Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken Tel-Avivban tartott sajtótájékoztatóján megdöbbentőnek és sokkolónak nevezte, hogy a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadásának brutalitása „olyan gyorsan eltűnt sokak emlékezetéből” – írja a CNN.
A vezető amerikai diplomata együttérzését fejezte ki a palesztin civilek helyzete miatt is, mondván, hogy a saját gyermekeit látja, amikor képeket lát palesztin gyerekekről, fiatal fiúkról és lányokról, akiket a romok közül húztak ki.
Blinken elmondta, az Egyesült Államok továbbra is nyomást gyakorol Izraelre, hogy minimalizálja a civil áldozatok számát, mivel szerinte többet kell tenni értük.
Miközben Izrael folytatja a Hamász legyőzésére irányuló hadjáratát, nem mindegy, hogyan teszi ezt
– mondta.
Antony Blinken arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok úgy véli, a humanitárius segítségnyújtás bejuttatására és a túszok kiszállítására irányuló erőfeszítéseket megkönnyítenék a „humanitárius szünetek”.
Ezeket a kérdéseket sürgősen meg kell oldanunk, és úgy gondoljuk, hogy megoldhatók
– tette hozzá.
Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter a Blinkennel folytatott megbeszélésén arra figyelmeztetett, hogy Izrael nem fog beleegyezni a harcok szüneteltetésébe, ha az nem foglalja magában a túszok szabadon bocsátását.
K. Kira Izraelben él, és a nyár végén, a háború kitörése előtt neki is kötelezően be kellett vonulnia.
A fiatal lány nemrég interjút adott, erről itt írtunk bővebben.
Izrael tettekkel, nem szavakkal fog válaszolni a Hezbollah eszkalációjára az északi határon – mondta az Izraeli Védelmi Erők szóvivője.
Daniel Hagari még csütörtökön közölte, hogy a Hezbollah több libanoni célpontjára csapást mért, válaszul az országból Izrael felé indított rakétakilövésekre.
A Hezbollah vezetője, Hasszán Naszrallah várhatóan pénteken fog nyilatkozni a háborúról – teszi hozzá a CNN.
Arra a kérdésre, hogy Naszrallah beszédének fényében lehetséges-e az eszkaláció, Hagari megismételte, hogy Izrael akcióval fog válaszolni, megjegyezve, hogy rendkívül felkészültek.
Az amerikai képviselőház elfogadta az Izrael anyagi támogatásáról szóló republikánus törvényjavaslatot csütörtökön – írja az MTI.
Az alsóházban elfogadott jogszabály 14,3 milliárd dollárt biztosítana Izrael támogatására a Hamász elleni háborúhoz. A forrást a költségvetésen belüli átcsoportosítással biztosítanák, és a szövetségi adóhatóság támogatásából vonnák el.
A képviselőházi voksoláson 226 igen szavazattal, 196 nem ellenében fogadták el a javaslatot.
12 demokrata képviselő is támogatta a republikánus indítványt, miközben 2 republikánus elutasította azt.
A helyi idő szerint az esti órákban megszavazott jogszabályt a múlt héten megválasztott új házelnök, Mike Johnson számára egyfajta politikai tesztnek tekintették: sikerül-e többséget biztosítani a jogszabályhoz,
amely a Fehér Ház és a demokraták szándékával szembemenve kettéválaszt két katonai-biztonsági támogatást, vagyis Ukrajna és Izrael megsegítését.
A felsőházban, a Szenátusban ugyanakkor továbbra is kérdéses a többség, hiszen a többségi demokraták vezetője, Chuck Schumer szenátor előzetesen jelezte: a törvényjavaslat eleve kudarcra van ítélve, és a republikánus szenátorok többsége sem ért egyet az izraeli és ukrajnai segítség kettéválasztásával.
Az izraeli hadsereg körülzárta Gázavárost – jelentette be Daniel Hagari katonai szóvivő csütörtök este (erről a minap is írtunk már). Mindeközben Joáv Gallant védelmi miniszter is beszédet mondott.
A katonai szóvivő közölte, hogy az elmúlt órákban több mint százharminc palesztin fegyveres vesztette életét az övezetben. Az izraeli erők katonai létesítményeket és rengeteg ott talált fegyvert semmisítettek meg. Vadászgépek és helikopterek a Hamász magas rangú harcosainak egyik parancsnokságát támadták, és egy hadihajóról aláaknázott épületeket és megfigyelőállomásokat lőttek.
Joáv Galant védelmi miniszter eközben helyzetértékelést tartott a különleges feladatokkal foglalkozó mérnöki egységnél, ahol a Hamász föld alatti alagútrendszere felszámolásának lehetőségeiről beszélt. „Egyedülálló megoldásaink vannak, hogy elérjük az összes alagutat és a föld alatt megsemmisítsük őket: felkészültünk ennek megvalósítására. Minden helyre eljutunk” – mondta, hozzátéve:
Nem vagyok biztos abban, hogy sok olyan hadsereg van a világban, mely rendelkezik ilyen képességgel. Gyakorlatozzanak, szervezkedjenek, készítsék elő a megfelelő felszerelést, hamarosan odaérünk!
