Több mint 30 harci ütközetre került sor a frontvonalon az elmúlt nap folyamán – jelentette az ukrán hadsereg vezérkara vasárnap reggeli frissítésében, jelentette a Korrespondent.
Kupjanszk, Liman és Bahmut irányában az oroszok sikertelenül próbálták áttörni az ukrán védelmet. A Bahmuttól délre található Kliscsijivka falu vonzáskörzetében folytatódtak a heves harcok – írták.
Megjegyezték továbbá, hogy az ukrán fegyveresek komoly offenzívába kezdtek Melitopol szektorban.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is!
Alice Jill Edwards, az ENSZ kínzásokkal foglalkozó különmegbízottja azt mondta:
Az orosz hadsereg által az ukrán civilekkel és hadifoglyokkal szemben alkalmazott kínzás olyan szintet ért el, hogy azt rendszerszintű, államilag jóváhagyott politikának lehet nevezni.
Elmondása szerint ez nem véletlenszerű, rendellenes viselkedés, hanem az állami politika részeként szervezett információ- és vallomásszerző cselekedet, hogy „megfélemlítsenek, félelmet keltsenek, vagy megbüntessenek” – számolt be a NEXTA.
UN calls torture part of Russian state policy
— NEXTA (@nexta_tv) September 10, 2023
UN Special Rapporteur on Torture Alice Jill Edwards:
"Torture used by the Russian military against Ukrainian civilians and prisoners of war has reached such a level that it can be called a systemic, state-approved policy.
This is… pic.twitter.com/RIGJhy4YHy
Az ukrán fegyveres erők vezérkara szeptember 10-én arról számolt be, hogy az ukrán erők „részleges sikert” értek el Kliscsivka és Robotine falvakban, amelyek a Donyecki, illetve a Zaporizzsjai területen találhatók.
A jelentés szerint az ukrán erőknek sikerült „kiszorítaniuk az ellenséget az elfoglalt állásaikból és az elért határoknál beékelődni”. Az ukrán hadsereg továbbá folytatja a támadó hadműveletet Melitopol, valamint Bahmut irányában.
A jelentés azt is megjegyezte, hogy Oroszország öt rakétatámadást és 81 légicsapást hajtott végre Ukrajna-szerte. Az orosz erők emellett 27 támadást indítottak többszörös rakétakilövő rendszereken keresztül ukrán katonai állások és polgári infrastruktúra ellen.
Az orosz támadások következtében az elmúlt napon több mint 100 lakóépület és más polgári infrastruktúra sérült vagy semmisült meg – írja a The Kyiv Independent.
Antony Blinken megvédte az Egyesült Államok döntését, és egyetértett a G20-as csúcstalálkozó nyilatkozatával, amit az ukránok azért kifogásoltak, mert szerintük az nem ítéli el eléggé Oroszországot.
Az ABC This Week című műsorában adott interjújában a külügyminiszter elmondta:
Ott voltam a teremben, amikor az összes vezető Biden elnökkel beszélt, és minden szavukból világosan kitűnt, hogy nemcsak azt akarják, hogy ez a háború véget érjen, hanem azt is, hogy igazságos és tartós feltételek mellett érjen véget, és az is világosan kitűnt, hogy Oroszország agressziójának következményeit a G20-országok és az egész fejlődő világ érzi.
Blinken hozzátette, szerinte nagyon fontos, hogy a G20-ak egységesen szólaltak fel – számolt be a The Independent.
Mint megírtuk, az ukrán külügyminisztérium szerint a G20-ak vezetőinek közös nyilatkozata az ukrajnai háborúval kapcsolatban „nem egy olyan dolog, amire büszkék lehetnénk”.
Oleh Nyikolenko azt kifogásolta, hogy a nyilatkozat nem nevezi meg egyenesen Oroszországot, amikor arra utal, hogy az államok olyan módon járnak el, ami nem áll összhangban „az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel”, és tartózkodnak „a területi egység és szuverenitás vagy politikai függetlenség elleni, erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától”.
Mint megírtuk, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök közölte: ha Vlagyimir Putyin orosz elnök jövőre személyesen is megjelenik a Rio de Janeiróban rendezendő G20-csúcstalálkozón, akkor nem fogják letartóztatni a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntése ellenére sem.
