Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024-ig meghosszabbította az élelmiszer-embargót is tartalmazó Oroszország elleni szankciók megtorló intézkedéseiről szóló 2014-es rendelet érvényességét – írja a TASZSZ.
Az elnöki rendeletet Putyin 2014 augusztusában hozta az Oroszország elleni szankciók válaszlépéseként. Az Oroszország által kivetett szankciók az orosz elnök döntése értelmében a 2024-es év végéig érvényben lesznek.
Az ukrajnai északi Szumi régióban a gazdák állandó támadásveszélynek vannak kitéve, de ennek ellenére sem állnak le a munkálatokkal.
Az orosz tankok, tüzérség és repülőgépek a határ túloldalán hetente több százszor csapást mérnek a mezőgazdasági területekre. A lakosok szisztematikus félelemkampányról számolnak be – írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Vlagyimir Putyin orosz elnök többnyire pihent a hétvégén, és nem volt hajlandó részt venni a zárt üléseken videokapcsolaton keresztül.
Erről a Generall SVR Telegram-csatorna – amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt – számolt be.
Az utóbbi időben az elnök a szeretteivel sem beszélt sokat. A kezelőorvosok ellenben egyre több időt töltenek vele egy helyiségben, írja a csatorna.
FONTOS KIEMELNI, HOGY EZEKET AZ ÁLLÍTÁSOKAT NEM SIKERÜLT FÜGGETLEN, MEGBÍZHATÓ FORRÁSBÓL ELLENŐRIZNI.
Az elmúlt hónapokban vadabbnál vadabb elméletek láttak napvilágot az orosz elnök egészségi állapotáról, tavaly nyáron például olyan pletykák keltek szárnyra, miszerint a vezető rákos, vagy Parkinson-kórral küzd, és képtelen lenne órákon keresztül válaszolgatni a kapott kérdésekre.
A Kreml szerint ugyanakkor semmi valóságalapja nincs azoknak a híreknek, melyek szerint Vlagyimir Putyin beteg lenne. Dmitrij Peszkov szóvivő többször is határozottan állította, hogy az orosz elnök egészségi állapota rendben van.
Az orosz csapatok drónnal támadták a Herszon régióban lévő Beriszlavot, a csapásban négy helyi lakos megsérült.
Az ellenség egy olyan területet vett célba, ahol egyszerre sokan tartózkodtak, robbanóanyagot dobtak le a helyi buszpályaudvar közelében – közölte Olekszandr Prokudin, Herszon régió katonai közigazgatásának vezetője.
A múlt héten az ukrán erők Bahmutnál két, míg a déli fronton 5,2 négyzetkilométert szabadítottak fel – számolt be róla az Unian.
Anna Malyar, Ukrajna védelmi miniszter-helyettese szerint az érintett területeken 51 négyzetkilométer szabadult fel az ukrán offenzíva kezdete óta. Elmondása szerint Melitopol irányába halad tovább az ukrán hadsereg.
A déli offenzív hadműveletek során több mint 260 négyzetkilométernyi terület szabadult fel.
Egy pilóta nélküli repülőgépről dobtak le robbanóanyagokat a beriszlavi buszpályaudvar közelében. Az akcióban négy civil sérült meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
Olekszandr Prokudun, a Herszoni Regionális Katonai Igazgatóság vezetője szerint az oroszok által elkövetett támadás előre megtervezett lehetett. A műveletben három férfi és egy nő sérült meg, mindannyiukat kórházban ápolják.
Produkin hozzátette, hogy vasárnap, Mikolajiv ágyúzása közben egy 40 éves férfi életet vesztette.
Köszönetet mondott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz kézen lévő Bahmut közelében fekvő, kelet-ukrajnai Kliscsijivka település visszafoglalásáért a műveletben részt vevő ukrán alakulatoknak.
„Ma különösen azokat a katonákat szeretném említeni, akik lépésről lépésre visszaszerzik Ukrajna tulajdonát, éppen Bahmut környékén” – mondta az ukrán elnök vasárnap este. Az ukrán hadsereg ezt megelőzően adott hírt a település visszavételéről.
Az Orosz Védelmi Minisztérium ukrán dróntámadásokról számolt be több régióban is. Emellett hírt adtak arról, hogy rakétatalálat ért egy harkivi hadiüzemet. Ukrán források szerint négy rakéta találhatta el az üzemet – adta hírül az MTI.
Szeptember 18-án az oroszok cirkálórakétákkal és drónokkal támadták meg Ukrajnát. Az ukrán légvédelmi erők a két harci eszközből összesen 35-öt semmisítettek meg – írja az Ukrajinszka Pravda.
A támadásokat Mikolajiv és Odessza régióban hajtották végre. A Déli Védelmi Erők további támadásokról számoltak be. Dnyipropetrovszk, Poltava és Hmelnickij régióban is rakétákat semmisítettek meg.
