Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédében érintette Jevgenyij Prigozsin néhai Wagner-vezér halálát a Valdai International Discussion Club 20 éves találkozójának plenáris ülésén Szocsiban.
Közölte: nem találtak külső befolyásra utaló nyomot Prigozsin lezuhant gépén, ugyanakkor a gépen utazó áldozatok holttestében kézigránátok nyomaira bukkantak.
Az orosz elnök hozzátette: szerinte érdemes lett volna megvizsgálni, hogyvolt-e alkohol és kábítószer a gép személyzetének szervezetében – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.Megérkezett Spanyolországba Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiről ő maga számolt be az X-en (vagyis a korábbi Twitteren).
A minap derült ki, hogy Zelenszkijt Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök meghívta a spanyolországi Granadában tartandó informális EU-csúcstalálkozóra. Előzőleg az ukrán elnök azt közölte: valószínűleg nem tud részt venni rajta, mert „szükséges a jelenléte Ukrajnában”.
Ehhez képest most mégis megérkezett Granadába. Elmondása szerint az európai biztonságpolitikáról, a Fekete-tengerről és a hajózásról, illetve a globális élelmiszer-biztonságról is fog beszélni.
Van esély arra, hogy az ukrán elnök még Orbán Viktorral is összefuthat a dél-spanyolországi városban, ugyanis a minap a miniszterelnök is odautazott.
Oroszország polgárvédelmi gyakorlatokat hajtott végre a napokban – erről írt legfrissebb jelentésében a brit katonai hírszerzés.
A hét elején írtunk arról, hogy Oroszország atomriadót rendelt el. A brit hírszerzés szerint a most végrehajtott gyakorlatokat az oroszok egy kiterjedt nemzetközi konfliktus forgatókönyve szerint hajtották végre.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 05 October 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) October 5, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/veOLFQkX2F
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/7ugv5o1CMN
A brit hírszerzők azt is megjegyzik, hogy efféle gyakorlatokat 2012 óta évente hajtanak végre Oroszországban, és már a Szovjetunióban is volt hagyománya a nemzetközi konfliktusokra való efféle készülődésnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Sky TG24 nevű olasz csatornának azt mondta: meg van győződve arról, hogy Ukrajna továbbra is jó úton halad Oroszország kiszorítása felé, és ez „lassan, de biztosan” megtörténik.
Mint mondta, a támadás azért halad lassan, mert számos aknamezőn kell átjutni, ezek okoznak elsősorban nehézséget, valamint az, hogy nincs elég fegyverük és lőszerük. Elmondása szerint különösen a légvédelmi eszközökből van hiány.
A lehetséges béketárgyalásokkal kapcsolatban megjegyezte azt is:
ezekre azért nem kerülhet sor, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „semmiről és senkivel nem képes tárgyalni”.
Beszélt arról is, hogy az idei tél nehéz lesz, mivel ismét orosz csapások érhetik az energia-infrastruktúrát. Úgy fogalmazott, hogy az ukrán hátországnak át kell vészelnie a telet, miközben meg kell őriznie a kezdeményezést a frontvonalon is.
Az ukrán Állami Nyomozóiroda (DBR) befejezte a nyomozást a 2014-es kijevi Majdan-tüntetések szétverése és tüntetők agyonlövése ügyében, az ukrán főügyészi hivatal pedig ennek nyomán vádiratot terjesztett a bíróság elé Viktor Janukovics akkori elnök és több magas rangú volt tisztségviselő ellen – közölte honlapján a DBR és a főügyészség az MTI szerint.
Janukovicson kívül az ügyészség vádat emelt többek mellett Vitalij Zaharcsenko volt belügyminiszter, Olekszandr Jakimenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) akkori főnöke, Pavlo Lebegyev volt védelmi miniszter és Szerhij Kuszjuk, az azóta feloszlatott Berkut rohamrendőri osztag vezetője ellen.
A nyomozóiroda közleménye szerint megállapítást nyert, hogy ezek a tisztségviselők 2014. február 18-án és 20-án megalapozott indok nélkül és a hatályos jogszabályok normáit megsértve hozták meg a döntéseket, amelyekkel engedélyezték a rendészeti szervek tagjainak különleges eszközök, katonai felszerelések, lőfegyverek használatát a demonstrálók erőszakos feloszlatása, valamint a tüntetések végleges leállítása érdekében. Az említett tisztségviselők „terrorellenes művelet” címén támadást szerveztek a kijevi főtéren, a Majdanon tüntetők ellen, majd február 20. reggelén elrendelték a demonstrálók lelövését.
Ezt hivatali hatáskörük túllépésével, minden jogalap nélkül tették
– szögezte le a DBR. A nyomozók kiemelték: a volt államfő és a bűnüldöző szervek volt vezetőinek ezen lépései sok áldozatot követeltek Kijev központjában a tüntetők körében, egy nap alatt 67 civil halálát okozták, továbbá 887 civil és 132 rendőr sérült meg. Több mint 16 millió hrivnya összegű vagyoni kár keletkezett.