Mihajlo Podoljak, ukrán elnöki tanácsadó az X-en (korábban Twitter) azt írta, elfogadhatatlan a brazil elnök nyilatkozata.
Valóban, miért ratifikáljuk a római statútumot, ha nem fogjuk teljesíteni? Miért építenénk az ország hírnevét, csak azért, hogy aztán semmissé tegyük... azért, hogy 2024-ben meghívják Putyint, aki rendszeresen azt állítja, hogy szándékosan követ el bűncselekményeket az ukránok ellen? Minek kellenek egyáltalán szabályok, ha a botrányos populizmus kedvéért megszegjük őket?
– tette fel a kérdést Podoljak.
Indeed, why ratify the Rome Statute if you're not going to enforce it? Why build a country's reputation only to have it nullified for the sake of... inviting subject Putin in 2024 who regularly claims he is willfully committing crimes against Ukrainians? Why do you even need…
— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) September 10, 2023
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 268 630 orosz katona esett el, az elmúlt napon 490 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 4593 hadműveleti és taktikai drónt, 872 egység speciális felszerelést és 1455 cirkálórakétát számoltak fel.
Tizenkét ukrán szárazföldi támadás elhárításáról és három, a Fekete-tengeren közlekedő, partra szálló egységet szállító rohamcsónak megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz külügyminisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint a különböző frontszakaszokon elszenvedett ukrán emberveszteség meghaladta a 610 főt.
A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg négy vezetési és megfigyelőpontot, két hadianyagraktárt, egy harckocsit, egy svéd Arthur tüzérségi helymeghatározó radart, egy P–18-as lokátort és 42 drónt.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai és az Ukrajnával határos oroszországi régiók több településéről jelentettek vasárnap a helyi hatóságok ukrán tüzérségi vagy dróntámadást.
Az orosz Központi Választási Bizottság szerint a Zaporizzsjai területen egy pilóta nélküli repülőszerkezet megsemmisített egy szavazókörzetet. A támadásnak, amelynek helyszínét nem nevezték meg, a tájékoztatás szerint nem voltak sérültjei. A Krím körzetében nyolc ukrán drónt lőttek le – írja az MTI.
Oroszország megkezdte katonai bázisainak feltöltését a finn határon – derül ki az Yle című finn kiadvány által közzétett műholdfelvételekből. A képeken látható, hogy a petrozavodszki katonai raktárban és az alakurti katonai bázison új raktárépületek épülnek katonai járművek és felszerelések tárolására és karbantartására.
Ezek az első látható jelei annak, hogy Oroszország hosszú évek tétlensége után elkezdett beruházni a Finnországhoz közeli határ menti bázisainak felkészültségébe – jelentette a lap. Antti Häkkänen finn védelmi miniszter szerint ezek nem jelentenek közvetlen veszélyt országa biztonságára.
A fejlesztések összefüggésben lehetnek azzal, hogy Oroszország a petrozavodszki bázisról felszerelést kíván szállítani az ukrán frontra. Egy nyugalmazott finn őrnagy a lapnak elmondta, hogy az ottani raktár úgy néz ki, mintha karbantartásra épült volna – számolt be a The Kyiv Independent.
Az ukrán hadseregnek már csak egy-másfél hónapja van hátra, mielőtt az időjárás leállítja az ellentámadás folytatására irányuló kísérleteket – idézi Mark Milley, a Pentagon vezérkari főnöke szavait a Sputnik.
„Körülbelül 30-45 napig lesz még megfelelő az időjárás a támadások folytatásához, így a csata még nem ért véget” – mondta Milley vasárnap a brit állami médiának adott interjúban.
Jönni fog a hideg és az eső, minden sáros lesz, és nagyon nehéz lesz a manőverezés
– részletezte a vezérkari főnök, majd hozzátette, egyelőre túl korai megmondani, hogy kudarcot vall-e vagy sikeres lesz az ukrán ellentámadás.
Moszkva bocsánatkérést követel Párizstól, amiért az orosz újságírók nem vehettek részt Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatóján az Újdelhiben tartott G20-csúcstalálkozón – közölte Marija Zaharova, a külügyminisztérium szóvivője.
A hamissággal, arroganciával és kivételességkomplexussal átitatott politika végül a vezetői ellen fog játszani
– idézi Zaharova Telegram-posztját az mk.ru.
