Svédország azt fontolgatja, hogy vadászgépeket küld Ukrajnába, de csak akkor, ha felveszik a NATO-ba – írja a Sky News.
A svéd kormány annak lehetőségét is felvetette, hogy Gripen vadászgépeivel támogatná Ukrajnát az Oroszország elleni harcban. Paul Jonson svéd védelmi miniszter elmondta, hogy a politikusok felmérik, „milyen feltételek mellett tud Svédország hozzájárulni a harci repülőgépek terén”.
Ezt megtehetjük az F–16-os koalícióban való részvételünk bővítésével vagy a Gripen-rendszer adományozásával vagy exportálásával
– mondta. Ennek az értékelésnek az eredményei a jövő hónapban várhatók.
Azt is kijelentettük, hogy a vadászgépek rendelkezésre bocsátásának kötelező feltétele, hogy Svédország NATO-szövetséges legyen, amiről párbeszédet folytattunk az ukránokkal, és ők kifejezték, hogy ezt megértik
– mondta Jonson.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is.
Jó pihenést kívánunk!
Joe Biden amerikai elnök az eddigi legnagyobb katonai és humanitárius segélycsomagot kívánja eljuttatni Ukrajnának, amely 2025 elejéig kielégítené Kijev igényeit – írja a The Daily Telegraph forrásokra hivatkozva.
A csomag elérheti a 100 milliárd dollárt, ehhez azonban a kongresszus jóváhagyása is szükséges – emlékeztet a Korrespondent.
Tíz kilogramm robbanóanyagot szállított az a drón, amelyet a légvédelmi rendszerek szombat reggel Istra felett megsemmisítettek” – jelentette Tatjana Vituseva, Istra adminisztrátora a Telegram-csatornáján.
A Moszkva felé tartó támadó drón robbanóanyagot szállított – írta Vituseva. Ukrajna általában nem vállalja a felelősséget a hasonló jellegű támadásokért, de az nyílt titok, hogy az Ukrán Védelmi Erők hamarosan szolgálatba állítják az orosz Lancet kamikazedrón hasonmását.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter ellenőrizte Oroszország új interkontinentális ballisztikus nukleáris rakétarendszerét, amely hamarosan szolgálatba áll – írja a The Telegraph.
Oroszország végrehajtotta a Burevesztnyik nukleáris meghajtású interkontinentális manőverező repülőgép utolsó sikeres tesztjét – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén csütörtökön Szocsiban.
A Burevesztnyik (Viharmadár) egyike azoknak az új hiperszonikus fegyvereknek, amelyek fejlesztéséről Putyin 2018. március 1-jén tett először bejelentést.
Putyin a fórumon nem volt hajlandó választ adni arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szüksége van-e a nukleáris fegyverkísérletek újraindítására, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva visszavonja a nemzetközi atomcsendegyezmény ratifikációját – írja az MTI.
Szombat este négy erős robbanás történt Mikolajivban. Vitalij Kim, a mikolajevi területi katonai közigazgatás vezetője azt mondta, hogy az illetékes szolgálatok már a helyszínen vannak.
Helyi sajtóhírek szerint egy drónt lőtt le a légvédelem a térségben.
Mikolajiv polgármestere felszólította a lakosokat, hogy ne készítsenek videókat, és maradjanak biztonságos helyeken. „További információkkal később szolgálok” – tette hozzá.
Az esti órákig bezárólag 50 katonai összecsapásra került sor a fronton október 7-én – közölte az Ukrán Fegyveres Erők Főparancsnoksága.
Az oroszok 8 rakéta- és 25 légicsapást hajtottak végre az ukrán csapatok állásai és lakott területek ellen, tették hozzá.
Az orosz támadások következtében civilek haltak és sérültek meg. Ukrajna keleti és déli részén továbbra is véres csaták zajlanak – írták.
Robbanásokról számoltak be az oroszok által elfoglalt krími Dzsankoj városában.
Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna egy csapásmérő változatra átalakított SZ–200-as légvédelmi rakétával próbálta megtámadni a Krímet, de az orosz légvédelem állítólag a levegőben megsemmisítette azt, írja a Korrespondent.
Kijevnek békét kellene kötnie Moszkvával, mielőtt kimeríti erőforrásait – írja a RIA Novosztyi orosz hírügynökség az Asia Times nyomán.
„Ukrajna hamarosan választás elé kerül: folytatja a harcot, megpróbálva meghosszabbítani a konfliktust, vagy alkut köt, amíg van rá lehetőség” – írja a kiadvány.
Ha Ukrajna ma tárgyalásokat kezdene Oroszországgal, akkor megtartaná az ország öt legfontosabb városa feletti ellenőrzést, vélekedik a cikk szerzője.
Mostanra az ukrán ipar nagy része megsemmisült, és napról napra csökken annak a valószínűsége, hogy a konfliktus befejezése után magasan képzett szakemberek térnek vissza az országba – olvasható a cikkben.
Douglas McGregor ezredes, volt Pentagon-tanácsadó Stephen Gardner YouTube-csatornáján azt mondta, a Fehér Házban mindenki megdöbbent, hogy ilyen sokan ellenzik, hogy Washington nagy mennyiségben szállítson fegyvert Ukrajnába. Erről az mk.ru oldal számolt be.
Megjegyezte, hogy a Republikánus Párt elkezdte felhívni a figyelmet az Egyesült Államok belpolitikai kérdéseire, például a migrációra és az egészségügy problémákra.
Washingtonnak elég volt meghallania az oroszok figyelmeztetését, hogy elbizonytalanodjon Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban, tette hozzá McGregor.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 281 700 orosz katona esett el, az elmúlt napon 610 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 20 orosz hajót, 5185 hadműveleti és taktikai drónt, 956 egység speciális felszerelést és 1530 cirkálórakétát számoltak fel.
Több mint 200 ukrán vállalat kezdte meg a drónok fejlesztését, egy év alatt százszorosára növelve a hazai termelést – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök október 7-én.
Smihal elmondása szerint az ukrán védelmi ipar gyökeresen megváltozott az oroszországi invázió nyomán.
A miniszterelnök nyilatkozata akkor hangzott el, amikor az ukrán szakemberek fokozzák erőfeszítéseiket, hogy új típusú drónok kifejlesztésével segítsék az ukrán hadsereg ellentámadását.
Matthew Hoh – aki korábban az amerikai tengerészgyalogság tisztje volt, szolgált Afganisztán Zábul tartományában, és a védelmi minisztériumban is dolgozott – a Judging Freedom YouTube-csatornának adott interjúban elmondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO érdekelt abban, hogy Ukrajnán keresztül harcoljon Oroszország ellen.
Szerinte ezért nem engedte a Nyugat, hogy Kijev olyan megállapodást kössön Moszkvával, amely már az első hetekben véget vetett volna a konfliktusnak, írja az mk.ru oldal.
A volt amerikai katonatiszt rámutatott, hogy a nyugati koalíció a nehézségek ellenére továbbra is támogatja Ukrajnát, mivel az ukrajnai konfliktus politikai érdekeken alapul.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államoktól függő államok története azt mutatja, hogy könnyen eltávolíthatják azt, aki magára haragítja Washingtont, és ez megtörténhetett volna Zelenszkijjel is, ha a békekötés mellett érvel. „Lehet, hogy Zelenszkijt egy puccs eredményeként távolították volna el” – összegezte Matthew Hoh.
Az orosz erők kazettásbomba-támadást intéztek a délkeleti Zaporizzsjai terület ellen, amelynek során egy nő meghalt, két ember pedig megsebesült – jelentette a Zaporizzsjai terület kormányzója, Jurij Malasko október 7-én, írja a The Kyiv Independent.
A kormányzó szerint szombat reggel 8 óra körül az oroszok kazettás bombákat tartalmazó rakétákat lőttek ki.
Malasko jelentése szerint a Zaporizzsjától mintegy 40 kilométerre délre fekvő Bilenke települést érte a támadás.
