Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Egyesült Államokban jár, ahol megtekintette a Staten Island Egyetemi Kórházat is, ahol az ukrajnai háborúban megsérült katonákkal találkozott.

Az Egyesült Államokban tett látogatásomat a legfontosabbal kezdtem: a Staten Island Egyetemi Kórházban találkoztam a sebesült harcosainkkal. Megköszöntem mindannyiuknak a szolgálatukat, és mielőbbi gyógyulást kívántam nekik

– számolt be az X-en az ukrán elnök.

Emellett köszönetet mondott és kitüntette az egészségügyi személyzetet és a Kind Deeds alapítványt is.

Ezt követően New Yorkban, az ENSZ-közgyűlése előtt mond személyes beszédet Volodimir Zelenszkij. 

Európán kívül az egész világon nagyra becsülik a nemzeti érdeken alapuló, őszinte és békepárti magyar álláspontot, amely nem tekinti céljának azt, hogy a nemzetközi liberális mainstreamnek megfeleljen – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban az MTI szerint. 

A minisztérium közleményében azt írták, hogy a tárcavezető New York-i látogatásának első napját követően rámutatott, hogy az ENSZ éves közgyűlésére rendre csaknem kétszáz országból érkeznek delegációk, a világ gyakorlatilag randevút ad itt egymásnak, ezért „aranybányának” tekinthető a rendezvény a külpolitikával foglalkozók számára.

Én is kihasználom ezt az alkalmat arra, hogy alapvetően Európán kívüli országok külügyminisztereivel az ügyes-bajos dolgainkról értekezzünk, hiszen az európai kollégákkal találkozunk gyakorlatilag hetente vagy havonta

–  mondta.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy több ázsiai, latin-amerikai és afrikai kollégájával is találkozott. „És a helyzet az az, hogy Európán kívül nagyon becsülik azt a magyar pozíciót, amely őszinteségen alapul, a nemzeti érdek érvényesítéséből indul ki, amely nem tekinti céljának azt, hogy a nemzetközi liberális mainstreamnek megfeleljen, s nem tekinti céljának azt, hogy buksisimogatást vagy dicséretet zsebeljen be” – fogalmazott.

Ezt az őszinte, nemzeti érdek érvényesítésére alapuló, jelen esetben a békét célzó magyar pozíciót az egész világon nagyra becsülik

– hangsúlyozta a külügyminiszter. 

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 6751 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4803 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 58 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Az ENSZ Oroszországgal foglalkozó egyik szakértője szerint az országban tavaly óta legkevesebb 295 ember ellen emeltek vádat vagy hoztak ítéletet álhírterjesztés, illetve a hadsereg hitelének rontása címén – írja az MTI.

Oroszországban „mindent háborúellenes megnyilvánulás tilos” – írta Genfben hétfőn közzétett jelentésében a bolgár Mariana Kacarova, aki tavaly óta az oroszországi emberi jogok helyzetének vizsgálatával megbízott különleges jelentéstevő a világszervezetben.

A jelentéstevő nem kapott oroszországi beutazási engedélyt, és az orosz hatóságok sem működtek vele együtt – közölte. Ennek ellenére mintegy hatvan orosz és nemzetközi emberi jogi szervezettel került kapcsolatba, és majdnem száz jelentést kapott áldozatoktól és emberi jogi aktivistáktól.

Az emberi jogok helyzete jelentősen romlott az Oroszországi Föderációban az ukrajnai invázió 2022. februári kezdete óta

– állapította meg.

A jelentés szerint az elmúlt négy évben törvény útján korlátozásokat vezettek be a szólás- és a gyülekezési szabadság területén, továbbá az LMBTQ-közösség jogaiban is.

Kacarova idézte a New York-i székhelyű Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) szervezet adatait is, amelyek szerint 2000 óta negyvenhárom újságírót gyilkoltak meg Oroszországban, közöttük vannak azok is, akiknek a haláláról az észak-kaukázusi térségből érkeztek jelentések. A jelentéstevő szerint tavaly óta legkevesebb 38 vádat emeltek újságírók ellen a sajtószabadságot korlátozó vitatott törvények alapján.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a „digitális útlevélről” szóló rendeletet, amelynek értelmében a papíralapú személyazonosító igazolványt a digitális verzió váltja – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A portál arról ír, hogy Putyin februárban a kormány tagjaival tartott ülésen támogatta az ötletet.

Makszut Sadajev, a digitalizációs minisztérium vezetője akkor olyan technológiáról beszélt, amely a legtöbb esetben lehetővé tenné, hogy az eredeti útlevél helyett okostelefont használjanak.

Ezzel egy időben megkezdődött egy rendelettervezet kidolgozása.

Németország bejelentette, hogy 400 millió euró értékű új segélycsomagot küld Ukrajnának.

A csomag további lőszereket, járműveket és aknamentesítési rendszereket tartalmaz majd – írja a Sky News, akik Boris Pistorius német védelmi minisztert idézik.

Németország ruházatot és hűsugárzók küldését is tervezi.

Kezdődik az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:

• A kárpátaljai születésű ukrán költő elmondta, mit gondolnak a helyiek Orbán Viktorról;
• Újabb csapás érte az orosz hadiflotta legfőbb bázisát a Krímben;
• Több rakétát és drónt lőttek le az ukrán légvédelmi erők az éjjel;
• A gyanú szerint robbanóanyagot dobtak a civilekre az oroszok;
• Megjósolták, mikor fogyhat ki Oroszország fegyverkészlete;
• Súlyos támadás érte a szakadár vezetés központját, sűrű füstfelhő borítja Donyecket, végezhettek egy elitdandár parancsnokával;
• Oroszország vadászgépet indított egy amerikai repülőgép elfogására.

Tartsanak velünk ma is!