Öngyilkos lett a Herszoni terület volt kormányzója, a 49 éves Hennnagyij Lahuta – írja az mk.ru.
A portál szerint a volt kormányzó halálát Szerhij Hlan, a herszoni regionális tanács vezetőhelyettese közölte. Elmondása szerint Lahuta vasárnap hajnalban végzett magával, és azért lehetett öngyilkos, mert azzal vádolták meg, hogy a háború elején feladta Herszont.
⚡️ The Ukrainian former governor of Kherson region, Gennadiy Laguta, has committed suicide.
— Zlatti71 (@djuric_zlatko) September 17, 2023
Laguta had been in charge of the region since October 2021 and was dismissed in June 2022, when Ukraine controlled only 3% of the region.
Laguta was suspected of handing the region over… pic.twitter.com/iVDQqJdJPo
Lahutát 2021 októberében nevezték ki a Herszoni terület élére. 2022 nyarán, amikor leváltották, Ukrajna már csak a régió nagyon kis részét ellenőrizte (azóta viszont egy sikeres offenzívával a Herszoni terület jelentős részét visszafoglalták).
Szerhij Hlan igazságtalannak nevezte a volt kormányzóval szemben felhozott vádakat. Szerinte Lahuta megfelelően járt el például a régió evakuálásakor is. A kormányzatnak egyszerűen szüksége volt egy bűnbakra.
A Kyiv Independent az öngyilkossággal kapcsolatban egy helyi lapra, a Mostra hivatkozva azt írja: Lahuta nagyjából fél évre „eltűnt” azután, hogy 2022 júliusában leváltotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Idén februárban derült ki, hogy az ukrán belbiztonság (SZBU) vizsgálatot folytat ellene, de nem árulás, hanem korrupció, egészen pontosan irathamisítás és csalás vádjával.
A gyanú a volt kormányzóval szemben az volt, hogy eltulajdonította azt a szolgálati autót, amelyet csak ideiglenesen kapott meg az invázió kezdete után. Ha bebizonyosodott volna a bűnössége, akkor 12 év börtönt is kaphatott volna, illetve lefoglalhatták volna a vagyonát.
Érdekesség, hogy nem sokkal a tavalyi leváltása előtt maga Lahuta is arról beszélt a The Washington Postnak egy interjúban, hogy a Herszoni területen senki sem akar együttműködni az orosz megszállókkal, ugyanis „mindenki gyűlöli őket”.
Az orosz hadsereg SZ–300-as rakétákkal indított támadást vasárnap hajnalban az ukrajnai Harkiv ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint írták, négy darab SZ–300-as légvédelmi rakéta csapódott be egy épületébe. A támadás helyén hatalmas tűz ütött ki.
Az elmúlt napokban több települést is bombáztak az oroszok Ukrajnában.
Vasárnap éjjel az orosz csapatok drónokkal és rakétákkal támadtak az odesszai és a nyikolajevi régióban – írja az Unian.
Az ukrán Déli Védelmi Erők tájékoztatása szerint Oroszország további támadásokat hajtott végre Ukrajnában. A katonaság mind a hat rakétát megsemmisítette. Az ukránok szerint az orosz támadások fő célpontja a mezőgazdasági infrastruktúra lehet.
Az éjjeli dróntámadásokban senki sem sérült meg.
Egy Ukrajnában eltűnt brit önkéntes holttestére bukkantak a rendfenntartók – közölte a RBC-Ukraine.
A 36 éves Daniel Burke egykor ejtőernyős volt, rokonai augusztus óta keresték. A manchesteri rendőrség közölte, hogy az áldozat családja és az ukrán hatóságok együttműködnek, hogy a holttestet visszajuttassák az Egyesült Királyságba.
Nemrég egy 22 éves brit férfi, Sam Newey is életét adta az ukrajnai harcokban.
A múlt hónapban az Egyesült Államok egy ipari méretű 3D nyomtatót bocsátott Ukrajna rendelkezésére, amely Bill LaPlante, az Egyesült Államok védelmi államtitkára szerint alkalmas az elromló vagy karbantartást igénylő berendezések pótalkatrészeinek nyomtatására – írja a CNN.
A nyomtató akkora, mint egy teherautó, mondta LaPlante a Center for New American Securitynek, és „megváltoztatja a játék menetét”, hogy az ukrán hadsereg milyen gyorsan tudja megjavítani a teherautókat, rakétarendszereket és más fegyvereket vagy felszereléseket, amelyeket a Nyugat az elmúlt 18 hónapban biztosított.
