Kijev polgármestere szerint a megszállt területek már nem Ukrajna részei

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index pénteki hírösszefoglalója

Vége
GettyImages-1733454450

A legfontosabbak

Index
2023.10.20. 21:45
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is. Jó pihenést kívánunk!

  • A Pekingből visszatérő orosz elnök, Vlagyimir Putyin péntekre virradóra látogatást tett Ukrajnában harcoló orosz alakulatok Rosztov-na-Donu városban működő főhadiszállásán, ahol meghallgatta Valerij Geraszimov vezérkari főnök jelentését. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az eseményt nem tervezték előre.

    Jan Gagin, a donyecki régió vezetőjének tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy az ukrán erők Donyeck és Bahmut közelében

    továbbra is vegyi fegyvert vetnek be.

    Gagin szerint az ukrán fél a korábbinál erősebben ható, fulladást és rosszullétet kiváltó szert dob le drónokról.

    Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. Herszon régióban két civil életét vesztette belövések következtében. A nap folyamán a Krími híd forgalmát ideiglenesen felfüggesztették.

  • Négy csoportos csapást hajtottak végre precíziós fegyverekkel és drónokkal az elmúlt héten fegyver- és hadianyagraktárakra, hadiüzemekre, valamint ukrán katonák és külföldi „zsoldosok” csoportosulásának helyszínére az orosz fegyveres erők, megsemmisítve egyebek között az Azov alakulat egyik alegységét – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

    Az október 14-től máig tartó, egyhetes időszakra vonatkozó összefoglaló szerint az ukrán légierő egyedül az elmúlt nap leforgása alatt 7 MiG–29-es repülőgépet veszített. A lelőtt ukrán repülőgépek száma az elmúlt héten összesen 12 volt, így a moszkvai összesítés szerint az ukrán fél által a háború eleje óta elvesztett ilyen eszközök száma elérte a félezret. A héten emellett még két ukrán Mi–8-as helikoptert tettek üzemképtelenné.

    A hadijelentés szerint az orosz erőknek a héten a kupjanszki frontszakaszon, a donyecki régió déli részén sikerült kedvezőbb állásokat elfoglalniuk, a Herszoni területen pedig megakadályozniuk, hogy az ukrán hadsereg hídfőállásokat foglaljon el a Dnyeper szigetein vagy a folyó bal partján. A tájékoztatás szerint a frontvonalon az említett időszakban mintegy 5830 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legnagyobb veszteséget, 2065 főt az ukrán fél a Donyeck körzetében vívott harcok során szenvedte el.

    A héten megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között sorolt fel a moszkvai katonai tárca egyebek között 27 harckocsit, 83 páncélozott harcjárművet, 35 HIMARS rakétát, hat JDAM irányított légibombát, öt operatív-taktikai rakétát, két, földi célpontok támadására átalakított Sz–200-as légvédelmi rakétát és 314 drónt.

  • Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök aláírta az Oroszország és Finnország közötti, határokon átnyúló együttműködés előmozdításáról szóló megállapodás felmondásáról szóló rendeletet – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség hivatalos forrásokra hivatkozva.

    Megszünteti az Orosz Föderáció kormánya és a Finn Köztársaság kormánya között az Orosz Föderáció és a Finn Köztársaság közötti, határokon átnyúló együttműködés támogatásáról szóló, 2012. április 13-án Helsinkiben aláírt megállapodást

    – áll a végzésben.

    Az orosz külügyminisztériumot utasították, hogy értesítse a másik felet a döntésről.

  • Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko egy helyi televízióban adott interjút, melyben azt mondta, hogy a Kijev ellenőrzésén kívül eső területek „már nem Ukrajna részei”.

    Klicsko a közelgő ukrajnai választások kapcsán arról beszélt, hogy az Oroszország részévé vált területek egy levágott roncsot jelentenek.

    Hogyan kell szavazni? Azok a területek, amelyeket megszálltak – azok már nem Ukrajna részei, mert ott nem lesznek képviselők

    – fogalmazott a műsorban.