„A katasztrófa mélységéből a győzelem felé haladunk” – jelentette ki Benni Ganc volt védelmi miniszter, az izraeli egységkormány tagja a médiának adott nyilatkozatában. Hozzátette, hogy „nagyon jelentős eredményeket” ért el a hadseregük.
Mint mondta, „ez egy összetettebb hadjárat az általunk ismerteknél, mert nemcsak a határt kell megvédeni, hanem a határon túli eseményeket is alakítani kell. A túszok hazatérésére tett erőfeszítések mellett alapvetően meg akarjuk változtatni a valóságot az ország déli részén és az egész országban” – tette hozzá Ganz.
Ebben a pillanatban is bevetünk minden rendelkezésünkre álló eszközt, hogy hazahozzuk őket, és mentelmi jogot kap családjával mindenki, aki segít az elraboltak visszajuttatásában. Aki viszont fogságban tart gyermekeket és nőket, annak ítélete halál
– mondta Ganz az október 7-én a Hamász terrortámadásában a Gázai övezetbe hurcolt, a becslések szerint mintegy kétszázötven izraeli túszról.
Az ENSZ szerint négy menedékhelyként használt gázai iskola rongálódott meg kevesebb mint 24 óra alatt, miután a felvételek két iskolai robbantás következményeit mutatták be – írja a BBC.
Az egyik a Gázai övezet legnagyobb menekülttáborában, a Dzsabaliában történt, és a jelentések szerint legalább 20 ember meghalt, öt pedig megsebesült. A jelentés szerint egy másik iskola, az al-Shati menekülttáborban szintén megrongálódott, és a jelentések szerint egy gyermek meghalt. Mindkét helyszín a Gázai övezet északi részén található.
Délebbre, az al-Bureij menekülttáborban két iskolát, amelyekből menedékházak lettek, értek találatok. A jelentések szerint két ember meghalt és 31 megsebesült.
Fényárba borult csütörtökön este Bécs belvárosában a Heldenplatz az antiszemitizmus, terrorizmus, erőszak és gyűlölet elleni tüntetés, valamint a radikális iszlamista Hamász által elhurcolt túszok szabadon engedése iránti követelések jeleként.
A szervezők szerint több mint 20 ezren vettek részt a megmozduláson, a rendőrség ugyanakkor nem említett erre vonatkozó adatokat. A tüntetésen nem történtek incidensek.
A beszédpódium mellett 220 üres szék állt, amelyek a szélsőségesek által elhurcolt embereket szimbolizálták, akik képeit kivetítették a Hofburg egyik szárnyának falára.
A rendezvény társszervezője, Daniel Landau az esetleges zavaróakciók, illetve merényletektől való félelmek kapcsán kijelentette, hogy „a terrorizmus nem arathat győzelmet”. „Nem fog győzni. Soha” − hangsúlyozta.
Oskar Deutsch, a bécsi zsidó közösség elnöke a Hamász Izrael elleni október 7-i támadását a New York-i Világkereskedelmi Központtal szembeni 2001. szeptember 11-i terrortámadással, valamint a Párizsban 2015 novemberében és a Charlie Hebdo szatirikus hetilap ellen 2015 januárjában elkövetett merényletekkel hasonlította össze. Hangsúlyozta, hogy ez volt „a legkegyetlenebb zsidók elleni mészárlás, amelyet a világ 1945-öt követően látott”. „Itt nincs semmiféle szövegkörnyezet, a legkegyetlenebb bűncselekményekről volt szó” − tette hozzá.
Mindannyiunk feladata, minden egyes emberé ezen a világon, hogy sürgessék a túszok szabadon engedését
− mondta.
A Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást hajtottak végre Izrael ellen, támadásuknak több mint 1400 halálos áldozata és háromezer sebesültje volt, mintegy 240 embert pedig elraboltak és túszként tartanak fogva.
A gázai egészségügyi hatóságok szerint az izraeli válaszcsapásokban azóta már több mint 8800 ember halt meg, illetve 22 ezren sebesültek meg a Gázai övezetben − írja az MTI.
Az izraeli hadsereg állítása szerint csütörtök estére „befejezte Gáza városának bekerítését” – írja a BBC.
Daniel Hagari, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője közleményében azt mondta, hogy erői főhadiszállásokat és más, a Hamász által használt infrastruktúrákat támadtak.
A Gázai övezet északi részén fekvő Gázaváros a háború kezdete előtt az övezet legsűrűbben lakott része volt, de október 13-án Izrael elrendelte, hogy a Gázai övezet északi részén élő civilek költözzenek délre.
Nem világos, hogy jelenleg hány civil tartózkodik Gázavárosban, de a mai napon készült képek széles körű pusztítást és üres utcákat mutatnak.
Köszöntjük olvasóinkat!
Ezzel a poszttal indul az Index pénteki élő hírfolyama az izraeli eseményekről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!