Mint arról előzőleg írtunk, Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök Klaus Iohannis román államfővel találkozott kedden az erdélyi Nagysinken. A román államfő megerősítette a román hatóságok állítását, miszerint nem esett román területre a Duna-parti ukrán kikötőket támadó orosz drónok „egyetlen darabja sem” – adta hírül az MTI.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfőn azt állította, hogy Kijev fényképfelvétellel is tudja bizonyítani, hogy az orosz drónok román területet is megtámadtak egy vasárnap éjszakai légicsapásban.
Az ország területe kizárólagos ellenőrzésünk alatt áll: mindent megvizsgáltunk, megnyugtathatom a lakosságot, hogy semmi sem esett le Romániában, de természetesen aggódunk, mert ezek a támadások a román határ közevetlen közelében, attól 800 méternyire történtek
– mondta Klaus Iohannis.
Arra a kérdésre, hogy miként reagálna Románia, ha egy orosz drón mégis román területet érne, háborúba sodorná-e a NATO-t, Iohannis azt mondta: a NATO-csúcson egy sor lehetséges forgatókönyvvel kapcsolatban döntés született a konkrét válaszlépésekről. Amennyiben „valami a NATO-területre esik”, mindenki tudja, mi a teendője, az esemény súlyossága függvényében minden lehetséges incidensre léteznek kidolgozott válaszlépések, de ezek az információk nem publikusak – mondta a román elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden felmentette tisztségéből Pavlo Kiriljenkót, a Donyecki terület katonai közigazgatásának vezetőjét – írja az rbc.ua az ukrán elnöki hivatal közlése alapján.
Az ezzel kapcsolatban megjelent elnöki rendeletben azt írták, hogy Kiriljenko maga kérte a felmentését. Az RBC szerint Kiriljenko hamarosan egy másik kormányszerv, a Monopóliumellenes Bizottság elnöki székébe ülhet át.
Összesen 8 rakétával és 25 drónnal támadták az oroszok Ukrajna területeit szerda hajnalban – írja a Kyiv Independent az ukrán légierőre hivatkozva.
A légierő közlése szerint 7 darab Kh–101/Kh–555/Kh–55-ös rakétát, valamitn egy egy Iszkander–M típusú ballisztikus rakétát lőttek ki, ezek közül az összeset megsemmisítették a levegőben. A 25 Sahid típusú drónból 15-öt sikerült lelőnie a légvédelemnek.
Mint megírtuk, az ukrán fővárosban is robbanásokat lehetett hallani hajnalban, a román–ukrán határ közelében lévő Izmajilban pedig legalább egy ember meghalt dróncsapásban.
Az Egyesült Királyság kormánya közölte, hogy hamarosan terrorszervezetté nyilvánítják az orosz Wagner-csoportot – írta a BBC.
Az erről szóló új rendelet értelmében az országban illegális tevékenységnek minősül majd a szervezethez való csatlakozás, illetve annak támogatása is. Suella Braverman brit belügyminiszter közölte: a Wagner egy erőszakos és pusztító csoport, amely Vlagyimir Putyin Oroszországának katonai eszköze. Mint mondta,
a Wagner Ukrajnában és Afrikában végzett munkája „fenyegetést jelent a globális biztonságra”.
A miniszter hozzátette: a Wagner tevékenysége továbbra is csak a Kreml politikai céljait szolgálja.
Az ukrán fővárosba érkezett szerda reggel Antony Blinken amerikai külügyminiszter – írja az rbc.ua hírportál.
Először kedden jelent meg hír arról, hogy a tárcavezető Ukrajnába látogat szerdán. Az RBC szerint szerda reggel Kijev városközpontjában néhány utat lezártak, ami általában akkor szokott megtörténni, ha egy külföldi delegáció érkezik a fővárosba.
🇺🇸🇺🇦 UkroSMI: US Secretary of State Blinken arrived in Kiev
— Zlatti71 (@djuric_zlatko) September 6, 2023
A video of the blocked center of the capital of Ukraine is published on social networks. It is reported that after the night strike of the Russian Armed Forces on critical facilities in Ukraine, Blinken's arrival was… pic.twitter.com/hw1kkk4rje
Mindeközben az ukrán fővárosban hajnalban még rakéták csapódtak be, amiről itt írtunk bővebben. Úgy tudni, hogy ezek a csapások valamelyest késleltették is az amerikai külügyminiszter érkezését.
Időközben a Szuszpilne ukrán portál is közölte az ukrán elnöki hivataltól szerzett értesülései alapján, hogy valóban megérkezett a külügyminiszter. Továbbá egy videó is megjelent a közösségi médiában, amelyen Antony Blinken Kijevben látható, amint épp az ukránok hősként ünnepelt mentőkutyájával, Patronnal találkozik.
