Külföldön, nemzetközi missziókban állomásozó magyar katonák hazavezénylését sürgette szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke az NTU szerint.
„Az izraeli határon szolgáló honvédjeink hazahozatalát kezdeményezzük, ahogy Irakban és Csádban sem lenne keresnivalójuk a magyar katonáknak; inkább az automata fegyverekkel ostromlott déli határunknál kellene szolgálniuk” – fogalmazott a politikus, hozzátéve, növeli az ország terrorfenyegetettségét, „hogy a magyar honvédek idegen háborúkban vesznek részt”.
A terrorizmus minden formáját elutasítjuk, mélyen elítéljük a fegyvertelen civilek lemészárlását; ilyet a hosszú évtizedek óta tartó izraeli–palesztin konfliktus során mindkét fél részéről láthattunk sajnos – fogalmazott Novák Előd, jelezve, hogy a szembenállás rendezésére pártja az ENSZ által is szorgalmazott kétállami megoldást pártolja.
Állítása szerint „a soha nem látott pusztulást hozó harmadik világháború felé tartunk”, ezt pedig meg kell akadályozni. A Mi Hazánk politikusa kijelentette, a szomszédunkban zajló háború miatt is fontos volna, hogy honvédjeink „ne a világ másik részén, hanem gyorsan mozgósíthatóan, hazánk biztonságát segítsék”.
Hozzátette, hogy véleménye szerint Magyarország számára a legnagyobb biztonsági kihívást 2014–2015 óta a soviniszta Ukrajna jelenti, amely az elmúlt évek során egyre inkább korlátozta a kárpátaljai magyar nemzetrész jogait.
Fennáll a veszély, hogy Ukrajna fennmaradása esetén a Nyugat által felfegyverzett ukrán haderő a kárpátaljai magyarságon és akár Magyarországon vesz elégtételt a háborús kudarc miatt
– mondta Novák Előd, hozzátéve: szerinte az is felettébb kérdéses, hogy ebben az esetben szövetségeseink a segítségünkre sietnének-e.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
A lőszergyártás növelése lehetővé teszi Franciaország számára, hogy 2024-től kezdve havonta akár 3000 darab 155 milliméteres lövedéket is küldjön Ukrajnának – mondta Sébastien Le Coronneu francia védelmi miniszter.
Júliusban írtunk arról, hogy előzetes megállapodás született az Európai Parlamentben a „lőszergyártást támogató törvény” elfogadásáról, amely az európai védelem megerősítését és Ukrajna támogatását célzó stratégia része. Ezt az EU Tanácsának sajtószolgálata jelentette be.
A törvény elfogadása lehetővé teszi, hogy az uniós költségvetésből sürgősen 500 millió eurót különítsenek el a tüzérségi lőszerek és rakéták gyártási kapacitásainak bővítésére – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Naval News cikke szerint szeptemberben a Krím északnyugati részén, a Szevasztopoltól 90 kilométerre lévő Novoozernoje településen lévő haditengerészeti bázison megjelentek a harci bevetésre kiképzett delfinek.
Korábban az ukrán különleges erők rajtaütései egyre gyakoribbá váltak ezen a területen.
Nyáron írt lapunk arról, hogy sajtóhírek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nemcsak a szárazföldön erősíti haderejét, hanem a Fekete-tengeren is, ahol többek között harci delfinekre támaszkodna.
Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna állítólag az SZ–200-as légvédelmi rendszer csapásmérő változatra átalakított légvédelmi rakétáival próbálta megtámadni a Krím területét.
Moszkva szerint az orosz légvédelmi rendszerek a levegőben elfogtak két rakétát, azok szilánkjai „egy elhagyatott területre hullottak, majd a földön felrobbantak” – áldozatok és károk nélkül. Közben Szevasztopolban ismét légiriadó van érvényben.
Oroszország nagyra értékeli az Észak-Korea által az ukrajnai „hadművelethez” neki nyújtott támogatást – jelentette ki szerdán a kelet-ázsiai kommunista országba hivatalos látogatásra érkező orosz külügyminiszter, akit a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség idézett.
