmisítettek egy ukrán drónt a Belgorodi terület felett – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Személyi sérülés nem történt, károk sem keletkeztek – írja a ria.ru.
Megérkeztek az Egyesült Királyság védelmi hírszerzési jelentésének legfrissebb hírei az ukrajnai helyzetről. Eszerint nincs nagy előrelépés egyik irányban sem – derült ki az X-en (korábban Twitter) megosztott információkból.
Az elmúlt héten a frontvonal nagy része statikus maradt. Délen azonban az ukrán erők folytatták előrenyomulásukat a Mokri Jali folyó mentén, és a kemény orosz ellenállással szemben biztosították Urozsajne falut.
Északon az orosz erők folytatták a támadásaikat Kupjanszk térségében, de jelentős előrelépést ők sem értek el.
A fronton mindkét fél hasonló kihívással néz szembe: megpróbálják legyőzni a jól bebetonozott erőket, miközben csak korlátozott, nem elkötelezett erőkkel rendelkeznek az új támadások megindításához – áll a jelentésben.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 19 August 2023
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) August 19, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/KsbkrK28Zz
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/CFgwXmAF5c
Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője gazdasági törpének nevezte Oroszországot.
Borrell egy interjúban azt mondta,
Oroszország olyan, mint egy benzinkút, amelynek tulajdonosa atombombával rendelkezik
– írja az mk.ru.
Korábban Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök azt mondta, az ország gazdasága folyamatos növekedést mutat. Misusztyin azt is elmondta,
az orosz gazdaság iránt egyre nagyobb az érdeklődés,
annak ellenére, hogy a Nyugat megpróbálja elvágni a globális termelési láncoktól, pénzügyi elszámolási rendszerektől és logisztikai útvonalaktól.
Marjorie Taylor Green, az amerikai képviselőház tagja a svájci UBS Banknak az orosz gazdaság helyzetéről szóló jelentése után elismerte az Oroszország elleni szankciók kudarcát, és felszólított Ukrajna finanszírozásának megszüntetésére.
A jövőbeni tanulmányok tárgya lesz, hogy Oroszország képes-e ellenállni a Nyugat által ellene bevezetett szankcióknak.
Ukrajna becslése szerint az invázió kezdete óta 257 010 ezer katonát vesztettek az oroszok – írja a Kyiv Independent.
Szakértők szerint Ukrajna és Oroszország is túlbecsülheti az ellenség veszteségeit. Másrészről azonban az orosz veszteségekről ennél még valamivel nagyobb számot is közölt nemrég az amerikai hírszerzés.
A legfrissebb adatok szerint 7 halottja és 90 sérültje van annak a rakétatámadásnak, amely Csernyihiv városában történt.
Elsőként ebben a cikkünkben számoltunk be a támadásról. Azóta egy nő holttestét is megtalálták a romok alatt, ezzel hétre nőtt a halálos áldozatok száma – írja a Kyiv Independent.
A lap szerint Ihor Klimenko belügyminiszter azt mondta: a csapás 90 sérültje között 12 kiskorú, valamint 10 rendőr is volt. Kórházba összesen 25 embert kellett szállítani, köztük van egy 12 éves lány is, akit Kijevbe vittek mentővel, és kritikus állapotban van.
Az ukrán médiában olyan, meg nem erősített információk is megjelentek, miszerint a színházban dróngyártók tartottak egy expozíciót. A Kyiv Independent ebből annyit tudott megerősíteni, hogy Csernyihivben valóban terveztek egy ilyen kiállítást szombatra, de hogy hol, arról nincs nyilvános infó, mivel a meghívottaknak is csak az esemény kezdete előtti órákban ígértek tájékoztatást.
Az rbc.ua portál azt írja ugyanerről, hogy tényleg ott tartották a kiállítást, de a tervezettnél hamarabb közölték a helyszínt. A szervezők azt állítják, hogy az esemény megszervezéséről a városvezetéssel is egyeztettek, de ezt Csernyihiv városi tanácsa cáfolta.
Hat ember meghalt pénteken Donyeck városában – közölte Gyenisz Pusilin, a de facto Donyecki Népköztársaság vezetője, valamint egy donyecki katonai parancsnokság a CNN szerint.
A városban két robbanás is történt a beszámolók szerint: az elsőnek 3 halálos áldozata és 1 sérültje, a másiknak pedig három halálos áldozata és öt sérültje volt.
Szombat délelőtt az ukrán fővárosnál és Csernyihiv városában is robbanás történt.
