Ukrajna nem hajlandó bármi áron a békéről tárgyalni – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Sun című brit napilapnak adott, kedden ismertetett nyilatkozatában.
Az interjúban Zelenszkij úgy fogalmaz, hogy az ukrán kormány nem hiszi, hogy Oroszország, személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök be akarná fejezni a háborút.
Meg akarnak ölni bennünket, mi viszont igazságot akarunk
– tette hozzá.
Zelenszkij szerint éppen ezért Ukrajna nem bármilyen áron elért békéről, hanem igazságos békéről beszél. Az ukrán elnök elismerte, hogy a hadszíntéren nehéz a helyzet, de határozott nemmel válaszolt arra a saját maga által feltett kérdésre, hogy Ukrajna kész lenne-e „barátságot kötni vagy diplomáciai tárgyalóasztalhoz ülni” Oroszországgal. Zelenszkij elismerte azt is, hogy Ukrajnának „több sikerre lenne szüksége” a hadszíntéren, de cáfolta, hogy a hadműveletekben patthelyzet alakult volna ki.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aggódik amiatt, hogy a „Churchill-jelenség áldozata lesz” – értesült a The Guardian egy, az elnökhöz közel álló forrástól.
Az egykori brit kormányfő megnyerte ugyan a II. világháborút, a választást mégis elvesztette 1945-ben. Zelenszkij a The Guardian forrása szerint attól tart, hogy vele is megismétlődik ugyanez, ha lezárul az ukrajnai háború.
Mint a lap írta, az ukrán elnök támogatottsága még mindig nagyon magasnak mondható, de most már egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, nem utolsósorban az elhúzódó konfliktus miatt.
Zelenszkij korábban közölte, hogy addig nem lehet megtartani az elnökválasztást, amíg a harcok folynak (normál esetben 2024 tavaszán lenne a következő elnökválasztás, de erre kevés esély mutatkozik). Az ukrán elnöknek legalább egy kihívója már akadt az egyik korábbi harcostársa személyében.
A brit védelmi minisztérium az X-en közölte, hogy legalább 11 000 ukrán gyermeket tartanak fogva 43 átnevelő táborban Oroszország-szerte, több ezer kilométerre az otthonuktól – írja a The Guardian.
A háború kezdete óta a megszállt területeken élő gyerekeket 43 táborba vitték Oroszország-szerte, köztük a Moszkvához csatolt Krímbe és Szibériába, »oroszbarát hazafias és katonai jellegű oktatásra«
– állapította meg korábban a Yale Humanitarian Research Lab jelentése.
A nemzetközi büntetőbíróság márciusban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és gyermekügyi megbízottja, Marija Lvova-Belova ellen, azzal vádolva őket, hogy több száz gyermeket toloncoltak ki illegálisan Ukrajnából – ami háborús bűncselekménynek számít.
„Kijevet aggasztja, hogy egyes nyugati országok tárgyalásokat kezdenek folytatni Oroszországgal az ukrán–orosz konfliktus békés rendezéséről” – jelentette ki Alekszej Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NKBT) titkára hétfőn.
A politikus megjegyezte, hogy „az egyes partnerek között felerősödtek a tárgyalások, konzultációk, találkozók szükségességéről az oroszokkal az ukrajnai háború problémáinak megvitatására és tűzszünetre”.
Danilov szerint azonban „különbség van Ukrajna és az egyes nyugati partnerek céljai között a Krímben” – idézi az mk.ru.
Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere hétfőn, előre be nem jelentett kijevi látogatásakor 100 millió dolláros új katonai segélyt jelentett be Ukrajnának – írja a The Guardian.
Az Egyesült Államok több mint 44 milliárd dolláros biztonsági támogatást nyújtott Ukrajnának azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját.
A december 6-án és 7-én Washingtonban tartandó közös ukrán–amerikai hadiipari konferencia célja, hogy fellendítse az ukrán hazai fegyvergyártást.
Dimitrij Patrusev, Oroszország mezőgazdasági minisztere szerint Moszkva megkezdte – Vlagyimir Putyin elnök ígéretének megfelelően – hat afrikai országba irányuló, összesen 200 000 tonnányi gabonaszállítmány ingyenes szállítását – írja az al Dzsazíra.
Dimitrij Patrusev pénteken a Telegramon közzétett nyilatkozatában elmondta, hogy a Burkina Fasóba és Szomáliába tartó hajók már elindultak az orosz kikötőkből, és hamarosan további szállítmányok érkeznek Eritreába, Zimbabwébe, Maliba és a Közép-afrikai Köztársaságba.
Putyin júliusban, az afrikai vezetőkkel tartott csúcstalálkozón ígéretet tett arra, hogy ingyengabonát szállít a hat országnak, nem sokkal azután, hogy Moszkva visszalépett a megállapodástól, amely lehetővé tette Ukrajnának, hogy az Oroszországgal vívott háború ellenére gabonát szállítson fekete-tengeri kikötőiből.
Az ENSZ közvetítésével létrejött, fekete-tengeri gabonakezdeményezés néven ismert megállapodás célja az volt, hogy segítsen elkerülni az éhínséget azáltal, hogy több búzát, napraforgóolajat, műtrágyát és más termékeket juttat a világpiacra, többek között humanitárius célokra. A megállapodásból való kilépés óta Oroszország többször bombázott ukrán kikötőket és gabonatárolókat, és Kijev szerint több százezer tonna gabona semmisült meg.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!