Az Egyesült Államok több tízezer olyan, 155 milliméteres tüzérségi lövedéket ad át Izraelnek, amelyeket eredetileg Ukrajnának ígértek oda– írja a The New York Times.
A lap szerint az erről szóló döntésről alig néhány órával azelőtt beszélt egy pentagoni tisztviselő, hogy Joe Biden amerikai elnök beszédet mondott múlt hét csütörtökön. Biden a beszédében azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna és Izrael hasonló ellenségekkel harcol, és hogy mindkét országot azonos mértékben fogják támogatni a küzdelemben.
A The New York Timesnak több jelenlegi és korábbi amerikai tisztviselő is beszélt arról, hogy bár Ukrajna és Izrael háborúja eltér egymástól, de vannak olyan fegyvertípusok, amelyeket mindkét fél az amerikaiaktól kap meg. Ezek közé tartoznak a tüzérségi lőszerek, a GPS-vezérelt bombák, valamint a Stinger vállról indítható rakéták is.
Az amerikai törvényhozásnak hamarosan döntenie kell azokról az újabb forrásokról, amelyeket Izrael és Ukrajna támogatására fordítanak. Biden múlt hét pénteken összesen 105 milliárd dollárt kért a két ország támogatására együttesen. Kilenc republikánus szenátor viszont azt szeretné, ha külön-külön szavaznának Ukrajna és Izrael támogatásának ügyéről.
Az orosz Armavirban tortával és alkohollal próbálták megmérgezni a nyári egyetemre járó kadétokat a Fighterbomber Telegram-csatorna szerint – írja az mk.ru.
Senki sem sérült meg, a gyanúsítottat őrizetbe vették. További részleteket nem közölt az oldal.
A nemzetközi közösség döntése, hogy a Krím 2014-es annektálása után nem gyakorolt nyomást Oroszországra, rendkívül nagy hiba volt – jelentette ki Marketa Pekarova Adamova, a cseh parlament alsóházának elnöke a Szabadság Rádiónak adott interjújában.
Azt kell mondanom, hogy most már úgy gondolom, hogy egyértelműen rosszul döntöttünk, amikor nem gyakoroltunk nyomást Oroszországra, mert a válaszlépésünk elégtelen volt. És szinte biztos vagyok benne, hogy most már nemcsak én, hanem más vezetők is nagyon jól tudják, hogy ez hiba volt
– jegyezte meg a házelnök az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
Hangsúlyozta azt is, hogy már 2014-ben világos volt, hogy Oroszország nem áll meg a Krím annektálásánál. Elmondása szerint az előző külügyminiszterük, Karel Schwarzenberg nem sokkal a Krím annektálása és elfoglalása után azt mondta, hogy a Krím csak a kezdet volt Oroszország számára, „és mindent meg kell tennünk, hogy megállítsuk őket”.
Mint mondta, azonban ez csak egy szavazás volt, és a többség csak bizonyos szankciók mellett szavazott, de az nem volt elég.
„Oroszország számára ez természetesen gyengeségnek tűnt, ezért úgy döntöttek, hogy azt teszik, amit tettek, és amit még jelenleg is tesznek” – jegyezte meg az ukrajnai háborúra utalva.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!