Elmondása szerint Oroszország az incidenst a „rasszizmus és az agresszív nacionalizmus megnyilvánulásának” tekinti.
„Bocsánatkérést követelünk az Élysée-palotától” – tette hozzá Zaharova.
Az ukrán energiaügyi minisztérium vezetője, Herman Haluscsenko közölte, hogy az Enerhoatom megkapta az amerikai Westinghouse vállalat által gyártott nukleáris fűtőanyag első tételét.
Szavai szerint az állami vállalat 440 reaktor számára töltött fel üzemanyagot. Arról is beszámoltak, hogy Ukrajna együttműködési megállapodásokat írt alá a Cseh Köztársasággal, Finnországgal és Szlovákiával.
Haluscsenko szerint ezzel lezárult Oroszország monopóliumának időszaka ezen a piacon.
Egy külföldi önkéntes meghalt, egy másik eltűnt, ketten pedig megsebesültek a Donyecki területen, miután furgonjuk az orosz tüzérség áldozatává vált. Az önkéntesek a frontvonalbeli Csasohov Jar város közelében haladtak délelőtt 10 óra körül, amikor a támadás megtörtént – írja a Kyiv Independent a Road to Relief ukrán humanitárius civil szervezet jelentése alapján.
A szervezet Instagram-oldala szerint összesen négy önkéntes volt a járműben: egy német, egy svéd önkéntes, egy kanadai, továbbá a Road to Relief spanyol igazgatója.
A német és a svéd önkéntesek súlyosan megsérültek, de mindketten stabil állapotban vannak. A kanadai önkéntes halálát megerősítették, míg a spanyol igazgató állapota és holléte ismeretlen.
Románia beidézte a bukaresti orosz diplomáciai képviselet vezetőjét az ukrán dunai kikötők elleni dróntámadások miatt, mivel a drónok maradványait román területen találták meg.
Julian Fota stratégiai ügyekért felelős államtitkár kifejezte a román fél tiltakozását a román légtér megsértése miatt, miután az ukrán határ közelében az orosz erők által az Ukrajna elleni agresszióban használt drónokhoz hasonló szerkezetek darabjait találták meg
– olvasható a román közleményben, melyben a román tisztségviselő elítélte az orosz erők szisztematikus, indokolatlan és barbár támadásait az ukrán lakosság és a polgári infrastruktúra ellen, többek között a Duna felett, a román határ közelében, ami veszélyezteti a román állampolgárokat.
Ukrajna újonnan kinevezett védelmi minisztere, Rusztem Umerov bejelentette egy új pozíció, a katonai ombudsman lehetséges bevezetését.
Az emberi életekre fogunk összpontosítani, az emberekre fogunk összpontosítani. És ezért valószínűleg bevezetünk egy új tisztséget, a katonai ombudsmani tisztséget, amely az emberek és katonáink igényeivel fog foglalkozni
– fogalmazott az ukrán politikus. Hozzátette, hogy a harcosnak joga van a felszereléshez, ahhoz, hogy rendelkezzen mindennel, ami a háborúhoz és a háború megnyeréséhez szükséges.
Az ukrán hadsereg tovább nyomul Melitopol irányába, és újabb 1,5 négyzetkilométernyi területet sikerült felszabadítania – jelentette Olekszandr Stupun, az ukrán hadsereg szóvivője.
Az ukrán hadsereg visszatartja az ellenséges támadásokat a Donyecki területen, különösen Marjinka irányában – tette hozzá Stupun.
Marjinka térségében az ukrán fegyveres erők mintegy 15 ellenséges támadási kísérletet vertek vissza
– mondta a szóvivő.
Bár a G20-ak hivatalos csúcstalálkozója véget ért, a vezetők további kétoldalú megbeszéléseket folytatnak a rendezvény keretein belül, és néhányan sajtótájékoztatót tartanak, írja a BBC.
Vasárnap kora délután Emmanuel Macron francia elnök állt ki az újságírók elé, és Oroszországot támadta az ukrajnai invázió miatt.
„A G20-ak támogatják az ENSZ alapokmányában foglalt területi integritást. Ez pontosan az ellentéte annak, amit Oroszország tesz. Putyin azért nem jött el, mert sokan közülünk szankciókat hoztak ellene, és félt szembeszállni velünk. Moszkva inkább Szergej Lavrov külügyminisztert küldte helyette” – mondta Macron Delhiben.