Az orosz külügyek irányítója néhány nappal azután érkezett kétnapos látogatásra Észak-Koreába, hogy az Egyesült Államok közölte: Phenjan lőszert szállít Moszkvának az Ukrajna elleni háborújához.
Lavrov köszönetet mondott Phenjannak, amiért elismerte, hogy Moszkva 2022 szeptemberében annektált négy ukrajnai megyét. Észak-Korea volt az egyetlen ország, amely elismerte a megszállt területek bekebelezését.
A Fehér Ház pénteken közölte, hogy Észak-Korea ezer konténernyi katonai felszerelést és lőszert szállított Moszkvának. John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője szerint az Egyesült Államok úgy véli, Kim Dzsongun a lőszerekért cserébe az észak-koreai katonai és atomprogram fejlesztéséhez szükséges orosz technológiát vár Moszkvától.
Röviddel érkezése után Lavrov közölte, hogy a látogatás lehetőséget ad a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető által szeptemberben Oroszországban aláírt megállapodások részleteinek megbeszélésére – jelentette az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A tiszteletére adott fogadáson Lavrov megjegyezte, hogy a Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun közötti tárgyalások megerősítették: „a nemzetközi kérdések alapvető megközelítésében széles az egyezés, és megmutatták a kétoldalú őszinte és mély érdeklődést a két nép széleskörű együttműködésének további fejlesztése iránt” – írta a TASZSZ.
A Kreml szóvivője korábban azt közölte, hogy Lavrov kétnapos látogatásának egyik célja az orosz elnök észak-koreai látogatásának előkészítése.
Az oroszok a nap folyamán négyszer lőtték tüzérségi ágyúval a Dnyipropetrovszki területen fekvő Nikopol városát.
A támadások következtében egy ember megsebesült – jelentette Szergej Liszak, Dnyipro területi katonai közigazgatásának vezetője.
Egy szállodában tűz ütött ki, hét magánház pedig megrongálódott, tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy szerdán telefonbeszélgetést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel, melynek során az ukrán hadsereg megerősítéséről, valamint a fekete-tengeri gabonafolyosóról és a békeformuláról tárgyaltak.
Az ukrán államfő kedden Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel egyeztetett telefonon.
A vezetők főként az ukrán vízenergia-termelés fejlesztéséről, a védelmi együttműködésről és a globális biztonsági kihívásokról tárgyaltak. Zelenszkij megköszönte Trudeau-nak, hogy segíti az ukránok kitelepítését a Gázai övezetből.
Az orosz fegyveres erők 16 támadást vertek vissza a front négy szakaszán, amelyekben mintegy 580 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – közölte a szerdán kiadott hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az ukrán támadások közül 13-at a kupjanszki irányban hajtottak végre, és a legjelentősebb emberveszteséget, 170 főt a dél-donyecki frontszakaszon szenvedték el. Az orosz összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két vezetési- és megfigyelőpontot, a légierő egy lőszerraktárát, három harckocsit, egy amerikai M113-es páncélozott személyszállító járművet, kilenc páncélozott harcjárművet, négy HIMARS-rakétát, egy JDAM irányított légibombát, valamint egy tengeri és 51 légi drónt.
Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta több mint 8000 drónt, valamint 6800-nál több tüzérségi löveget és aknavetőt veszítettek.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. Szevasztopolban este légiriadót rendeltek el.
A „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága szerdán 16-tól 22 évig terjedő szabadságvesztésre ítélt hét volt ukrán tengerészgyalogost a hadifoglyokkal és civilekkel szembeni kegyetlen bánásmód miatt.
Románia határozottan elítéli a polgári célpontok és Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen folyó orosz támadásokat – jelentette ki Marcel Ciolacu román miniszterelnök szerdán az ukrán partnerével, Denisz Smihal miniszterelnökkel folytatott kormányközi egyeztetések után Kijevben.