  • Oroszország népirtás miatt folytat jogi eljárást az ellen az ukrán származású volt náci katona ellen, akit tévedésből hősként méltattak szeptemberben a kanadai parlamentben – írja az MTI.

    Yaroslav Hunka ellen a távollétében történt meg a vádemelés. A nemzetközi elfogató- és letartóztatási parancs kiadásának lehetőségét még vizsgálják az ügyben.

    Yaroslav Hunka szeptember végén kapott meghívást a kanadai parlament alsóházának rendkívüli ülésére. Az eseményen Anthony Rota házelnök a karzaton ülő 98 éves férfit „ukrán és kanadai hősként” mutatta be, aki „az ukrán függetlenségért az oroszok ellen harcolt a második világháborúban”, majd megköszönte a szolgálatait.

    Utólag derült ki, hogy Hunka a második világháború idején háborús bűnöket követett el.

    Anthony Rota a történtek miatt néhány nap múlva lemondott, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pedig bocsánatot kért, és sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt.

    Az orosz vizsgálóbizottság az ügy további részleteinek feltárása érdekében Kanada, Lengyelország és Fehéroroszország segítségét kérte.

    A lengyel oktatási miniszter ennek kapcsán bejelentette, vizsgálatot rendelt el annak kiderítése érdekében, hogy Hunka Lengyelország területén is követhetett-e el háborús bűncselekményeket, amelyek alapján kérhetnék a kiadatását.

  • A kedvezőtlen időjárási körülmények nem befolyásolták az orosz csapatok aktív támadó hadműveleteit Kupjanszk irányában, de nem jártak sikerrel, az ukrán fegyveres erők tartják állásaikat – írja az Ukrinform.

    A helyzet Kupjanszk irányában jelenleg nagyon nehéz. Katonáink az elmúlt nap folyamán 30 támadást vertek vissza ott. [...] Katonáink a harctéren állnak, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ennek milyen ára van

    – mondta Oleh Szinyehubov kormányzó.

    Megjegyezte, hogy az orosz támadások hullámokban érkeznek, amelyek mindegyike után a megszállók kénytelenek visszavonulni, hogy rendezzék soraikat. A támadásokban egykori orosz foglyok, valamint reguláris és mozgósított orosz katonák vesznek részt.

    Ezek úgymond kombinált csoportok, amelyek természetesen nehéztüzérség és felszerelés támogatásával tevékenykednek

    –  tette hozzá Szinyehubov.

  • Két orosz állampolgárt tartanak túszként fogva a Gázai övezetben – jelentette az orosz TASZSZ hírügynökség. A hírt az izraeli orosz nagykövetség sajtótitkára, Marina Rjazanova közölte az ügynökséggel.

    Rjazanova elmondta, hogy legalább két orosz állampolgár, akik izraeli állampolgársággal is rendelkeznek, szerepel a Hamász által fogva tartott túszok listáján.

    A nagykövetség korábban egy oroszról számolt be a gázai túszok között – írja a Sky News.

    Az Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti háborúról szóló, frissülő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

  • Dmitrij Medvegyev az oroszok biztonsági tanácsának elnökhelyettese pénteken az X-en posztolt.

    Medvegyev leírta, hogy az Egyesült Államok vezetésével szerinte a világ folyamatosan gördül a mély szakadékba, valamint a meghozott döntések a visszafordíthatatlan szellemi hanyatlásra és a lelkiismeret maradék foszlányainak elvesztésére is utalnak.

    Az egyik ilyen döntés, amelyről az orosz elnökhelyettes írt az, hogy Ukrajna úgy döntött, betiltja az ukrán ortodox egyházat, ezzel elvágva ortodox keresztényeit az anyaszentegyház bölcsőjétől.

    Szerinte az ősi egyház betiltása „piszkos politika, amely mélyen a kokainban és a sátánizmusban gyökerezik”.

    Zelenszkij [...] reszket a hatalomvágytól, ő a megrendelők szórakoztatására teremtett Frankenstein bohóc, aki nemcsak a saját testét hajlandó átadni nekik a testi örömökért, hanem a kereszténységet is könnyedén elpusztítja a hazájában

    – írja az orosz elnökhelyettes.

