Riadót fújtak az oroszok, robbanásokat jelentettek a Krímben

Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Újabb nagyszabású orosz támadás készülhet Avgyijivkában;
• Egy orosz jelentés szerint kritikus állapotban vannak az ukránok, közel lehet a tűzszünet;
• A hírekből tudta meg az ukrán parancsnok, hogy menesztették. Később a védelmi miniszter tisztázta a helyzetet;
• Késő délután csapás érte a Krímet, egy modern orosz hajót találhattak el az ukránok.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

A Dnyipropetrovszki terület kormányzója közölte, hogy egy orosz csapás után robbanás történt a régióban egy infrastrukturális létesítménynél, amelyet nemrég rakétatámadás ért. 

A Kyiv Independent tudósítója is megerősítette, hogy robbanást lehetett hallani a térségben még késő délután. A kormányzó szerint sérültje nincs a támadásnak, de arról nem számolt be, hogy milyen létesítményt ért a csapás, és mekkora károkat okozott.

Az ukrán légvédelem lelőtt három Iszkander–K típusú ballisztikus rakétát – írja az Ukrajinszka Pravda a légierő közlése alapján.

Közlésük szerint az orosz fél a Dnyipropetrovszki területre és a Poltavai területre lőtte ki a ballisztikus rakétákat, valamint több cirkálórakétát is. A három ballisztikus rakétát semlegesítették, azt viszont nem közölték, hogy hány cirkálórakéta érkezett, és azokból hányat fogtak el. 

Előzőleg írtunk arról, hogy Ukrajna rakétatámadást hajtott végre a Krímben, és eltalálhattak egy szárazdokkot Kercs városában. 

Úgy tudni, hogy a csapás idején a dokkban több hajón is munkálatokat végeztek. A csapás még napközben történt, de azóta egy sötétben készült videón is látható, hogy valami égett a kikötőben.

Helyi csatornák szerint az orosz flotta egyik legújabb rakétakorvettjét, az Aszkoldot érhette rakétatalálat.

A Karakurt-osztályhoz tartozó hajó 2021-ben állt szolgálatba az orosz flottában, és 8 Kalibr vagy Onyx rakéta hordozására, kilövésére képes, valamint saját (Pancír–M típusú) légvédelmi rendszere is van.

Délután írtunk arról, hogy légiriadót rendeltek el Ukrajna egész területén. Az Ukrajinszka Pravda közlése szerint a riadó mintegy két és fél órán át tartott, és még délután visszavonták. 

A szirénák MiG–31K vadászrepülőgépek felszállása miatt szólaltak meg. Ehhez köthető csapásról azóta nem érkezett hír.

A háború kezdete óta gyakran naponta többször is légiriadót rendelnek el Ukrajnában rakéta- vagy dróncsapások veszélye miatt. 

Az Európai Bizottság elnöke szombat délután közölte, hogy az EU 371 busz adott Ukrajnának abból a célból, hogy biztonságban mehessenek iskolába az ukrán gyermekek.

Ursula von der Leyen nemrég az ukrán parlamentben is beszédet mondott, valamint Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel is találkozott.

Az utóbbi találkozón hangsúlyozta: az Európai Bizottság kezdeményezte azt, hogy a következő négy évben 50 milliárd eurót adjon az EU Ukrajnának.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter egy Facebook-posztban közölte: nem fogja nyilvánosságra hozni azt, hogy pontosan miért mentették fel azt az ukrán parancsnokot, aki a hírekből értesült az elbocsátásról, de jó okuk volt rá. 

Mint Umerov írta, Viktor Horenkót, az ukrán különleges műveleti erők parancsnokát  valóban felmentették, 

A tárcavezető közölte, hogy a minap valóban megtörtént Horenko felmentése, és hogy a korábbi parancsnokra most a frontvonal „egy bizonyos szakaszán” van szükség, ott fogja folytatni munkáját az ukrán védelmi minisztérium szolgálatában.

Hogy hol, azt Umerov nem árulta el, azt viszont megjegyezte: azzal, ha elárulnák a személyi változtatások részletes okait, Ukrajna pozícióját gyengíthetnék a háborúban.

Az Európai Bizottság elnöke szombaton arról beszélt Kijevben, hogy Ukrajna nagy előrelépéseket tett, és kiválóan halad afelé, hogy az Európai Unió tagjává váljon. 

Azt kell mondjam, hogy jelentős előrelépést tettek. Ezt a jövő héten is megerősítjük, amikor a bizottság bemutatja az erről szóló jelentését 

– mondta az EB elnöke (korábbi sajtóhírek szerint a jelentés bemutatása november 8-án várható).