Megjegyezte, hogy eddig nincs megerősítés arra vonatkozóan, hogy Oroszország célzott támadásokat hajtott volna végre Románia ellen. „Smihal miniszterelnökkel együtt hamarosan új elképzeléseket tekintünk át, hogy a jövőben ne legyenek efféle támadások” – mondta az orosz drónok országa területén történt lezuhanására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva.
Smihal kiemelte, hogy Ukrajna és Románia minőségileg új szintre lép az együttműködésben, ez pedig tovább erősíti Románia szolidaritását Ukrajna iránt az orosz agresszióval szemben.
Kifejtette, hogy az országok közötti együttműködés legígéretesebb területei a logisztika – benne a dunai kikötők fejlesztése és a határmenti infrastruktúra további javítása a tervek szerint négy új ellenőrzőpont megnyitásával Csernyivci megyében és Kárpátalján –, ezen felül a mezőgazdaság, elsősorban a gabonatárolás terén, és az energiagazdálkodás.
Smihal közölte, hogy a konzultációk eredményeként hét dokumentumot írtak alá:
Ciolacu szavai szerint a közeljövőben több román miniszter is Ukrajnába látogat, hogy aláírjon további együttműködési dokumentumokat.
Oroszország nyugati határainak megerősítésével reagál arra, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fegyvereket, köztük precíziós rakétákat szállítanak Ukrajnának, és kilátásba helyezték F-16-os vadászrepülőgépek átadását – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán az orosz és fehérorosz katonai tárca közös tanácsának csütörtöki moszkvai ülésén.
Sojgu elmondta, a NATO-országok amellett, hogy fegyvert szállítanak, hírszerzési információkkal is ellátják az ukrán fegyveres erőket, ukrán katonákat képeznek számukra, valamint zsoldosokat és tanácsadókat küldenek Ukrajnába. Úgy véli, hogy a kijevi rezsim védelmével „a kollektív Nyugat hibrid háborút indított Oroszország ellen katonai-politikai, jogi, gazdasági és humanitárius téren”.
Sojgu szerint a kelet-európai és a balti államokba erősítésként küldött NATO-erők létszáma tavaly február óta két és félszeresére nőtt, és meghaladja a 30 ezer főt. A katonák több mint fele amerikai.
Kitért rá, hogy a NATO keleti szárnyán rendszeresen nagyszabású hadgyakorlatokat tartanak, amelyek forgatókönyve az Oroszországgal és Fehéroroszországgal való katonai konfliktusra épül.
Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a NATO-ba való belépésük után a szövetség katonai bázisai és csapásmérő fegyverei megjelenhetnek Finnország és Svédország területén. Sojgu szorgalmazta az orosz-belorusz hadiipari együttműködés megerősítését.
Vlagyimir Putyin meghívta Joe Bident egy teára, és azt javasolta neki, hogy vegyen vissza a Kijevnek szánt amerikai fegyverszállításokból.
Kommentárjai burkolt fenyegetésnek is tekinthetők, tekintettel arra, hogy a Kreml korábban állítólag mérget csempészett azokba a teáscsészékbe, amikből a Moszkva ellenlábásainak számító diplomaták szürcsölgették a forró nedűt, írja a The Telegraph.
Putyin azt is elmondta, hogy másfél órát töltött „bizalmas kérdések” megvitatásával Hszi Csin-ping kínai elnökkel Pekingben.
Szerda délután négyre emelkedett a zaporizzsjai csapás halálos áldozatainak száma, további két holttestet találtak a romok alatt. A kutatási és mentési munkálatok továbbra is folyamatban vannak – közölte Anatolij Kurtev, a Zaporizzsjai Városi Tanács titkára.
Mint írtuk , az oroszok október 18-ra virradó éjjel rakétatámadást intéztek Zaporizzsja városa ellen.
„Egyik napról a másikra orosz terroristák rakétákkal támadták meg Zaporizzsját, és egy ötemeletes lakóépületre lőttek. A gonosz állam továbbra is terrort alkalmaz és háborút folytat a civilek ellen. Az orosz terrort le kell győzni” – írta Volodimir Zelenszkij ukrén elnök az X-en.
