Ramzan Kadirov csecsen vezető – akit Vlagyimir Putyin „vérebeként” is emlegetnek – azt javasolta, hogy a közelgő márciusi elnökválasztást halasszák el az Ukrajnában zajló háború miatt. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor szerinte a jelöltek körét egy emberre kell szűkíteni – aki nem más lenne, mint Vlagyimir Putyin.
„Nincs más ember, aki ma meg tudná védeni Oroszországot” – jegyezte meg a csecsen hadúr.
Kadirov szeptember végén Moszkvába látogatott, ahol személyes megbeszélést folytatott az orosz államfővel.
A találkozóra azután került sor, hogy a nemzetközi médiában felröppentek olyan hírek, miszerint Ramzan Kadirov állapota súlyos.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.
Jó pihenést kívánunk!
Több mint száz ukrán polgár fordult eddig segítségért Ukrajna izraeli nagykövetségéhez, közülük öt ember tartózkodási helyét az ország déli részén állapították meg – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti beszédében.
Mint közölte, teljes az együttműködés az ukrán nagykövetség és az izraeli rendőrség között, hogy segítsenek a harcok közé keveredett ukránokon. „Sajnos két ukrán állampolgár halálát megerősítették” – tette hozzá.
Az ukrán elnök arra kérte videóüzenetében honfitársait, hogy „legyenek óvatosak, és kövessék a helyi biztonsági erők utasításait”.
Zelenszkij hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy az egész világ reagáljon a Hamász terroristáinak Izrael elleni támadására – idézi az Ukrajinszka Pravda.
A Donyecki Népköztársaság (DPR) vezetőjének, Jan Gaginnak a tanácsadója felvetette, hogy az Ukrajna megsegítésére küldött fegyvereket fonák módon Izrael ellen is bevethetik.
„Elég bizarr, hogy Izrael volt az, NATO-s partnereivel együtt, amely a közelmúltban mindenféle fegyvert szállított Ukrajnának. A katonai segélyek egy részét végül az ukrán katonák és a hadsereg tisztviselői teljesen ellenőrizetlenül értékesítették tovább. Ironikus módon az izraeli katonákat most saját fegyvereikkel lövik le, amelyeket a NATO szállít Ukrajnának” – fejtette ki Gagin.
Bár nem világos, hogy a Hamász honnan vásárolja fegyvereit, más, EU-s és amerikai tagokkal rendelkező katonai szervezetek rátehetik a kezüket az ukrán fegyverekre.
„Egyelőre ezek csak alvó sejtek, de amikor felébrednek, a dolgok nagyon felforrósodnak” – idézi Gagint a Szputnyik.
A nyáron Ukrajna „szinte biztosan legalább 125 négyzetkilométernyi területet szabadított fel” az ország harcoktól sújtott keleti részén – derül ki a brit hírszerzés védelmi minisztériumának frissített jelentéséből.
A Donyecki terület Vuhledar városától nyugatra fekvő Velika Novoszilka szektor „viszonylag nyugodttá vált az elmúlt négy hétben, a harcok sokkal kevésbé intenzívek a 2023. június–júliusi csúcspontjukhoz képest” – közölte a minisztérium vasárnap a napi frissítésben.
Az ukrán hadműveletek lekötötték az orosz keleti katonai körzet 36. és 5. egyesített hadseregének elemeit – közölte a védelmi minisztérium –, ami megakadályozta őket abban, hogy más területeket erősítsenek meg. Hozzátették, hogy ez számos orosz légi egységet is bevonzott.
Figyelmeztettek azonban, hogy bár „ez a tengely stabilizálódott, az orosz erők valószínűleg továbbra is védekező pozícióban maradnak, hogy védekezzenek az esetleges jövőbeli ukrán támadó műveletekkel szemben”.
Az atrocitásokat, amelyeket a Hamász fegyveresei miatt most elszenvednek az emberek Izraelben, az orosz megszállók az invázió első perceitől kezdve elkövették Ukrajna polgári lakossága ellen – a Byt Ili Telegram-csatorna szerint ezt a kijelentést Szergej Grankin izraeli újságíró tette.
Az újságíró megjegyezte, hogy már mindent, ami Izraelben történik, látott Ukrajnában, és a Hamász fegyveresei ugyanolyan hidegvérrel ölnek nőket és gyermekeket, mint az orosz megszállók.