Az rbc.ua beszámolója szerint Ursula von der Leyen azt is hozzátette, hogy az EU-t lenyűgözte Ukrajna előrehaladása, és hogy az ország létéért folyó háború kellős közepén is sikerrel hajtanak végre reformokat. 

Bízom benne, hogy ha ezek végbemennek, akkor Ukrajna ambiciózus célja teljesül, és megkezdődhet a csatlakozási folyamat következő fázisa

– mondta az ukránok által végrehajtott reformokról.

Volodimir Zelenszkij elnök állítólag Rusztem Umerov védelmi miniszter kérésére menesztette Viktor Horenkót, a különleges műveleti erők parancsnokát – jelentette az Ukrajinszka Pravda november 4-én az elnöki hivatal helyettes vezetőjére hivatkozva.

Horenko kirúgása azonban némi zavart okozott, mivel maga a parancsnok is azt mondta, hogy a médiából értesült elbocsátásáról, és meglepődött. Horenko pénteken a Pravdának azt mondta, megkérdezte Valerij Zaluzsnijt, a fegyveres erők főparancsnokát az elbocsátásáról,

Horenko szerint Zaluzsnij azt mondta neki, hogy nem ő kérte az elbocsátását. Elmondása szerint a kirúgás szokásos eljárásához Zaluzsnyijnak be kellett volna nyújtania az elbocsátási kérelmet Zelenszkijnek, ami nem történt meg.

Azonban most kiderült, hogy a kérés Umerov védelmi minisztertől érkezett, ugyanis „Ukrajna nemzetbiztonsági törvénye értelmében Ukrajna fegyveres erői részlegeinek és különálló alakulatainak parancsnokait Ukrajna elnöke nevezi ki és menti fel Ukrajna védelmi miniszterének kérésére” – közölte Roman Maszovics, az elnöki hivatal helyettes vezetője a The Kyiv Independent beszámolója szerint.

Ankara nem fog támogatni olyan megoldásokat, amelyek révén „fokozatosan törölnék a palesztinokat az emberiség történetéből”, és a Gázai övezetnek mindenképpen részét kell képeznie majd egy független, szuverén palesztin államnak, miután véget ér a palesztin Hamász és Izrael közötti háború – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő újságírók előtt a török média szombati jelentése szerint.

Erdogan úgy vélte, az Európai Unió nem tudott korrekt módon viszonyulni a jelenlegi gázai helyzethez, és ennek következtében „mélyen megrendült a bizalma” az unióban. Szerinte az európai országok azért állnak Izrael mellé, mert úgy érzik, „adósságuk” van a holokauszt miatt.

Erdogan pénteken beszélgetett újságírókkal Kazahsztánból hazafelé tartva a repülőgépen. Nyilatkozatában ismét kitért arra a fogadkozására, hogy megszakít minden kapcsolatot Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel az izraeli hadsereg gázai övezeti hadműveletei miatt.

A török államfő elmondta: Ibrahim Kalin, a török hírszerzés vezetője folyamatosan egyeztet az izraeli hatóságokkal és a palesztin Hamász vezetőivel is annak érdekében, hogy véget vethessenek a háborúnak. Erdogan szerint Netanjahu felelős elsődlegesen a vérontásért, és „már elvesztette saját állampolgárainak a támogatását is”.

Erdogan bejelentette: Ebrahim Raiszi iráni elnök november végén Törökországba látogat, hogy a gázai helyzetről egyeztessen. A török elnök kiemelte, hogy az Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) közelgő rijádi csúcstalálkozóján meg fogják vitatni, miként tudnák kieszközölni a tűzszünet létrejöttét a Gázai övezetben.

A török elnök kitért arra is, hogy amennyire csak lehetséges, igyekszik előmozdítani a svéd NATO-csatlakozás parlamenti ratifikációját, de megjegyezte, hogy Stockholm szerinte még mindig nem tette meg a szükséges lépéseket a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű szakadár fegyveres szervezet svédországi tevékenységével kapcsolatban.

Az elmúlt három hétben Oroszország valószínűleg mintegy 200 páncélozott járművet veszített a donbászi Avgyijivka város elleni támadásaiban – olvasható a brit hírszerzés szombati jelentésében.

Ez valószínűleg a modern ukrán kézi páncéltörő fegyverek, aknák, a pilóta nélküli légi járműről ledobott lőszerek és a precíziós tüzérségi rendszerek relatív hatékonysága kombinációjának köszönhető

– vonja le a következtetést a jelentés, amely szerint válaszul az orosz erők nagy valószínűséggel áttértek arra, hogy gyalogsági támadásokat hajtsanak végre ebben a szektorban. Az ukrán erők a nyár folyamán hasonló taktikai kihívásokkal szembesültek, mint a támadó erők.