⚡️Patron Dog meets Anthony Blinken in Kyiv pic.twitter.com/EXhfJnE6nd
— 🇺🇦Ukrainian Front (@front_ukrainian) September 6, 2023
Az Egyesült Államok külügyminisztere legutóbb közel egy évvel ezelőtt, 2022 szeptemberében járt Ukrajnában.
A Maxar Technologies nevű amerikai vállalat műholdjai olyan orosz repülőgépeket fotóztak le, amelyeken autógumikat helyeztek el.
CNN published MAXAR satelite pictures form Engels' airbase which show in high resolution how Russians are trying to protect their strategic bombers with rubber tires. https://t.co/r3klDLD01r pic.twitter.com/OlxaWPUTzv
— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) September 5, 2023
A képek az Engels légibázison készültek két Tu–95 stratégiai bombázóról. A CNN szerint a szakértők úgy vélik: a gumik azon dróntámadások ellen segíthetnek megvédeni a gépeket, amelyek az utóbbi időben egyre gyakrabban vették célba az orosz reptereket. Feltételezésük szerint akár abban is segíthetnek minimális mértékben, hogy a gépek kevésbé legyenek észlelhetőek a támadó eszközök számára.
Nagyon furcsán néz ki, de a jelek szerint [az oroszok] mindent megtesznek azért, hogy adjanak némi pluszvédelmet ezeknek a gépeknek, amelyek egyébiránt nagyon kiszolgáltatott célpontok. Hogy ez beválik-e, az attól függ, hogy milyen robbanófejes rakétáról/drónról van szó
– vélekedett az egyik szakértő, Steffan Watkins a CNN szerint. Hozzátette azt is, hogy a gumik például akkor segíthetnek megvédeni a repülőket, ha egy drón felrobban felettük, ez esetben ugyanis képesek lehetnek megvédeni a gépeket a rájuk zúduló repeszektől.
A CNN-nek egy NATO-tisztviselő is beszélt arról, hogy ők is láttak ilyen gépeket, és szerintük is a drónok elleni védelem lehet a gumik célja, de azt nem tudják, hogy ez valóban hatásos eszköznek mondható-e.
Az orosz védelmi minisztérium jelentette, hogy kedden éjjel dróntámadás érte a Brjanszki területet – írja a The Guardian.
Az orosz–ukrán határnál lévő régióban a légvédelem több drónt is megsemmisített. Alekszandr Bogomaz brjanszki kormányzó szerint a támadásnak nem volt áldozata és károk sem keletkeztek.
Több rakéta is célba vette Ukrajna fővárosát szerda hajnalban – közölték a város katonai közigazgatásának vezetői a The Guardian szerint.
Közlésük szerint az összes orosz rakétát lelőtte az ukrán légvédelem. A városból a Reuters hírügynökség által idézett szemtanúk magyar idő szerint 4.50-kor jelentették az ehhez kapcsolódó robbanásokat.
A városi katonai közigazgatás sérültekről és károkról egyelőre nem számolt be, valamint az orosz kormányzat sem adott ki közleményt a csapásról.
⚡️ There was a fire due to the fall of the debris of the russian rocket in the Kyiv region, reports the State Emergency Service.
— FLASH (@Flash_news_ua) September 6, 2023
It is noted that the fire was eliminated in the territory of a trading enterprise. No casualties.
👉 Follow @Flash_news_ua pic.twitter.com/enqNFhI0wX
Az ukrán állami katasztrófavédelem viszont már közölte azt, hogy a fővárost övező régióban egy helyen tűz ütött ki a lezuhanó rakétaroncsok miatt, de már eloltották.
Az ukrán–román határon, a Duna folyónál található Izmajil gabonakikötőjét dróncsapás érte szerda hajnalban – írja a BBC a helyi kormányzó, Oleh Kiper közlése alapján.
Mint írták, a támadásban legalább egy ember meghalt, valamint a kikötőben és a helyi mezőgazdasági infrastruktúrában károk keletkeztek.
Az orosz kormányzat egyelőre nem számolt be a csapásról. Izmajilt ezen a héten egyszer már érte egy ehhez hasonló támadás, amellyel kapcsolatban az ukrán kormányzat azt állította, hogy az orosz csapás román területet is ért. Ezt a román államfő nemrég cáfolta.
Mint arról előzőleg írtunk, Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök Klaus Iohannis román államfővel találkozott kedden az erdélyi Nagysinken. A román államfő megerősítette a román hatóságok állítását, miszerint nem esett román területre a Duna-parti ukrán kikötőket támadó orosz drónok „egyetlen darabja sem” – adta hírül az MTI.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfőn azt állította, hogy Kijev fényképfelvétellel is tudja bizonyítani, hogy az orosz drónok román területet is megtámadtak egy vasárnap éjszakai légicsapásban.