A kazettás bomba egy olyan fegyver, amely a levegőben szétrobbanva magából sok apró, akár több száz lőszert lök ki széles területen, hatalmas pusztítást okozva.
Az ENSZ 2008-ban betiltotta a kazettás lőszerek használatát, az erre vonatkozó egyezményhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között viszont nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína sem.
Az oroszok Sz–300-as rakétával támadtak egy települést a Harkivi területen.
A rakéta egy lakóházak közötti területen csapódott be, két embert megsebesítve – közölte az ukrán ügyészség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalán fejezte ki részvétét Izraelnek. Mint írta, Ukrajna bízik abban, hogy a rend helyreáll, és a terroristákat legyőzik.
A terrornak nem lenne helye a világban, mert az mindig bűncselekmény, nem csak egy adott ország vagy a terror áldozatai ellen, hanem általában az emberiség és az egész világ ellen is. Aki terrorhoz folyamodik, az a világ ellen követ el bűncselekményt. Aki a terrort finanszírozza, az a világ ellen követ el bűncselekményt
– fogalmazott Zelenszkij.
Hozzátette, hogy Izrael önvédelemhez való joga megkérdőjelezhetetlen. Úgy véli, hogy a terrortámadás minden részletét nyilvánosságra kell hozni, hogy a világ megismerje, és felelősségre vonjon mindenkit, aki támogatta és segítette a támadás végrehajtását.
Az Izraelben tartózkodó ukrán állampolgároknak azt üzente, hogy tartsák be a helyi biztonsági szolgálatok utasításait, és legyenek óvatosak. Kiemelte, hogy az ukrán külügyminisztérium és az izraeli nagykövetségük készen áll a segítségnyújtásra, és a veszélyzónában tartózkodók számára operatív központot hoznak létre.
Október 7-én egy nő meghalt, további két ember pedig megsebesült egy orosz támadásban Zaporizzsja területén, egy faluban – írta a Pravda.
A kazettás lőszerekkel végrehajtott támadásban öt ház rongálódott meg.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Biztonsági Fórumon vett részt, ahol egy jelenlévő azt kérdezte tőle, hogy ha annyira aggódik azért, hogy sok ember meghal az orosz–ukrán háborúban, akkor ő vagy Orbán Viktor miért nem kérik meg Putyint, hogy hagyja abba ezt a háborút.
Amennyire én emlékszem, pontosan ezt mondtam. Szóval köszönöm, hogy idézett engem. Másrészről beszéltem az orosz külügyminiszterrel több alkalommal is, amióta ez a háború kitört, mert továbbra is úgy gondolom, hogy a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartanunk. Mert ha a kommunikációs csatornákat feladjuk, akkor feladjuk a béke reményét is
– kezdte válaszát a külügyminiszter.
Én nagyon világossá tettem, és nem csak neki személyesen, hogy ami itt folyik, az nagyon rossz nekünk, és mi elítéljük a háborút, és azt akarjuk, hogy ennek a háborúnak vége legyen. Én ezt megtettem egy nyilvános rendezvényen Moszkvában ezer ember előtt. Együtt ülve a színpadon az orosz energiaipari vállalatok vezetőivel. Szóval úgy értem, ha elég bátor vagy, akkor nemcsak a zárt ajtók mögött beszélsz velük, hanem beszélsz velük közönség előtt is, és én megtettem. (...) Én voltam az egyetlen Európából, aki odament, és elmondta ezt. Ha a többiek annyira bátrak, akkor tegyék meg. Menjenek oda, és mondják meg nekik úgy, ahogy én tettem
– mondta Szijjártó Péter a Facebookon megosztott videó szerint.
Reinhard Sager, a német kerületi tanács elnöke szerint az Ukrajnából Németországba érkező menekültek a továbbiakban nem kaphatnának azonnali állampolgársági kedvezményt – írja az Unian ukrán hírügynökség a Die Welt alapján.