A brit hírszerzés megjegyzi, a korábbi orosz offenzívákhoz hasonlóan az avgyijivkai támadásokat is gyakran nyílt terepen történő előrenyomulás jellemezte, ami nagy veszteségekkel járt.

Oroszország vezetése továbbra is hajlandóságot mutat arra, hogy marginális területi nyereségért súlyos személyi veszteségeket vállaljon – írja a jelentés.

Guido Crosetto olasz védelmi miniszter szerint még nem jött el az ideje az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásoknak, de „a remény hal meg utoljára” – írja az Ukrajinszka Pravda.

Azt mondta, hogy tűzszünetre van szükség, de még nem most.

Egyértelmű, hogy a tartós béke nem alapulhat kizárólag katonai akciókon. Politikai tűzszünetre van szükség. Ennek még nem jött el az ideje, de a remény hal meg utoljára

– mondta.

Crosetto elismerte, hogy mostanra csökkent a figyelem Oroszország Ukrajna elleni háborúja iránt, de nem politikai szinten, hanem csak a média szintjén. Az olasz miniszter hozzátette, hogy a Kijevnek nyújtott nyugati és uniós támogatás nem változott.

Ukrajnában egy kiszolgáltatott orosz katona felrobbantotta magát a fronton – írja az Unian.

Az erről készült videót Andrej Caplijenko újságíró tette közzé az interneten. Két videót mutatott be, amelyeken látható, hogy drónok támadnak meg Bahmut közelében két orosz katonát.

Az első videón látszik, ahogy a drón az egyiküket megsebesíti, a másik katona pedig ahelyett, hogy segített volna bajtársának, egyszerűen elfutott.

Majd a magára hagyott orosz kétségbeesésében felrobbantotta magát egy gránáttal.

Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország október végén és november elején sikertelen teszteket hajtott végre az orosz nukleáris fegyverhordozókkal.

„2023. november 1-jén Oroszország sikertelen teszteket hajtott végre az RS–24 Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétával, amely az orosz stratégiai nukleáris erők földi telepítésű komponensének fő eleme” – közölte az ukrán hírszerzés.

A tengeralattjáróról indítható RSM–56 Bulava ballisztikus rakéta tesztje 2023. október 25-én szintén sikertelen volt, ami ismét bizonyította annak megbízhatatlanságát, állítják az ukránok.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara a Facebookon közölte, hogy a védelmi erőik 2022. február 24. és 2023. november 04. között megsemmisítettek:

• 5276 (+11) harckocsit,
• 9939 (+38) páncélozott harcjárművet,
• 7363 (+35) tüzérségi rendszert,
• 861 (+7) rakétavetőt,
• 568 (+2) légvédelmi rendszert,
• 322 harci repülőgépet,
• 324 helikoptert,
• 5534 (+39) drónt,
• 1551 cirkálórakétát,
• 20 hadihajót,
• 9716 (+25) teherautót és üzemanyagtartályokat,
• valamint 1038 (+4) egységnyi speciális felszerelést.

Zárójelben az elmúlt 24 óra orosz veszteségei.

A háború kezdete óta eddig az ukránok adatai szerint 304 100 orosz katona vesztette életét, ebből 830 az elmúlt 24 órában.

Kijevbe érkezett az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen.

Jó újra Kijevben lenni (...). Azért vagyok itt, hogy megvitassam Ukrajna uniós csatlakozási útját

– olvasható az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében.

A múlt héten Ursula von der Leyen a Nyugat-Balkánra utazott az Európai Bizottság novemberben megjelenő, az uniós bővítéséről szóló éves jelentése előtt. Az út célja az volt, hogy összehangolja az erőfeszítéseket, és támogassa a tagjelölt országok uniós tagsághoz való közeledéséhez szükséges reformokat.

Ursula von der Leyen korábban kijelentette, hogy a jelenlegi nehéz geopolitikai helyzetben, amely Oroszország ukrajnai invázióját és a globális biztonságot fenyegető, növekvő veszélyeket követi, a jövőbeli bővítés prioritást élvez az európai napirenden.

Decemberben az unió állam- és kormányfői a további bővítésről fognak tárgyalni.

Az Európai Unió online filmfesztivált tart Oroszországban, amelyet egy olyan cég szervez, amely többek között az orosz Zaslon katonai-ipari komplexumot szolgálja ki. Ez Putyin barátjához, Anatolij Turcsakhoz köthető – írja a DW.

Az Európai Uniónak nem áll szándékában lemondani az oroszországi filmfesztivált Ukrajna álláspontja és a fesztivál szervezője, a 4D és az orosz katonai-ipari komplexum közötti kapcsolatok ellenére.