A két incidens közül a csernyihivi a súlyosabb az eddigi jelentések fényében. Erről már több videó is megjelent a közösségi médiában, köztük az alábbi, rövid felvétel.
A legfrissebb adatok szerint abban a támadásban
legalább hat ember meghalt, beleértve egy hatéves kislányt is.
Ihor Klimenko belügyminiszter azt mondta: a kislány nagyon sok vért vesztett, és emiatt a helyszíni ellátás sem segíthetett rajta. Az édesanyja jelenleg kritikus állapotban van. A halottakon kívül a támadásnak legalább 36 sérültje van.
A csernyihivi csapás célpontja egy színház volt. A támadás helyszínéről az ukrán elnök is megosztott egy videót.
This is what it means to live next to a terrorist state. This is what we are uniting the entire world against.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 19, 2023
Today, a Russian missile hit the heart of Chernihiv. A square, a university, and a theater. Russia turned an ordinary Saturday into a day of pain and loss. There are… pic.twitter.com/AMgXCVfR7h
Kijevben sem jobb a helyzet. Ott az első jelentések szerint egy bevásárlóközpont közelében történt robbanás.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a belügyminiszter, a katasztrófavédelem, valamint Vitalij Klicsko polgármester azt közölték, hogy Kijev egyik külvárosát érte a csapás, és tűz is keletkezett a helyszínen, de már oltják. A lángok egy áruházban csaptak fel, és a csapás miatt több alkalmazott is megsérülhetett (erről egyelőre nem adtak pontosabb tájékoztatást).
A moszkvai védelmi minisztérium közölte, egy ukrán drón megtámadott egy orosz katonai repülőteret – írja a Sky News.
Az ország Novgorod régiójában lévő helyszínen tűz ütött ki, és egy harci repülőgép is megsérült – közölték. A „terrortámadásban” nem történt sérülés – tette hozzá a tárca, amely szerint a tüzet gyorsan eloltották.
Novgorod Moszkvától északnyugatra fekszik, és több középkori orosz templomának köszönhetően az UNESCO-örökség része.
A CBS csatorna amerikai tisztviselőktől értesült arról, hogy az ukránoknak sikerült átjutniuk egy aknamezőn Tokmak városának közelében.
Mint közölték, a város nagy stratégiai jelentőséggel bír, ugyanis elfoglalása után az ukrán erők megindulhatnának Melitopol felé, amely az ukrán offenzíva legfőbb célja, illetve a Krím félsziget belépőkapuja lehet.
A CBS úgy tudja, hogy az ukránok Tokmaktól északra jutottak át egy aknamezőn, és most az első orosz védelmi vonalon próbálnak áttörni. Mindemellett elismerték, hogy Tokmak és Melitopol visszafoglalása nem lesz egyszerű feladat, és az ukránok támadása egyelőre csak minimális sikereket tudott felmutatni a nyár kezdete óta.
Az ukrán elnök szombaton Svédországba utazott, ahol több fontos találkozója is lesz. Volodimir Zelenszkij erről a saját Telegram-oldalán számolt be.
Vele együtt felesége, Olena Zelenszka is Svédországba utazott. Zelenszkij találkozik Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel, a svéd házelnökkel és a parlamenti pártok elnökeivel, valamint XVI. Károly svéd királlyal és Szilvia királynővel.
Az ukrán elnök a posztjában megköszönte Svédországnak, hogy támogatja Ukrajna függetlenségért és szabadságért folytatott harcát. Hozzátette azt is: támogatják Svédországot abban, hogy a NATO tagjává váljon, mert csak így lehet garantálni a békét a Balti-tengertől az Azovi-tengerig.
Andrej Guruljov tartalékos altábornagy – aki jelenleg az orosz kormánypárt parlamenti képviselője – egy televíziós műsorban kifejtette, hogy mi az orosz hadsereg célja a Kupjanszk térségében folytatott harcokkal – írja az mk.ru.
A fő feladat nem Kupjanszk bevétele volt
– árulta el Andrej Guruljov, hozzátéve: az ellenség tartalékait akarták lekötni a támadással. A tartalékos altábornagy azt is közölte, hogy az ukrán hadsereg tartalékainak jelentős része szerinte most Zaporizzsja irányában összpontosul.
Kupjanksznál még másfél hete indult egy orosz támadás, amely miatt az ukránok evakuációt indítottak el.
Két ember megsebesült és több tucat épület megrongálódott a nyugati Hmelnyickij régióban történt „robbanáshullámban”, amit az oroszok csapása eredményezett. mindezt a terület kormányzóhelyettese közölte szombaton – írja a Sky News.
