A dél-koreai külügyminisztérium szerint Oroszországnak fel kellene hagynia a Phenjannal való katonai együttműködés kiterjesztésére irányuló lépésekkel – közölte az al-Dzsazíra.
A külügyminiszter-helyettes behívta Oroszország szöuli nagykövetét, hogy
felszólítsa Oroszországot, haladéktalanul állítsa le az Észak-Koreával való katonai együttműködés kiterjesztésére irányuló lépéseket, és tartsa be az (ENSZ) Biztonsági Tanácsának határozatait
– áll a külügyminisztérium közleményében.
A tárcavezető-helyettes hozzátette, Szöul egyeztet a nemzetközi közösséggel, hogy reagáljon minden olyan akcióra, amely veszélyezteti a biztonságát.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Putyin múlt heti találkozója aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, hogy a két ország tüzérségi fegyvereket és rakétákat cserélhet, amelyeket Oroszország Ukrajna ellen használhatna.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács főtitkára közölte, zendülés készül Oroszországban, de ez nem olyan lesz, mint a Wagner-csoport Moszkva ellen való menetelése volt idén júniusban.
Az Ukrajinszka Pravda szerint Danyilov azt mondta egy interjúban, hogy a zendülés Oroszország szétesésével jár. Állítása szerint Ukrajna már tudja azt is, hogy ki vezeti ezt a zendülést, és mi lesz a forgatókönyve. A politikus utalt arra, hogy szerinte a Szovjetunió 1991-es széteséséhez hasonlít majd az esemény,
Egy kérdésre válaszolva a tisztviselő azt is hozzátette, hogy a nemzetközi partnereik is tudnak erről az egészről, de sokan úgy vélik, az eseményeket még kordában lehet tartani, és Oroszország nem darabolódik fel.
Én azt mondhatom, hogy senki sem tudja ezt befolyásolni. Oroszországot rákényszerítik a szétesésre, és ez határozottan megtörténik még a mi életünkben. Semmilyen erő nem tudja majd megállítani, mert ez történelmi folyamat
– mondta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács főtitkára.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Egyesült Államokban jár, ahol megtekintette a Staten Island Egyetemi Kórházat is, ahol az ukrajnai háborúban megsérült katonákkal találkozott.
Az Egyesült Államokban tett látogatásomat a legfontosabbal kezdtem: a Staten Island Egyetemi Kórházban találkoztam a sebesült harcosainkkal. Megköszöntem mindannyiuknak a szolgálatukat, és mielőbbi gyógyulást kívántam nekik
– számolt be az X-en az ukrán elnök.
Emellett köszönetet mondott és kitüntette az egészségügyi személyzetet és a Kind Deeds alapítványt is.
I started my visit to the U.S. with the most important thing: meeting our wounded warriors at Staten Island University Hospital.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 18, 2023
I thanked them all for their service and wished them a speedy recovery.
I also thanked and awarded medical personnel and the Kind Deeds foundation. pic.twitter.com/VPO5ytor7s
Ezt követően New Yorkban, az ENSZ-közgyűlése előtt mond személyes beszédet Volodimir Zelenszkij.
Európán kívül az egész világon nagyra becsülik a nemzeti érdeken alapuló, őszinte és békepárti magyar álláspontot, amely nem tekinti céljának azt, hogy a nemzetközi liberális mainstreamnek megfeleljen – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban az MTI szerint.
A minisztérium közleményében azt írták, hogy a tárcavezető New York-i látogatásának első napját követően rámutatott, hogy az ENSZ éves közgyűlésére rendre csaknem kétszáz országból érkeznek delegációk, a világ gyakorlatilag randevút ad itt egymásnak, ezért „aranybányának” tekinthető a rendezvény a külpolitikával foglalkozók számára.
Én is kihasználom ezt az alkalmat arra, hogy alapvetően Európán kívüli országok külügyminisztereivel az ügyes-bajos dolgainkról értekezzünk, hiszen az európai kollégákkal találkozunk gyakorlatilag hetente vagy havonta
– mondta.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy több ázsiai, latin-amerikai és afrikai kollégájával is találkozott. „És a helyzet az az, hogy Európán kívül nagyon becsülik azt a magyar pozíciót, amely őszinteségen alapul, a nemzeti érdek érvényesítéséből indul ki, amely nem tekinti céljának azt, hogy a nemzetközi liberális mainstreamnek megfeleljen, s nem tekinti céljának azt, hogy buksisimogatást vagy dicséretet zsebeljen be” – fogalmazott.
