Súlyos támadás érte a szakadár vezetés központját, sűrű füstfelhő borítja Donyecket

Vlagyimir Putyin orosz elnök többnyire pihent a hétvégén, és nem volt hajlandó részt venni a zárt üléseken videokapcsolaton keresztül.

Erről a Generall SVR Telegram-csatorna – amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt – számolt be.

Az utóbbi időben az elnök a szeretteivel sem beszélt sokat. A kezelőorvosok ellenben egyre több időt töltenek vele egy helyiségben, írja a csatorna.

Az elmúlt hónapokban vadabbnál vadabb elméletek láttak napvilágot az orosz elnök egészségi állapotáról, tavaly nyáron például olyan pletykák keltek szárnyra, miszerint a vezető rákos, vagy Parkinson-kórral küzd, és képtelen lenne órákon keresztül válaszolgatni a kapott kérdésekre.

A Kreml szerint ugyanakkor semmi valóságalapja nincs azoknak a híreknek, melyek szerint Vlagyimir Putyin beteg lenne. Dmitrij Peszkov szóvivő többször is határozottan állította, hogy az orosz elnök egészségi állapota rendben van.

Az orosz csapatok drónnal támadták a Herszon régióban lévő Beriszlavot, a csapásban négy helyi lakos megsérült.

Az ellenség egy olyan területet vett célba, ahol egyszerre sokan tartózkodtak, robbanóanyagot dobtak le a helyi buszpályaudvar közelében – közölte Olekszandr Prokudin, Herszon régió katonai közigazgatásának vezetője.

Szeptember 18-án az oroszok cirkálórakétákkal és drónokkal támadták meg Ukrajnát. Az ukrán légvédelmi erők a két harci eszközből összesen 35-öt semmisítettek meg – írja az Ukrajinszka Pravda.

A támadásokat Mikolajiv és Odessza régióban hajtották végre. A Déli Védelmi Erők további támadásokról számoltak be. Dnyipropetrovszk, Poltava és Hmelnickij régióban is rakétákat semmisítettek meg.

Mikolajivban egy lezuhant pilóta nélküli repülőgép törmeléke okozott tüzet egy használaton kívüli épületben, amelyet azonnal eloltottak.

Sauli Niinistö finn elnök óvatosságra szólította fel Európát az Oroszország és Ukrajna közötti háború eszkalálódásának kockázatával kapcsolatban, és nagyon nagynak tartja a nukleáris fegyverek bevetésének kockázatát. Niinistö a The New York Timesnak adott interjújában beszélt erről az Ukrajinszka Pravda híradása szerint.

A finn elnök úgy véli, hogy a háború hosszú ideig fog tartani.

Nagyon kényes helyzetben vagyunk. Még apró dolgok is nagy változást hozhatnak, és sajnos a rosszabbik irányba. Ez a kockázata egy ilyen nagyszabású háborúnak. A nukleáris fegyverek bevetésének kockázata óriási

– mondta Sauli Niinistö.

Sauli Niinistö 2022. március 15-én

Fotó: WPA Pool / Getty Images Hungary

A finn elnök megvédte az olyan államok, mint az Egyesült Államok és Németország óvatos politikáját is, amelyek bizonyos fegyverekkel látják el Ukrajnát, különösen az oroszok által megszállt Krím elleni csapásokhoz.

Különbség van azok között, akik felelősséget vállalnak, és azok között, akik nem. És csak arra szeretnék rámutatni, hogy ha egy nagyobb háborúig fokozódik az eszkaláció, akkor az egy világháború lesz, és akkor a nukleáris kockázat egyértelműen nagyobb lesz

– tette hozzá.

Az Egyesült Államok volt elnöke – aki nemrég egy kampányrendezvényen beszélt összevissza – interjút adott az NBC News-nak, és az ukrajnai háborúról is beszélt.

A RIA Novosztyi szemléje szerint egyrészt azt mondta, hogy szerinte az amerikai sajtó egyre kevesebbet ír a háborúról, ami szerinte azt jelenti, hogy „Ukrajna vesztésre áll”. Ezután azt is hozzátette, hogy szerinte az ukrán hadsereg ellentámadása meg sem történt, 

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „a Krímre és más régiókra” gondol, majd azt is hozzáfűzte, hogy Oroszország most már egész Ukrajnát is elfoglalhatja.

Beszélt arról is: tetszett neki, hogy Vlagyimir Putyin elismerően beszélt róla egy konferencián pár napja, azt mondván, örülnének annak, ha Trump elnökként „pár nap alatt” megoldaná a konfliktust. Szerinte ez annak a jele, hogy tényleg lehetne tárgyalni Putyinnal.

