Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk máskor is. Jó pihenést kívánunk!
Az Egyesült Államok hamarosan túlterheltté válhat a közel-keleti háborúk, Ukrajna és a kínai hidegháborús fenyegetettség miatt – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
A lap a Bloomberg cikkére hivatkozva azt írja, hogy az amerikai védelmi ipar azon fáradozik, hogy elegendő tüzérségi lövedéket állítson elő ahhoz, hogy Ukrajna továbbra is védekezni tudjon Oroszországgal szemben.
A Pentagon célpontokat bombáz Szíriában, emellett Izrael Hamász elleni háborúját is támogatnák. Tajvan szintén növelte az amerikai fegyverek megrendelését. Tisztviselők szerint az Egyesült Államok azzal küzd, hogy az összes konfliktushoz elegendő fegyvert tudjon előállítani.
Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa azt állítja, hogy az orosz katonák brutálisan meggyilkoltak egy kisgyermekes családot a donyecki régióban található Volnovahában – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Mint írták, az oroszok kilenc embert öltek meg, köztük egy negyedik osztályos diákot és egy óvodáskorú kisfiút. A meggyilkoltak testén lőtt sebeket találtak.
Az emberi jogi biztos szerint a családnak azért kellett meghalnia, mert nem adták át az otthonukat.
Az orosz hadsereg a herszoni régió lakott területét bombázta vasárnap – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A támadásban két civil sérült meg, a lap szerint ők életveszélyes állapotban van. Egy 43 éves nőt kórházba szállítottak – tették hozzá.
Mint írtuk, az elmúlt napokban többször is a Herszoni területet ágyúzták az oroszok.
A nyugati védelmi tisztviselők attól tartanak, hogy miközben Izrael belép a háborúba, hiány lehet tüzérségi lövedékekből és fegyverekből.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint nincs elegendő tartalékkapacitás ahhoz, hogy reagáljanak a válságokra.
Mint írtuk, a főtitkár nemrég újra arra szólította fel a tagországokat, hogy haladéktalanul növeljék a fegyver- és lőszergyártást. Az indok szerint az Ukrajnának nyújtott katonai segítség jelentősen csökkentette a szövetség készleteit.
Az orosz erők öt Sahíd típusú támadó drónnal és egy H–59-es manőverező robotrepülővel támadták Ukrajnát vasárnapra virradóra, a légvédelem az összes drónt megsemmisítette a levegőben – közölte az ukrán légierő a Telegramon.
A közlemény szerint a H–59 az ország középső részén található poltavai régió mirhorodi járásában lévő célpontokra irányult. Az előzetes információk alapján nem okozott személyi sérülést, sem jelentősebb károkat.
A támadó drónokat Mikolajiv, Zaporizzsja és a nyugat-ukrajnai Hmelnickij régióban lőtte le a légvédelem.
A Naftohaz ukrán állami gázvállalat a szerződés 2024 végi lejárta után nem kívánja folytatni az orosz gáz Európába irányuló tranzitját – jelentette ki Olekszij Csernisov, a vállalat igazgatótanácsának elnöke az ukrán Szabadság Rádiónak adott interjújában a hét végén.
A Naftohaz vezetője kifejtette, hogy Ukrajna elsősorban azért készül leállítani a gáztranzitot, mert szerinte Oroszország nem teljesíti maradéktalanul a szerződésben foglaltakat.
A Gazprom orosz gázvállalat a szerződésben foglaltak ellenére nem fizet a jelenleg orosz megszállás alatti területen lévő Szohranyivka gázmérő állomáson keresztüli szállításért, ezért a Naftohaz nem jut elegendő pénzügyi forráshoz a tranzitköltségek fedezésére.
Csernisov szavai szerint Ukrajna ennek ellenére jelenleg még teljesíti kötelezettségeit, és biztosítja a gázszállításokat az európai országok felé – adta hírül az MTI.
A donyecki területen az Ukrán Védelmi Erők (AFU) legyőzték az oroszok konvoját, akik megpróbálták áttörni a védelmet.
Az összehangolt akcióknak köszönhetően sikerült megtörni az oroszokat, akik Krasznohorivka falu közelében próbálták áttörni a védelmünket
– áll az AFU jelentésében.
Az AFU szárazföldi erői megjegyezték, hogy 31 különálló gépesített dandár, 110 Mark Bezrucska vezérezredesről elnevezett külön gépesített dandár, a 116 OBrTro és a Bohdan Hmelnyickijről elnevezett külön elnöki dandár tüzérsége működött a támadáskor – írja az Ukrinform.
Az ukrajnai háború tárgyalásos úton történő lezárását sürgette Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök, hangsúlyozva, hogy a frontokon patthelyzet alakult ki.