„Ukrajnában voltam a háború első hónapjaiban, láttam az embereket és a felvételeket, amiket a telefonjukon mutattak nekem. Ez most pontosan ugyanaz. Hidegvérrel embereket – nőket és gyerekeket – öltek gépfegyverekkel, gépiesen, mintha csak a munkájukat végeznék” – idézi az újságíró szavait az Unian.
Az izraeli háború elvonja a világközösség figyelmét az Ukrajnában történtekről, de ez nem jelenti azt, hogy mindenki elfelejti az orosz inváziót – jelentette ki Olekszij Getman tartalékos őrnagy a Radio NV műsorában, megjegyezve, hogy az izraeli harcok valószínűleg megnehezítik majd az Ukrajnának szánt egyes fegyverek szállítását.
Vannak ott amerikai lövedékraktárak. És ezekből a raktárakból nem izraeli, amerikai fegyvereket szállítottak nekünk. Valószínű, hogy ezt, ha nem is leállítani, de felfüggeszteni biztosan lehet. Amíg ott folynak az ellenségeskedések, addig természetesen senki sem fog lövedékeket tölteni, szállítani, ez nyilvánvaló
– mondta az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
Meggyőződése azonban, hogy az Ukrajnának nyújtott segélyeket nem fogják csökkenteni.
„Igen, ez elvonja majd a figyelmet az ukrajnai háborúról. De ez nem jelenti azt, hogy mindenki átáll az izraeli háborúra, és elfelejti az ukrajnai háborút. Senki sem fog elfelejteni semmit” – jelentette ki Getman.
Andrzej Duda lengyel elnök a Polsat News vasárnapi adásában arról beszélt, hogy a Hamász terrorszervezet Izrael elleni támadása hozzájárul az Orosz Föderáció Ukrajna elleni háborújának sikeréhez, mivel elvonja a világ figyelmét róla – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Minden bizonnyal hozzájárul Oroszország és az Ukrajna elleni orosz agresszióhoz, elvonja a világ figyelmét” – fogalmazott a lengyel elnök, miközben figyelmeztetett, hogy Varsónak saját érdekei szempontjából kell vizsgálnia az izraeli eseményeket.
Duda azt is megemlítette, hogy az Európai Unióban újabb migrációs hullám indulhat el.
„Biztonságunk, Lengyelország határainak, az EU és a schengeni övezet határainak védelme egyre fontosabbá válik” – mondta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendkívüli telefonbeszélgetést folytatott Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnökkel – írja az Unian ukrán hírügynökség. Elmondta, hogy a miniszterelnök beszélt az izraeli helyzetről, valamint a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek fellépéséről a támadás visszaverése érdekében.
Szolidárisak vagyunk Izraellel, amely egy merész, nagyszabású támadást szenved el, és együttérzünk a sok áldozattal. Most nagyon fontos, hogy az izraeli rendőrség és az ukrán diplomácia együttműködjön az Izraelben tartózkodó ukrán állampolgárok biztonságának és védelmének érdekében
– mondta Zelenszkij.
Az elnök hozzátette továbbá, hogy megvitatták az Izraelt ért támadás hatását a térség biztonsági helyzetére.
Benjámín Netanjáhú a közösségi oldalán arról számolt be, hogy Zelenszkijen kívül Olaf Scholz német kancellárral, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel és Rishi Sunak brit miniszterelnökkel is beszélgetést folytatott. Elmondása szerint mindannyian fenntartás nélkül támogatták Izrael jogát arra, hogy szükség esetén megvédje magát.
Két ukrán állampolgár halt meg Izraelben, miután a Hamász szélsőséges szervezet október 7-én rakéta- és földi támadásokat indított a Gázai övezetből – közölte az Interfax-Ukraina hírügynökséggel október 8-án az izraeli ukrán nagykövetség.
Intézkedéseket tesznek a két ember holtteste hazaszállításának megszervezésére – tették hozzá.