Az Ukrajnából először Németországba érkező menekültek a továbbiakban nem kaphatnak azonnali állampolgársági ellátást, hanem a menedékkérők ellátásairól szóló törvény értelmében kaphatnak
– fogalmazott a tisztviselő.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz biztonsági szolgálat helyettes vezetője az X-en osztotta meg véleményét az Egyesült Államok külpolitikájáról, miután szombat reggel a palesztin Hamász rakéták tömegét lőtte Izrael déli és középső részére a Gázai övezetből.
A Hamász és Izrael közötti összecsapások a jom kippuri háború 50. évfordulóján várható volt. Washingtonnak és szövetségeseinek ezzel kellene foglalkozniuk. Az Izrael és Palesztina közötti konfliktus évtizedek óta tart, és az USA ennek kulcsszereplője. Azonban ahelyett, hogy aktívan dolgoznának a palesztin–izraeli konfliktus rendezésén, ezek az idióták a mi ügyeinkbe avatkoznak, és teljes körű támogatást nyújtanak a neonáciknak, egymás ellen uszítva a két, egymással szorosan összefüggő népet. Mi állíthatja meg Amerika mániákus rögeszméjét, hogy konfliktusokat szítson világszerte?
Úgy néz ki, semmi más, mint egy amerikai polgárháború
– zárta bejegyzését Medvegyev.
A Hamász támadásáról itt olvashat bővebben.
A hőtermelő erőművek korszerűsítésének és a vízerőművek víziblokk-működése helyreállításának köszönhetően a tervezett 1,7 gigawatt többletteljesítményből 1,5 gigawatt már bekerült Ukrajna áramrendszerébe – jelentette ki Herman Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter az Ukrajinszka Pravda szerint.
A miniszter elmondta, hogy szerte Ukrajnában zajlik már a javítási kampány, amelynek keretében helyreállítják az orosz támadások által megrongált energetikai létesítményeket, valamint az atomerőműveket is.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözölte Németország azon döntését, hogy újabb Patriot légvédelmi rendszereket biztosít Ukrajnának. A főtitkár hangsúlyozta: Oroszország nem nyerhet Ukrajnában – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Megértem az aggodalmat amiatt, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásunk magában hordozza az eszkaláció kockázatát, de ez a kockázat elhalványul ahhoz képest, hogy megengedjük Putyinnak, hogy megnyerje ezt a háborút. Ha Putyin megnyeri az ukrajnai háborút, valószínűleg ismét erőszakhoz folyamodik
– fogalmazott a NATO főtitkára a Die Weltnek adott interjúban.
Egy ember meghalt abban a támadásban, amely az oroszországi Belgorodi területen lévő Urazovo faluban történt szombat délelőtt – közölte Vjacseszlav Gladkov regionális kormányzó a The Guardian beszámolója szerint.
Gladkov állítása szerint a támadást az ukrán hadsereg hajtotta végre, ezt a The Guardian nem tudta önállóan ellenőrzini.
A mostani támadásban egy közműépület, egy raktár és egy szociális létesítmény is megsemmisült, továbbá tizennégy magánháztartás megrongálódott.
Oleg Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője közölte, operatív központot hoztak létre az izraeli ukránok megsegítésére.
Mint írta, a harcoknak nincsenek ukrán áldozataik. Hozzátette, az ukrán nagykövetség állandó kapcsolatban áll az izraeli hatóságokkal, a nagyobb kórházakkal.
Ahogy az Index is megírta, a Hamász terrorszervezet 20 perc alatt 5000 rakétát lőtt ki Izraelre szombat reggel fél 7-től kezdődően. Ezt követően fegyveres terroristák tucatjai hatoltak be izraeli településekre. Benjamin Netanjahu miniszterelnök kihirdette a hadiállapotot, és összehívta az ország biztonsági kabinetét.
A Hamász támadásárólitt olvashat bővebben.
Az ukrán erők pilóta nélküli légi járművekkel támadták meg az orosz fekete-tengeri üdülővárost, Szocsit 2023. október 1-jén. A várost két héten belül másodszor éri támadás – írta az orosz védelmi minisztérium. Sajtóértesülések szerint a szocsi repülőtéren egy helikopter leszállóhelye is megsérült.