Mindkét oldalon van elég probléma, egyik fél sem tudja jelentősen megerősíteni a pozícióját. Lövészárkokba szorulnak, egymásnak feszülnek, miközben emberek halnak meg
– jelentette ki Lukasenka a hétvégén a BelTA belorusz állami hírügynökség weboldalára felkerült videofelvételen, amelyen kérdésekre is válaszolt.
„Tárgyalóasztalhoz kell ülnünk, és egyezségre kell jutnunk” – szögezte le Lukasenka, hozzátéve, a megbeszélésekhez nincs szükség semmilyen előfeltételre.
Oroszországban továbbra is épülnek a katonai gyárak: ezúttal egy új rakétagyártó üzemet fedeztek fel Cseljabinszkban az ukrán partizánok – hívta fel a figyelmet a Telegraf ukrán hírügynökség.
Az ATES ukrán partizánmozgalom jelentette, hogy a cseljabinszki kovács- és présgyárban különféle típusú rakétákat kezdtek gyártani az oroszok.
A hírek szerint a fegyvergyártó vállalkozás gyorsan növekszik: új üzletek épülnek, amihez új személyzetet is toboroznak. Létszámuk a jelentések szeirnt 10-ről 17 ezer főre nőtt.
Az ATES közzétette a vállalkozás koordinátáit, valamint közölték, hogy az üzem tevékenységét leállítják.
Vasárnap az orosz csapatok mintegy 130 ukrán harcost és négyegységnyi haditechnikai eszközt semmisítettek meg dél-donyecki irányban az orosz védelmi minisztérium összefoglalója szerint.
A csapatok keleti csoportosításának egységei a hadsereg légierejével és tüzérségével együttműködve az 58. motorizált gyalogság, az AFU 79. légi támadó dandárja és a 128. területvédelmi dandár támadócsoportjainak négy támadását verték vissza Juzsno-Donyeck, Novomihajlovka és Sztaromajorskoje települések területén
– közölte a minisztérium.
Ezenkívül az orosz egységek Uhledar és Vodjanoje falu közelében az AFU 72. gépesített csapata embereinek is veszteségeket okoztak.
Az ukrán hadsereg veszteségei ebben az irányban mintegy 130 embert, egy páncélozott személyszállítót, két járművet és egy D–20-as tarackot tettek ki – írja a RIA.
Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka úgy véli, hogy Ukrajnának a támadó hadműveletek helyett a jelenlegi pozícióinak megtartására és a 2024-es háborús időszakra kellene felkészülnie – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Zsaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) főparancsnoka között azért alakulhatott ki az ellentét, mert
Zelenszkij szerint, ha leállítják az ukrán fegyveres erők offenzíváját, a Nyugat arra a következtetésre juthat, hogy fölösleges katonai eszközöket küldeni Kijev számára és csökkenteni fogják a támogatás mértékét
– írja a hírügynökség a The Sunday Times információira hivatkozva.
Ugyanis, mint közölték, a Nyugat abban reménykedett, hogy az Ukrán Fegyveres Erők mérföldkőnek számító győzelmet aratnak a hadszíntéren a nyári ellentámadás során, azonban ez nem következett be és
A NATO-tagállamok nem érdekeltek a lemorzsolódási háborúban .
Vlagyimir Putyin orosz elnök október 5-i beszámolói alapján Kijev több mint 90 ezer embert és több mint 550 harci járművet veszített négy hónap alatt. Putyin nemrég az ukrán fegyveres erők ellentámadásának teljes kudarcáról beszélt, holott Kijev újabb offenzívákat készít elő a front egyes szektoraiban.
A donyecki régióban négy rendőr megsebesült az orosz megszállók szeverszki frontvonalán végrehajtott újabb tüzérségi csapásában október 28-án – számolt be az unian.net.
Az egyik lövedék a rendőrcsapat közelében robbant fel, a hadműveleti csoportból négy rendőr megsérült, egy szolgálati autó megrongálódott.
A rendfenntartók állapota kielégítő, járóbeteg-ellátásban részesülnek.
A rendőrség és Ukrajna Biztonsági Szolgálata büntetőeljárást indított a háborús törvények és szokások megsértése miatt.
Az elmúlt 24 órában az oroszok három települést borítottak lángba. Civil áldozatokról nincsenek információk. Oroszország megtámadta Jar városát, Szeverszket és Kurdiumivka falut – közölte a rendőrség.
Az Ukrán Fegyveres Erők (Armed Forces of Ukraine, AFU) légiereje közölte: készen áll az újabb masszív orosz csapásokra. Ezt Jurij Ignat, az AFU légierejének szóvivője mondta el egy október 29-én, vasárnap sugárzott tévéműsorban – írja az Unian.