    Medvegyev posztját azzal zárta, hogy az egyház újjáéled, de „polgárháborún és szenvedésén keresztül”. Szerinte a rendelkezésre bocsátott fegyverek mennyisége előbb-utóbb új minőségbe csap át, és

    a nagy robbanóerejű, kumulatív, gyújtó- és térfogatromboló töltetek nukleáris töltetekké fognak változni

    – zárja sorait az elnökhelyettes.

  • Málta lesz a házigazdája a harmadik békecsúcsnak, melyet Ukrajna szervez. Az úgynevezett globális Dél is részt vesz az eseményen. A találkozóra október 28-án és 29-én kerül sor – írja az RBC.

    A máltai találkozó célja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervének a lehető legszélesebb nemzetközi támogatást biztosítsák.

    A máltai megbeszélések folytatódnak, a cél az, hogy a közelgő globális békecsúcs előtt szélesebb körű és ambiciózusabb támogatást teremtsenek az Ukrajna által vezetett békeerőfeszítéseknek

    – áll a máltai külügyminisztérium közleményében.

    A legutóbbi ukrajnai békecsúcsra augusztus elején került sor Szaúd-Arábiában. A találkozó fő témája az ukrán békeformula volt. A találkozóra több mint 40 ország képviselői kaptak meghívást.

  • Az ukrán hadsereg visszavert egy újabb orosz támadást a Donyeck területi Avgyijivka városánál, az ország keleti részében – közölte az ukrán hadsereg pénteki közleményében.

    Az iparváros az elmúlt hetekben intenzív orosz támadások célpontjává vált.

    Az ellenség felújította támadásait, és nem adja fel az Avgyijivka bekerítésére tett kísérleteit

    – közölte az ukrán hadsereg vezérkara a Facebook közösségi oldalon.

    A közlemény szerint az ukránok szilárdan tartják a védelmi vonalaikat, és azt írták, az orosz erők 24 óra alatt mintegy 900 embert és 150 páncélozott járművet vesztettek.

  • Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elfogadhatatlannak nevezte Joe Biden kijelentéseit. Mint ismert, az amerikai elnök pénteken párhuzamot vont Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Hamász között.

    „Nem fogadunk el ilyen hangnemet az Orosz Föderációval és az elnökünkkel kapcsolatban. Az effajta retorika aligha illik felelős állami vezetőkhöz” – mondta Peszkov.

  • Románia hamarosan modern drónvédelmi rendszert kap, miután több incidens is történt, amelyek során orosz drónok roncsai hullottak le az ország területén – írja a HotNews a saját forrásaira hivatkozva.

    Az új rendszert az ukrán határon telepítik majd. Románia a NATO beleegyezésével kapja meg a rendszert az egyik partnerországgal kötött kormányközi megállapodás alapján. A kiadvány forrásai tisztázták, hogy ez az egyik legerősebb drónelhárító rendszer Európában.

  • A Pentagon jelentése szerint Kína fegyvereket és egyéb termékeket szállít Oroszországnak. Az orosz vámadatok elemzése szerint Kínában állami és magánvállalatok egyaránt szállítanak ilyen árukat.

    Ezek között vannak drónok, kézifegyverek, navigációs berendezések, pótalkatrészek és védőfelszerelések, írja a Korrespondent.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint azok az amerikai állítások, amelyek szerint Moszkva fegyvereket kap Észak-Koreától, csupán „pletykák” – jelentette pénteken a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    A Fehér Ház múlt pénteken közölte, hogy Észak-Korea a közelmúltban fegyverszállítmányt juttatott el Oroszországnak, amit aggasztó fejleménynek nevezett.

    Mint ismert, szeptemberben Kim Dzsongun Oroszországba látogatott, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott, ami nagy riadalmat keltett a nyugati országok körében.