Mint írták, Szocsi népszerű nyaralóhely, többek között Vlagyimir Putyin elnök és az orosz elit kedvenc üdülőhelyszíne.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 07 October 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) October 7, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/QNq23TrRqi
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/QD8uw7aoCh
Rakétatámadás érte pénteken Ukrajnában az észt Vaba Ukraina (Szabad Ukrajna) és az Ukraina Abi (Segítség Ukrajnának) önkéntes szervezetek tagjait – írta a Pravda.
A Vaba Ukraina tájékoztatása szerint a támadás következtében minden járművük megsemmisült, de az önkéntesek nem sérültek meg.
MTÜ Vaba Ukraina teadaanne
— MTÜ Vaba Ukraina (@SvenSalumets) October 6, 2023
Täna hommikul jäi meie ja Ukraina Abi MTÜ ühiskonvoi vaenlase raketilöögi alla. Poiste sõnul kukkus Iskander neist paarikümne meetri kaugusele. Kõik sõidukid hävinesid, poisid jäid napilt õnneks ellu ja terveks. pic.twitter.com/lvqj46KPOn
A külföldi diplomaták a Liszicsanszkból és Szeverodonyeckből deportált ukrán gyermekeket látogattak meg belorusz tartózkodási helyeiken – írta a Pravda.
„Kína, Kuba, India, Katar, Mongólia, Oroszország, Szíria, Palesztina és az Egyesült Arab Emírségek képviselői 44, Liszicsanszkból és Szeverodonyeckből származó gyermekkel találkoztak” – áll a belorusz közleményben.
Az eseményhez a FÁK tisztviselői is csatlakoztak. Más államok megtagadták a részvételt az eseményen, amely szerintük nem szolgálja a gyermekek érdekeit, és „kizárólag a nemzetközi bűncselekmények legitimálására irányul”.
Az ukrán–magyar határszakaszon 6222-en léptek be Magyarországra pénteken, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5921-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 81 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
A Verhovna Rada (Legfelsőbb Tanács) már bejegyezte azt a törvénytervezetet, amely bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a 60 év felettiek katonai szolgálatba állítását – írja a Fakty ukrán nyelvű hírportál a parlament honlapján megjelent információk alapján.
A dokumentum a közkatonák életkorának 60-ról 65 évre, míg a magas rangú katonai vezetők esetében 65-ről 70 évre módosítaná az életkort.
A portál beszámolójában ugyanakkor megjegyzi, hogy csak bizonyos feltételek mellett kívánnak ilyen személyeket meghívni a hadseregbe. Ezek a következők:
A törvénytervezetben megjegyzik: a cél „a korhatár feletti katonai szolgálat teljesítésének szándéka esetén az életkoron alapuló megkülönböztetés megszüntetése”, valamint a minél nagyobb létszámú ember bevonása Ukrajna védelmébe.
Észak-Korea megkezdte a tüzérségi rendszerek és lőszerek átadását Oroszországnak, megerősítve Vlagyimir Putyin hadseregét – írta a CBS News.
A portál szerint egyelőre nem tudni, hogy Putyin ezentúl rendszeresen kap-e fegyvereket Kim Dzsonguntól, vagy egy egyszeri átadásról van-e szó. Hozzátették, az sem világos, hogy Oroszország mit ad a fegyverekért cserébe.
Mindeközben az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma közölte, Amerika egy raktárnyi lőszert adott át az ukrán erőknek.
A Tavria névre hallgató hadműveleti csoportot is meglátogatta Dél-Ukrajnában Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Szergej Saptala vezérkari főnökkel együtt – írja az RBC ukrán híroldal.
A beszámoló szerint a két katonai vezető a védelmi és támadó hadműveleti keretek között feladatokat ellátó katonai egységekkel dolgozott együtt, emellett elemezte az orosz hadsereg fenyegetéseit, valamint további lépéseket vázolt fel az ukrán haderő számára a fronton történő állandó változások miatt.