A felelősségre vonás elkerülése érdekében a volt tisztségviselők elmenekültek Ukrajnából, ezért az előzetes vizsgálatot távollétükben folytatták le. A felsorolt tisztségviselőket bűnszervezet tagjaként végrehajtott bűncselekményekkel, köztük a gyülekezési jog gyakorlásának jogellenes akadályozásával, hivatali visszaéléssel, többrendbeli, szándékosan elkövetett súlyos testi sértéssel, gyilkossággal, valamint terrorcselekmény megszervezésével vádolják.
Az előzetes vizsgálat azt is megállapította, hogy az SZBU volt vezetője és az ukrán belügyminisztérium belső csapatainak parancsnoka a Szovjetunió összeomlása után Oroszország fegyveres erőinél szolgált, és megkapta az orosz állampolgárságot, hozzáférést kapott az orosz katonai és államtitkokhoz és mindenféle támogatást nyújtott az orosz fegyveres erőknek.
„Azzal, hogy parancsot adtak a tüntetők elleni erőszak alkalmazására, az Oroszországi Föderáció érdekében jártak el, amelyre esküt tettek. Tekintettel arra, hogy a vádlottak egy része az ideiglenesen megszállt Krími Autonóm Köztársaság területén bujkál, őket őrizetbe veszik és azonnal átadják a bíróságnak, miután az ukrán fegyveres erők felszabadították a területet” – tette hozzá a nyomozóiroda.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió azon dolgoznak, hogy 300 milliárd dollár összértékben adjanak át Oroszországtól lefoglalt érdekeltségeket Ukrajnának – közölte Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere.
Az Ukrajinszka Pravda a külügyminisztérium online megjelent nyilatkozata alapján azt írta, hogy Blinken szerdán, a Texasi Egyetemen beszélt erről. Elmondása szerint az érdekeltségek zöme Európában található, és ez lehet az egyik olyan eszköz, amivel Oroszországot a háborús jóvátétel megtérítésére tudják kötelezni, de a jogi alapjait még ki kell dolgozni az eljárásnak.
Hozzátette azt is: ha Oroszországnak hagynák, hogy büntetlenül tegye Ukrajnával azt, amit tesz, akkor az világszerte problémákat okozna, másokat is agresszióra biztathatna.
Ez olyan, mintha kinyitnánk Pandóra szelencéjét. Senki sem járna jól egy ilyen világban, a konfliktusok és agresszió világában
– mondta, hozzátéve: az Egyesült Államok abban az esetben sem tudna kimaradni bizonyos konfliktusokból, és azok még nagyobb költséggel járhatnának, mint az ukrajnai.
A közösségi médiában elterjedt egy ukrán menekült nő videója, aki rabszolgatartónak nevezte az ukrán politikai vezetést.
A KárpátHír szerint a menekült nő arra reagált a videóiban, hogy Natalia Naumenko, az ukrán migrációs szolgálat vezetője korábban azt mondta: az Európa más országaiban élő ukránok nem menekültek, és felszólította az EU-t, hogy ne adjanak nekik menekültstátuszt.
A videóban azt mondta: szerinte az ukrán vezetők ezzel azt akarják elérni, hogy ne érezzék jól magukat a külföldre távozottak és térjenek haza, mert Ukrajnának rabszolgákra van szüksége. A nő szerint Ukrajnában sehol nincsenek normális életfeltételek, az emberek alamizsnáért rabszolga módjára gürcölnek, és sokaknak rendes állásuk sincs. Emiatt közönséges rabszolgatartóknak nevezte Ukrajna vezetőit.
Tengeri aknákat vethet be Oroszország a Fekete-tengeren az Ukrajnába tartó civil kereskedőhajókkal szemben – közölte egy október 4-én nyilvánosságra hozott jelentésben a brit hírszerzés.
Azt írták: Oroszország semmiképp sem vállalná azt, hogy nyíltan csapást hajtson végre kereskedőhajók ellen. Szerintük ehelyett azt a módszert választhatják, hogy aknákat helyeznek el az útvonalokon, majd Ukrajnát vádolják meg az elsüllyesztésükkel.
A britek közölték: a fenti jelentést azért hozták nyilvánosságra, hogy ezáltal elrettentsék Oroszországot az efféle cselekményektől. Megjegyezték azt is, hogy Ukrajnával és más partnerekkel közösen dolgoznak azon, hogy garantálják a hajók biztonságát a Fekete-tengeren.
Csütörtök hajnalban robbanásokat jelentettek a Poltavai területről, és más régiókat is csapás érhetett – írja az rbc.ua.
A hírportál szerint az ukrán légierő a robbanások előtt több régióra, így Poltavára is légiriadót rendelt el rakétacsapás veszélye miatt. Úgy tudni, hogy Poltava mellett a Mikolajivi, Odesszai, Herszoni és Kirovohradi régióban is robbanásokat és sahid öngyilkos drónok érkezését jelentették.
Az ukrán légierő ezzel kapcsolatban azt közölte utóbb, hogy 29 drón érkezett, amelyből 24-et meg tudtak semmisíteni.
Robbanások rázták meg Oroszországot, a Kurszki területet az éjjel. Feltételezhetően dróntámadás történt, amely áramkimaradásokat is okozott– írja az rbc.ua.
