Olaf Scholz német kancellár szombaton bejelentette, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta befagyasztott kapcsolatokat újra felvéve tárgyalni akar Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – adta hírül az MTI.
„Beszélni fogok vele” – jelentette ki Scholz Nuthetalban, a városházán rendezett tanácskozáson. Hozzáfűzte, hogy még nem egyeztetett időpontot, és nem várja, hogy a tárgyalás bármiféle megállapodással végződhet.
Scholz és Putyin legutóbb tavaly december 2-án beszélt egymással telefonon. A német kancellár ismételten jelezte, hogy alapvetően kész a tárgyalásra, de Putyinnak is lépéseket kell tennie ez ügyben.
A kancellár Nuthetalban arra figyelmeztetett, hogy a világnak nem kellene túlbecsülnie Németország befolyását. Elődjét, a szociáldemokrata Helmut Schmidtet idézte, aki annak idején arról beszélt, hogy
Németország egy közepes méretű hatalom, és jó lenne, ha nem tekintenénk magunkat nagyobbnak, mint amekkorák valójában vagyunk.
A kancellár a kétállami megoldást támogatta a közel-keleti konfliktus megoldásával kapcsolatban. „Kell hogy legyen kilátás Izrael mint állam és egy palesztin állam békés egymás mellett élésére” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez Izrael jól felfogott érdeke is.
Scholz abbéli reményének adott hangot, hogy a Hamász legyőzése növeli a két állam békés egymás mellett élésének esélyét. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Németország elutasítja a zsidó telepek építését Ciszjordániában, és elítélte, hogy a telepesek támadásai megszaporodtak a palesztinok ellen a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i terrortámadása óta.
Scholz nem sokkal később közleményt adott ki, amelyben beszámolt arról, hogy telefonon beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és kijelentette neki: azonnal javítani kell a Gázai övezet civil lakosságának humanitárius helyzetén. Egy humanitárius tűzszünet jelentősen növelné ennek esélyét – tette hozzá.
Az állami tulajdonú „Ukrgazvydobuvannya” egy kimerültnek vélt gázlelőhelyet fedezett fel a Kárpátok egyik mezőjén. Ezt a vállalat honlapján közölték, írja az epravda.com.ua.
A tesztelés során egy 1600 méter mélységű kút több mint 200 ezer köbméter/nap gáz beáramlását produkálta.
A rekord gázkitermelési arányt a modern technológiák, különösen az „Ivan Bohun” fúrótorony alkalmazásának köszönhetően sikerült elérni.
Oroszország részt kíván venni a november 22-re tervezett virtuális G20-csúcstalálkozón – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságírókkal.
Folyamatban vannak az előkészületek a részvételre
– mondta egy kérdésre válaszolva.
Korábban Arindam Bagchi, az indiai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy Újdelhi, amely 2023-ban a G20-ak elnöke lesz, már kiküldte a meghívókat a virtuális G20-csúcstalálkozóra, és arra számít, hogy a lehető legtöbb G20-vezető részt vesz rajta – emlékeztetett a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A szeptember 9–10-én Újdelhiben tartott G20-csúcstalálkozón Narendra Modi indiai miniszterelnök azt javasolta, hogy novemberben kerüljön sor a G20-ak vezetőinek virtuális találkozójára. Modi szerint a szeptemberi csúcstalálkozón a vezetők által előterjesztett javaslatok felülvizsgálata révén fel lehetne gyorsítani azok végrehajtását.
Oroszország augusztus óta gyakorlatilag befagyasztotta a fogolycseréket Ukrajnával. Az rbc.ua szerint azonban most ismét elindulnak az erről szóló tárgyalások.
„A tárgyalások jelenleg is folynak. De valóban, a nyár óta Oroszország ténylegesen befagyasztotta a cseréket. Nem olyan mértékben zajlanak, mint korábban” – mondta Petr Jacenko, a hadifoglyok kezelésével foglalkozó koordinációs főhadiszállás képviselője.
Megjegyezte, Ukrajna készen áll a fogolycserére, de sok minden függ az orosz féltől is.
Pénteken este számos ukrán régiót fenyegetett orosz támadás pilóta nélküli légi járművek miatt – írta az Unian.
Az Ukrán Fegyveres Erők Légierő Parancsnokságának hivatalos Telegram-csatornája szerint veszélyhelyzet alakult ki Pavlohradnál, Harkivnál és Dnyiprónál is. A légierő arra kérte a lakosságot, hogy maradjanak óvóhelyeiken.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felmentette Alekszandr Taraszovszkijt az ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat elnökhelyettesi posztjáról – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Az erről szóló rendeletet péntek este tették közzé az elnöki honlapon. Taraszovszkijt 2022. január 21-én nevezték ki erre a posztra Ukrajna elnökének 18/2022. számú rendeletével.
Korábban különböző pozíciókban dolgozott az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál, az Ukrán Állami Különleges Kommunikációs és Információvédelmi Szolgálatnál és az Ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálatnál.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!