A lengyel határőrök állítása szerint támadás érte az egyik társukat a Belarusszal közös határszakaszon.
A beszámolók szerint egy hétfős csoport kövekkel dobálta meg a járőrt. A lengyel határőrök szerint a támadóknál csúzlik és fáklyák voltak, amelyekkel elvakították a járőröket. Hangsúlyozzák, hogy senki sem sérült meg.
A lengyel határőrszolgálat egy speciális autóját küldték a helyszínre, írja az MK.ru.
Jun Szogjol dél-koreai elnök vasárnap bejelentette, hogy országa 2025-től kezdődően hosszabb távon további 2 milliárd dollár segélyt nyújt Ukrajnának a korábban beígért 300 millió dolláron felül – jelentette a helyi média.
Az elnök Indiában, a G20-ak csúcstalálkozóján tette ezt a megjegyzést, jegyzi meg a The Telegraph.
Két segélymunkás meghalt, miután a furgont, amelyben utaztak Donyeckben, eltalálták az orosz katonák.
A támadás következtében a Road to Relief furgonja felborult, és kigyulladt – közölte a humanitárius szervezet.
Spanyolország külügyminisztere, José Manuel Albares megerősítette, hogy egy spanyol nő meghalt a helyszínen.
A kanadai Anthony „Tonko” Ihnat szintén meghalt a támadásban.
Ruben Mawick német egészségügyi önkéntes és Johan Mathias Thyr svéd önkéntes súlyos sérüléseket szenvedett a támadásban, írja a The Telegraph.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter diplomáciai győzelmet ünnepelt vasárnap, „sikernek” nyilvánítva az Indiában tartott G20-csúcstalálkozót, miután a blokk elzárkózott az ukrajnai orosz invázió közvetlen bírálatától.
Kijev külügyminisztériuma elítélte a G20-ak nyilatkozatát, mivel a tárca szerint „nincs mire büszkének lenni”, de a Fehér Ház egyik vezető tisztviselője szerint Washington elégedett az eredménnyel.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese újabb bejegyzést tett közzé a Telegramon, amelyben vádakat fogalmazott meg az Egyesült Államokkal szemben a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások 22. évfordulója előtt.
Medvegyev többek között durvasággal és „undorító önimádattal” vádolta az Egyesült Államokat.
„Egy nap a terroristák ismét támadásba lendülnek a 2001. szeptember 11-i stílusjegyeket lemásolva. De akkor atom- vagy biológiai fegyverekkel csapnak le” – írta Medvegyev.
Szerinte nem zárható ki a halálos fegyverek bevetésének egy másik lehetősége sem: „A nukleáris országok valamelyik vezetője elveszíti a türelmét, és érzelmi alapon dönt a tömegpusztító fegyverek bevetéséről. A nukleáris klub folyamatosan bővül, és jelentős részét semmilyen kötelezettség nem köti” – zárta gondolatait az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese.
Az ideiglenesen megszállt Melitopol megválasztott polgármestere, Ivan Fedorov szerint az oroszok videókamerákat és telefontornyokat telepítettek a városban, hogy jobban szemmel tartsák a helyi lakosokat.
„A Nagy Testvér nemcsak kémkedni, hanem hallgatózni is szeret. Melitopol megszállói szorosan figyelik a másként gondolkodókat. Először videókamerákat helyeztek ki a városban, majd áttértek a telefonos kommunikációra. Az ukrán tornyokat nem tudták meghekkelni, ezért sajátokat telepítettek” – közölte.
Hozzátette, hogy az oroszok nemrég egy új telefontornyot állítottak fel a kórház közelében, egy másikat pedig az egyik helyi iskolával szemben telepítettek.
Vasárnap reggel az oroszok megtámadtak egy oktatási intézményt Herszon központjában, és lőttek egy lakóházat, egy ember megsebesült – adta hírül a Korrespondent.
A térségben szombaton egy ember meghalt az orosz ágyúzás következtében, jegyezték meg.
