Az ukrán hadsereg az ország déli részén végrehajtott ellentámadások során többféle módon elvághatja az orosz megszállók kritikus szárazföldi utánpótlási útvonalait az Azovi-tenger északi partvidékén – a Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői szerint.
Egy hírszerzési értékelés szerint Oroszország hatékony védelmi műveletei és sűrű aknamezői feltartóztatták és továbbra is feltartóztatják az ukránok előrenyomulását.
Az Ukrán Fegyveres Erők előrenyomulása Melitopoltól néhány kilométeren belül az ukrán tüzérségi rendszerek hatótávolságába hozná azokat a fontos közúti és vasúti útvonalakat, amelyeken az orosz csapatok ellátása múlik, ami súlyosan aláásná a megszállók azon képességét, hogy továbbra is erre a célra használják őket – írja az rbc.ua.
Az ISW megjegyzi, hogy még korai lenne értékelni a folyamatban lévő ukrán ellentámadási műveletek általános sikerét, amelyek több irányban, több különböző nyilvánvaló célpont felé haladva zajlanak.
Elemzők következetesen hangoztatják a becsléseket, amelyek szerint az ukránok ellentámadása elhúzódó, nem lineáris műveletsorozat lesz, és valószínűleg különböző ütemben, szakaszokban fog folytatódni.
Az orosz elnök ellátogatott az ukrajnai „különleges hadműveletben részt vevő erők főhadiszállására, Rosztov-na-Donuba – közölte a RIA Novosztyi.
Az orosz állami hírügynökség egy egyperces videót is közzétett a látogatásról.
🇷🇺Russian President Vladimir Putin visits troops of the SMO HQ in Rostov-on-Don, Russia. pic.twitter.com/4TU9ojtv7N
— Zagonel (@Zagonel85) August 19, 2023
Putyint az orosz vezérkari főnök, Valerij Geraszimov fogadta. A RIA Novoszyi szerint az elnök meghallgatta az ő, valamint a többi parancsnok és magas rangú tiszt beszámolóját. További részleteket nem árultak el arról, hogy mi hangzott el a találkozón.
Oroszország Ukrajna legalább két régióját rakétákkal és/vagy drónokkal támadta szombat hajnalban.
Az rbc.ua szerint egyrészt a zaporizzsjai területen lehetett robbanásokat hallani, helyi idő szerint hajnali 4.15-kor. Az ukrán légierő már a robbanások előtt figyelmeztetett arra, hogy balliszitkus rakéták érkezhetnek, és elrendelték a légiriadót.
Robbanásokat jelentettek a hmelnickiji területről is, helyi idő szerint 03.40 körül. A helyi kormányzó azt közölte, hogy dróntámadás történt, és a légvédelem igyekszik semlegesíteni az eszközöket.
Oroszország, Törökország és Katar új gabonaüzletet készít elő Ukrajna nélkül. Erről a Bild számolt be az orosz és a török külügyminisztériumok és nagykövetségek július 21. és augusztus 8. közötti hivatalos levelezésére hivatkozva. Azt is megjegyzik, hogy Moszkva előre figyelmeztette Ankarát a gabonamegállapodásból való kilépésre.
Az új megállapodás szerint Oroszország gabonát szállít a szegénységben élő országoknak, különösen Afrikába. Ugyanakkor Törökország a szervezőként, Katar pedig a szállítások szponzoraként jut szerephez.
Ugyanakkor Hakan Fidan török külügyminiszter arra kérte Oroszországot, hogy állítsa vissza a korábbi gabonamegállapodást, hogy Ukrajnából is lehessen gabonát szállítani. Ankara azt javasolja, hogy a munkát az ENSZ égisze alatt szervezzék meg.
A lap szerint az új megállapodást a hétvégén Budapesten köthetik meg.
Mint írták, a magyar fővárosba érkezik (sőt, állításuk szerint már meg is érkezett) Rusztam Minnihanov, az oroszországi Tatárföld vezetője, és a hétvégén megérkezik Recep Tayyip Erdogan török elnök is (a tatárföldi vezető egyébiránt a miniszterelnököt is személyesen ismeri: még 2015-ben találkozott Orbán Viktorral, azóta pedig egy tragédia miatt is leveleztek).