A DW értesülése szerint az ukrán fél arra kérte az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), fontolja meg, hogy ne Oroszországban tartsák meg a fesztivált. Emellett több ukrán kulturális szervezet, például az

Az ukrán kulturális minisztérium a filmfesztivál előestéjén közölte, hogy „a kulturális párbeszéd újrakezdése az agresszor országgal elfogadhatatlan egy olyan helyzetben, amikor emberek milliói szenvednek Oroszország akciói miatt”.

Az Európai Filmfesztivál Oroszországban november 1. és 15. között kerül megrendezésre – online. Az idei fesztivál szlogenje a Cinema Unites, amely a kultúrák és érdekek egységét hangsúlyozza.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már a jövő hét elején Izraelbe érkezhet, mivel a két állam között tárgyalások folynak egy ilyen látogatás lehetőségéről. Erről az izraeli 12-es csatorna számolt be diplomáciai forrásokra hivatkozva.

Még nem állapodtak meg minden részletről, de úgy látjuk, hogy az ukrán elnök már hétfőn vagy kedden Izraelben landol – áll a közleményben.

Az Unian ukrán hírügynökség emlékeztet, hogy Ukrajna közvetlenül az október 7-i tragikus események után ajánlotta fel Zelenszkij izraeli látogatásának megszervezését. Akkor Izrael azzal az ürüggyel utasította vissza, hogy ez nem a megfelelő időpont.

„Zelenszkij Izraelbe érkezése, és a várhatóan az izraeli politikai elittel, köztük Netanjahu miniszterelnökkel és Herzog elnökkel való közös képe egyfajta egységüzenetet közvetít a világ felé, miszerint a civilizált világ, amelyet megtámadnak, szembeszáll a kevésbé civilizált világgal, amely támad. Várhatóan egyfajta front lesz az orosz–iráni tengely előtt, ezért a látogatásnak fontos diplomáciai jelentősége van” – jegyezte meg a 12-es csatorna.

A teljes körű invázió kezdetén külföldre menekült ukránok közül kevesebben tértek haza, mint azt az előrejelzések alapján várták – közölte a Nemzeti Bank a november 2-án közzétett, 2023 októberére vonatkozó inflációs jelentésében.

A The Kyiv Independent beszámolója szerint míg a háború kezdetekor több mint 6 millió ember menekült el Ukrajnából, az ENSZ adatai szerint csak egymillióan tértek vissza azóta. A külföldön élő ukránok száma 2023 júniusa és 2023 szeptembere között csak mintegy 100 ezer fővel csökkent.

Az Ukrajnába visszatérők száma „kevesebb a vártnál” – jelentette a Nemzeti Bank, a magas biztonsági kockázatokra hivatkozva.

Valójában valószínűleg több ukrán van külföldön, mint egy évvel ezelőtt, mivel „az energetikai infrastruktúra elleni támadások megnövekedett kockázata miatt a polgárok egy része valószínűleg külföldön tölti a fűtési szezont”.

Ennek eredményeként 2023 végén a becslések szerint 200 ezerrel több ukrán él majd az országon kívül, mint 2022 végén.

Kilenc ember holttestét húzták ki a romok alól egy szociális létesítményt ért ukrán rakétatámadás után a Herszon megyei Csaplinka településen – számolt be a Rosszija-24 alapján a TASZSZ.

Vlagyimir Szaldó, a Herszon régió kormányzója elmondta, hogy az Ukrán Fegyveres Erők pénteken a Herszon megyei Csaplinka településre csaptak le. A támadásban kilenc ember meghalt, további kilenc pedig nagyon súlyosan megsebesült. Hozzátette, hogy a sérülteket kórházba viszik, és folytatódik a romok eltakarítása.

Megjegyezte, hogy az ukrán erők napközben hat rakétát lőttek ki az épületre, amelyben egy szociális alap és egy foglalkoztatási központ működött, tudván, hogy a szervezetek alkalmazottai és civilek tartózkodnak benne. Az orosz légvédelmi erők négy rakétát lelőttek, kettő célba talált – tette hozzá az orosz hírügynökség.

Orosz drónok civil célpontokat támadtak és tüzet okoztak pénteken kora reggel Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban és közelében – közölték ukrán tisztségviselők.

Oleh Szinehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt írta: a támadások a civil infrastruktúrát célozták az Ukrajna északkeleti részén fekvő városban, és egy másik települést is támadtak a régióban.

Tíz régiót, köztük Odesszát és Ivano-Frankviszkot is dróntámadás érte. Az ukrán légierő szerint sikerült kilőni az orosz csapatok által indított 40 Sahíd drón közül 24-et, illetve egy H-59-es típusú manőverező robotrepülőgépet is.

Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 6583 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6539 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 83 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.