Az ország területe kizárólagos ellenőrzésünk alatt áll: mindent megvizsgáltunk, megnyugtathatom a lakosságot, hogy semmi sem esett le Romániában, de természetesen aggódunk, mert ezek a támadások a román határ közevetlen közelében, attól 800 méternyire történtek
– mondta Klaus Iohannis.
Arra a kérdésre, hogy miként reagálna Románia, ha egy orosz drón mégis román területet érne, háborúba sodorná-e a NATO-t, Iohannis azt mondta: a NATO-csúcson egy sor lehetséges forgatókönyvvel kapcsolatban döntés született a konkrét válaszlépésekről. Amennyiben „valami a NATO-területre esik”, mindenki tudja, mi a teendője, az esemény súlyossága függvényében minden lehetséges incidensre léteznek kidolgozott válaszlépések, de ezek az információk nem publikusak – mondta a román elnök.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 5933 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7496 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 169 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
A NATO egységének és a megtámadott Ukrajnával való szolidaritásának a fontosságát hangoztatta kedden Romániában Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök, aki Klaus Iohannis román államfővel közösen látogatta meg a védelmi szövetség romániai harccsoportjának kiképzőközpontját az erdélyi Nagysinken – írja az MTI.
A román, francia, holland, belgiumi és luxemburgi katonák előtt elmondott beszédében Bettel kicsi, de megbízható szövetségesként jellemezte Luxemburgot, amely első és legnagyobb külföldi katonai missziójára vállalkozott, amikor 26 katonát küldött a NATO kiemelt éberségi tevékenységű többnemzetiségű romániai harccsoportjába.
A szerepvállalással Luxemburg egyrészt azt jelzi, hogy támogatja az ukrán menekülteket befogadó, megtámadott szomszédját segítő Románia erőfeszítéseit, másrészt a NATO egységét demonstrálva arra figyelmeztet, hogy ha egy tagországot támadás érné, akkor az a többivel együtt fog válaszolni a szövetség alapokmányának megfelelően
– mondta a luxemburgi kormányfő.
Bettel már a beszédben, később pedig a román államfővel folytatott kétoldalú megbeszélése után tartott közös sajtóértekezleten is hangsúlyozta: az összefogás a választás szabadságát hivatott védeni, mert ha a NATO nem lenne szolidáris Ukrajnával, azzal elfogadná azt, hogy az erősebbnek joga van eldönteni, szomszédjainak mi a jó.
A NATO ereje egységében rejlik
– tette hozzá a luxemburgi miniszterelnök, hozzátéve: országa védelmi kiadásai 16 százalékát – mintegy 145 millió eurót – Ukrajna támogatására fordította.
Mindeközben Klaus Iohannis megerősítette: Románia addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg ez szükséges, ennek az elkötelezettségnek egyik példája az, hogy az ország befogadta az F–16-os harci repülőkön szolgáló pilóták kiképzőközpontját, ahol ukrán pilótákat is képeznek.
Az Egyesült Államok továbbra is igyekszik meggyőzni Észak-Koreát, hogy hagyjon fel az oroszországi fegyverszállítási tervekkel – jelentette Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.
Az orosz mk.ru azt írta, hogy a Nyugat tart a két ország közötti szorosabb együttműködéstől. Sullivan szerint Washington keresi annak a lehetőségét, hogy meggyőzze Észak-Koreát: ne szállítson fegyvereket az oroszoknak.
Egyes híresztelések szerint Kim Dzsongun észak-koreai vezető szeptemberben Oroszországba látogathat. Ha ez megtörténik, akkor többek közt a fegyverszállításokról és a katonai együttműködésről is tárgyalhatnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Az ukrán külügyminisztérium vezetője, Dmitro Kuleba úgy véli, Vlagyimir Putyinban nem lehet megbízni, mert hiába adja a szavát, nincs garancia arra, hogy nem szegi meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
Nem az a fajta ember, akivel komoly megállapodást lehetne kötni. Ha azt hiszi, hogy sikeresen tárgyalt Putyinnal, akkor potenciális támadási veszélynek teszi ki magát
– fogalmazott Kuleba, aki szerint éppen ezért lehetetlen békét kötni az orosz elnökkel.
Az ukrán külügyminiszter hozzátette: minél sikeresebb Ukrajna a harctéren, annál inkább hajlandó lesz Oroszország tárgyalni, de a közeljövőben nem lát erre esélyt.
Ha nemzetként akarunk létezni, ha túl akarunk élni, győznünk kell, bármi áron
– tette hozzá Kuleba.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre tudósításunk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!