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az augusztus 24-i függetlenség napja előtt tett bejelentést Ukrajna megerősítéséről.
Erőteljes dolgokra készülünk, megerősítjük államunkat, katonáinkat. Mindent megteszünk azért, hogy a függetlenség napjának előestéjén elmondhassuk, Ukrajna újabb lépést tett a világ legerősebb országainak köre felé
– jelentette ki az ukrán elnök péntek esti videós bejelentkezésében.
A jövő hét Ukrajna számára a fontos események időszaka lesz. Egyetlen napot sem vesztegethetünk el a felkészülésből
– tette hozzá.
Kémkedés miatt vádat emeltek egy bebörtönzött amerikai állampolgár ellen Oroszországban – közölték az orosz állami hírügynökségek.
A RIA-Novosztyi és a TASZSZ hírügynökségek jelentése szerint a moszkvai lefortovói bíróság Gene Spector vizsgálati fogságba helyezése mellett döntött kémkedés vádja miatt, amelyért tíz és húsz év közötti szabadságvesztés szabható ki. A hírügynökségek nem számoltak be az újabb vádpontokról, csak annyit írtak, hogy a bírósági tárgyalást zárt ajtók mögött tartották, miután az ügyiratokat titkosították.
Spector Szentpéterváron született, azután költözött az Egyesült Államokba. 2021-ben történt őrizetbe vételéig a rákellenes szereket gyártó Medpolymerprom konszern igazgatótanácsának az elnöke volt – írta a TASZSZ.
John Kirby fehér házi szóvivő a CNN hírtelevízióban közölte, hogy a kormányzat továbbra is adatokat gyűjt az ügyről, és egyelőre nem kívánta a történteket kommentálni. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte: tudnak arról, hogy vádat emeltek egy amerikai állampolgár ellen Oroszországban, és figyelemmel kísérik a helyzetet.
Az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat több, Moszkvában fogva tartott amerikai állampolgár – közöttük Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal riportere és Paul Whelan volt tengerészgyalogos – szabadon bocsátásáról. A Kreml megerősítette, hogy voltak tárgyalások, de ismételten hangsúlyozta, hogy fogolycseréről csak a perek után lehet szó.
Gershkovichot márciusban vették őrizetbe kémkedés vádjával, amit lapja és Washington tagad. Whelan tizenhatéves börtönbüntetését tölti egy fegyházban szintén kémkedés vádjával.
Ha hinni lehet az amerikai hírszerzésnek, akkor az áldozatok száma hatalmas mérföldkőhöz ért. Becslésük szerint ugyanis a háború első 18 hónapjában közel 500 ezer ukrán és orosz katona halt vagy sebesült meg a háborúban – írja a Sky News.
A tisztviselők szerint az orosz veszteségek megközelítik a 300 ezret, ebből mintegy 120 ezer ember halt meg (a Kreml hivatalos számításában fenntartja, hogy csak 6000 orosz vesztette életét). Ukrajna viszont közelít a 200 ezer főnyi veszteséghez, ami 70 ezer halottból és akár 120 ezer sebesültből tevődik össze.
A Sky News megjegyezte: az oroszok több katonát vesztettek ugyan, de az ország lakossága körülbelül háromszor akkora, mint Ukrajnáé. Ez azt jelenti, hogy Kijev számszerűen ugyan kevesebb, de lakosságarányosan nagyobb veszteségeket szenvedett el a háborúban.
A fenti adatokat más forrásból nem lehet megerősíteni, és szinte lehetetlen pontosan megmondani, hogy hány katona sebesült meg, vagy vesztette életét az ukrajnai fronton. Ukrajna nem tesz közzé hivatalos adatokat a saját veszteségeiről, Oroszország pedig a szakértők szerint nyilvánvalóan alábecsüli veszteségeit, fals adatokat közölt erről (a másik fél veszteségét pedig mindkét fél túlbecsüli).
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A pénteki percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!