Oroszország „frissen gyártott” fegyverekkel hajt végre csapásokat Ukrajna ellen – mondta Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetőhelyettese egy konferencián.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a tisztviselő azt mondta, hogy Oroszország tavaly teljesen átállt a hadigazdálkodásra, és minden erővel azon vannak, hogy a csapásmérő eszközök termelését növeljék. Elmondása szerint május óta azt látják, hogy amit az orosz üzemekben legyártanak, az rögtön a hadsereghez kerül, és fel is használják Ukrajna ellen.
Szkibickij konkrétan megemlített egy Krivij Rih városa ellen májusban történt orosz rakétatámadást, amelyben – állítása szerint – olyan rakétákat használtak fel, amelyek áprilisban kerültek le a gyártósorról. Azt is hozzátette, hogy augusztusban is voltak olyan orosz csapások, amelyben júliusban vagy augusztusban készült orosz eszközöket használtak fel.
Hangsúlyozta azt is: ahhoz, hogy e csapásoknak véget vessenek, meg kell semmisíteniük a gyártóüzemeket. Mint mondta, ezen már dolgoznak, és nemzetközi segítséget is kapnak hozzá az oroszellenes szankciók révén.
Ukrajnának 30-45 napja maradt arra, hogy sikerrel befejezze az ellentámadást – állítja Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője.
Szerinte a tél beálltával sokkal nehezebb lesz végrehajtani a kijelölt támadó hadműveleteket. Azt is elismerte, hogy az offenzíva a vártnál lassabban halad.
Ugyanakkor Milley szerint korai lenne még az ellentámadás kudarcáról beszélni, mivel Ukrajna „nagyon egyenletes ütemben halad előre az orosz frontvonalakon”.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök közölte: ha Vlagyimir Putyin orosz elnök jövőre személyesen is megjelenik a Rio de Janeiróban rendezendő G20-csúcstalálkozón, akkor nem fogják letartóztatni a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntése ellenére sem.
A Reuters szerint Lula a most Indiában rendezett G20-csúcson adott interjújában beszélt erről.
Szerintem Putyin egyszerűen elmehet majd Brazíliába. Azt tudom mondani, hogy ha akkor én leszek Brazília elnöke, és eljön az országunkba, akkor semmiképp sem tartóztatjuk le
– mondta, miközben utalt arra is, hogy a jövő évi G20-találkozó előtt várhatóan egy BRICS-találkozót is tartanak majd Moszkvában, az orosz elnöknél.
Brazília is aláírta az ICC-t megalapító római statútumot. A Reuters megkérdezte a brazil elnöki hivatalt Lula kijelentéséről, de cikkük megjelenéséig nem reagáltak.
Az ukrán–magyar határszakaszon 7718-an léptek be Magyarországra szombaton, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 11 349-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 129 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Az ukrán hadsereg előrenyomult a donyecki és zaporizzsjai terület határvidékén, illetve Bahmuttól délre – közölte a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
A hét elején az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erők előnyre tettek szert a donyecki területen, írja a The Kyiv Independent.
Az ISW szerint az ukrajnai háború és annak az orosz régiókra gyakorolt hatása hozzájárult ahhoz, hogy „Oroszországon belül a politikai légkör visszafogottabbá vált”.
Úgy tűnik, a helyi vezetők jobban aggódnak amiatt, hogy képesek-e forrásokat biztosítani a háborúhoz, és a politikai verseny egészen minimálisra csökkent lokális szinten, vélik a szakértők.
Több mint 30 harci ütközetre került sor a frontvonalon az elmúlt nap folyamán – jelentette az ukrán hadsereg vezérkara vasárnap reggeli frissítésében, jelentette a Korrespondent.
Kupjanszk, Liman és Bahmut irányában az oroszok sikertelenül próbálták áttörni az ukrán védelmet. A Bahmuttól délre található Kliscsijivka falu vonzáskörzetében folytatódtak a heves harcok – írták.
Megjegyezték továbbá, hogy az ukrán fegyveresek komoly offenzívába kezdtek Melitopol szektorban.
Az orosz megszállás alatt álló Krímben három drónt lőttek le a félsziget északnyugati és nyugati részén – írja a Strana az orosz távirati csatornára hivatkozva.
Az okozott kárról hivatalosan nem számoltak még be. Ugyanakkor az ukrán hírportálok robbanásokról írnak, amelyeket a térségben lehetett hallani.