Az ukrán portál szerint több kurszki körzetben is robbanásokat lehetett hallani, és az öngyilkos drónok infrastrukturális létesítményeket vettek célba.
⚡Kursk, Russia, Blackout!
— Astraia intel 🇺🇦 (@astraiaintel) October 5, 2023
At night, unknown UAVs attacked the infrastructure. There is no electricity, says the local governor. pic.twitter.com/V4O3kQ8RDZ
Az áramkimaradások tényét a helyi orosz kormányzó is megerősítette. A katasztrófavédelem megkezdte a megrongálódott létesítmények javítását.
Az RBC arra is emlékeztetett, hogy szeptember 26-án már volt egy ehhez hasonló támadás, amely szintén áramkimaradásokat eredményezett. Amögött az akció mögött az ukrán titkosszolgálat állt.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 5017 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5128 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – adta hírül az MTI az Országos Rendőr-főkapitányság közleményét.
A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tették hozzá.
Vlagyimir Putyin a jövő héten Kirgizisztánba látogat, a jelentések szerint ez lesz az első külföldi útja azóta, hogy nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene – írja a Sky News.
A látogatásra várhatóan október 12-én kerül sor Szadir Zsaparov elnök meghívására.
Eltaláltak többek között egy ellenséges irányítóközpontot és egy ellenséges lőszerraktárt – írja az Unian.
Ukrajnában nőttek az orosz veszteségek – az Ukrán Fegyveres Erők légiereje éjszaka 13 csapást mért olyan területekre, ahol oroszok személyzete és fegyverzete összpontosult. Erről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara számolt be az esti összefoglalóban.
A nap folyamán a védelmi erők légiereje 13 csapást hajtott végre az oroszok személyi állományának, fegyvereinek és haditechnikai eszközeinek koncentrációs területeire. A rakétaerők egységei csapást mértek az irányítóközpontra, 3 személyi, fegyverzet és katonai felszerelés koncentrációs területre, 10 tüzérségi eszközre és az oroszok lőszerraktárára
– áll a közleményben.
A vezérkar arról is tájékoztatott, hogy a napon az ellenség 5 rakéta- és 43 légicsapást, 30 lövést hajtott végre több rakétavetőből csapataink és településeink állásaira.
Az orosz terrortámadások következtében sajnos a civil lakosság körében vannak halottak és sebesültek. Lakóházak és más polgári infrastruktúra megsemmisült és megrongálódott
– áll a közleményben.
Egy 70-es éveiben járó nőt kórházba szállítottak a Dél-Ukrajnát ért szerdai orosz támadás után – írja a Sky News.
Szerhij Liszak regionális kormányzó szerint a frontvonalban fekvő Dnyipro régió Nikopol városát orosz tüzérség és egy kamikaze drón vette célba.
Egy 75 éves nő repeszsérülést szenvedett, és kórházba szállították.
Több mint egy tucat ház és magántulajdonú kereskedelmi épület is megsérült – közölte Lysak a Telegramon közzétett bejegyzésében.
Németország azt tervezi, hogy több légvédelmet küld Ukrajnába, hogy segítsen megvédeni a gabonaszállítmányokat az orosz bombázásoktól – derül ki egy jelentésből.
Berlin egy további IRIS–T rendszert és több mint egy tucat Gepard légvédelmi ágyút kíván átadni Kijevnek, hogy visszaverjék a Romániába tartó szállítmányok elleni támadásokat – írja a Sky News.
A fegyverek 2023 végéig érkeznének Ukrajnába, míg az IRIS–T egységek egy későbbi időpontban érkeznének, miután megépültek.
Németország már augusztusban két IRIS–T rendszerrel erősítette Ukrajna védelmét az oroszokkal szemben.
Volodimir Zelenszkij szerint az indítórakéták „nagy teljesítményűek és nagy szükség van rájuk”.
„A világ megszabadul egyes országok diktatúrájától, amelyek megpróbálnak másokat gazdasági rabságba taszítani” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a dél-oroszországi Szíriusz központban a III. pénzügyi biztonsági nemzetközi olimpián.
A világ fokozatosan megszabadul annak a pénzügyi és gazdasági modellnek a diktatúrájától, amelynek célja csak az, hogy adósságba, rabszolgaságba hajtson, gazdasági gyarmattá változtasson, a világnak egész régióit megfossza a fejlődéshez szükséges erőforrásoktól
– tette hozzá az orosz elnök.
Putyin a világ fizetőeszközeinek jelenlegi rendszerét pénzügyi piramishoz hasonlította, amelynek csúcsán egyes országok vezetői állnak. Szerinte ez nem felel meg az emberiség többsége érdekeinek. Kitért az ázsiai és közel-keleti központi bankok projektjére is, amely lehetővé teszi a digitális valuták kibocsátását és cseréjét.
Egyetlen harmadik félnek sincs lehetősége a visszaélésre, hogy a fizetésekbe beavatkozzon, beleértve például egy tranzakció blokkolását, számlák befagyasztását, mások pénzének vagy vagyonának eltulajdonítását
– mondta.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
