Pánikol a kijevi vezetés, óriási problémával kénytelenek szembenézni
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Kiszivárgott Zelenszkij egyik legnagyobb félelme;
- Több mint hárommillió euró értékben adhatott át Magyarország eszközöket Ukrajnának;
- Holtan találták az orosz Nyomozó Bizottság volt vezetőjét;
- Lesújtó adat látott napvilágot, komor mérföldkőhöz érkezett Ukrajna;
- Ukránok százai kerültek kórházba egy halálos fertőzés miatt.
Tartsanak velünk ezúttal is!
-
Miközben a washingtoni törvényhozók azt mérlegelik, hogy további milliárdos szövetségi támogatást küldjenek Kijevnek az orosz agresszió elleni küzdelemhez, az amerikai lakosság közel fele úgy gondolja, hogy az ország túl sokat költ az Ukrajnának nyújtott támogatásra − derül ki az Associated Press és a NORC közvélemény-kutató központ felméréséből.
Ez az elsősorban republikánusok által képviselt vélemény magyarázza a konzervatív republikánus törvényhozók egyre keményebb ellenállását a törvényhozásban, akik visszautasítják Joe Biden elnök azon szándékát, hogy jóváhagyják az ukrajnai segély újabb részletét, azzal érvelve, hogy a pénzt jobb lenne belföldi prioritásokra költeni.
Az AP és a NORC egy másik közvélemény-kutatása szerint azonban a segélyezéssel szembeni ellenállás némileg csökkent az egy hónappal ezelőtti szinthez képest. Most a válaszadók 45 százaléka szerint az amerikai kormány túl sokat költ az Oroszország elleni háborúban Ukrajnának nyújtott segítségre, míg októberben 52 százalék volt ez az arány.
Úgy tűnik, hogy ez az elmozdulás főként a republikánusok körében következett be: 59 százalék szerint most már túl sokat költenek Ukrajna támogatására, de ez az arány is csökkent az októberi 69 százalékhoz képest.
-
Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán Pekingben találkozott Vjacseszlav Vologyinnal, az Oroszországi Állami Duma elnökével − írta meg a The Guardian.
-
A város az elmúlt hetekben az orosz erők brutális és véres támadásának volt kitéve, és széles körben elterjedt hírek szerint Moszkva büntetőzászlóaljakat küldött a városba, és azt mondta a csapatoknak, hogy „vagy előrenyomulnak, vagy meghalnak”
Olekszandr Stupun ukrán katonai szóvivő szerint az erőik kevesebb támadást észleltek az orosz erők részéről, és a légitámadások száma is csökkent − közölte a Sky News.
Az orosz megszálló erők csökkentették a szárazföldi és légitámadások számát, bár még mindig megsértik a hadijogot azzal, hogy az orvosi csapatokat és az evakuáló járműveket lövik
− mondta Stupun az ukrán közszolgálati televíziónak.
-
Az ukrán légierő közölte, hogy lelőtte mind a 14 iráni gyártmányú Shahed drónt, amelyet az orosz erők indítottak az ország középső, délkeleti és nyugati régiói felett − írja a Sky News.
A támadások tegnap este 8 órától helyi idő szerint ma hajnali 3 óráig tartottak.
Közben orosz légvédelmi egységek megsemmisítettek három ukrán drónt a Krím félsziget felett − közölte az ország védelmi minisztériuma.
Az információkat a csatornának független forrásból nem sikerült megerősítenie.
-
Kira Rudik ukrán parlamenti képviselő, a liberális Golos párt vezetője szerint az EU biztonsági kötelezettségvállalásai Ukrajnával szemben „átmeneti megoldást” jelentenek, és nem helyettesíthetik a NATO-tagságot − írta meg a The Guardian.
Ukrajna hivatalosan 2022. szeptember 30-án folyamodott NATO-tagságért. A 2023-as vilniusi csúcstalálkozón a szövetségesek megerősítették elkötelezettségüket amellett, hogy Ukrajna a szövetség tagjává válik, bár időbeli ütemezést nem ajánlottak fel.
I really appreciate the EU efforts in working out a plan on the lasting security commitments for Ukraine. But any interim solution should not replace NATO membership.
— Kira Rudik (@kiraincongress) November 22, 2023A politikus Twitter-bejegyzésében úgy nyilatkozott, hogy
nagyra értékelem az EU erőfeszítéseit az Ukrajna számára a tartós biztonsági kötelezettségvállalásokra vonatkozó terv kidolgozásában. De semmilyen átmeneti megoldás nem helyettesítheti a NATO-tagságot.