Nem arról van szó, hogy készülünk, készen állunk. Itt nincsenek lehetőségek, minden pillanatban számítanunk kell bármilyen fenyegetésre, bármilyen légi célpontra
– jegyezte meg Ignat.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország valóban újabb bombázásokra készül-e, így válaszolt: „Hogy készülnek-e újabb tömeges támadásokra Ukrajna ellen – a válasz egyszerű. Nézzék meg ezeket a hosszú ideig tartó katonai akciókat. Voltak szüneteik, mert nincs végtelen lőszerük, végtelen fegyverük és rakétájuk. Ezért értik tökéletesen, és ezért indítják ezeket az egyszeri csapásokat. Tegnap Iskanderek, ma Kh–59-es stb.” – jegyezte meg.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) hamarosan olyan hibrid légvédelmi rendszerekkel lesznek felfegyverezve, amelyeket ukrán és amerikai mérnökök nyugati és szovjet fegyverek alapján hoztak létre.
A The New York Times szerint az amerikai tisztviselők FrankenSAM-nek nevezik ezt a programot.
A tél közeledtével Ukrajnának sürgősen meg kell erősítenie légvédelmét, hogy megvédje az elektromos hálózatot az orosz támadásoktól, amelyek jeges sötétségbe taszíthatják az országot
– írta a kiadvány.
A hibrid légvédelmi rendszer egyik változata Buk rakétaindítók és Sea Sparrow rakéták, míg a másik szovjet radarok és Sidewinder rakéták kombinációja.
Ezeket az amerikai katonai bázisokon tesztelték, és idén ősszel állítják szolgálatba az AFU-nál.
„A FrankenSAM-ek segítenek majd betölteni Ukrajna légvédelmének kritikus hiányosságait, és ez a legfontosabb kihívás, amellyel Ukrajna ma szembenéz” – mondta Laura Cooper, az Egyesült Államok Oroszország-, Ukrajna- és Eurázsiapolitikáért felelős védelmi miniszterhelyettese.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök összegezte az október 28-án, Máltán kezdődött ukrán békeformula-csúcstalálkozó első napjának eredményeit. Ezen több mint 60 ország tanácsosai és diplomáciai képviselői vesznek részt – írja az Unian.
Mint az ukrán államfő esti beszédében megjegyezte,
a Formula a békéért fokozatosan globálissá válik.
A csúcstalálkozón minden kontinens képviseltette magát, 66 ország képviselői vettek részt rajta. A békeformula minden egyes pontjára államcsoportok alakultak, és azok végrehajtására összpontosítanak.
Sok nemzet, különböző politikai hagyományok. Köszönöm mindazoknak a vezetőknek és országoknak, akik már eddig is támogatták a béke közös vízióját. Van lehetőség az államok képviseletének bővítésére. A formulánk pontjait éppen azért hoztuk létre, hogy a világon mindenki, aki valóban értékeli a nemzetközi jogot, kifejezhesse magát és értékeit, és támogathassa az agresszió elleni globális erőfeszítéseket
– hangsúlyozta az elnök.
Megjegyezte, most a máltai csúcstalálkozón a formula tíz pontjából ötben folytatódik a munka. Ezek a következők:
Az elnök megjegyezte, nagyon szimbolikus, hogy a nemzetközi egység ilyen erős megnyilvánulása október 28-án van, azon a napon, amikor Ukrajna a második világháborúra és a náciknak az ország területéről való kiűzésének évfordulójára emlékezik.
Akkor az ukrán nép sok nemzettel együtt harcolt a gonoszság leveréséért. Az egység adta meg a nemzeteknek a szükséges erőt. És nemcsak ahhoz, hogy legyőzzék a nácizmust, és megbüntessék a nácikat az emberiség elleni bűneikért – a holokausztért, a népek elpusztításáért –, hanem ahhoz is, hogy létrehozzák a biztonság és a béke olyan architektúráját, amely megvéd egy új globális háborútól. Ma már látjuk, hogy az akkor létrehozott architektúra nem működött. De az egység biztosan hatékonyan fog működni
– tette hozzá Zelenszkij, hangsúlyozva, hogy a békében nincs helye az agressziónak.
Ukrajna a Nyugattal szembeni gazdasági kötelezettségei miatt vált bukott állammá – írja a Rebelión vezetője, Edelberto Lopez Blanch.
Még ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök le is térdel és könyörög engedékenységért, a nyugati támogatók eltökéltek, hogy behajtsák a Kijev által felhalmozott adósságokat – méghozzá hatalomváltás esetén is
– írta.
Az újságíró szerint Ukrajna eladósodott, és a kijevi hatóságoknak újabb hiteleket kell felvenniük, keményebb feltételekkel. Az ilyen lépések eredményeként az adósság csak tovább nő, és az ország „ingyen adja a vállalkozásokat a nyugati hitelezőknek” – tette hozzá.