Two Ukrainians have died in #Israel
— NEXTA (@nexta_tv) October 8, 2023
Measures are being taken to organize the repatriation of the bodies of the victims, the Ukrainian embassy in Israel has said. pic.twitter.com/G14W6yGhTl
A nagykövetség nem részletezte a két állampolgár halálának körülményeit, és személyazonosságukat sem ismertették. A sebesültek vagy eltűntek között lévő ukrán állampolgárokról egyelőre nincs más információ.
Izraelben nagy ukrán közösség él, a külügyminisztérium becslése szerint mintegy 500 ezren, akiknek többsége a Szovjetunió összeomlása után hagyta el Ukrajnát. Túlnyomó többségük ukrajnai zsidó, de több tízezer ukrán nemzetiségű is van közöttük.
Ezenkívül mintegy 15-40 ezer ukrán menekült érkezett Izraelbe a teljes körű invázió kezdete óta. Nem világos, hogy mi a státuszuk, vagy hányan maradtak az országban – írja a The Kyiv Independent.
Az Ukrajnát támadó orosz erők tüzérségi tűz alá vették a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja város melletti Bilenyke falut, aminek következtében két helyi lakos életét vesztette, két másik pedig megsebesült – közölte a területi kormányzói hivatal vasárnap a Telegramon.
A helyi ukrán hatóságok szerint az oroszok kazettás lövedékeket lőttek ki a településre szombaton. A Zaporizzsjai területi kormányzói hivatal közölte azt is, hogy az elmúlt napon az orosz erők 133 csapást mértek a régió 21 településére.
A Donyecki területi ügyészség a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz erők valószínűsíthetően Iszkander típusú rakétát lőttek ki vasárnap reggel a régióban lévő Kosztyantinyivka településen egy lakóépületre, a támadásban négy civil sebesült meg, köztük egy kilencéves fiú.
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszoni terület kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy vasárnapra virradó éjjel az orosz erők több tüzérségi támadást is végrehajtottak a régió lakott területei ellen, aminek következtében 11 helyi lakos sebesült meg, köztük egy kilenc hónapos kislány és a Vöröskereszt egy 33 éves orvosa – adta hírül az MTI.
A herszoni régió kormányzója, Volodimir Szaldo bejelentette, hogy ukrán szélsőségesek 22 civilt öltek meg Sznyihurivkában.
„Nincs okunk arra, hogy ne bízzunk ebben az információban: ez a kijevi rezsim általános gyakorlata” – idézi Szaldo Telegramon írt bejegyzését a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Herszon kormányzója szerint a sznyihurivkai gyilkosságokat az egyik ukrán nacionalista szervezet tagjai követték el.
A rezsim kiszolgáltatta az elnyomást a neonáciknak. A civilek meggyilkolásáért azonban nem csak a hóhérok hibáztathatók. A rezsim vezetőire még nagyobb felelősség hárul
– hangsúlyozta Szaldo.
A kormányzó emlékeztetett arra, hogy hasonló bűncselekmény történt Sznyihurivkában 2022 novemberében. Ekkor az ukrán fegyveres alakulatok tagjai több mint 20 állampolgárt öltek meg, akiket azzal gyanúsítottak, hogy szimpatizálnak Oroszországgal.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 282 280 orosz katona esett el, az elmúlt napon 580 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 20 orosz hajót, 1 tengeralattjárót, 5190 hadműveleti és taktikai drónt, 959 egység speciális felszerelést és 1530 cirkálórakétát számoltak fel.
Hét ukrán támadás három frontszakaszon történt visszaveréséről és öt diverzánscsoport megsemmisítéséről számolt be az orosz védelmi tárca vasárnapi hadijelentésében. A tárca szerint a frontvonal mentén az elmúlt napon több mint 655 ukrán katona esett el.
Az összefoglaló a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között két drónirányító központot, két lőszerraktárt, a Tocska–U taktikai és az Sz–300-as légvédelmi rakétarendszer egy-egy indítóállását, nyolc páncélozott harcjárművet, három Tocska–U és két, csapásmérővé átalakított Sz–200-as légvédelmi rakétát, valamint 25 drónt.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A RIA Novosztyi hírügynökség orosz rendvédelmi tisztségviselőkre hivatkozva közölte, hogy a Jobboldali Szektor ukrán szervezet fegyveresei a Herszoni területi Sznihurivka településen megöltek 22 civilt oroszbarát nézeteik miatt. Az atrocitás a tájékoztatás szerint szeptember 13-án történt – számolt be az MTI.