Oroszország az éjszaka folyamán dróntámadások sorozatát indította Ukrajna északi, középső és nyugati része ellen. Kijev azt állította, hogy a 17 iráni gyártmányú Sahid drónból 15-öt lelőttek.
Szerhij Tyurin kormányzóhelyettes közölte: a hmelnyickiji járás több falujában 30 házat rongált meg a robbanáshullám, 32 háztartásban betörtek az ablakok és az ajtók.
Két nő megsérült az üvegszilánkoktól, további hat ember sokkos állapotban került kórházba.
Egy másik régióban, a zsitomiri területen szintén csapás történt. Ott az orosz erők egy meg nem nevezett infrastrukturális létesítményt vettek célba – jelentette Vitalij Bunecsko kormányzó.
„A lezuhant drón törmelékei miatt tűz ütött ki, amelyet az állami katasztrófavédelmi szolgálat szakemberei megfékeztek” – közölte a zsitomiri kormányzó. Más jelentések egyelőre nem érkeztek sem áldozatokról, sem károkról.
Az ukrán elnök a péntek esti videóüzenetében – egyebek mellett – azt is közölte: az idei év végére minden feltételt teljesíteni akarnak ahhoz, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lehessen.
Volodimir Zelenszkij azt mondta: a hatóságok rendkívüli intenzíven dolgoznak azon, hogy még az idén megkezdődhessen a csatlakozási tárgyalás. Hangsúlyozta, hogy az EU-val már most is együttműködnek, de ennél több kell.
Oroszország 17 drónt indított szombat hajnalban, amelyekkel Ukrajna északi, középső és nyugati régióira próbált csapást mérni – közölte az ukrán légierő a Sky News szerint.
Az 17-ből 15 iráni gyártmányú Sahid drónt lőttek le az éjszaka.
Azt egyelőre nem tudni, hogy mi történt azzal a két drónnal, amelyet nem találtak el. A jelentés azután érkezett, hogy Oroszország azt állította: szombaton, kora reggel megsemmisített egy ukrán indítású rakétát a Krím felett.
Az Egyesült Államok jóváhagyta, hogy az ukrán katonákat az F–16-os vadászgépekre képezzék ki Dániában – írja a CNN.
A hírportál szerint Joe Biden kormánya azt is engedélyezte, hogy az országnak átadják a kiképzési anyagot, benne a kiképzési modulokkal és minden olyan dokumentummal, amelyek az amerikai által használt haditechnológiáról tartalmaznak bizalmat információkat.
Az amerikaiak nemrég a vadászgépek leszállítását is jóváhagyták.
Az Egyesült Államok elnöke Japánban nyilatkozott újságíróknak, ahol a japán, valamint a dél-koreai elnök tartott trilaterális találkozót – számolt be a CNN.
Joe Biden azt mondta: Vlagyimir Putyin „nevetséges” indokkal rohanta le Ukrajnát, és Oroszország már most elvesztette a háborút, mivel nem tudja elérni az eredetileg kitűzött céljait.
Megjegyezte azt is, hogy az orosz invázióra az Egyesült Államoknak is reagálnia kellett, mert ha ez nem történik meg, akkor például Kínát is Tajvan lerohanására buzdíthatták volna. Mint mondta, nem lehet pusztán „európai problémaként” tekinteni az ukrajnai háborúra, mert a II. világháború óta nem volt olyan invázió, mint amilyet Oroszország indított 2022-ben.
Andreas Marlow altábornagy nyilatkozott arról, hogy az ukránok mit kértek tőlük azokkal a kiképzőmissziókkal összefüggésben, amelyekben ukrán katonákat képeznek ki az EU tagállamai – számolt be a Reuters.
A német tábornok még csütörtökön nyilatkozott újságíróknak egy németországi kiképzőhelyen. Mint mondta, Ukrajna az invázió kezdetén még azt kérte tőlük, hogy defenzív, illetve városi harcászatra képezzék ki a katonáikat. Ehhez képest mostanra
inkább az offenzív harcászat érdekli őket, valamint az, hogy minél több alacsonyabb rendfokozatú katonatiszt kapjon kiképzést.
Az utóbbiak körében ugyanis nagy veszteségei vannak az ukránoknak. „A hivatásos katonák már másfél éve vívják a háborút, és sokan meghaltak vagy megsebesültek, ezért kell a friss utánpótlás a katonai vezetőkből” – mondta erről Marlow altábornagy.