Az orosz ortodox egyház feje, Kirill orosz ortodox pátriárka azt mondta, hogy a volt Szovjetunió területén lévő atomfegyvereket Isten kimondhatatlan gondviselése teremtette meg, ami meglátása szerint lehetővé tette Oroszország számára, hogy szabad és független maradjon.
„Természetesen mindannyiunknak meg kell őriznünk a szívünkben és az emlékezetünkben tudósainknak ezt a csodálatos tettét, akik gyakorlatilag megmentették az országot” – mondta Kirill pátriárka.
A Google orosz leányvállalata csődeljárás alatt áll, írja a Sky News.
Az Alphabet Inc. oroszországi kirendeltsége tavaly nyáron jelentett csődöt, miután a hatóságok lefoglalták bankszámláját, ami lehetetlenné tette a személyzet és a beszállítók kifizetését.
Az ingyenes szolgáltatások, köztük a kereső és a YouTube tovább működtek.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Észak-Koreába utazott, jelentette a Sky News a TASZSZ orosz állami hírügynökség nyomán.
A két ország között egyre szorosabbak a diplomáciai kapcsolatok, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter júliusban látogatott Phenjanba, Kim Dzsongun észak-koreai vezető pedig a múlt hónapban Oroszországba utazott.
A hét elején Lavrov elkísérte Vlagyimir Putyint Pekingbe – a tárcavezető legutóbb 2018-ban járt Észak-Koreában.
Kétnapos látogatása során Lavrov várhatóan Cso Szon Hui észak-koreai külügyminiszterrel is találkozik.
A Zaporizzsjai szektorban az Ukrán Védelmi Erők egy újabb orosz Szu–25-ös sugárhajtású csatarepülőgépet lőttek le – jelentette a Tavria hadműveleti-stratégiai katonai csoport.
Júliusban egy másik Szu–25-ös a Krasznodari régióban, a Fekete-tenger közelében lezuhant. A pilóta katapultált, a rendelkezésre álló adatok szerint életben van és kórházban kezelik. A hírek szerint újra kellett éleszteni.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője reagált arra, hogy Vlagyimir Putyin hiperszonikus rakétákat hordozó repülőgépeket vezényelt a Fekete-tengerre.
Az Ukrajinszka Pravda kérdésére válaszolva Ihnat azt mondta, hogy KH– 47 (Kinzsal) típusú rakétákat hordozhatnak a tenger fölé vezényelt MiG–31K repülőgépek.
Ukrajna számára az agresszor bejelentése semmi újdonságot nem tartalmaz, Oroszország a mi országunkat már így is számos fegyverrel fenyegeti minden nap
– mondta, megjegyezve, hogy északi és keleti irányból eddig is kilőhették ezeket a rakétákat ellenük.
Ihnat azt is hozzáfűzte, hogy szerinte a lépés
egy újabb „Putyini rémisztgetés”, amely a NATO-országok elleni irányul, mivel ezt a rakétát akár taktikai nukleáris töltettel is fel lehet szerelni.
A szóvivő azt is megjegyezte, hogy az orosz lépésre reagálva várhatóan a NATO országai is megerősítik a légi járőrözést a Fekete-tenger felett. Végül azt is közölte, hogy ha a felszáll egy ilyen repülő a Fekete-tenger térségében akkor minden esetben riadót fognak elrendelni Ukrajnában (ahogy eddig is tették).
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Pekingben bejelentette, hogy utasítást adott hiperszonikus rakétákkal felszerelt MiG–31-es vadászrepülőgépek járőrözésére a Fekete-tenger felett – írja az MTI.
Az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) csúcstalálkozóján tartózkodó orosz elnök kiemelte:
ezeknek a fegyvereknek több mint ezer kilométer a hatótávolsága, és a hangsebesség kilencszeresével haladnak.