Mikolajivban egy lezuhant pilóta nélküli repülőgép törmeléke okozott tüzet egy használaton kívüli épületben, amelyet azonnal eloltottak.
Командувач Повітряних Сил ЗСУ Микола Олещук опублікував у Telegram відео роботи української ППО уночі 18 вересня і подякував оборонцям за успішну роботу. На відео зафіксовані 2 влучання по ворожих цілях. Олещук додав, що третю ціль також уразили pic.twitter.com/FVHsDnpheu
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) September 18, 2023
Herszon régióban egy traktoros szántóföldi munka közben áthajtott egy orosz taposóaknán, majd súlyosan megsérült – írja az Ukrinform.
Egy traktoros a mezőn dolgozva áthajtott egy orosz aknán. A 45 éves férfi végtagjain repeszsérüléseket és égési sérüléseket szenvedett. Az áldozat állapota súlyos
– áll a jelentésben.
A mentőcsapat a helyszínen biztosította a szükséges segítséget. A területi közigazgatás szerint Herszon régióban a szántóföldek mintegy 87 százalékán orosz robbanószerek vannak.
Sauli Niinistö finn elnök óvatosságra szólította fel Európát az Oroszország és Ukrajna közötti háború eszkalálódásának kockázatával kapcsolatban, és nagyon nagynak tartja a nukleáris fegyverek bevetésének kockázatát. Niinistö a The New York Timesnak adott interjújában beszélt erről az Ukrajinszka Pravda híradása szerint.
A finn elnök úgy véli, hogy a háború hosszú ideig fog tartani.
Nagyon kényes helyzetben vagyunk. Még apró dolgok is nagy változást hozhatnak, és sajnos a rosszabbik irányba. Ez a kockázata egy ilyen nagyszabású háborúnak. A nukleáris fegyverek bevetésének kockázata óriási
– mondta Sauli Niinistö.
A finn elnök megvédte az olyan államok, mint az Egyesült Államok és Németország óvatos politikáját is, amelyek bizonyos fegyverekkel látják el Ukrajnát, különösen az oroszok által megszállt Krím elleni csapásokhoz.
Különbség van azok között, akik felelősséget vállalnak, és azok között, akik nem. És csak arra szeretnék rámutatni, hogy ha egy nagyobb háborúig fokozódik az eszkaláció, akkor az egy világháború lesz, és akkor a nukleáris kockázat egyértelműen nagyobb lesz
– tette hozzá.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2023. szeptember 17-én az ukrán–magyar határszakaszon 6429 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6094 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – adta hírül az MTI.
A rendőrség 80 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az Egyesült Államok volt elnöke – aki nemrég egy kampányrendezvényen beszélt összevissza – interjút adott az NBC News-nak, és az ukrajnai háborúról is beszélt.
A RIA Novosztyi szemléje szerint egyrészt azt mondta, hogy szerinte az amerikai sajtó egyre kevesebbet ír a háborúról, ami szerinte azt jelenti, hogy „Ukrajna vesztésre áll”. Ezután azt is hozzátette, hogy szerinte az ukrán hadsereg ellentámadása meg sem történt,
majd azt mondta, hogy Kijev elkerülhette volna ezt a konfliktust, ha önkéntesen lemond bizonyos ukrán területekről.
Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „a Krímre és más régiókra” gondol, majd azt is hozzáfűzte, hogy Oroszország most már egész Ukrajnát is elfoglalhatja.
Beszélt arról is: tetszett neki, hogy Vlagyimir Putyin elismerően beszélt róla egy konferencián pár napja, azt mondván, örülnének annak, ha Trump elnökként „pár nap alatt” megoldaná a konfliktust. Szerinte ez annak a jele, hogy tényleg lehetne tárgyalni Putyinnal.
A kérdésre, hogy miként vetne véget a háborúnak, azt mondta, hogy nem mondhatja el.
De mondanék bizonyos dolgokat Putyinnak. És mondanék bizonyos dolgokat Zelenszkijnek, mindkettejükkel jól kijövök
– hangzott a válasza.
Ezután a riporter megkérdezte, hogy egy olyan megállapodást javasolna-e, amelynek értelmében Oroszország megtarthatná Ukrajna bizonyos területeit. Donald Trump erre azt mondta:
Nem, nem, nem, nem. Egy mindenki számára igazságos alkut hoznék létre
– fogalmazott (hogy miként, az a válaszból nem derült ki).
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője, Kirilo Budanov szerint tekintettel arra, hogy az orosz védelmet délen néhány területen már áttörték az ukránok, még a tél beállta előtt elvághatják az Oroszország és a Krím közötti szárazföldi folyosót – írja az Interfax.
Az első védelmi vonalat a legfontosabb déli tengelyen, Zaporizzsjában néhány helyen már áttörték, ami azt jelenti, hogy az Oroszország és a Krím közötti szárazföldi összeköttetést elvágó művelet még a tél beállta előtt befejeződhet
– mondta.