Az ukrán légierő rekordszámú orosz dróntámadásra számít ezen a télen – közölte vasárnap Jurij Ihnat, a légierő szóvivője, miközben Kijev az energetikai létesítményei elleni tömeges bombázások második telére készül.
Ihnat elmondta, hogy a szeptemberi adatok szerint az iráni tervezésű Shahed kamikazedrónok oroszországi használata meghaladja majd a tavalyi számot.
Az idei ősz és tél már most rekordot jelent a Shahed drónok számát tekintve. Szeptemberben több mint 500-at használtak
– mondta a szóvivő a The Guardian beszámolója szerint.
Ezt a számot szembeállította Oroszország tavaly téli ukrajnai légicsapáskampányával, amikor szerinte hat hónap alatt mintegy 1000 Shahed drónt használtak.
Az energetikai létesítmények elleni támadások tavaly télen megrongálták Ukrajna villamosenergia-rendszerének jelentős részét, és a legtöbb városban az áram és a meleg víz adagolására kényszerítették a lakosságot.
Annak ellenére, hogy Ukrajna megerősítette légvédelmét, a tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy megismétlődhet a tavaly télen kialakult helyzet, mivel az energiahálózatot még mindig nem sikerült újjáépíteni a legutóbbi bombázások után.
Terjedni kezdett a közösségimédia-felületeken egy videó, amelyen állítólag az látható, amint toborzótisztek sorkatonákat vernek a nyugat-ukrajnai Ternopilban.
A város polgármestere, Szerhij Nadal üzent a Ternopil Területi Toborzó Központ vezetésének, amiért alkalmazottaik erőszakot alkalmazhatnak a mozgósítottak ellen.
Írásában arra kéri a lakosságot, hogy ha bárki tud róla, hogy valamelyik mozgósítási csoport helytelen, erőszakos viselkedést tanúsít, azonnal tegyen jelentést a katonai ügyészségnek vagy a rendőrségnek.
Mint az Ukrajinszka Pravda írja, azóta az ukrán ombudsman eljárást indított a felvételen látottakkal kapcsolatban. A független forrásból nem ellenőrzött videó az alábbi linken tekinthető meg.
A BGV jótékonysági alapítvány és az észt kormány felajánlása nyomán 20 volt ukrán katona kaphat ingyenesen végtagprotézist – írta az Unian.
Mint írták, két ukrán katona már meg is kapta a művégtagot.
A Hamász és Izrael közötti jelenlegi erőszakos cselekmények Oroszországnak kedveznek, mivel elterelik a nemzetközi figyelmet Moszkva ukrajnai agressziójáról, és új migrációs nyomást gyakorolhatnak Európára – mondta Andrzej Duda lengyel elnök vasárnap.
„A kialakult helyzet minden bizonnyal Oroszországnak és az Ukrajna elleni orosz agressziónak kedvez. Elvonja a világ figyelmét az ukrajnai háborúról” – mondta Duda a Polsat Newsnak adott interjúban.
„De mindenekelőtt attól tartok, hogy ez sajnos további migrációs nyomást gyakorol majd Európára” – idézte Dudát a The Telegraph.
Belarusz folytatta a közös hadgyakorlatokat Oroszországgal. Ezekre a belorusz gyakorlótereken kerül sor. Erről az RBK-Ukraine számolt be egy belorusz megfigyelőcsoportra hivatkozva.
Megjegyzik, hogy a hadgyakorlatokat első körben október 15-ig meghosszabbították. A gyakorlatok összesen 8 gyakorlótéren zajlanak.
A nyár folyamán Ukrajna „szinte biztosan” legalább 125 négyzetkilométernyi területet szabadított fel ebben a régióban – közölték.
Az orosz erők valószínűleg továbbra is a védekezésre fektetik a hangsúlyt az esetleges jövőbeli ukrán támadó hadműveletek miatt, tették hozzá a szakértők.
Vasárnap reggel az orosz hadsereg a Donyecki területen fekvő Kosztyantyinivkát lőtte, állítólag egy Iszkander cirkálórakétával – közölte az ukrán ügyészség.