„Ez nem fenyegetés” – szögezte le Putyin. Szólt arról is, hogy az Egyesült Államok egyre inkább belekeveredik az ukrajnai konfliktusba. „Ráadásul mindez a közel-keleti konfliktus hátterében történik, ami felforrósítja a légkört” – jelentette ki.
Mint mondta, a nagy hatótávolságú ATACMS harcászati támadó rakéták Ukrajnába történő amerikai szállítása „hiba”, amely további veszélyt jelent az orosz erőkre, de nem változtatja meg jelentősen a harcok menetét. Elmondta azt is, hogy Hszi Csin-ping kínai elnökkel másfél-két órán át beszélgettek, és megvitattak néhány „meglehetősen bizalmas jellegű” kérdést.
Az egyik gázai kórháznál történt, több száz ember halálát okozó robbanásról azt mondta, hogy szörnyű katasztrófa volt, amely megmutatta, hogy a konfliktusnak véget kell vetni.
Az orosz elnök arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Ukrajnával kapcsolatos nyugati álláspont már kevésbé harcias, és egyetért azokkal a kijelentésekkel, amelyek szerint a konfliktust tárgyalások útján kell megoldani.
Az orosz parlament alsóháza elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely visszavonja az átfogó nukleáris kísérleti tilalmi szerződés oroszországi ratifikációját – írja a The Guardian.
Október elején Vlagyimir Putyin orosz elnök sürgette az alsóházat a változtatásra, hogy „tükrözzék” az Egyesült Államok álláspontját, amely aláírta, de soha nem ratifikálta az 1996-os szerződést.
Megértjük az állampolgárainkkal szembeni felelősségünket, megvédjük az országunkat. Ami ma a világban történik, arról kizárólag az Egyesült Államok tehet
– mondta az orosz parlament alsóházának elnöke, Vjacseszlav Vologyin.
Oroszország azt mondta, hogy nem fogja folytatni a tesztelést, hacsak Washington nem teszi meg, de szakértők aggódnak, hogy egy orosz vagy amerikai teszt arra késztetheti a másikat, hogy ugyanezt tegye.
A Gazprom kínai vezetékes gázexportja hamarosan elérheti a Nyugat-Európába irányuló szállítások szintjét – jelentette ki Alekszej Miller, a Gazprom vezetője a Rosszija 1 tévécsatornán szerdán az MTI szerint.
Oroszország tavaly 15,5 milliárd köbméter földgázt exportált a Szibéria Ereje gázvezetéken keresztül Kínába, idén a mennyiség várhatóan eléri a 22 milliárd köbmétert.
A gázvezeték kapacitását 2025-re 38 milliárd köbméterre növelik.
A VEB orosz állami bank számításai szerint Oroszország idén 21 milliárd köbméter földgázt exportál az Európai Unióba, ami kétharmados visszaesés tavalyhoz képest.
Mint írtuk, Az oroszok október 18-ra virradó éjjel rakétatámadást intéztek Zaporizzsja városa ellen, két ember meghalt a támadásban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadás kapcsán úgy nyilatkozott, az oroszok terroristák – írta a The Guardian.
„Egyik napról a másikra orosz terroristák rakétákkal támadták meg Zaporizzsját, és egy ötemeletes lakóépületre lőttek. A gonosz állam továbbra is terrort alkalmaz és háborút folytat a civilek ellen. Az orosz terrort le kell győzni” – írta Zelenszkij az X-en.
Overnight, Russian terrorists attacked Zaporizhzhia with missiles, striking an ordinary five-story residential building.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 18, 2023
Eight apartments were destroyed. There are wounded and dead. There may be people under the rubble. Emergency rescue efforts are ongoing. My condolences go… pic.twitter.com/1O04A8Gt1Q
Külföldön, nemzetközi missziókban állomásozó magyar katonák hazavezénylését sürgette szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke az NTU szerint.
„Az izraeli határon szolgáló honvédjeink hazahozatalát kezdeményezzük, ahogy Irakban és Csádban sem lenne keresnivalójuk a magyar katonáknak; inkább az automata fegyverekkel ostromlott déli határunknál kellene szolgálniuk” – fogalmazott a politikus, hozzátéve, növeli az ország terrorfenyegetettségét, „hogy a magyar honvédek idegen háborúkban vesznek részt”.