Ezt az őszinte, nemzeti érdek érvényesítésére alapuló, jelen esetben a békét célzó magyar pozíciót az egész világon nagyra becsülik
– hangsúlyozta a külügyminiszter.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 6751 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4803 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 58 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ENSZ Oroszországgal foglalkozó egyik szakértője szerint az országban tavaly óta legkevesebb 295 ember ellen emeltek vádat vagy hoztak ítéletet álhírterjesztés, illetve a hadsereg hitelének rontása címén – írja az MTI.
Oroszországban „mindent háborúellenes megnyilvánulás tilos” – írta Genfben hétfőn közzétett jelentésében a bolgár Mariana Kacarova, aki tavaly óta az oroszországi emberi jogok helyzetének vizsgálatával megbízott különleges jelentéstevő a világszervezetben.
A jelentéstevő nem kapott oroszországi beutazási engedélyt, és az orosz hatóságok sem működtek vele együtt – közölte. Ennek ellenére mintegy hatvan orosz és nemzetközi emberi jogi szervezettel került kapcsolatba, és majdnem száz jelentést kapott áldozatoktól és emberi jogi aktivistáktól.
Az emberi jogok helyzete jelentősen romlott az Oroszországi Föderációban az ukrajnai invázió 2022. februári kezdete óta
– állapította meg.
A jelentés szerint az elmúlt négy évben törvény útján korlátozásokat vezettek be a szólás- és a gyülekezési szabadság területén, továbbá az LMBTQ-közösség jogaiban is.
Kacarova idézte a New York-i székhelyű Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) szervezet adatait is, amelyek szerint 2000 óta negyvenhárom újságírót gyilkoltak meg Oroszországban, közöttük vannak azok is, akiknek a haláláról az észak-kaukázusi térségből érkeztek jelentések. A jelentéstevő szerint tavaly óta legkevesebb 38 vádat emeltek újságírók ellen a sajtószabadságot korlátozó vitatott törvények alapján.
Hétfőn egy rakéta csapódott be Gyenisz Pusilin, a (nemzetközileg el nem ismert) Donyecki Népköztársaság vezetőjének az irodájába.
An explosion in the building of the occupying so-called "authority" in the center of the temporarily occupied Donetsk; ru media are reporting "minor damages."
— Maria Drutska 🇺🇦 (@maria_drutska) September 18, 2023
Pushilin, who calls himself the so-called "head of the DPR," was not harmed. For now… pic.twitter.com/aai6HtJ73m
Az esetről az egyik orosz hadiblogger, WarGonzo számolt be elsők közt, és egy videót is publikált a hivatalról.
WarGonzo says the office of the so-called head of administration of the so-called DPR was hit from MLRS in Donetsk. Wonder if the attackers believed that Pushilin was there. pic.twitter.com/7RDhG0gXwe
— Dmitri (@wartranslated) September 18, 2023
Úgy tudni, hogy Pusilin nem volt a hivatalában a csapás idején, azonban a csapás okozott némi kárt az épületben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a „digitális útlevélről” szóló rendeletet, amelynek értelmében a papíralapú személyazonosító igazolványt a digitális verzió váltja – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A portál arról ír, hogy Putyin februárban a kormány tagjaival tartott ülésen támogatta az ötletet.
Makszut Sadajev, a digitalizációs minisztérium vezetője akkor olyan technológiáról beszélt, amely a legtöbb esetben lehetővé tenné, hogy az eredeti útlevél helyett okostelefont használjanak.
Ezzel egy időben megkezdődött egy rendelettervezet kidolgozása.
Németország bejelentette, hogy 400 millió euró értékű új segélycsomagot küld Ukrajnának.
A csomag további lőszereket, járműveket és aknamentesítési rendszereket tartalmaz majd – írja a Sky News, akik Boris Pistorius német védelmi minisztert idézik.
Németország ruházatot és hűsugárzók küldését is tervezi.
Az ukrajnai konfliktusnak nem szabad nukleáris konfliktussá eszkalálódnia. Ezt az Egyesült Királyság külügyminiszter-helyettese, Tariq Ahmad jelentette ki. A brit parlament egyik képviselőjének kérdésére adott írásbeli válaszát az alsóház honlapján tették közzé – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Ukrajnában továbbra is rendkívül súlyos a helyzet, de nincsen szó nukleáris válságról, és nem is szabad, hogy azzá váljon
– fogalmazott.
Emlékeztetett arra, hogy a vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverek bármilyen módú alkalmazása ebben a konfliktusban rendkívül súlyos következményekkel járna.
Kezdődik az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ma is!