A lakónegyedet ért támadás következtében négy ember, köztük egy kilencéves gyermek megsebesült. Tíz többszintes lakóépület, 19 magánház, egy kazánház, egy gázvezeték és egy elektromos vezeték is megsérült a városban, írja a Korrespondent.
Herman Haluscsenko, Ukrajna energiaügyi minisztere arra kéri az ukránokat, hogy a közelgő télre való tekintettel töltsenek fel generátorokat – írta a Strana.
Haluscsenko közölte, a minisztérium ugyan mindent megtesz azért, hogy az ukránoknak ne legyen erre szükségük, azonban a biztonság kedvéért mégis ezt javasolja.
„Mindenki vásároljon generátorokat, ellenőrizze, hogy működőképesek-e. Mi pedig a magunk részéről a légvédelmünkkel együtt mindent megteszünk, hogy ne legyen szüksége erre a felszerelésre” – mondta az energiaügyi miniszter.
Ramzan Kadirov csecsen vezető – akit Vlagyimir Putyin „vérebeként” is emlegetnek – azt javasolta, hogy a közelgő márciusi elnökválasztást halasszák el az Ukrajnában zajló háború miatt. Ha pedig ez nem lehetséges, akkor szerinte a jelöltek körét egy emberre kell szűkíteni – aki nem más lenne, mint Vlagyimir Putyin.
„Nincs más ember, aki ma meg tudná védeni Oroszországot” – jegyezte meg a csecsen hadúr.
Kadirov szeptember végén Moszkvába látogatott, ahol személyes megbeszélést folytatott az orosz államfővel.
A találkozóra azután került sor, hogy a nemzetközi médiában felröppentek olyan hírek, miszerint Ramzan Kadirov állapota súlyos.
Az ukrán hadsereg közölte, hogy folytatja az orosz csapatok támadását az ország keleti és déli részén lévő front két fontos szakaszán.
A kijevi vezérkar szombat esti helyzetjelentése szerint Bahmut várostól délre, Angyijivka település közelében „részleges sikereket” értek el.
Míg Bahmut még mindig orosz kézben van, az ukránok az elmúlt hetekben visszafoglaltak egy stratégiailag fontos vasútvonalat a várostól délre.
A déli fronton, a Zaporizzsjai területen Kopani és Novoprokopivka falvaktól északra szintén „részleges sikereket” értek el. Ebben a térségben az ukrán csapatok hetek óta támadják a megerősített orosz védelmi vonalakat, amelyeknél aknamezők, tankcsapdák és lövészárkok vannak.
Az ország keleti részén fekvő Donyecki területen összesen 12 orosz támadást vertek vissza – írta a vezérkar a jelentésében, amely szerint 50 ütközet volt szerte Ukrajnában.
Az orosz szárazföldi csapatok támadásai az ukrán tájékoztatás szerint a keleti Kupjanszk és Liman, valamint a Donyeck melletti Avgyijivka és Marjinka melletti frontszakaszokra összpontosultak, de visszaverték őket – írja az MTI.
Október 8-án éjjel az orosz erők Herszon városát lőtték, a támadás következtében 11 ember, köztük egy gyermek megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda.
Nem sokkal korábban az orosz erők irányított légibombát dobtak a Herszon megyei beriszlávi járásra. Az ellenséges támadás következtében egy ember megsérült.
Az ukrán fegyveres erők továbbra is képesek voltak előrenyomulni déli irányban, súlyos károkat okozva az orosz csapatoknak – számolt be a Tavrija hadműveleti-stratégiai csoport parancsnoka, Alekszandr Tarnavszkij tábornok a Telegramon szombaton. Hozzátette: a felelősségi körébe tartozó területen továbbra is feszült a helyzet, és folytatódnak az összecsapások.
A tábornok megjegyezte, hogy az ellenség veszteségei jelentősen nőttek; az ukránoknak 338 katonát és 52 egységnyi katonai felszerelést sikerült elpusztítaniuk, köztük hét tankot is.
Az oroszok összesen 14 légi és 782 tüzérségi támadást hajtottak végre szombaton, és 22 harci összecsapásra került sor – idézi a tábornok jelentését a Telegraf ukrán hírügynökség.
Oroszország egy nap alatt háromszor támadta meg Nikopol városát a Dnyipropetrovszki területen – derül ki Szerhij Liszak kormányzó szombati jelentéséből.