-
Az orosz Gazprom energetikai konszern közölte, hogy szerdán 42,4 millió köbméter gázt szállít Európába Ukrajnán keresztül, ami megfelel az elmúlt napok mennyiségének − írja a The Guardian a Reuters közlése alapján.
-
Dániában már gyakorolnak F-16-os vadászgépeken az ukrán pilóták, igaz, még csak oktatókkal – közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője keddi kijevi sajtótájékoztatóján.
A szóvivő közlése szerint ezt megelőzően az ukrán pilóták a NATO-ban rendszeresített könnyűmotoros repülőgépeken gyakoroltak, ami megkönnyíti számukra az F-16-osra való átállást. Szavai szerint napról napra nő azoknak a pilótáknak a száma, akik részt vesznek az oktatókkal közös repüléseken.
Ezt követően – mint mondta – az ukrán pilóták megtanulnak önállóan repülni, majd elsajátítják a gépek harci bevetés közbeni kezelését is. Dánia mellett az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is folyik kiképzés ukrán pilóták számára. Rajtuk kívül az említett országokban képezik ki a földi irányító személyzetet is – tette hozzá Ihnat az MTI szerint.
A szóvivő október elején hozta nyilvánosságra, hogy Ukrajnában új katonai pilótacsoportok alakulnak, amelyek megtanulják az amerikai F–16-os vadászgép vezetését, és néhány pilóta már ennek a modellnek a szimulátorán tanul.
-
A Fehér Ház aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Irán ballisztikus rakétákat szállíthat Oroszországnak, amelyeket az az Ukrajna elleni háborújában használhat − írja a The Guardian.
John Kirby, a nemzetbiztonsági tanács szóvivője megjegyezte, hogy Irán már eddig is szállított Oroszországnak pilóta nélküli légi járműveket vagy drónokat, irányított légi bombákat és tüzérségi lőszert, és lehet, hogy arra készül, hogy „egy lépéssel továbbmegy Oroszország támogatásában”.
Kirby kiemelte azt a szeptemberi találkozót, amelyen Irán vendégül látta Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, hogy bemutasson egy sor ballisztikus rakétarendszert, ami aggodalmat váltott ki az Egyesült Államokban.
Ezért is aggódunk amiatt, hogy Irán azt fontolgatja, hogy ballisztikus rakétákkal látja el Oroszországot, amelyeket most Ukrajnában használna. Cserébe ezért a támogatásért Oroszország példátlan védelmi együttműködést ajánlott Teheránnak, többek között a rakéták, az elektronika és a légvédelem terén
− mondta Kirby újságíróknak egy konferenciahívás során.
Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary -
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-beli nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik ülésén azt mondta: Vlagyimir Putyin fegyverként használja az élelmezés kérdését, és szándékosan okoz éhínséget, ahogy azt Joszif Sztálin szovjet főtitkár tette egykor az ukrajnai éhínségek (Holodomor) idején – számolt be a The Kyiv Independent.
A Holodomorban a becslések szerint 3,5-5 millió, zömében ukrán ember halhatott meg az 1930-as években. A Global Rights Compliance nevű jogvédő szervezet egy november 16-i riportjában azt írta, hogy Putyin – Sztálinhoz hasonlóan – már az invázió kezdete előtt eltervezte, hogy kiéhezteti az ukránokat és lerombolja Ukrajna élelmiszer-infrastruktúráját.
Matthew Hollingworth, az ENSZ világélelmezési programjának ukrajnai igazgatója azt mondta ezzel kapcsolatban nemrég egy konferencián, hogy az ukránok egyötödének nincs biztonságban az élelmezése, és hogy a frontközeli települések 40 százalékában nincs megfelelő élelemellátás.
-
Szerda hajnalban az oroszok négy sahid drónját is lelőtte az ukrán légvédelem – közölték az ukrán hadsereg tisztviselői az Ukrajinszka Pravda szerint.
A támadó drónokat a Kijevi terület és Zsitomiri terület fölött lőtték le. Ezen kívül úgy tudni, hogy nyugatabbra, a Hmelnyickiji terület fölött is lelőttek egy drónt, amelynek maradványai egy lakóház udvarára zuhantak és egy üzleti épületben is károkat okoztak.