A terrorizmus minden formáját elutasítjuk, mélyen elítéljük a fegyvertelen civilek lemészárlását; ilyet a hosszú évtizedek óta tartó izraeli–palesztin konfliktus során mindkét fél részéről láthattunk sajnos – fogalmazott Novák Előd, jelezve, hogy a szembenállás rendezésére pártja az ENSZ által is szorgalmazott kétállami megoldást pártolja.
Állítása szerint „a soha nem látott pusztulást hozó harmadik világháború felé tartunk”, ezt pedig meg kell akadályozni. A Mi Hazánk politikusa kijelentette, a szomszédunkban zajló háború miatt is fontos volna, hogy honvédjeink „ne a világ másik részén, hanem gyorsan mozgósíthatóan, hazánk biztonságát segítsék”.
Hozzátette, hogy véleménye szerint Magyarország számára a legnagyobb biztonsági kihívást 2014–2015 óta a soviniszta Ukrajna jelenti, amely az elmúlt évek során egyre inkább korlátozta a kárpátaljai magyar nemzetrész jogait.
Fennáll a veszély, hogy Ukrajna fennmaradása esetén a Nyugat által felfegyverzett ukrán haderő a kárpátaljai magyarságon és akár Magyarországon vesz elégtételt a háborús kudarc miatt
– mondta Novák Előd, hozzátéve: szerinte az is felettébb kérdéses, hogy ebben az esetben szövetségeseink a segítségünkre sietnének-e.
A pekingi Egy övezet, Egy út fórumon Vo Van Thuong vietnámi elnök meghívta Vlagyimir Putyin orosz elnököt az országába – írja a The Guardian.
Kedden késő este Vietnám hivatalos hírügynöksége jelentette, hogy
Putyin boldogan elfogadta a meghívást.
Az előkészületek még nem folynak, mivel nem tűzték ki az esetleges látogatás időpontját, mondta egy orosz diplomata, hozzátéve, hogy Putyin is meghívta Thuongot Moszkvába.
A két vezető kedden, a pekingi fórum első napján találkozott egymással, ahol több mint 130 ország képviselői gyűltek össze, hogy meghallgassák Hszi Csin-ping kínai elnököt, amint kifejti elképzeléseit a globális infrastruktúra és energiahálózatok kiépítésére irányuló, általa fémjelzett politika következő szakaszáról.
A pekingi látogatás volt Putyin második ismert külföldi útja azóta, hogy a hágai székhelyű nemzetközi büntetőbíróság márciusban elfogatóparancsot adott ki ellene. A hónap elején Kirgizisztánba látogatott.
Orosz csapatok rakétákkal támadták Dnyiprót, az előzetes információk szerint egy ember meghalt, három másik megsebesült – írja az Ukrajinszka Pravda.
Szergej Liszak, a terület katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy hat ház is megrongálódott a rakétatámadásban.
A polgármester és a régió vezetője is arra szólította fel az embereket, hogy ne tegyenek közzé fotókat és kommentárokat a közösségi oldalakon, hogy ezzel ne segítsék az oroszokat.
A brit katonai hírszerzés szerint az elmúlt két hétben jelentősen megnőtt az oroszok támadó tevékenysége északkeleten – írja a Sky News.
Nagyon valószínű, hogy ez a tevékenység egy folyamatban lévő orosz offenzíva része, amelyet több tengelyen folytatnak Kelet-Ukrajnában
– közölte a brit védelmi minisztérium.
Az ukrán erők azonban jelentős védelmet tartanak fenn ezen a területen, és nagyon valószínűtlen, hogy az orosz szárazföldi erők jelentős műveleti áttörést érjenek el
– tették hozzá.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 18 October 2023.