LaPlante szerint az ukrán technikusok „figyelemre méltóak a távkarbantartásban is”, ami azt jelenti, hogy amerikai tisztviselők távolról segítenek nekik a javításban – ez létfontosságú stratégia, mivel az USA jelenléte az országban nagyrészt a kijevi nagykövetségre korlátozódik.
Az amerikai tisztviselő szerint Ukrajna a múlt héten fejezte be a nyomtatóval kapcsolatos képzést.
Oroszország mintegy 167,3 milliárd dollárt költött a háborúra az Ukrajna elleni teljes körű invázió 18 hónapja alatt – számolt be róla az RBC-Ukraina a Forbesra hivatkozva.
A Kreml naponta mintegy 300 millió dollárt költ az Ukrajnával folytatott háborúra. Az orosz költségvetés pedig január–júniusban többet költött, mint amennyit egész 2023-ra tervezett.
Ennek ellenére Oroszország megduplázza katonai költségvetését, de még így is nehéz a katonák megtartása.
A közvetlen katonai kiadások és az elveszett orosz felszerelések költségei a háború 18 hónapja alatt (2022. február 24-től 2023. augusztus 24-ig) mintegy 167,3 milliárd dollárt tesznek ki a Forbes számításai szerint, amelyek az ukrán fegyveres erők vezérkarának adatain alapulnak.
Ez a becslés nem tartalmazza a nem katonai jellegű nem katonai védelmi kiadásokat és gazdasági veszteségeket.
A legnagyobb kiadási tételek közé tartoznak: a katonai műveletek támogatása (51,3 milliárd dollár), a katonai fizetések (35,1 milliárd dollár), a halottak (25,6 milliárd dollár) és sebesültek családjainak (21 milliárd dollár), valamint a megsemmisült felszerelések költségei (34 milliárd dollár). dollár).
A Szputnyik című orosz kiadvány moldovai főszerkesztője – aki eredetileg Ukrajnában született – valójában az orosz katonai hírszerzés (GRU) tisztje lehet – írta meg az insider.ru.
A portál szerint a főszerkesztőt, Vitalij Gyeniszovot szeptember 13-án utasították ki Moldovából. Az insider.ru úgy tudja, hogy Gyeniszov valójában a GRU egyik olyan egységéhez tartozik, amely a külföldi dezinformációs műveletekért felel.
Mint megjegyezték, az 1967-es születésű Gyeniszov Kárpátalján látta meg a napvilágot, felsőfokú tanulmányait pedig Lvivben végezte egy katonai főiskolán.
🧵 / link below: It seems that the director of Sputnik, who has been expelled from Moldova to 🇷🇺, has little to do with journalism. If you look at one of his not many photos, you will understand that the guy came from the military sphere ... pic.twitter.com/VJBE6pyGKb
— Denis Dermenzhi (@iamdenya_de) September 14, 2023
1992-ben azonban kadétként nem volt hajlandó felesküdni Ukrajnára, és inkább Moszkvába költözött több társával. Az orosz fővárosba költözve nem messze a GRU főhadiszállásától kapott szállást.
Az Insider.ru forrása szerint Gyeniszov 2019-ben még a Szputnyik dél-oszétiai főszerkesztőjévé nevezték ki. Azt követően a Szputnyik azeri részlegének vezetését vállalta el, Moldova fővárosába, Chisinauba pedig már 2022-ben került. Feladata az volt, hogy az orosz propagandát terjessze, de a Szputnyikot a háború kezdete után letiltották.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére szombaton az ukrán–magyar határszakaszon 7322 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 9331 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 78 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az Ukrán Védelmi Erők egy orosz katonai raktárat semmisítettek meg Tokmakban – írja az ukrán RBC.
Melitopol polgármestere, Ivan Fedorov arról ír Telegram-csatornáján, hogy Ukrajna egyre közelebb kerül Tokmak városához, ahogy halad előre az ellentámadás.
Az ukrán hadseregnek megvannak az eszközei ahhoz, hogy a Fekete-tengeren bárhol megtámadja az orosz csapatokat, sehol sem érezhetik magukat biztonságban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Erről Vlagyimir Zablotszkij nyugalmazott parancsnok beszélt, aki szerint a helyzet most más, mint egy évvel korábban. Kiemelte az ukránok legutóbbi, szevasztopoli sikerét, ahol legalább 24 ember megsérült.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A szombati percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!