-
Pal Jonson svéd védelmi miniszter a The Guardiannek adott interjút, amelyben elmondta: Svédországnak csatlakoznia kell a NATO-hoz „amint csak lehet”, mert kizárólag így garantálható az, hogy az ország el tudja hárítani az orosz fenyegetést.
Jonson azt mondta: nem tudja elárulni, hogy mikorra zárulhat le a csatlakozási folyamat, de biztos benne, hogy végül Törökország és Magyarország is ratifikálni fogja a svédek csatlakozását. Megjegyezte azt is, hogy erre az oroszok miatt van szükség.
Nem akarjuk leírni az orosz fenyegetést, mert Oroszország [...] bebizonyította, hogy kitartó [az ukrajnai háborúban]. Tehát ez ellen lépni kell, és a legjobb megoldás az, ha megerősítjük a nemzetünk gyenge pontjait, és teljesen beintegrálódunk a NATO-ba, amint csak lehet
– mondta.
A török parlamentben már napirendre került a svéd csatlakozás ügye. Magyarországgal kapcsolatban Jonson azt idézte fel, hogy a magyar kormány garanciát adott arra, hogy az Országgyűlés nem utolsóként fogja jóváhagyni a svédek csatlakozását.
-
Az Európai Parlament beleegyezett, hogy magas rangú ukrán tisztviselők kérésére irodát nyisson Ukrajnában – írja az Euractiv hírportál.
A november 20-án jóváhagyott döntés célja állítólag az ukrán parlamenttel való kapcsolatok megkönnyítése, nevezetesen az ukrán parlament összekapcsolása az Európai Parlament bizottságaival.
Az Európai Parlamentnek minden tagállamban van egy összekötő irodája, hogy erősítse az egyes országok felé irányuló kapcsolatokat. Az EU-n kívül is több irodája van, például az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban.
-
Moszkva nem tud együtt élni a jelenlegi kijevi „rezsimmel” – jelentette ki Rodion Mirosznyik orosz nagykövet.
A Sky News beszámolója szerint a nagykövet azt mondta: „A jelenlegi rendszer (Kijevben) teljesen mérgező. Jelenleg nem látunk semmilyen lehetőséget a velük való együttélésre.”
Azt is állította, hogy országa addig képes visszavágni a NATO-nak, ameddig csak szükséges. Mirosznyik a „különleges katonai műveletről” azt jósolta, hogy a Nyugat végül elveszíti majd az érdeklődését.
-
Nem született döntés Kijev két magas rangú katonai parancsnokának esetleges eltávolításáról – közölte Rusztem Umerov, Ukrajna védelmi minisztere.
Az érintettek, akiknek a leváltásáról szóltak a híresztelések, Szerhij Najev, a közös erők parancsnoka és Olekszandr Tarnavszkij, a „Tavrija” katonai parancsnokság vezetője lennének – írja aSky News.Azt kell mondanom, hogy még nem született döntés, de mindent megteszünk a hatékonyság javítása érdekében
– mondta Umerov. Ha ez megtörténik, akkor ezt nagyon nyíltan fogjuk kommunikálni – tette hozzá.
Megjegyezte azt is, hogy egy ilyen lépés összefügghet az elődje, Olekszij Reznyikov szeptemberi leváltása előtti ügyekkel.
-
Washingtonban állításával ellentétben Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tervezte kiterjeszteni az ukrán konfliktust a szomszédos államokra – ismertette a ria.ru Ray McGovern volt CIA-elemző kijelentését.
A szakértő a Judging Freedom YouTube-csatornának adott interjújában kifejtette, hogy a Nyugat továbbra is fegyverekkel látja el az ukrán fegyveres erőket, attól félve, hogy a háború a szomszédos országokra is kiterjedhet.
Valóban azt hiszik, hogy Putyin elfoglalja majd Lengyelországot vagy a balti államokat? Elméletileg persze megtehetné, de ez az egész abszurd
– mondta az egykori CIA-elemző.
Véleménye szerint a Biden-kormányzat az Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt sem számíthat győzelemre a közelgő 2024-es amerikai elnökválasztáson.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Kiszivárgott Zelenszkij egyik legnagyobb félelme;
- Több mint hárommillió euró értékben adhatott át Magyarország eszközöket Ukrajnának;
- Holtan találták az orosz Nyomozó Bizottság volt vezetőjét;
- Lesújtó adat látott napvilágot, komor mérföldkőhöz érkezett Ukrajna;
- Ukránok százai kerültek kórházba egy halálos fertőzés miatt.
Tartsanak velünk ezúttal is!