    Amerikai tisztviselők akkor arra figyelmeztettek, hogy a két vezető olyan fegyvertárgyalásokat folytathat, amelyek után Phenjan fegyvereket adhat Moszkvának, ezeket az inváziós erők aztán az Ukrajna elleni háborúban használhatnák fel.

  • Ukrajnának komoly engedményeket kell tennie a béke eléréséhez – írja a Front Populaire.

    A cikk szerzője szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek négy feltételbe kell belemennie ahhoz, hogy a béke létrejöjjön.

    Először is: Kijevnek el kell ismernie a területveszteséget. Másodszor: semlegessé kell válnia, vagyis le kell mondania arról a vágyáról, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és az EU-hoz.

    Ezenkívül az orosz nyelvnek az ukránnal egyenrangú használatát az ukrán alkotmányban kell rögzíteni. Végül Ukrajnának bizonyos kikötések mentén át kell esnie a demilitarizáción.

  • A Nemzetközi Olimpiai Bizottság pénteken határozottan visszautasította Vlagyimir Putyin orosz elnök azon vádját, hogy „etnikai diszkriminációt” alkalmaz az orosz és belorusz sportolókkal szemben a 2024-es párizsi játékok előtt.

    Az orosz elnököt felháborítja, hogy a NOB az olimpiai meghívást „kiváltságnak” tekinti, nem pedig a legjobb sportolók feltétlen jogának.

    „Az olimpiai játékokon való részvétel semmiképpen sem emberi jog, és az olimpiai charta közelmúltbeli módosítása nem kapcsolódik ehhez. Határozottan visszautasítjuk azokat a vádakat, amelyek szerint ezek az intézkedések »etnikai diszkriminációt« jelentenek” – olvasható a NOB közleményében.

  • Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegram-csatornáján reagált Joe Biden amerikai elnök kijelentéseire, aki „okos befektetésnek” nevezte a Kijevnek nyújtott segítséget.

    „Eddig azt hajtogatták, hogy a szabadságért és demokráciáért folytatnak harcot. Most kiderült, hogy csak az üzlet érdekli őket. Mindig is így volt, csak becsapták a világot, olyan értékek mögé bújva, amelyek Washington számára nem léteznek” – írta.

  • A brit hírszerzés szerint összesen kilenc orosz katonai helikoptert találtak el az ukránok a bergyanszki repülőtéren, további öt orosz helikopter pedig Luhanszkban kapott találatot.

    Az elemzők hozzátették, hogy a károk mértékét még nem erősítették meg. A hírszerzés előrejelzése szerint ez a csapás arra kényszeríti Oroszországot, hogy műveleti bázisait és irányító központjait a frontvonaltól távolabbra helyezze, növelve ezzel a logisztikai láncaira nehezedő terheket.

  • Felvételek mutatják az ukrán támadásokat egy orosz konvoj ellen Avgyijivkánál, ahol az elmúlt napokban heves csaták zajlottak.

    Ukrajna állítása szerint az ukrán fegyveres erők jelentős károkat okoztak a rajtaütés során.

    Az orosz erők október 10-én indítottak nagyszabású támadást a Donyecki területen lévő Avgyijivka ellen. A város körüli erős ukrán védelem és az aknamezők megakadályozták a gyors áttörést, és az orosz egységek súlyos veszteségeket szenvedtek a harcok első napjaiban.

  • Éjfél körül az orosz erők rakétatámadást indítottak a Harkiv megyében található Kupjanszk-Vuzlovij nevű település ellen, a Kupjanszki járásban.

    A rakéta a földbe csapódott, megrongálva a környező üzleteket, áldozatokról azonban nem érkezett jelentés – jelentette Oleh Szinyehubov kormányzó.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott Joe Bidennek azért, hogy „komolyan jelezte, hogy továbbra is támogat minket”, miután beszélt az amerikai elnökkel nem sokkal azelőtt, hogy az amerikai elnök beszédet tartott az Ovális Irodában, amiben arra kérte az amerikaiakat, hogy támogassák az Ukrajnának és Izraelnek nyújtott katonai segítséget – írta meg a The Guardian.