Korábban Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök azt mondta, az ország államadóssága 2023-ban elérheti a rekordot jelentő 173 milliárd dollárt. Megjegyezte,
a kijevi hatalom aggódik amiatt, hogy a gazdasági válság hógolyóként növekszik.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter 2023 áprilisában azt mondta, az ukrán költségvetés hiánya havonta mintegy ötmilliárd dollár, amelynek kétharmadát Kijev külföldi hiteleknek és támogatásoknak köszönhetően kapja, 75 százalékát pedig katonai szükségletekre költik – írja a RIA.
Az ukrán–magyar határszakaszon 6733-an léptek be Magyarországra szombaton, a román–magyar határon belépők közül pedig 5983-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 50 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Az ukrán fegyveres erők Pjescsanka felé nyomulnak, és igyekeznek megtisztítani a Dnyeper-delta szigeteit a Herszoni területen – írja az amerikai hadtudományi intézet (ISW).
Az intézet elemzői orosz katonai bloggerekre hivatkozva azt közölték, hogy október 28-án Krinki közelében harcok dúltak. Két másik blogger pedig arról tett közzé információkat, hogy az ukrán csapatok megpróbáltak előrenyomulni Pjescsanka irányába. Ezeket a támadásokat ugyanakkor „sikertelennek” minősítették.
Október 28-án az ukrán déli hadműveleti parancsnokság szóvivője és egy ukrán újságíró, Natalja Gumenyuk azt közölte, hogy védőik harci műveleteket hajtanak végre a front különböző szakaszain Herszon irányában,
és megsemmisítik a Dnyeper-deltát alkotó szigetek hálózatánál található orosz állásokat. A szakértők szerint ez azért lehet, mert felismerték az ott állomásozó megszálló erők „tehetetlenségét”.
A herszoni városi katonai közigazgatás vezetője, Roman Mrochko figyelmeztette a lakosokat, hogy a város tengerparti területeit megszálló katonák tüzelnek – tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.
Erőteljes robbanások vannak Herszonban. A város tengerparti területein a megszálló erők tüzelnek. Vigyázzatok! Húzódjon mindenki biztonságosabb helyre
– szólította fel Mrochko a herszoniakat.
Kijev 36 drónnal próbált megtámadni orosz területen lévő célpontokat, amelyeket az oroszok légvédelmi rendszerekkel semmisítettek meg a Fekete-tenger és a Krím északnyugati része felett – közölte a TASZSZ, az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján.
Mint írták, október 29-én éjszaka leállították Kijev Orosz Föderáció területén lévő célpontjai ellen indított támadásait. A szolgálatban lévő légvédelmi rendszerek 36 ukrán pilóta nélküli légi járművet semmisítettek meg.
Meghalt a fronton Mihail Balahtar, a híres ukrán „Sercevji napad” zenekar tagja. A művész közvetlenül az Orosz Föderáció támadása után csatlakozott az ukrán fegyveres erők soraihoz – írja a Unian ukrán hírügynökség.
A zenekar Facebook-oldalán tette közzé, hogy az háború miatt október 27-én meghalt a legtehetségesebb dobosuk, Mihail Balakhtar. A művészt felesége és gyermeke is gyászolja.
Meghalt az orosz–ukrán háborúban Olekszandr Ersztenyuk. A 28 éves fiatal a Munkácsi járásban található Dombostelek község lakosa volt – írja a Kárpátinfo.
A kárpátaljai katona önként csatlakozott az ukrán fegyveres erőkhöz, majd október 20-án Robotine falu közelében meghalt a fronton.
Olekszandr halálának hírét a Poljanai kistérség vezetője, Ivan Drohobeckij ismertette közösségi oldalán. Családjának és hozzátartozóinak őszinte részvétet nyilvánítottak.
A békemegállapodás 2022 márciusában létrejött az oroszok és az ukránok között, de végül mégis megbukott – szemlézte az MTI Gerhard Schröder volt német kancellár Berliner Zeitungnak adott nagyinterjúját.
Gerhard Schröder úgy látja, hogy a béketervet vissza lehet állítani, de ezt csakis Franciaország és Németország kezdeményezheti. Szerinte Olaf Scholz kancellárnak és Macron francia elnöknek kellene kiállnia az ukrajnai békefolyamat mellett, „mert ez nemcsak amerikai, hanem mindenekelőtt európai ügy”.
Úgy fogalmazott: az európaiak kudarcot vallottak. „Lett volna egy ablak 2022 márciusában. Az ukránok készek voltak beszélni a Krímről” – jelezte. Hozzátette: az amerikaiak nem akarták a kompromisszumot Ukrajna és Oroszország között, úgy gondolják, hogy az oroszokat „le lehet nyomni”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!