Donald Trump 2017. június 30-án

Fotó: Pool / Getty Images Hungary

A kérdésre, hogy miként vetne véget a háborúnak, azt mondta, hogy nem mondhatja el. 

De mondanék bizonyos dolgokat Putyinnak. És mondanék bizonyos dolgokat Zelenszkijnek, mindkettejükkel jól kijövök 

– hangzott a válasza.

Ezután a riporter megkérdezte, hogy egy olyan megállapodást javasolna-e, amelynek értelmében Oroszország megtarthatná Ukrajna bizonyos területeit. Donald Trump erre azt mondta:

Nem, nem, nem, nem. Egy mindenki számára igazságos alkut hoznék létre

   – fogalmazott (hogy miként, az a válaszból nem derült ki).

Vasárnap este egy ukrán csapás érte Szevasztopol városát – írta a NEXTA hírcsatorna, amely több helyszíni fotót is megosztott erről.

A csatorna szerint több robbanást is lehetett hallani a városban. Egyes feltételezések szerint ukrán rakéták célozhattak meg orosz légvédelmi rendszereket, de ezt még nem sikerült megerősíteni.

Az Ukrajinszka Pravda hírszerzési forrásból úgy értesült, hogy az ukrán haditengerészet és a katonai hírszerzés (HUR) közös akciója volt ez a támadás. Az orosz fél azt közölte, hogy több drónt is lelőttek a város felett, és az általuk kinevezett szevasztopoli kormányzó azt mondta, hogy a városban felszálló füst csak rejtőfüst volt, ami nem ártalmas. 

Szevasztopolban az előző héten is volt egy ukrán támadás: akkor egy nagyon drága légvédelmi rendszert rongáltak vagy semmisítettek meg. Kérdés, hogy Ukrajna valóban megpróbálja-e visszafoglalni a Krím félszigetet.

Andrij Ljubka kárpátaljai származású ukrán költő az Ukrajinszka Pravdának adott interjút, amelyben a kárpátaljai régióról is beszélt.

Egyrészt kitért arra, hogy Kárpátalján jelenleg nincs kijárási tilalom, ami azért jó, mert egyszerűbben tud működni az élet és a gazdaság. Mint mondta, rengeteg vállalat ebbe a régióba települt át Ukrajna többi részéről, és ezeknél naponta 2-3 műszakban folyik a munka, ezért fontos, hogy a dolgozók tudjanak normálisan közlekedni.  

Hozzátette, hogy mindemellett a régióban is érzik a háború következményeit. 

A városok központjaiban mindennap eltemetnek egy-egy katonát, és rengeteg család elvesztett valakit

– mondta, hozzáfűzve azt is: a békés környezet ellenére „sosem lehet tudni, hogy a nőnek, aki melletted ül a kávézóban, hol van a férje. Vagy azt, hogy a melletted ülő férfi vajon szabadságra jött-e vissza [a frontról].” 

Ljubkát ezután arról is megkérdezték, hogy a háború kezdete óta változott-e a kárpátaljai lakosság véleménye Orbán Viktor miniszterelnökről.

Mint mondta, szerinte a magyarok számára Kárpátalja sosem volt igazán fontos, a régió legjobb évei azok voltak, amikor a két világháború közt Csehszlovákiához tartozott, ugyanis a csehszlovákok voltak az egyetlenek, akik a leginkább modernizálni próbálták a régiót. Szerinte emiatt a kárpátaljaiak mindig némi „sértettséggel” tekintettek Magyarországra. 

A miniszterelnökre áttérve azt mondta, hogy ez egy „érzékeny kérdés”.

Ami Orbánt illeti, szerintem most mindenki megértette, hogy kicsoda ő, milyen ember, de a kárpátaljaiak ravasz emberek. Korábban Orbán útlevelet adott nekik, magyar útlevelet kaphattak, és elmehettek dolgozni Magyarországra vagy Csehországba

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a helyiek mindig gyakorlatiasan próbáltak hozzáállni a dolgokhoz, és azt nézték, hogy mi segíti őket leginkább „a túlélésben”, de szerinte ez most megváltozott, mert a háború miatt sokkal inkább elköteleződtek Ukrajna mellett.

Később megjegyezte azt is, hogy Munkácson bő 20 éve, 2002-ben még azt tapasztalta, hogy mindenki oroszul beszélt, mert egy „nagy kultúrához” tartozni jobb érzésnek számított. Ehhez képest viszont, mint mondta, most már nagyon másképp gondolkodnak a kárpátaljaiak is Oroszországról.