    Zelenszkij elmondta, hogy a Bidennel folytatott telefonbeszélgetésben egy „jelentős támogatási csomagról beszélt hazánk számára”, aki beszédében közölte, hogy pénteken sürgős költségvetési kérelmet küld a kongresszusnak Kijev és Izrael támogatásának finanszírozására.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön késő este látogatást tett az orosz erők főhadiszállásán, a déli Rosztov-na-Donu városában, hogy meghallgasson egy jelentést az ukrajnai hadműveletek előrehaladásáról – jelentette pénteken az állami televízió.

    A The Guardian jelentése szerint Valerij Geraszimov tábornok, a vezérkari főnök és az ukrajnai háború parancsnoka azt mondta Putyinnak, hogy a csapatok

    a műveleti tervnek megfelelően végzik feladataikat.

  • Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere elmondta, hogy éjszaka több robbanás történt a városon kívül, a legerősebb Aviasztopol térségében volt, ahol az oroszok katonai bázist létesítettek az elfoglalt repülőtéren.

    Mint arról korábban írtunk, az ukrán védelmi erők jelenleg Melitopol irányában is támadó hadműveletet hajtanak végre.

  • A Pentagon Izraelbe szeretné küldeni az Ukrajnának szánt tüzérségi lövedékeket.

    A Pentagon azt tervezi, hogy több tízezer, Ukrajnának szánt 155 milliméteres tüzérségi lövedéket küld Izraelnek. Erről az Axios portál számol be, írja a Strana.

    Az amerikai tisztviselők azt sugallták, hogy a lövedékek átirányítása Ukrajnából Izraelbe nem lenne közvetlen hatással Ukrajna azon képességére, hogy felvegye a harcot az orosz erőkkel, részletezte a lap.

  • Horvátország az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás részeként Mi–8-as helikoptereket adott át Kijevnek.

    Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter ezt a horvát kollégájával, Mario Banoziccsal folytatott washingtoni megbeszélésén jelentette ki, írja a Pentagon.

    Austin elmondta, hogy az Egyesült Államok nagyra értékeli Horvátország elkötelezettségét Ukrajna megsegítése iránt.

    Banozic még 2023 márciusában, egy előre be nem jelentett látogatáson tartózkodott Ukrajnában, ahol megjegyezte, hogy Zágráb dolgozik azon, hogy Kijevnek Mi–8-as helikoptereket és segítséget nyújtson az aknamentesítésben.

  • Az Avgyijivka szektorban az orosz hadsereg újrakezdte a támadó hadműveleteket, és folytatja az Avgyijivka bekerítésére tett kísérleteit, közölte az ukrán vezérkar a péntek reggeli jelentésében.

    Az ukrán fegyveres erők tartják a frontvonalat és visszaverték az ellenséges támadásokat a Donyecki területen. 

    Az ukrán hadsereg eközben folytatta offenzíváját a Melitopol szektorban.

  • Az ukrán erők előrenyomultak a Dnyipró folyón a túlsó partra, átkelve az oroszok által megszállt területre, állítják orosz források.

    Egy ismertebb orosz militarista blogger, Rybar” azt állította, hogy az ukrán csapatok áttörték az orosz védelmet, amikor partra szálltak a folyó keleti partján, írja a The Independent.

    A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint a blogger később azt állította, hogy az orosz erők visszaszorították az ukrán erőket.

  • Az orosz erők október 19-én 10 légibombát dobtak le a Herszon régió északkeleti részén fekvő Beriszlav körzetében, aminek következtében két lakos megsérült – jelentette Olekszandr Prokudin Herszon megyei kormányzó.

    A sérültek orvosi ellátásban részesülnek, tette hozzá a kormányzó.

  • Joe Biden amerikai elnök az ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetéskor jelezte, hogy mind a demokraták, mind a republikánusok készek továbbra is katonai segítséget nyújtani Kijevnek – jelentette a Fehér Ház.

    „Biden elnök hangsúlyozta, hogy a kétpárti támogatás Ukrajnának továbbra is megmarad” – áll az amerikai kormányzat közleményében.