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) October 18, 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/GA3JcYqdD2
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/AebPDeDhhU
A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) kutatóközpont legutóbbi jelentésében elemezte azt, hogy mennyiben írhatja át a háborút az ATACMS-rakéták megjelenése az ukrán oldalon.
Ezeket az amerikai gyártmányú rakétákat kedden használta először az ukrán hadsereg, mindezt lényegében az ukrán elnök is megerősítette. A The Wall Street Journal szerint az Egyesült Államok mindössze az utóbbi napokban adta át titokban a rakétákat, amelyeknek 165 kilométer a lőtávolsága.
Az ISW szerint a rakéták célpontjai elsősorban az orosz repterek, illetve lőszerraktárak lehetnek majd. Véleményük szerint elképzelhető, hogy a megjelenésük miatt a fronttól messzebb kell vinniük az oroszoknak a gépeket, ami valamelyest megnehezítheti az orosz szárazföldi egységek légi támogatását (különösen a helikopterek esetében).
Ami a lőszerraktárakat illeti, azoknál az oroszoknak két lehetőségük lesz: vagy megpróbálják megerősíteni a meglévőek védelmét, vagy pedig úgy döntenek, hogy több helyre osztják el a szállítmányokat.
Az orosz légvédelem 28 ukrán drónt semmisített meg az éjjel – közölte szerda hajnalban az orosz védelmi minisztérium a Telegram-oldalán.
A drónokat a Belgorodi terület és a Kurszki terület, valamint a Fekete-tenger felett lőtték le. A közleményben arra is utaltak, hogy az összes, Ukrajna által indított drónt megsemmisítette a légvédelem.
Az Oroszország elleni ukrán dróncsapások intenzívebbé váltak az utóbbi időben. Ukrajna most már esetenként jóval nagyobb számban indít drónokat egy-egy csapásra, mint ahogy korábban tették.
Szerda hajnalban robbanások rázták meg a Krím félszigetet – írja az rbc.ua egy helyi ukránpárti Telegram-csatorna, a Krími Szél alapján.
A csatorna szerint egyrészt Jevpatorija városában lehetett hallani egy erős robbanást. Ezen túl a helyi lakosok állítólag a Szaki járásban, valamint Romaskino falu közlében is robbanást hallottak.
Az utóbbi időben az ukránok egyre gyakrabban hajtottak végre csapásokat a Krímben, valamint a Fekete-tengeren is. Szeptemberben egy alkalommal még a fekete-tengeri flotta főhadiszállását is eltalálták.
Joe Biden amerikai elnök azt fontolgatja, hogy további, mintegy 100 milliárd dolláros segélykérelmet nyújt be a kongresszushoz Izrael és Ukrajna támogatására – írja az Unian hírügynökség.
A segélycsomag célja, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió által terrorszervezetként elismert Hamász támadása után széles körű kétpárti támogatást szerezzen Izraelnek.
A segélycsomag részleteinek kidolgozása még folyamatban van. A tárgyalópartner hangsúlyozta, hogy az összeg a teljes költségvetési évet lefedné, míg a Fehér Ház korábbi kérése, amely 24 milliárd dolláros támogatást irányzott elő Ukrajnának, csak három hónapra vonatkozott.
Chuck Schumer, a szenátus többségi vezetője azt mondta, hogy várhatóan a Biden-kormány a hét végéig elküldi a kérelmet, amely katonai, diplomáciai, hírszerzési és humanitárius segélyt tartalmazna Izraelnek.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök előtt most három fő feladat áll – írja az Unian.
Az első a háború késleltetése vagy befagyasztása.
Fontos számára, hogy fokozatosan más válságpontok is jelenjenek meg a világban
– magyarázta Podoljak.
A második, hogy visszaszerezze a nemzetközi színtéren a hírnevét.
Egy kísérlet arra, hogy valahogyan újraéleszthesse a személyes hírnevét, hogy ő egy globális játékos és nagy emberekkel tud kommunikálni
– tette hozzá.
Putyin harmadik célja pedig, hogy további forrásokhoz jusson az Ukrajna elleni háborúhoz – vélte a tanácsadó.