Oroszország – állításaival ellentétben – egyáltalán nem rendelkezik stratégiai tartalékkal
– tette hozzá a tábornok.
Vasárnap este egy ukrán csapás érte Szevasztopol városát – írta a NEXTA hírcsatorna, amely több helyszíni fotót is megosztott erről.
A fire started in the center of #Sevastopol - local media.
— NEXTA (@nexta_tv) September 17, 2023
Earlier it was reported about explosions in the city. pic.twitter.com/ZRw54yFnKJ
A csatorna szerint több robbanást is lehetett hallani a városban. Egyes feltételezések szerint ukrán rakéták célozhattak meg orosz légvédelmi rendszereket, de ezt még nem sikerült megerősíteni.
Az Ukrajinszka Pravda hírszerzési forrásból úgy értesült, hogy az ukrán haditengerészet és a katonai hírszerzés (HUR) közös akciója volt ez a támadás. Az orosz fél azt közölte, hogy több drónt is lelőttek a város felett, és az általuk kinevezett szevasztopoli kormányzó azt mondta, hogy a városban felszálló füst csak rejtőfüst volt, ami nem ártalmas.
Szevasztopolban az előző héten is volt egy ukrán támadás: akkor egy nagyon drága légvédelmi rendszert rongáltak vagy semmisítettek meg. Kérdés, hogy Ukrajna valóban megpróbálja-e visszafoglalni a Krím félszigetet.
Vasárnap este az oroszok több támadó dróncsoportot indítottak Ukrajna déli területei felé – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán légierő később rakétafenyegetést jelentett be Donyeck, Dnyipro, Zaporizzsja régiókban, valamint támadó drónok bevetésének veszélyét Mikolajiv és Herszon régiókban.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség cikkében arról ír – ukrán forrásokra hivatkozva –, hogy Dnyipropetrovszk és Mikolajiv régiókban légiriadót hirdettek.
Andrij Ljubka kárpátaljai származású ukrán költő az Ukrajinszka Pravdának adott interjút, amelyben a kárpátaljai régióról is beszélt.
Egyrészt kitért arra, hogy Kárpátalján jelenleg nincs kijárási tilalom, ami azért jó, mert egyszerűbben tud működni az élet és a gazdaság. Mint mondta, rengeteg vállalat ebbe a régióba települt át Ukrajna többi részéről, és ezeknél naponta 2-3 műszakban folyik a munka, ezért fontos, hogy a dolgozók tudjanak normálisan közlekedni.
Hozzátette, hogy mindemellett a régióban is érzik a háború következményeit.
A városok központjaiban mindennap eltemetnek egy-egy katonát, és rengeteg család elvesztett valakit
– mondta, hozzáfűzve azt is: a békés környezet ellenére „sosem lehet tudni, hogy a nőnek, aki melletted ül a kávézóban, hol van a férje. Vagy azt, hogy a melletted ülő férfi vajon szabadságra jött-e vissza [a frontról].”
Ljubkát ezután arról is megkérdezték, hogy a háború kezdete óta változott-e a kárpátaljai lakosság véleménye Orbán Viktor miniszterelnökről.
A KÖLTŐ AZT MONDTA, HOGY SZERINTE RENGETEGET VÁLTOZOTT.
Mint mondta, szerinte a magyarok számára Kárpátalja sosem volt igazán fontos, a régió legjobb évei azok voltak, amikor a két világháború közt Csehszlovákiához tartozott, ugyanis a csehszlovákok voltak az egyetlenek, akik a leginkább modernizálni próbálták a régiót. Szerinte emiatt a kárpátaljaiak mindig némi „sértettséggel” tekintettek Magyarországra.
A miniszterelnökre áttérve azt mondta, hogy ez egy „érzékeny kérdés”.
Ami Orbánt illeti, szerintem most mindenki megértette, hogy kicsoda ő, milyen ember, de a kárpátaljaiak ravasz emberek. Korábban Orbán útlevelet adott nekik, magyar útlevelet kaphattak, és elmehettek dolgozni Magyarországra vagy Csehországba
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a helyiek mindig gyakorlatiasan próbáltak hozzáállni a dolgokhoz, és azt nézték, hogy mi segíti őket leginkább „a túlélésben”, de szerinte ez most megváltozott, mert a háború miatt sokkal inkább elköteleződtek Ukrajna mellett.
Később megjegyezte azt is, hogy Munkácson bő 20 éve, 2002-ben még azt tapasztalta, hogy mindenki oroszul beszélt, mert egy „nagy kultúrához” tartozni jobb érzésnek számított. Ehhez képest viszont, mint mondta, most már nagyon másképp gondolkodnak a kárpátaljaiak is Oroszországról.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A vasárnapi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak
Tartsanak velünk ezúttal is!