Az orosz erők nehéztüzérséget vetettek be a város ellen, kétszer napközben és egyszer este. A támadásokban egy iskola, egy önkormányzati vállalat, tizenegy lakóház, elektromos vezetékek, egy gázvezeték és közel egy tucat kereskedelmi épület rongálódott meg – idézi a kormányzót a Kyiv Independent.
A helyi hatóságok nem jelentettek áldozatokat.
Szombaton az ukrán erők 774 orosz támadást regisztráltak a harkivi és luhanszki területen Kupjanszk-Liman irányában – közölte Illia Jevlas, a Keleti Erők Csoportjának szóvivője.
Hozzátette: ez a szám rekordnak minősül, és az orosz erők teljes erőbedobással támadták az ukrán állásokat, beleértve a támadó drónokat, aknavetőket, tanktüzérséget, rakétákat és kézifegyvereket.
A nap folyamán 14 harci összecsapást hajtottak végre a frontvonal ezen szakaszán, amelyek közül mindet visszaverték az ukrán erődítmények és az ukrán katonák.
Az orosz hadsereg különösen a Harkivi területen lévő, Kupjanszktól nyolc kilométerre északkeletre fekvő Sinkivka frontvonalbeli faluban próbálja áttörni az ukrán védelmet. Jevlas szerint ez kulcsfontosságú célpont a logisztikai csomópontként funkcionáló vasút miatt – írja a Kyiv Independent.
Egy francia település, Vienne polgármestere, Thierry Kovacs leszedette az ukrán zászlót a városházáról, amit még az orosz–ukrán háború tavaly februári kirobbanásakor tettek ki, szolidaritásuk jeléül.
Kovacs a Facebook-oldalán indokolta meg döntését. Mint írja, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az azerbajdzsáni vezetővel folytatott telefonbeszélgetése után kiadott nyilatkozatai „elkötelezettséget mutatnak” az azeri elvek iránt, ami a szuverenitást és a területi integritást illeti. A polgármester szerint visszás, hogy miközben Ukrajna a nyugati értékekre támaszkodva vár segítséget a Nyugattól, „egy olyan rezsim vízióját osztja, amely a Felső-Karabahban történt etnikai tisztogatásból ered”.
A Kijevnek nyújtott segítséget szerinte nem érdemes megköszönni az országnak, mivel Azerbajdzsán sokkal „drágábban adja el az orosz gázt, hogy finanszírozza az Örményország elleni háborús erőfeszítéseit, a Kaukázus valódi demokratikus államát”.
Az azerbajdzsáni diktátor támogatásának ez a formája elfogadhatatlan
– szögezi le Kovacs.
„Ilyen körülmények között úgy döntöttem, hogy eltávolítom az ukrán zászlót a városháza elejéről. Ez nem vesz el abból a támogatásból, amelyet Vienne nyújt az ukrán népnek, de nem harcolhatunk egy totalitárius rendszer ellen az európai értékek nevében, miközben bátorítunk egy másik diktatórikus és barbár rezsimet” – összegzi indoklását bejegyzésében a polgármester.
Az orosz erők irányított légibombát dobtak a Herszon megyei beriszlávi járásra. Az ellenséges támadás következtében egy ember megsérült.
Erről Alekszandr Prokudin, a Herszon területi katonai közigazgatás vezetője számolt be.
Elmondása szerint a támadás következtében egy 54 éves férfi megsérült. Őt arcsérüléssel szállították kórházba.
Az Institute for the Study of War (ISW) washingtoni székhelyű kutatóintézet elemzői úgy vélik, Oroszország arra használja a Hamász Izrael elleni támadását, hogy az Egyesült Államok és a Nyugat még kevesebb támogatást küldjön Ukrajnának.
Mint írták, Putyin a Hamász támadása után azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy az ország elhanyagolja a közel-keleti konfliktusokat, hogy inkább Ukrajnának segítsen.
Mint írtuk, Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz biztonsági szolgálat helyettes vezetője az X-en szombaton arról írt, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek rendezniük kell a palesztin–izraeli konfliktust, és nem Oroszország ügyeibe kéne beleavatkozniuk.
A Hamász támadásáról itt olvashat bővebben.